Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-22 / 302. szám
2 NÖGRÍT) 1 n*7 -i"cember . 22., péntek Folytatja munkáját as országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) murik politikai erejét a tér lalt Darvas József író, Békés nak az egyes dolgozó rétegek Ionosén a műszaki, gazdasági és tudományos területen. Viszont az úgynevezett humán értelmiség soraiban sokan nem látják még világosan a tevékenységükkel szemben támasztott társadalmi igényeket. Fontos, hogy az újért, a társadalmi haladásért vívott harcunk ebben az értékes rétegben is jobb megértésre, nagyobb támaszra találjon. vek és a programok möge megye képviselője, aki hang- re, valamint a társadalom egé- tudjuk állítani, akkor nemze- súlyozta, hogy a gazdasági szére gyakorolt hatását. Fi- tünk új lehetőségeket teremt mechanizmus reformjának si- gyelemmel fogják kísérni, ho- saját szocialista jövőjének kere akkor biztosítható iga- gyan érintik az ármozgások zán. ha legközvetlenebb cél- a nagycsaládosokat, az ala- jait nemzeti üggyé tudjuk csonykeresetűeket, az egyedültenni. álló nőket és a nyugdíjasokat, Ezután szünet következett, és kedvezőtlen tapasztalatok majd Beresztóczy Miklós el- esetén intézkedéseket igényelnökletével folytatódott a ta- nek a szükséges változtatások- nácskozás. ra. Gáspár Sándor, a Magyar Tevékenységünk egyik leg- után Nemes István Pest Szocialista Munkáspárt Poli- fontosabb területe: elősegíteni megye, dr. Schnitzler József tikai Bizottságának tagja, a a dolgozók aktivitásának ki- fmre, Szakszervezetek Országos Ta- bontakoztatását az előttünk formálásában. A párt nevében az 1968. évre szóló költségvetési javaslatot elfogadom. Az országgyűlés elnöke ezMindent összevetve, biza Bihar megye, Győri ______r —- -_______ — ______ k odva tekinthetünk a jövő Csongrád megye képviselőié- nácsának főtitkára emelkedett álló nagy feladatok megváló- esztendő elé. Ha társadat- nek adta meg a szót. Felszó- szólásra. Gáspár Sándor Ai új gíiva\agirányitás a szociális!» rendszer, a dolgozok érdekeit szolgaija A magyar szakszervezetek a minőségben, amelyeket a ve- lyezési gondjaink vetelmények alapján alakítottuk ki. Abból indultunk ki, hogy bár az új irányítási rendszer az eddiginél nagyobb fejlődési ütem elérésére alkalmas, mégis az első évben, az átmenet idején, éppen az átmenet problémái miatt, viszonylag szerényebb célokat tűztünk ki. A nemzeti jövedelem előirányzott növekedése 5—6 százalék, az ipari termelés növekedésének tervezett üteme 6—7 százalék, a mezőgazdaságé 3^—4 százalék. Beruzalék, Magyarországon 4,7 százalék volt. Milyen eszközök allnak rendelkezésünkre a fejlődési ütem. ezen belül az életszínvonal növekedési ütemének gyorsítására? Ilyen lehetőség: — A termelés gazdasági hatékonyságának, minőségi mutatóinak további javítása, és; — A jobb termelési struktúra kialakítása. E célokat szolgálja a gazdaságirányítás módszereinek reformja. kormány által beterjesztett vők szívesen vásárolnak, költségvetési tervezetet jónak Gáspár Sándor ezután hangtartják, azzal egyetértenek. A súlyozta: költségvetés megfelelően szolgálja 1968-as céljaink megvalósítását. Jövő évi céljaink nem térnek el a korábbiaktól. Mégis különös gondot kell fordítanunk 1968-as tervünk teljesítésére. Az életszínvonal tervszerűen emelkedik Nem az első eset, hogy tévednek. Képviselőtársaim tudják, hogy a fiataloknak és a magvar népgazdaságnak is hasznára lesz, ha egy—két évet az | NDK-ban töltenek ifjúmunkásaink. A régi munkásnemzedékek közül sokan sítása érdekében. A szocializmus fejlődése megköveteli a tömegek aktív és alkotó részvételét a feladatok kialakításában, megvalósításában és ellenőrzésében. Ez pártunk po. litikájának alapvető jellegzetessége. A vállalatok önállósága lehetővé és egyben szükségessé teszi, hogy a dolgozók nagyobb áttekintést kapjanak munkahelyük, vállalatuk tevékenységéről. és tudásukkal, vannak, tapasztalataikkal segítsék a vezetés munkáját. Megnőtt a szakszervezetek hatásköre Kedves elvtársak! Mint ismeretes, széleskörűtarisznyával és vándorbottal Miért? Mint ismeretes 1968- f Az életszínvonal 1968-ban is mentek „valcolni” saját költ- pn őtt a szakszei.vezetek Wáhhi lir^kAi Volt tervszerűen tovább emelkedik, segukon. hogy szaktudásukat hatásköre iogköre és ezt az országgyűlés az új Munka Törvénykönyvében legutóbb ban további lépéseket kell tenni az ésszerűbb beruházások megvalósítására, a' termelékenység emelésére, a műszaki fejlesztésre, az üzemek exportképességének fokozására, a belső piac igényeinek jobb kielégítésére. Az új gazdaságirányítási rendszer elősegíti szocialista társadalmi rendünk gazdasági és politikai erejének gyorsabb növekedését, céljaink gyorsabb elérését. A reform nem egy beteg népgazdaság gyógyítása, —- ahogyan ezt a kapitalista országokban hangoztatják —, hanem jól átgondolt intézkedések összessége. A gazdaság- irányítás új rendszerének bevezetése nem kísérlet, hanem a marxizmus—leninizmus alkotó és bátor alkalmazása hazánk mai társadalmi, gazdasági viszonyainak megfelelően. Az elmúlt 10 év során társadalmi, politikai és gazdasági életünk feüesztésében már alkalmaztunk új elemeket, de a marxizmus—leninizmus alapelveitől sohasem tértünk el. Most gazdasági életünket igazítjuk a szocializmus teljes felépítésének szükségleteihez. A marxizmus alapvető tanítását nem helyettesítjük és nem is fogjuk helyettesíteni „divatossal”. Tovább szilárdul a proletárdiktatúra. Erősödik a párt, a munkásosztály vezető tottság, szerepe. Magasabb szinten ér' zül különösen a foglalkozta- fejlődéssel. 'Mi ezt az állam a bérek és a árak költségén csináljuk, és törek- alakulása érdekli a dolgozó- vésünk ezt még szélesíteni. törvénybe is foglalta. Most kötik a vállalatoknál' a kollektív szerződéseket, amelyekben vállalati szinten is összefoglalják a dolgozók és a gazdasági vezetők, valamint a szakszervezetek kötelezettségeit és jogait. A szakszervezetek élni fognak széles körű jogaikkal, ha arra szükség lesz. A szakszervezetek több mint 3 millió dolgozót tömörítenék. Ezt a hatalmas politikai és szervezeti, erőt szocialista rendünk és a dolgozók érdekeinek védelmében vetik latba. Tisztelt országgyűlés! Mindannyian azt akarjuk, hogy erősödjék, gyarapodjék munkáshatalmunk, tovább szilárduljon szocialista hazánk politikai és gazdasági ereje, és tovább emelkedjen a dolgozó emberek jóléte. A magyar szakszervezetek ehhez az országépítő munkához minden támogatást megadnak. A kormány által beterjesztett költségvetési tervezettel úgy magam, mint a magyar szak- szervezeti mozgalom nevében egyetértek, és annak elfogadását ajánlom a tisztelt országgyűlésnek. Ezt követően Pető Tibor buvényesül a tervgazdálkodás. A kát. nemzetközi munkásmozgalom Gáspár Sándor ezután így ******* GJlcsi Miklós Borsod megyei, Kaszas Imre Tolna ápoljuk testvéri kapcsolatain' kát a Szovjetunióval. Tisztelt országgyűlés! . , .... ... . . , , A teljes foglalkoztatottságot folytatta: az átlagbér a terv . Tóth L ászló Gvőr mee^segere törekszünk,_ovm_k^ változatlanui bizt0sítani tud- előírásainak megfelelően 1968- “efképrtselők szólaltok Tel 3ük. De valószínűnek látszik, ban általában mintegy 2,5— majd ebédszünet következett, hogy a munkahelyeket ille- 3 százalékkal növekszik, de az Az ebédszünet után Dömötör tőén kevesebb lesz a válasz- eletbe lepő rendelkezések sze. János csongrád megyei, Orosz tási lehetőség. Nyugaton zajt rmt az üzem jovedelmezose- Ferenc Szabolcs megyei kép- Kiknek az érdekét szolgálja csapnak akörül, hogy néhány getől fuggőeh nagyobb arany- viselők szólották majd dr. Tí- az új gazdaságirányítási rend- ezer fiatal szakmunkásunk az ban is növekedhetnek a jőve- már Mátyás, a’ munkás—pa- szer bevezetése? A szocialista NDK-ban vállalt munkát. Eb- delmek. raszt forradalmi kormány miből olyan következtetést von- A szakszervezetek állandó- niszterelnök-helyettese emel- nak le, hogy munkaerő-elhe- an vizsgálják, elemzik az árak- kedett szólásra. rendszer érdekében való, a dolgozók érdekeit szolgálja, mert gyorsabban nő a nemzeti jövedelem, társadalmi méretekben nagyobb lesz az elosztható alap, az életszínvonal emelésére szánt összeg. Mindez lehetővé teszi a reálbérek további emelését, a munkaidő csökkentését, a munkafeltételek javítását. A reform ezzel is erősebbé teszi a munkás- hatalmat, elősegíti a munkás- osztály politikájának még eredményesebb megvalósítását, s így a nép érdekét szolgálja. Kedvez a reform a becsületesen és jól dolgozóknak, mert munkájuk alapján fokozottan Tímár Mátyás A gazclasá^irányítási reform alapgondolata a tért szerűség* Tisztelt országgyűlés! ugyanilyen mértékben csők- volt már 'a reform előkészíA költségvetési javaslat, kent, főleg a tavalyinál gyen- tése kapcsán tett intézkedé- Vályi elvtárs beszéde rész- Sébb kukoricatermés követkéz- seknek. A vállalatok nagyobb letesen tartalmazza gazdasá- tében. Beruházásokra 1967-ben önállósága kétségtelenül je- gi helyzetünk elemzését, 1968. körülbelül 13 százalékkal for- lentősen közrejátszott a tervi elképzeléseinket. dítottunk többet, mint az elő- vezettnél nagyobb növekedésAz 1967-es év eredményei z? . é.V.be*' életszínvonal ben. Ugyanakkor azok a szerok élvezik az eredményeket és jeientősek Nemzeti jövedel- alakulasat jellemzi, hogy a kezeli problémák, amelyek az nem azok, akik eddig is csak münk mintegy 6 százalékkal lakossaS fogyasztása egy év anyagellátás egyes fogvasztákibicként ..szurkoltak” a szó- nőtt, az ipari termelés nőve- a^at*- 6 százalékkal emelkedett. si cikkek hiányában, a tőkés cial izmus építéséért, de érte kedési üteme meghaladja a 8 Kü Ikereskedelmi mérlegünk import növekedésében jutnak semmit, vagy alig valamit tettek Kedvez a reform a dolgunknak mint fogyasztóknak is mert elősegíti, hogy olyan százalékot, az építőiparé 10— II százalék. A mezőgazdaságban az állattenyésztés termelése értékben 2—3 százalékkal emelkedett, a növényterszocialista viszonylatban kedvezően alakult, tőkés viszonylatban az import a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt. Az 1967. évi eredmények termékek készüljenek és olyan melésé viszont körülbelül elérésében jelentős szerepe kifejezésre, változatlanul megmaradtak. 1968-as elképzeléseinket, az elért színvonal, az 5 éves terv előirányzatai és a reform bevezetésével kapcsolatos köházásokra lényegében az idei várható teljesítésnek megfelelő összeget irányoztunk elő. A munkások és alkalmazottak reálbéremelésének tervezett nagysága 1,5—2 százalék, a reáljövedelmeké pedig — amely a többlet-foglalkoztatásból és a közvetett juttatásokból eredő jövedelmeket is tartalmazza, 3—4 százalék. A parasztság reálfogyasztása ugyancsak 3—4 százalékkal nő. Ezeket az elképzeléseket tükrözi az előterjesztett államháztartási előirányzat is. Indokolt, hogy egy ilyen időszakban, mint a mostani, amikor nagy változások küszöbén állunk a gazdaságirányítás rendszerét illetően, egy pillantást vessünk hazánk gazdasági helyzetére, összehasonlítsuk ezt más országokéval. I A nemzeti jövedelem alakulása Mint ismeretes, Magyarország a közepesen fejlett országok közé tartozik. A fejlettség mértéke, általában az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem. A szocialista országok között is a középső csoportba tartozunk. Az európai tőkés országok között előttünk járnak többek közt a hozzánk területileg legközelebb eső Ausztria és Olaszország, mögöttünk vannak olyan országok, mint Spanyolország, Portugália, Görögország. Ez a sorrend a történelmi fejlődés adottságaival is összefügg. A tőkefelhalmozás terén Magyarország nem merített olyan forrásokból, mint sok nyugat-európai ország. Ha a békés gazdasági versenyben Ausztriát vagv Olaszországot tíz éven belü: utói akarjuk érni, úgy ez a nemzeti jövedelem növekedési ütemének mintegy 2—3 pontos évenkénti növelését teszi szükségessé. Az utolsó három évben a nemzeti jövedelem fejlődési ütemének átlaga Ausztriában 4,4 százalék, Olaszországban 3,8 száGazdaságirányítási reíor* műnk alapgondolata a tervszerűség és a piac előnyeinek jobb összekapcsolása az eddiginél. A tervszerű gazdálkodás előnyeiről itt nem kell sokat beszélni. Az a tény, hogy amíg 1950-ben az európai szocialista országok a világ össztermelésének. csak 18 százalékát adták, 1965-ben már 28 százalékát, az a tény, hogy a fejlett tőkés országokban is egyre inkább tért hódít egy bizonyos fajta tervezés, beszédesen bizonyítják a terv- gazdálkodásban levő előnyöket. Nyilvánvaló az is, hogy tervezési, irányítási módszereinket nem tekinthetjük véglegesnek, vagy éppen tökéletesnek, tovább kell fejleszteni azokat. Az a tény, hogy a terveket a jövőben nem bontják le a vállalatokra és tanácsokra, hogy nincs mindenre nagytömegű tervutasítás, hogy közvetlenné válik a kapcsolat a termelő és a felhasználó között, azt jelenti, hogy a termelő az eddiginél gyorsabban tud reagálni a felhasználók és a fogyasztók igényeire. Az árak nem merevednek meg, nem „öregednek”' el, hanem nyomon követik a termelési és költségviszonyok alakulását. Csökkennek az egészséges verseny hatására, de nőhetnek is bizonyos szabályok keretei között. így a termelők hamarabb reagálnak, s gyorsabban tudják pótolni az esetleg hiányzó cikkeket. Előnyös az elosztó jellegű anyag- és gépgazdálkodás helyett a kereskedelmi módszerek alkalmazása, mert ezek e területen is a kalkulációk elmélyítéséhez, gondosabb mérlegeléshez vezetnek. Állami irányítás, önállóság Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez a piac nem jelent szabad versenyt, ez szabályozott, szocialista piac. Az alapvető nyersanyagok és fogyasztási cikkek árát az állam továbbra is központilag határozza meg. A jövedelemszabályozás rendszer, a beruházási, a leviza- gazdálkodási rendszer, V kormány által jóváhagyott hitel(Folytalás a 3. oldalon.)
