Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-17 / 298. szám
4 T? * r Í967. december 17., vasárnap Gondok és lehetőségek A Művelődésügyi Minisztérium munkatársai három napon át járták Nógrádot, a felnőttoktatás jelenlegi helyzetét kutatva. Ilyenkor felszínre bukkannak az eredményeken kívül a gondok, nehézségek is. Miképpen lehetne kialakítani, illetve tovább fejleszteni a követelményeknek leginkább megfelelő felnőttoktatási formát? A felnőttoktatásban elért eredmények, persze, elvitathatatlanök, eddig is sok segítséget nyújtottak az általános és szakmai műveltség megszerzésében. Mindenképpen elismerésre méltó, amikor munkásemberek beülnek az iskolapadba, hogy megszerezzék azokat az ismereteket, amelyekre eddig nem volt lehetőségük. Mindezen túl sok még a tennivaló. Nézzünk néhány adatot: 1965— C6-ban alapismereti tanfolyamon 73, a következő tanévben 98 dolgozó vett részt. A dolgozók általános iskolájában 1965—66-ban 1499-en. az ezt követő oktatási évben 1352-en tanultak. A dolgozók gimnáziumának 1965—66-ban 3443, a közgazdasági technikumnak 782, 1966—67-ben ugyanezen iskolatípusoknak 1251, illetve 529 hallgatójuk volt. Ezek szerint tehát mind a dolgozók általános, mind pedig középiskolái iránt csökken az érdeklődés, s az idei adatok ugyancsak ezt jelzik. Az elmúlt évek tapasztalatai arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a felnőttoktatásban sok a tennivaló. Az egyik legfontosabb a lemorzsolódás megakadályozása. Nem újkeletű gond ez Nóg- rádban sem, abban szinte minden illetékes megegyezik, hogy tenni kellene valamit, gyakran azonban csak ennyiben marad. Sokszor hallani olyan panaszt: szeretnék tovább tanulni, de nem tudom elcserélni a műszakomat, feletteseim nem nézik jó szemmel, ha tanulmányi szabadságot veszek ki, s nem túlságosan „lelkesednek” az iskola miatti „hiányzásokért”. Sajnos, Nógrádban is tapasztalat, hogy az üzemek néha túlságosan is keveset törődnek továbbtanuló dolgozóiknak a tanulásból adódó gyakorlati nehézségeivel. Esetenként a Munka Törvénykönyve által előírt legelemibb kedvezmények megadásától is elzárkóznak. Pedig a megszerzett tudás nemcsak az egyénnek jelent többletet, ezen keresztül az üzemnek is hasznot hoz. Nyilván így látják ezt a Nógrádi Szénbányák Nagybátonyi Szolgáltató Üzemében, ahol évek óta nagy gondot fordítanak dolgozóik továbbtanulására. Példájük több üzemünk számára figyelemreméltó lehet. A felnőttoktatás előtt továbbra is nagy jövő áll. Az új követelményeknek megfelelően az oktatási reform e téren is számos könnyítést, változtatást hozott és hoz. Figyelemreméltó, hogy ezután az a dolgozó, akinek nincs meg a hatodik osztályról szóló bizonyítványa, meghallgatást kérhet az illető általános iskolában, amelynek alapján egy bizottság előtt ad számot tudásáról. Ezután folytathatja tanulmányait magasabb osztályban. A reform különböző fokozatainak bevezetése után a tananyag meny- nyisége is csökkenni fog, így a munka után könnyebbé válhat az általános iskola elvégzése. A felnőttoktatás jövője, természetesen, továbbra is erősen függ a vállalatok, üzemek, tsz-ek tudatos szervező tevékenységétől. Ezt nem lehet csupán a pedagógusokra bízni. Szükséges, hogy a dolgozók tanuljanak, de ezt élő is kell segíteni. Kazár, Mizser- fa körzetében például a váci, a bajai, a pesti női fehérnemű gyártó üzemek fióklétesítményeiben kötelezővé tették az általános iskola nyolc osztályának elvégzését. Elsősorban, persze a csoportvezetőknek. Jól látják ugyanis, hogy a beiskolázásban érdekeltté kell tenni a dolgozót, megfelelő követelménvekke! és, persze, egyéb módon. A középiskolák esti" és levelező tagozatain Nógrád megyében jelenleg nem okoz különösebb gondot a beiskolázás. ^ közgazdasági technikum esti tagozata iránt különösen élénk érdeklődés nyilvánul meg, így e tagozatra ezután csak azokat veszik fel, akiknek munkaköre ellátásához szükséges a közgazdasági érettségi megszerzése. Az adottságok és a lehetőségek tehát továbbra is adottak. A felnőttoktatás eredményességét segíti elő az a tanterv, amelynek készítői kiszűrték a tantervi anyagból a korszerűtlent. Igaz, csupán az általános és a középiskolát végzettek számával az üzemekben, gyárakban nem lehet pontosan lemérni a dolgozók műveltségi szintjét, hiszen e helyeken szakmai, politikai, ideológiai tanfolyamok is folynak, amelyek ugyancsak emelik a műveltségi szintet. Mindez azonban ezután sem pótolja az iskolai bizonyítványt, s azt a tudást sem, amely csak a rendszeres képzéssel sajátítható el. (te) „Az a Metró..." Az első ember, aki az ősagárdiak közül repülőgépre ült. — Nem biztattak semmivel. Megmondom őszintén, amikor meghallottam, hogy vonat helyett, repülővel utazunk Moszkvába — megállt bennem a vér. Nem biztatták az ősagárdiak, hogy ne féljen, nem lesz semmi baj azzal a géppel, mindenki várta — na most mit csinál Lestyán Mihály, községi tanácselnök. — Egy délután gondolkodtam. Este leültem az írógéphez és kitöltöttem a kérdőívet. Először szívesebben utaztam volna hagyományosabb módon — ilyen magamfajta idősebb embernél ez már érthető — de így utólag persze minden másképpen fest. A felhők felett szálltunk ... Az is érdekes, hogyan került huszonöt év után újra szovjet földre. Negyedszázada ugyanis Cseljabinszkban élt egy ideig. Hadifogoly volt. — Járásunkból jutalomképpen huszonhat tanácsi dolgozó és termelőszövetkezeti tag, meg négy balassagyarmati „vendéglátós” vett részt ezen a hatnapos moszkvai úton. Csak a tanácsiakról beszélek, őket ismerem. A jutalom a legutóbbi tanácsi választásokban végzett jó munkáért járt — a közalkalmazottak szakszervezete és a rétsági járási tanács illetékeseinek döntése alapján. Sokan kaptak pénzjutalmat, a legjobbak pedig azt a hatnapos moszkvai kirándulást, amelyen én is részt vettem... Az utazási terv első változata szerint, már november elején indulniuk kellett volna, de a forradalom évfordulóján Moszkvában rendezett központi ünnepségek miatt, olyan nagy volt a szocialista országokból a Szovjetunió felé irányuló forgalom, hogy a cso- pprt indulását el, kellett halasztani. Ez némi izgalmat keltett a jelöltek körében. A jutalmak odaítélésénél ugyanis azt is megmondták, hogy az utazás feltételei között van a választások utáni eredményes, folyamatos jó munka is. — Egymástól érdeklődtünk: kapott-e értesítést valaki? Az ember akármilyen jól végzi a munkáját tudja, azért még mindig végezhetné jobban is... November közepetáján jött az értesítés, hogy a csoport a hónap végén indul, tessék kitölteni a kérdőívéket, találkozó Budapesten, a Dorottya utcában, a MALÉV helyiségében, indulás még aznap Ferihegyről, IL—18-as géppel, egyenesen Moszkvába. Az ősagárdi községi tanácsháza, kőhajításnyira van a falu végétől. Az elnök asztala az ablak mellett áll, ha kinéz az ablakon az utcát látja, a novemberi sarat az úttesten, szemben néhány csenevész fát, bokrot, . az ismerősöket, ahogy az úttesten átvágva a sarat topogják. Az elnök ilyenkor arra gondol: a járási , ,k öfa-verse n ybe n ’ ’ még második is lehet ösagárd- Most a harmadik. Nyolcszáz folyóméter betonjárdát építettek eddig, egy-egy ősagárdira 180 forint értékű elvégzett társadalmi munka jut. Jövőre befejezik a „járdásítást”, akkor majd két kilométer hosszan húzódik a falu utcáin a betonszalag. Kitöltötte a kérdőívet. Az első ember volt a faluból, aki felszállt a felhők fölé. Nem biztatták, hogy ne féljen, senki nem tudott pontosat a ler vegőbeni utazásról. Amikor visszaérkezett Moszkvából — ösagárdra, összeültek a falu öregjei, férfiak, fejkendős asszonyok és meghallgatták- tanácskozták a dolgot, Lestyán Mihály utazását. Ahány külföldet járt ember van, annyiféle útibeszámoló létezik. Az utazók látni, tapasztalni, barátkozni, gyakran „csak” üzletelni mennek külföldre, s pénzen, áruféleségen, piacon, itthoni meg kinti „seften” kívül nem is érdeklődnek igazán mást iránt. Sokan vérbeli sznobként gyűjtik a külhoni utak skalpjait, hogy azután, mihelyt alkalom kínálkozik rá, elmondják — merre jártak eddig a világban. „Mesélj, mit láttál, hoztál — megmondom ki vagy ...” — hangzik a módosított felszólítás, az utazó korhoz illő kérdés. Miről beszél Lestyán Mihály? — Az IL—18-as gép pilótája bemutatkozott, azután elmondta a gép műszaki adatait is, így mindent megtudtunk, amire kíváncsiak voltunk. Hatszázötven kilométeres sebességgel száguldtunk, nyolcezer méter magasban. Eleinte nagyon csendben voltunk. A seremetyevói repülőtéren értünk földet. A kiszálláskor az IBUSZ és az INTURISZT képviselői, idegenvezetők, tolmácsok fogadtak bennünket. A szállás a Moszkva folyó Feihöfotók — f-cnlröi Műholdak segítik a magyar meteorológusokat Hiába kérdeznénk meg az Országos Meteorológiai Intézet munkatársaitól, hogy milyen lesz az idei tél időjárása? Kitérnének a válász elől, mondván, hogy tudományos módszerekkel lehetetlenség 48 óránál hosszabb időtartamra prognózist adni. A technika legújabb vívmányai azonban segítik a meteorológusokat — ezt tapasztalhattuk az intézet pestlőrinci aerológiai állomásán, ahol egy értíekes új berendezéssel ismerkedhetünk meg. Képes hír a Kösel-heletröl Az intézet kertjében egy műszerkocsi áll. Tetején forgatható antenna. Az épület egyik helyiségében telexgép kattog. A papíron értelmetlennek tűnő számsorok olvashatók. Egy amerikai meteorológiai műhold pályaadatait közli a nemzetközi számítóközpont. A Föld körül keringő szputnyik jelenleg a Földközibe. Felbontják a képet részletekre, és azt rádióhullámok segítségével kisugározzák. A földi vevőberendezés, ha antennája segítségével a közölt adatok alapján „elkapja” a szputnyi- kot, akkor képes a fénykép vételére. Elérkezett a bekapcsolás pillanata. Lámpák villannak, s ezek jelzik, hogy a rádió- es a telefoto berendezés működni kezd. Három perc telik el. s a kép már ott van a vevő berendezés kazettájában. Néhány percet vesz igénybe az előhívás és a szárítás, amelyet a gép automatikusan elvégez, aztán kihull a fénykép, amely alig néhány perccel korábban készült tőlünk több ezer kilométernyi távolságra. Az antenna „megtalálta” a műholdat partján álló Bukarest Szállóban várta a csoportot, vendéglátóink igyekeztek egy emeleten elhelyezni a magyarokat. Hat nap, hat délelőtt, s a dél- előttökön úgynevezett „kötött” program: városnézés, látogatások, Tretyakov képtár, a Kreml tornyai, a világhírű GUM áruház árurengetege, a KGST-pa- lota, a Lomonoszov egyetem, azután a Moszkvától mintegy negyven kilométerre levő Gorkij falu, a kastélyszerű épülettel, ahol életének utolsó szakaszában Lenin dolgozott, a szoba, falán a naptárral, amelynek papírlapjaiból egyet, minden nap letépett egészen 1924. január 21-ig. — A KGST-palotában, az ott dolgozó szovjet emberek nekünk, nógrádiaknak is gratu láltak a magyar gyártmányú elektromos, teljesen automatizált 'tolmácsberendezésekért Pedig az az épület! Három emelet fent, három emelet lent a mélyben, mint mondták — városesztétikai szempontból. Hatezer ember fér el a palota tanácskozó termében; a ma gyár tolmácsberendezéssel hat nyelven lehet az előadást, felszólalást fordítani. Tretyákov képtár, Sereme- tyevó, INTURISZT — csupa olyan név, amely eddig hiányzott az ősagárdi tanácselnök szótárából. Megjegyezte, megtanulta az eleinte szokatlanul hangzó neveket. Néha még elakad a nyelve, amikor a Tretyakov t-it, a Seremetyevó. e- it sorolja. Csak magyarul beszél az ősagárdi tanácselnök, idegen nyelvet tanulni sohasem volt ideje. — Az a Metró, tudja, az aztán valami! Kicsit előrehajol, könyökét megtámasztja az asztal szélén, karját az asztal lapja felett előrenyújtja és elismétli: — Az a Metró... ökölbeszorított kezén" mutatja, hogy milyen. Pataki László tenger felett száguld, fedélzetéről automatikus fényképezőgép objektívja szegeződik a Földre. Ezt a felvételt várják a műszerkocsi ban. Még van néhány perc a vétel megkezdéséig, így kísérőink elmagyarázhatják a berendezés működését. A műhold automatikus készülékei éppen úgy továbbítják a felvételeket a földi fi- gyelőállomásoknak, ahogy például egy riportkép eljut Párizsból az MTI szerkesztőségéAz intézet munkatársaira ez már nem hat újdonság erejével. Néhány hete végzik már a próbafelvételeket. Ez a kép elég éles, láthatjuk rajta a Nilus-delta jellegzetes vonalait, a Sinai félszigetet, a Földközi-tenger délkeleti részét, s az afrikai partvonal kontúrját. A felhők állásából, sűrűségéből sok mindenre tudnak következtetni. A felhőrétegek helyzete, s többek között a földközi-tengeri felhőzet jelentős mértékben befolyásolja hazánk időjárását. A műholdakról készített felvételek a meteorológiai intézet központjába kerülnek; ott rajzolják az elérhető legpontosabb meteorológiai térképet; ehhez természetesen más adatokat is felhasználnak. Kísérőink többször is elis- métlik, hogy ezek a felvételek magukban nem sokat érnek. Meteorológiai célokra csak sok más adat együttes értékelése esetén használhatók. — Nézzék azt a léggömböt! — mutatnak egy hangárszerű épület felé, ahonnan éppé a most hoznak ki egy ballont, amelynek vékony kötelére dobozhoz hasonló készüléket erősítettek. A hidrogéngázzal töltött ballon, ahogy elengedik, sebesen gyorsulva emelkedik a magasba. Rádiósfondát visz magával, amelynek műszerei 30—40 kilométeres magasságban végeznek méréseket. Néhány éve még ez is újdonságnak számított, de ma már naponta két ilyen szondát bocsátanak fel. Így lesz hamarosan a műholdak felhőfotóival is. Adataikat. már most felhasználják a napi meteorológiai jelentések készítéséhez, s elősegítik a repülés biztonságát is. D B. I. Íme, egy eredeti felhőfotó- A tengerpart és a folyómeder vonalait a szemléletesség kedvéért megvastagítottuk. A fehér foltok a felhők, a kép mezejében levő keresztek a helymeghatározást segítik. A kép szélén látható csík grafikusan ábrázolt kettes számrendszerű kód. Megfejtése megadja a fptó elkészülésének idejét és a pontos koordinátákat Ifjabb pcdaqóguslakások a meqyébcn Megyénk pedagógusainak lakásproblémái megoldására nagy gondot fordít a megyei tanács. A végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén újabb peda- góguslakás-vásárlásra hozott határozatot. Ennek értelmében lakást vásárolnak a balassagyarmati járásban Szandán, a rétsági járásban Ronihányban, a pásztói járásban Vanyarcon, a szécsényi járásban pedig Endrefalván. A pedagóguslakások vásárlására összesen több mint félmillió forintot biztosítottak. Akár egy térkéo
