Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-03 / 286. szám

1967. december 3., vasárnap < Ti 3 #1 özösség, őszinteség, bizalom A közelmúltban „Két határ A túlbuzgó agranómus meg- szövetkezetben. Négy évvel kapásai” címmel írtam a nád- fogadta a tanácsot. Kiegészítő- ezelőtt Nádújfaluban is azért újfalusi asszonyokról. A cikk. jében csapatonként értékelte a hozták létre a versenybizott- alapját egy jegyzőkönyv ké- murakát. Név szerint dicsérte, ságot, hogy az mondjon vé- pezts. amely a term elősző vet- marasztalta el az asszonyokat, leményt — a reális helyzet kezet kilenc szocialista cím- asszonycsapatokat. Az új lapot felmérése alapján — a szórt­ért versengő asszonycsapatá- aztán hozzátűzték a jegyző- allsta címért versengő asz­nak féleves tevékenységét ér— könyvíjfíz, s anélkül, hogy a azunycsapatok. munkájáról, tékeite. Mint mondották, szii- pártszervezet vagy az asszo- helyeselni lehet, azt a letését félnapos tanácskozás nV(jk tudomást szereztek volna gyakorlatot, hogy ezekre a ta- előzte meg Nádújfaluban ok- ^ tov,4bbították az illetékes nacskozásokra meghívják a J* Ámelliílás, fo^aszlás l9«§-bun tóber 5-én. A termelőszövetke- járási"sza.-vhez" csapatvezetőket is. Mert ne 2et, a tanács- és a pártszerve- ' ' ‘ csak a kapa, a dolog legyen zet képviselőivel, egyszóval a Amikor az aeronómusnak, az az asszonyoké két határban, versenybizottsággal együtt ül- üzemegység-vezetőnek elmond- Mondják el^azt is, hogyan lát- tek a tanácsházán a csapatve- tam mindezeket, igyekeztek el- iák az előrehaladást, mi az, zetők. is. mind a kilencen, beszélni a dolgot. A felsőbb arn' fáj nekik. Mert ha közü- Hgyetértésüket bizonyító alá- utasítás mögé bújva próbálták mindenki érti miről van írásuk ott sorakozott a jegy- elhárítani a felelősséget. Nem s^é, s azt is látják, hogy se- ackönyv utolsó lapján. fukarkodtak a szavakkal akkor nekik, könnyebben sem. amikor a panaszos asszo- en* e3 celjukat. Megjelent a cikk. s néhány nyok neve került szóba. Nem ta^adiák azt az asszo­nap múlva látogatók érkeztek 3 Í-? , Nádúj faluból. Azok az asszo- Kifogásolták munkájukat a P* ’ ,1tg3L,al,mjn?ab?n ?ond nyok kerestek fel. akikről azt burgpnyaültetésnél, s mint fegyti^ef/en^önző™4 kap^! írtam: mondották, baj van a közössé- nz°’ gi szellemmel az említett há- *“£*“*£ S n0"^ A b urgoayaültetésnél el- rom munkEcsapatnál egy-egy csapat rendjét De a _.i.-.-j rom mums]ac»apatna. versenybizottságban azért kap­N yilatkozott a ternaelőszövet- helyet a szövetkezet az feledkeztek az előírt tőtávol- ságrol. A szokásos 40—45 cen­timéter helyett 70—75 centi- kezet főagronómusa is. méterre ültették a gumókat. . . _____ A z eredmény? Gyengébb mint az jegyzólönívet.. annál a csapatnál, ahol betar- Qlyan vttkt pontosan, mint a tottak az előirt agrotechnikai ^ A kiegészítéssel ter­előírásokat” mészetesen egyetértek. Azt bizonygatták, valótlan az miad megfelelnek a valóság állítás. A szégyenről beszéltek. n hagyta El is amely ily módon harminc asz- A pártbizottság szonyt ért, akik most élcelő- azonban koránt sem dések, durva viccek céltáblái, annyiban a dolgot. Bejárták már a falut, voltak mondta véleményét: a szomszédos Homokterenyén, de sehol sem akad ember, aki ~ Á főagronómus, vagy az megmondaná, hogyan került üzemegység agronómusa nem hevük a lapba. változtathatja meg önkénye­sen a versenybizottság dönté- Ilyen előzmények után in- sét. Különösen nem csinálhat- dultam útnak. ja ezt egy olyan ember, aki nem Is tagja a bizottságnak... Ugyanis az asszonyokkal va- Ez csak arra volt jó, üzemegység vezetői, hogy őszintén, nyíltan — szembe­nézve az esetleges támadások­kal —, ezeket is elmondják az asszonyoknak. Igaz. ez sokkal népszerűtlenebb feladat, mint Azok mondjuk dicsérő szavakat osz­tani. A szövetkezet vezetői nem is vállalták az ezzel járó ..... kellemetlenséget sem annak­titkara idején, sem most: Nem álltak az asszonyok elé, hogy bizony a burgonyánál, a kukoricánál sem ment minden a rendjén. A könnyebben járható utat választották. Hallgattak, ami­kor szólni kellett volna. En­gedték, még biztosítást is adott, hogy az asszonyok idegen aj­tók előtt kopogtassanak olyan válaszért, ami az otthoniakra I Semmi meglepő nincs abban, hogy a köz­vélemény mindenekelőtt néhány — nevez­hetjük így —: köznapi kérdésben összegezi a januártól érvénybe lépő gazdasági válto­zásokkal kapcsolatos feltevéseit, várakozá­sait. Talán nem árt közbevetőleg megje­gyezni, hogy ezek a „köznapi” jelzővel ille­tett kérdések egyszersmind valóban a nép­gazdaság, a társadalom legfontosabb jövő­beni problémái, még akkor is, ha a nem szakszerű megfogalmazás csupán a gazdál­kodás végeredményére — az életszínvonal, a béren kívüli juttatások, a foglalkoztatott­ság, stb. várható alakulására — egyszerűsíti mindezt. Ilyen kérdés — egyike talán a leg­fontosabbaknak —, az is, amely a bonyo­lult gazdálkodási problémák egyik „vég­pontjára” utal: milyen lesz az áruellátás, a fogyasztás, a kereslet kielégítése 1968-ban? Az egyértelmű, tőmondatban összegezett választ éppen az nehezíti, hogy a reform irányítási módszereitől és szellemétől ide­gen a kategorikus sommázás, a szövevénye­sen bonyolult valóságot mind kevésbé lehet egy-egy tömör mutatóval kifejezni. Az áru­ellátást is a közvetlen és a közvetett — te­hát gazdasági — „terelő-eszközpk” egész rendszere szabályozza majd, s ily módon csupán a várható irányzatok jellegét lehet előre, megközelítő pontossággal feltérképez­ni. Persze ez nem kevés, sőt, az így kiala­kított prognózis alighanem valósághűbb, mint néhány olyan korábbi tervszám, amelytől felfelé és lefelé is jócskán volt el­térés. (Amiből egyszersmind az is követke­zik, hogy nem éppen megalapozottak azok a „reform-aggodalmak”, amelyek egyebek kö­zött a kielégítő áruellátást is kizárólag kö­telező tervutasítások alapján képesek elkép­zelni; ha más nem, á korábbi esztendők bolti tapasztalatai bizonyítják, hogy az el­látást szabályozó előírás-rendszer sem nyúj­tott tökéletes biztosítékot a hiánycikkek el­len!). Ami most már a jövő évben várható ten­denciákat illeti, elsősorban két olyan ténye­zőre kell utalnunk, amelyek egymással gyö­keresen ellentétesek, és e szembenállás fel­oldása — természetesen — nem is képzelhe­tő el, máról, holnapra. Ismeretes, egyfelől az egynémelyikük ’ a gazdálkodási alapmotívum, hogy a terme­----- ----- • — hogy l ó beszélgetés egy sor kételyt megbolygassátok, szembeállít- tartozott. ébresztett bennem. Sehogysem sátok egymással az asszonyo- Nern eeészpn esvenes s eb­tudtam például megmagyaráz- kat g ha ilyenkor nem megy bői következik, hogy veszé- negyszer 32 asszonyok a munka> akkor menjen a lyes út is ez. Mert éppen a a La írtak a jegyzőkönyvet, most ^ munkára szövetkezet példái a bizonyít­miért háborodnak tartalmaim- Párttitkar bekíteni. munkára ja; a2 6szint^ nyflt lé£jkör a Egészen közel járnak ezek a att? Fölöttébb csodálkoztam mozgósítani őket... azon is, hogy a szövetkezet, a pártszervezet vezetői miért rém mernek az asszonyok elé mondatok az ügy tanulságai- állni? Miért igyekszenek el- hoz, amelyet mindenképpen kenni az asszcnvok probléma- meg kell szívlelni a termelő­it, vezetik félre őket, hogy azok aztán Salgótarjánban.' meg Egerben kénytelenek ke­resni vélt vagy valódi igazu­kat? kölcsönös bizalom elengedhe­tetlen feltétele a vezetők és a tagok, az egész közösség jó munkájának. Vincze Istvánná lővállalatok januártól Immár nem egyszerű­en abban lesznek érdekeltek, hogy mit és mennyit állítottak elő, hanem abban: mit, és mennyit értékesítettek! A közgazdasági tör­vényszerűségek beható Ismerete nélkül is könnyű felismerni, hogy ez — tehát: az értékesítés első helyre rangsorolása —, leg­főbb biztosítéka annak, hogy az ipar a ko­rábbinál sokkal Intenzívebben „figyel” majd a szükségletekre, az igényekre is. Másrészt azonban illúzió lenne nem számolni azzal, hogy az áruellátás bizonyos „fehér foltjai”, a kínálat és a kereslet csak globálisan egye­ző, de a részletekben' még gyakran eltérő kapcsolódást sem tűnhet el azonnal, már­pedig az a tudat, hogy — a hiány miatt — egy-egy iparvállalat ugyanis mindent elad­hat, amit termel, egyelőre kevéssé ösztönöz a bolti jelzések figyelembevételére. Az 1968-ra előirányzott áruellátási intéz­kedések azonban számolnak mindkét ténye­zővel, méghozzá olyan módon, hogy a rendel­kezésre álló eszközökkel tompítják a keres­let kielégítése ellen ható gazdasági érdek­hatásokat. Elsősorban egy olyan, alapvető­en fontos felkészülési tényezőt említünk, amely nem is annyira a reformmal, mint inkább a naptárral áll összefüggésben; az­zal ugyanis, hogy tél következik. Kormány­szinté tárgyalták a közelmúltban az immár „reform-korszakba” is átnyúló téli ellátást, és megállapították, hogy egészében elegendő készletek állnak rendelkezésre, sőt burgo­nyából, vöröshagymából, almából a múlt évinél sokkal többet tárolnak, ezért összes­ségében a téli burgonya, zöldség és gyü­mölcsfélék árszintjében az előző évekhez hasonlítva nem várható lényegesebb válto­zás. Ami pedig egészében az áruellátást ille­ti, a várható igények kielégítésére és, a re­form érvénybe lépését követő időszaki piaci egyensúlyának megteremtéséhez — előzetes számítások szerint —, mintegy 7—8 milli­árd forint értékű többlet árualapra lesz szükség. A többlet úgy értendő, hogy mér­legelték az áruellátás idei szintjét, amely — tegyük hozzá — egészében meghaladja az év elején előirányzott emelkedést; a bel­kereskedelmi forgalom összértékét ugyanis 98 milliárd forintra tervezték 1967-re, de év végéig — a jelek szerint — a forgalom meghaladja majd a 100 milliárdot. Mindezt figyelembe véve, a belkereskede­lem megfelelő tartalékokat tárol a jövő évi — kielégítő színvonalú — árualap megte­remtésére. Az említett 7—8 milliárd forint értékű többlet árualapnak megközelítően a fele hazai eredetű, a másik fele pedig im­port-termék, s ez az utóbbi különösen fon­tos gazdasági „terelő-eszköz” a jövő évi ki­egyensúlyozott áruellátás biztosításához. Egészében tehát elmondható, hogy a jö­vő évi gazdálkodás elvi jogszabályi előké­szítésével párhuzamosan, megfelelő intézke­désekkel — az árukészletek növelésének na­gyon is gyakorlati módszereivel is — meg­alapozták a januártól startoló reform-gaz­dálkodást. A kép azonban csak azzal válik teljessé, ha hozzátesszük: mindez korántsein jelenti, hogy januártól egyszeriben megszűn­nek az áruellátás eddigi hiányai; egész sor olyan árucikknél például, célszerű to­vább is számolni a kereslet alatt mara­dó kínálattal, amelyek hazai termelési bá­zisait csak mostanában építjük ki, ilyenek például a különböző szintetikus textíliák. Nyilvánvaló az is, hogy ilyen — objektív tényezőkből eredő — hiányok mellett, az áruellátás hibáiból származó „fehér foltok” sem tűnhetnek el azonnal. Mégsem túlzás azt állítani, hogy a reform gazdasági ten­denciája egészében az új mechanizmus első napjaitól kezdve az áruellátás javítása irá­nyában hat majd. Tábori András Nádújfaluban sorra jártam az asszonyokat Beszéltem az üzemegység vezetőjével, az ag- ronómussal, a párt titkár- a.sz- fczonnyal. Homokterenyén az­nap vezetőségi ülés volt Sike­rült szót váltani az egyesült termelőszövetkezet főagronó- musával, a szövetkezeti párt­bizottság titkárával is. Mint kiderült a versenybi­zottság valóban ülésezett ok­tóber 5-én Nádújfaluban. Az asszonyokkal együtt beszélték meg a féléves munkát A jegy­zőkönyvet mindjárt másnap beküldték Homokterenyére, a szövetkezet központi irodájára. A főagronómusnak azonban nem tetszett az értékelés. A hármas jelszóról, a munkáról, a tanulásról, az együttélésről szóló általános megállapításo­kat sablonosnak találta. — Kicsit konkrétabbá kelle­ne lenni az egészet — adta vissza a nádújfalusi üzemegy­ség agronómusának. Központi segítséggel A Nagybátonyi Bányász Mű­velődési Otthon felújítására, korszerűsítésére az idén 700 ezer forintot fordítottak a SZOT és a bányászszakszer­vezet! központ keretéből. Többek között új, modem biológiai szakköri helyiséget létesítettek, raktárt építettek a színpadhoz, megoldották az épület víztelenítését, elvégez­ték a villanyszerelési és külső karbantartási munkálatokat is. Esti portya Keretek vannak? Hatan állnak a salgótarjáni — Ritkán. Minek? áruház sarkánál, a védelmet állnak meg. nyújtó árkádok alá húzódva. — Klub? Hatan, a városi promenádon — Van egy, kettő. céltalanul „lötyögő”, kezes-lá- baton tánc... bas fiatalok közül. Délelőtt, — És ma? délben az iskolapadban, torna- — Ma hétfő van. teremben, politechnikai mű- Állnak az áruház !evízió, a két helyiségben be- tál — Básti. Megissza a sző- szélgetnek, söröznek, főleg mű- dáját és elmegy, szakiak járnak hozzánk. Fia- A kisiparos klubban teltház talok? Van közöttük fiatal is. van. Zaj, füst, sör és kártya. Csütörtök — előadás, péntek Fiatalok nincsenek. A KPVDSZ — szórakozás és a szombat is, klub következik. Néhányan bi- esetleg valami rendezvény, iiárdoznak, két helyiség úgy- Húsz állandó tagunk van. Csu- szólván egészen üres. de itt is pa komoly’ ember, férfi, kizá- ki van írva: — Belépés csak rólag férfiak jönnek... tagoknak. Úgysem következő: a 16—17 éves fiatal A házirend szerint: — Belé- — Az üveggyári klubban nemcsak szombaton hétfőn p4s bányász-kohász egye- most a zenekar próbál, oda és kedden is 16—17 éves, vagy- sb;ey tagsággal! hiába megyünk — mondja a . Szom- is nem szorítkozhatnak még az Tizennyolc óra előtt néhány városi titkár, ifjúsági klubok sem (!) egye- per.cce]. Acélárugyári művelő- ., , dűl a szombati szórakozási dési otthon. Petik István gond- «Ueíero“ Kellene igény kielégítésére. nok: _ A fiatalok? Lent van t . . . alkudja _ lUiiral t—> W. 1 ■1. V. ■, ,1 ■ U1 At l,,,l nil'll, — AK.: — », — . .* (..l, .m 8* M ivel tölti szabad idejét, belőlük néhány, a játékterem­csak helyben, intézetben, gyárban, alá húzódva. Nézik a nőket, hova mehet, mit csinálhat a ben. Biliárd, filléres alapon. man’' s van n^ány sza kemencénél, forgácsoló gépnél Közben - ~ ................................................. ...... t alálkozhatsz velük. Délután és garetta. kemencénél, forgácsoló gépnél Közben a körmükre ég a ci- fiatal, miután befejezte az Ifjúsági klub is van, hogyne .f.1,?.3^„}dfüllel ♦alállcnrtintcz velük. Délután és earetta. egész napi tanulást, letette a volna... Csakhát... Mindjárt k5zbtt - nem 's akar m-'st lantot” a munkahelyén? - hozom a kulcsot. Októberben csak vele' egykoriakkal Erre á kérdésre kerestük a va- kellett volna kinyitni, elsejen. . , ismerkedni _ mit laszt, ezért látogattuk sorra a a háromhónapos nyári szünet • L,.. , este övék az utca, kettesével— hármasával, magányosan men­nek ... — Miért állnak itt? — Hova menjünk? Kit za var az. hogy mi itt foglaltunk Csalt szombaton fiatal? városi „kereteket”, azaz a klu- után. De eddig nem jöttek a bokát, amelyekről azt tartják, gyári kiszesek. Mi az oka? A A hétfő nem a legalkal- van belőlük elég... (Egy benn- vezetőségtől, a klubvezetőktől tüzelőállást? Pénzünk nem na- masabb időpont arra, hogy a szülött hosszan sorolta és kellene megkérdezni. A fiata­gyon van... kinéznek bennün- portya „hiteles” legyen — büszkén is, mennyi, hányféle lók nem jönnek, mert tudják. csinál? Mit kezd a tanítás utá­ni szabad idejével — amíg a buszra vár például — a szak­munkástanuló, bejáró fiatal? MÁVAUT-álIomas. Huszon­két a jobb helyekről, be se mondta egy tanácsadó az in- klub-keret van Salgótarján- hogy nincs nyitva. Pedig szép »íftivr oi i nagyon engednek... Csak aki- dulás előtt Tanácsot adók min- ban. — Ott a fiatalok is meg- hely, tessék megnézni. ...... _ hMinttrm ben látnak valamit... dig és mindenhol vannak: a találják a szórakozási lehető- Nincs kiírva: Belépés csak n_ , ... ... M — Mit? pedagógiához, tévéműsor teríti- séget — tette hozzá nagyon tagoknak! — Semmi sincs ki- . ... Lnaí'í ° w — Hát, hogy legalább tizen- kához, labdarúgáshoz, az ifjú- magabiztosan). Ezen a nvomon írva, pedig ide jöhetnénk, ha m K 1 ‘ ? li ,” nyolc éves, de sokszor az js sághoz és természetesen a ne- indultunk el. a város szélénél, 17 évesek lennénk és húsz fo- „ w "r- J «I elég. ha jó a szerelése (ruha- veléshez is, mindenki ,ért (Ki, az Acélárugyárnál kezdve a rint lenne a zsebünkben. A ° e 0 <a u un‘ 1 ja) és biztosan mozog. Akkor mit tesz ezekéit — más lapra sort. úgy fest, mint akinek van kor- tartozik) pa a zsebében ... — A korpa, az a pénz... — Naná! Fejenként van egy tízesünk, húszasunk, ha maga A portyázók szerint, viszont a hétfő is nap, méghozzá nem is akármilyen, nincs tévémű­sor például, ami sok fiatalt Tizenhét óra húsz Belépés esak tagohnakl székek üresek. Van vagy hat­van belőlük... tanítás után, buszra várva. Van, aki fél tizenegyig rostokol, fél nyolctól, nyolctól. Nem kelle- Tizenkilenc órakor, a TIT mes. tudnék jobbat is... Teí- klubban. A teremben húszán gzjk tudni, olyan betérő kiút ülnek, a birtokos viszonyról keliene, nem is egy... Va- perc. tanulnak. Német nyelvtanfo- gyünk itt, most, legalább hat­olyan nagyokos, mondjon egy VQn^ de nem annyit hogy Technika Háza. Valet Sándor- lyam. Csendesen behúzzuk az vanan. Elég lenne” az~is, hL másfajta szórakozási lehető- né. a műszaki klub gondnoka: aifét. Kívülről. szólnának, hogy itt meg itt van is jól helyet, ahol kevésért lehetjük magunkat. ségre — „betérő” klubra pél- — Most négyen tarokkoznak az Tizenkilenc óra tizenöt perc. egy kihasználatlan helyiség, t ■ . .dául — ne lenne szükség. Kü- egyik teremben. Hétfő? Elő- SBTC-klub. Vágni lehet afüs- többit bízzák ránk... . ~ 30 V. ‘ lönben is, az alapállás ezen a adások szoktak lenni, ma nincs töt, az asztaloknál sokan ül- — Keretek vannak — mond Álltunk es gusztaltuk a csajo- portyán (amelyen részt vesz a ilyen. A kedd szünet, ésetleg nek, fröccs, sör a poharakban, ta valaki. kat. Meleg volt... KISZ megyei és a salgótarjáni délelőtt egy-egy értekezlet kártya a kezekben. Főleg idő- Vannak keretek? — Le is szólítják őket? városi bizottságának titkára) a Szerda, a szórakozás napja: te- sebbeket látni, Az egyetlen fia- Pataki Lászl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents