Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-21 / 301. szám
V 4 NOG** D 1967. december 21., csütörtök Megkezdte tanácskozását az országgyűlés (Folytatás a 3. oldalról) főre jutó reáljövedelmének és egv keresőre jutó reálbérének tervezett emelkedése. A fogyasztói árak és termelői árak közötti kapcsolatot a forgalmi-adó rendszer biztosítja. Az új forgalmiadó- rendszer a fogyasztói árak ni- vellálását jelenti, melyet elsősorban a cikkcsoporton belüli helyes — a ráfordítási arányokhoz igazodó — árarányok kialakítása tesz szükségessé. Ugyanakkor a jelenlegi 2 500 forgalmiadó-kulcs kb. 1 000-re csökken és a ruházati termékeknél megszűnik a 19 000-nyi adótétel. Az árreform jellemző vonása a rugalmasabb ármechanizmus bevezetése is. A legfontosabb alapanyagok és használati cikkek árát továbbra is központilag állapítják meg. Lesznek termékek, amelyeknek árát a vállalatok — a hatósági előírások betartásával — bizonyos korlátok között változtathatják és lesznek szabadáras termékek. Ahol az árak szabad mozgása megengedett, ott a keresletkínálati viszonyoktól függően bizonyos áremelkedés és árcsökkenés is bekövetkezhet az intézkedések körében a jelentősebbek a következők: a bútorok árszínvonala átlag 7,5 százalékkal emelkedik, hogy az árak megfeleljenek a termelési költségeknek. A napilapok ára 20 fillérrel, a hetilapoké valamivel nagyobb mértékben nő. Néhány vas-műszaki cikknél (például centrifuga) áremelés szükséges az állami dotáció csökkentése miatt. Emelkedik a mosás, vegytisz- títás ára 13 százalékkal. Az alapvető szolgáltatások díja — lakbér, közlekedés — változatlan marad annak ellenére, hogy a valóságos költségarányok ezen szolgáltatások díjának az emelését is indokolttá tennék. Továbbra is megmarad a fogyasztási cikkek ártámogatása az élelmiszeriparban, a gyermekruházatnál, a tüzelőanyagnál és a szolgáltatások jelentős részénél, minta közlekedés, lakás, vendéglátás, posta stb. területén. Az építőanyagok ára is módosul, de úgy, hogy egyes építőanyagok ára emelkedik, másoké csökken. Arra törekedtünk, hogy egy családi ház költségén belül a változások kiegyenlítsék egymást A hatósági áremelések együttesen1 egy év alatt mintegy 830 millió forint terhet szokásosan tervezettnél akár néhány milliárd forinttal nagyobb áruforgalom is lebonyolódhat zavartalanul. Néhány — jelenleg is szűkén rendelkezésre álló —■' terméktől eltekintve az árufedezet teljesen kielégítő, a lakosság nyugodt ellátása biztosított lesz. A pénzügyi szabályozó eszközök másik nagy csoportja a jövedelemszabályozás rendszerében érvényesül. Hatása intenzív a termelői, a beruházási, a külkereskedelmi és a fogyasztói piacokon egyaránt. A jövedelemszabályozás rendszere teremti meg az azonos irányú érdekeltséget a népgazdaság egésze, a vállalati kollektívák és az egyes dolgozók között. Az állami vállalatok és szövetkezetek jövedelmének elvonási formái megváltoznak. A vállalatok általában lekötött eszközeik értékének 5 százalékát fizetik be a költségvetésbe eszközlekötési járulékként, és béreiknek 25 százalékát bérjárulékként. Ezek a — már ismert, de most szélésebb körben kiterjesztett — elemek azt fejezik ki, hogy csak olyan vállalat tekinthető működőképesnek, amelyik a társadalom számára legalább ezt a minimális tiszév folyamán. A szabad árak mozgása az árszínvonalat 2—3 százalékkal növelheti. Ennek ellensúlyozására január 2- án hatósági intézkedésekre kerül sor, amelynek eredményeként a fogyasztói árszínvonal valamelyest csökkenni fog. A hatósági árak változása A hatósági árak körében tervezett árcsökkentések a következő területekre terjednek ki. Csökken egyes alapvető élelmiszerek ára: például kilogrammonként 66 forintrót 50 forintra csökken a vaj, átlag 18 százalékkal a sai kilogrammonként 1 forinttal a cukor, kilogrammonként 3— 4 forinttal a vágott csirke ára. Leszállítjuk néhány háztartási vegyipari termék árát is, 17 százalékkal a szintetikus mosószerek, átlag 10 százalékkal a szappan árát. Kiterjed az árcsökkenés egyes tartós fogyasztási cikkekre: például 11 százalékkal csökken a rádió és televízió ára, 13 százalékkal a hűtőszekrényé, 11— 20 százalékkal egyes háztartási felszereléseké. A hatósági árak körében ugyanakkor áremelésekre is sor kerül. Az ilyen jellegű árokoznak, ezzel szemben a hatósági árcsökkenések több, mint 1 600 millió forint megtakarítást eredményeznek. Együttesen tehát a hatósági árváltozások mintegy 770 millió forinttal kevesebb kiadást jelentenek a lakosságnak. Figyelembe véve a január 1-i említett árcsökkenéseket, és az évköri várható összes árváltozásokat, 1968-ban a teljes kiskereskedelmi forgalomra és szolgáltatásokra vetítve, éves átlagban az árszínvonal 1—2 százalékos emelkedése várható, amelyet a bér- és életszínvonalpolitikát megalapozó előirányzatok, mindenekelőtt a bérek növelési előirányzatában megfelelően számításba vettek. Ez azt jelenti, hogy az árak változását is számításba véve 1968-ban a lakosság egy főre jutó reáljövedelmének mintegy 3—4 százalékos, a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reálbérének 11,5—2 százalékos növelése valósul meg. A jövedelem- szabályozás módjai Különös figyelmet fordítunk a jövő évben a lakosság áruellátására. Gondoskodtunk megfelelő árutartalékokról. A A rádió és a tv mai műsora KOSSUTH BADlO: 8.22: Astrid Varnay és Nicolai Gedda énekel. — 9.10: Tánczene. — 9.44: Rádió Gyermekkórusok Nemzetközi Fesztiválja. — 10.10: Zongoramuzsika. — 10.59: A véletlen játékai. — 12.15: A Magyar Rádió és Televízió esztrádzenekara játszik. — 13.00: A budapesti színházak műsora. — 13.03: A madarász. — 13.45: Törvénykönyv. — 14.04: Az I. Musici «H Roma kamarazenekar játszik. — 15.15: Zengjen dalunk! — 15.45: Magyar nóták. — 16.18: Magyarországon először. — 16.37: Karácsony mai mödra. — 16.57: Hallgatóink figyelmébe. — 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. — 17.20: Szófiai ritmusok. — 17.45: Mikrofórum. — 18.00: Operabarátoknak. — 18.40: IfJ. Magyari Imre népi zenekara játszik, Mátbé Jolán énekel, — 19.30: Szórakoztató zene. — 20.15: Liszt—Schumann-ciklus. — 21.15: Robert Burns verseiből. — 21.20: Háromszor három... — 22.20: Századunk zenéjéből. — 22.55: Külföldi tapasztalatok, hazai következtetések. — 23.15: János vitéz. — 0.10: Operaáriák. PETŐFI RÁDIÓ: 10.00: Könnyű orgonamuzsika. — 10.15: Órák és harangok. — 11.05: Haydn: Philemon és Baucis. Egyfelvonásos opera. — 11.56: Szovjet népek dalai. — 12.14: Zenekari muzsika. — 13.00: Moha bácsi, a törpe. — 13.20: A kecskeméti ének-zeneiskola növendékeinek műsorából. — 13.30: Modern világjárók. — 13.47: Vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől — hatig... A Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.10: Szerelmesek éjszakája. — 18.35: Egy kis polka... — 18.45; Napjaink feladata: a szintézis. — 18.55: Az I. Musici di Roma kamarazenekar játszik. — 19.42: A jazz kedvelőinek. — 19.53: Jó éjszakát, gyerekek. — 20.00: Bye, bye, Birdie! — 20.30: Közvetítés a Veszprémi Petőfi Színházból. Ház a város mellett. Színmű 3 felvonásban. — 22.22: Fehér Sándor népi zenekara játszik. Endréd! Mimi és Sztáray Márton énekel. A TELEVÍZIÓ MŰSORA; 8.10—8.40: Iskola-tévé. — 9.30: Műsorismertetés. — 9.31: Az ötös mező. Bűnügyi dokumentumjáték (ism.) — 10.30: Mark Twain. Életrajzi filmösszeállítás. — 13.40: Iskola-tévé. — 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hirek. — 18.05: A Magyar Hirdető műsora. — 18.15: Telesport. — 18.40: A világ térképe előtt. — 18.50: Tanácskozik az országgyűlés. 19.45: Esti mese. — 20.00: TVHíradó. — 20.20: Cardillac. Magyarul beszélő nyugatnémet film. — 21.25: Zenei Figyelő. A TV zenei újságja. — 22.10: TV-Híradö —2. kiadás. — 22.30: Pedagógus-továbbképzés. A BESZTERCEBÁNYÁI TV MŰSORA: 17.05: Filmhíradó. — 17.15: Műszaki fórum. — 17.45: Ifjú szemmel. — 19.00: TV-Hiradö. — 19.35: Szibériai expedíció III. -s 20.05: Karácsonyesti románc. tajövedelmet létrehozza. Ezeken kívül járadék jellegű elvonás is van néhány területen, például a kőolajtermékek árába beépített útadó. Ami a vállalat működése során elért nyereséget illeti, úgy is kifejezhetjük, hogy a nyereségen az állam és a vállalat a jövőben osztozkodik. Az államot megillető részt nyereségadóként fizetik be a vállalatok a költségvetésbe. Az adózás mértékét és módját már nyilvánosságra hoztuk, rendeletben közöltük a vállalatokkal. Szabályoztuk, hogy a vállalatok sajátosságaiknak megfelelően osszák fel a nyereségüket fő célokra: fejlesztésre és a személyi jövedelem növelésére szolgáló részre. A személyi jövedelem növelésére szolgáló nyereségrész után a vállalatok progresszív adót fizetnek. A progresszív adó lépcsőzetes, az adó sáv- jait a bérek arányában határoztuk meg. Ahol a nyereség kevés és a részesedési alap a béreknek 3 százalékát nem éri el, ott nem kell adót fizetni, majd a nyereséggel együtt fokozatosan nő az adó. A vállalatok a legmagasabb sáv elérése esetén is érdekeltek a nyereség növelésében, itt az adóteher 70 százalék. Ezzel kapcsolatban többször merül fel az a kérdés, hogy miért van szükség ilyen erős progresszióra az adórendszerben? Ez az intézkedés az első években nélkülözhetetlen, mert nem lenne helyes a személyi jövedelmekben olyan nagy differenciálódás, mint amilyen külnöbségek a vállalati nyereségek között létrejönnek. A különbségeket tompítja a progresszív adórendszer, de nem szünteti meg. Két azonos bérigényességű vállalat közül tehát — a progresszív adó ellenére — feltétlenül annál a vállalatnál lesz nagyobb a személyi jövedelem, amely nagyobb nyereséget ért el. Vállalati kockázat és adózás Az új gazdálkodási rendben megnő a vállalati kockázat, az átmeneti nyereségingadozás lehetősége, és ezzel együtt meg kell, hogy nőjön a nagyobb biztonságra törekvés. A jövedelemszabályozás rendszere ennek a problémának a megoldását úgy segíti elő, hogy előírja tartalék képzését az alapokból. Az előírás csak a tartalék minimális szintjét határozza meg, s minden vállalatnak saját érdeke, hogy olyan mértékű tartalékokkal rendelkezzék, amely arányban áll az általa vállalt kockázattal. Erre már az 1967. évi eredmény-elszámolások során érdemes gondolni. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemszabályozási rendszere módosult. A felvásárlási árak felemelése lehetővé teszi a mezőgazdasági termelőszövetkezetek döntő többsége számára, hogy bevételeikből fedezzék folyamatos ráfordításaikat, visszafizessék az álló- és forgóalaphiteleket. továbbá saját alapokat képezzenek. Átalakul a termelőszövetkezetek adórendszere is. A földadó az aranykorona értéket figyelembe véve differenciáltabb lesz, és színvonala valamelyeset növekszik. Egyidejűleg a jövedelemadó csökken, együttvéve tehát az adóterhek nem változnak, de a mainál jobban igazodnak a tényleges teherviselő képességhez. A költségvetés az 1968. évben 4,5 milliárd forintot fordít közvetlenül a mezőgazdasági termelőszövetkezetek támogatására. A támogatás rendszere alaniaiban nem változik, ezen belül azonban többet fordítunk a szarvasmarha- és sertéstenyésztés támogatására. Változatlanul segítjük a kedvezőtlen adottságú szövetkezeteket. A hitelrendszer szerepe A mechanizmus reformja során lényegesen megnőtt a hitelrendszer szerepe, mert a hitelezés a gazdasági befolyásolás egyik legrugalmasabb eszköze. Az állami vállalatok — önálló gazdálkodásuk egyik fontos feltételeként — saját forgóalapokkal fognak rendelkezni, s folyamatos forgóeszköz szükségletük 70—80 százalékát saját pénzalapjaikból tudják biztosítani. Ezen túlmenően a hitelképes vállalatok rövid-, közép- és hosszúlejáratú hiteleket vehetnek majd igénybe. Hitelképeseknek azokat a vállalatokat tekinti a bank, amelyek termékeiket rendszeresen tudják értékesíteni, jövedelmezően gazdálkodnak, fizetési kötelezettségeiknek rendszeresen eleget tesznek. Gazdaságunk növekedésének egyik fontos feltétele, hogy hosszabb időszakot tekintve, az ország fizetési mérlege megfelelően kiegyensúlyozott legyen. Hazánkban a fizetési mérleg alakulásának legfontosabb tényezője a külkereskedelem. Következetes devizagazdálkodás Eddigi gazdaságirányítási rendszerünkben a termelő vállalatok nem voltak kellően informáltak a külföldi piacok értékítéletéről, miivel a külföldi árak és belföldi árak különbségét a külkereskedelmi vállalatoknál lebonyolított árkiegyenlítési rendszer a költségvetés terhére rendezte. A gazdasági reformnak komoly lépése, hogy a belső és külső piacok kapcsolatát közvetlenné teszi. Ennek érdekében bevezetjük az egységes külkereskedelmi árszorzókat, továbbá módosítjuk a külkereskedelem szervezeti formáját. Az export-import forgalom mintegy 90 százalékát bizományosi formában működő külkereskedelmi és önálló exportjogú termelő vállalatok útján bonyolítjuk le. A külkereskedelmi árszorzókat a népgazdasági átlagos devizakitermelés alapján állapítjuk meg. Ez lehetővé teszi, hogy az export számos területen nyereséges legyen. Az átlagos árszorzóból következik viszont az is, hogy az export bizonyos vállalatoknál nem hozza azt a nyereséget, mint . amit a belföldre történő termelés biztosít. Ilyen esetben az exportot állami támogatásban, állami visszatérítésben részesítjük. Az állami visszatérítést feltételekhez kötöttük és három évre állapítottuk meg, sok esetben évenként csökkenő mértékben. Az export-import engedélyezési rendszer a külkereskedelem-politika eszköze. A szocialista országokkal fennálló külkereskedelmi és együttműködési kapcsolatunk fontossága változatlanul érvényesülni fog devizagazdálkodásunkban és külkereskedelmünkben. Ez különösen érvényes államközi szerződéseinkre. Emellett fokozni fogjuk a többi országokkal bonyolódó kereskedelmünket is a kölcsönös előnyök alapján. Megszüntetjük az, import deviza-keretgazdálkodást, egy —két speciális termék Kivé telével. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank devizamonopóliumát természetesen megőrzi, azaz az exportból származó devizát be kell a bankhoz szolgáltatni és az imporchoz innen kell devizát igényelni. Ha valamilyen okból ez különösen fontos, a devizakiutalást devizabeszolgáltatási kötelezettséghez lehet kötni. Külkereskedelmi intézkedéseink között fontos helyet foglal el az új vámtarifa rendszer bevezetése. Az új vámrendszer hármas célt szolgál: gazdaságpolitikai, kereskedelempolitikai és devizapolitikai célokat. Ennek keretében főképpen a hazai termelés észszerű védelme és egyes országok velünk szemben alkalmazott diszkriminációs vámrendszerének a hazai vámrendszerrel történő kiegyensúlyozása kap hangsúlyt. Valutarendszerünkben a forint aranytartalmát nem módosítjuk. A nem kereskedelmi forgalomban érvényesülő árfolyamot azonban pótlékolással némileg emeljük a konvertibilis valutáknál. A változtatás hatására — úgy véljük — tovább fog növekedni a nyugati országokból jövő turistaforgalom. A magyar állampolgárok többletköltségeinek ellensúlyozására ugyanakkor csökkentjük az útlevélilletéket. Élni kell a lehetőségekkel Tisztelt országgyűlés! A történelmi példák azt mutatják, hogy jelentős átalakulások a gazdaságban csak fokozatosan mehetnek végbe. A reform intézkedései 1968. január 1-én életbe lépnek, de az év elején nem lesz több anyagi erőforrásunk mint az előző év végén volt. Termelési és külkereskedelmi struktúránk változatlan lesz, nem lesznek egyik percről a másikra hatékonyabbak a beruházásaink, magasabb a termelékenység. Nem lenne tehát reális egyik napról a másikra csodát várni. s elégedetlenkedni, ha rövid idő alatt nem érezzük erőteljesen a reform kedvező hatásait. A reform a lehetőségét terem fi meg annak, hogy a termelésben közvetlenül dolgozók, a gazdálkodó egységek vezetői és a gazdaság irányítói érdekeinek egybehangolásával és munkájának összefogásával túlhaladjuk eddigi eredményeinket. A lehetőség és az érdekeltség azonban még nem minden. Élni is kell a lehetőséggel, mert a legnagyszerűbb törekvések is csak akkor valósulhatnak meg. A reformot előkészítő munka tapasztalatai alapján bizakodóak lehetünk, a vállalatok túlnyomó többsége megértette és felkészülten várja az új mechanizmust. Természetes, hogy az 1968. évi feladatokra való felkészülés a szokásosnál nagyobb gondot okozott. A jövő évi megrendeléseket és a szállítási szerződések megkötését még a szabályok pontos ismerete nélkül és úi oiaci tapasztalatok hiányában kellett elŐké6riteni. Ennek eilenére a termelési és kereskedelmi kapcsolatokban nem kell zökkenőre számi tan.. A legtöbb vállalatnál Készülnek a gyorsabb műszaki fejlesztésre vonatkozó javaslatok és érvényesül a biztonságos gazdálkodásra való törekvés is. Mindezekből következtetni lehet arra, hogy a reform ; Hal teremtett új gazdasági lehetőségek máris széles körben érlelődnek tudatos, aktív cselekvéssé, s ez jelenti népünk számára a tartós felemelkedés forrásál. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az 1968. évi állami költségvetést tartalmazó törvényjavaslatot fagadja el. A pénzügyminiszter expozéja után dr. Bognár József a terv- és költségvetési bizottság elnöke, a törvényjavaslat előadója, budapesti képviselő mondott beszédet. Rámutató ti: a társadalmi és állami szervek széles körű aktivitásával zajlott le az 1968. évre szóló állami költségvetés előkészítése, összeállítása és mélyreható megvitatása. Az előkészítés munkájába az országgyűlés is korán bekapcsolódott. A beszámolót elfogadta és egyetértését nyilvánította az ismertetett gazdasági analízissel és törekvésekkel. Beszéde végén a gazdasági reform néhány fontosabb célját, sikeres funkcionálásának főbb feltételeit elemezte. Hangsúlyozta, hogy a reform megvalósítása mindenkitől helytállást, aktivitást és türelmet kíván. Az elnöklő Vass Istvánná ezután szavazást rendelt el. Az országgyűlés egyhangúlag úgy döntött, hogy az 1968. évi költségvetésről szóló törvény- javaslatot általánosságban és részleteiben együttesen tárgyalja. Ezután szünet következett, amelynek végeztével dr. Be- resztóczy Miklós elnöklésével megkezdődött az 1968. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitája. A vitában felszólalt dr. Gon- da György, Vas megyei, Lakatos András Somogy megyei képviselő Mindketten elfogadásra ajánlották a törvényjavaslatot. A következő felszólaló Németh Károly, budapesti képviselő, a Budapesti Pártbizottság első titkára volt. Beszédében foglalkozott a gazdasági mechanizmus reformjának várható hatásaival, s rámutatott, hogy a közvélemény nagy várakozással tekint a reform elé. Bódi László, a szegedi 4-es számú választókerület képviselője szólt ezután a törvény- javaslatról. Dr. Kovács Magdolna tanár, Szabolcs-Szatmár megye képviselője (18. választókerület) szűkebb hazájának oktatásügyi helyzetéről, s a közhasznú társadalmi munka jelentőségéről beszélt. A költségvetési törvényjavaslat vitájában felszólalt még dr. Marton Zoltán, a budapesti 49. választókerület képviselője; Geiszbühl Mihály, Győr—Sopron megye 7. számú választókerületének képviselője; Halasi Lajosné, Baranya megye 3. számú választókerületének képviiselője; Valter Imre, Somogy megye 6. számú választókerületének képvselö- je. A törvényjavaslatot a képviselők elfogadták, és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlották. Ezután az elnöklő Beresz- tóczy Miklós bejelentette, hogy az országgyűlés a költségvetési törvényjavaslat vitájával csütörtökön 10 óra« kor folytatja munkáját.
