Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-21 / 301. szám
NOÖR Ä D 1967. december 21., csütörtök 3 Megkezdte tanácskozását az országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) lás is az, hogy Budapesten kerül sor a testvérpártok konzultatív találkozójára. Pártunk Központi Bizottsága mindent elkövet, hogy jövő év februárjában jó feltételek között biztosítsa a demokratikus, kollektív eszmecsere lehetőségét a konzultatív találkozó összes részvevői számára. Meg vagyunk róla győződve. hogy a budapesti találkozó a résztvevők kollektív erőfeszítése révén nagy lépéssel viszi előre a kommunista és munkáspártok nagy nemzetközi tanácskozásának megvalósítását. Kedves képviselő elvtársak! Az országgyűlés olyan időpontban tűzte napirendjére a magyar—szovjet szerződés törvénybe iktatását, amikor világszerte megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének félévszazados jubileumáról. A világ majd minden országából a jubileumi ünnepségekre, a Szovjetünióba érkezett küldöttségek részeseivé váltak annak az általános atmoszférának, amelyet a nyugodt magabiztosság, a jövőt, illető optimizmus jellemzett. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának ^ megünneplése a Szovjetunióban és az egész világon nagy politikai és erkölcsi erőforrásként hatott, így hatott nálunk is. Meg újult erővel dolgozunk nagy nemzeti művünkön, a szocializmus teljes felépítésén. Tamás János főépítésvezető, Komárom megye 6-os számú választókerületének képviselője, Kálazi József vezérőrnagy, Fejér megye 6-os számú választókerületének képviselője, Nádasdi József, ?ala megye 1- es számú választókörzetének képviselője szóltak még a törvényjavaslat felett indított vitában. A három képviselő a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlotta az országgyűlésnek. Ezután az országgyűlés a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlap elfogadta. Felcsattant a taps, majd az ö röklő Kállai Gyula népünk testvéri üdvözletét, forró jókívánságait tolmácsolta az SZKB Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának, a szovjet kormánynak és a szovjet népnek. Ezután ebédszünet következett. Ebédszünet után a tanácskozás Vass Istvánná elnökletével folytatódott. Bejelentette, hogy a tárgysbrozat második pontjának, az 1968. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatnak a megtárgyalása következik. Először Vályi Péter pénzügyminiszternek adta meg a szót Vályi Péter KöItse^ietésixBfiSk a níp^fiifhisíi" egészséges fejlődéséi Tisztelt országgyűlés! A közvélemény mindig nagy érdeklődéssel várja' a gazdasági tervekről és az állami költségvetésről szóló tájékoztatást. Különösen nagy a várakozás most, amikor széles körű, történelmi jelentőségű gazdasági reformot hajtunk végre. Ismeretes, hogy a jövő év elején bevezetésre kerülő reform célja az, hogy meggyorsítsuk hazánk szocialista fejlődését. Ehhez arra van szükség,- hogy biztosítsuk a fejlődés nagyobb tervszerű ségét és korszerűsítsük a gaz dálkodás módszereit. Az 1968-as év gazdaság terveinek, költségvetésének és a gazdasági szabályozó eszközök rendszerének kidolgozásakor figyelembe kellett venni azokat az aránytalan Ságokat is, amelyek több év során kialakultak. Közelebb ről azt, hogy — a magasabb fogyasztási, •felhalmozási és termelési szint miatt megnövekedett at importigény is, de az exportnövekedés ezzel nehezen tartott lépést; — a lakosság vásárlóereje gyorsan nőtt, áz árukereslet a korszerűbb ipari termékek irányába tolódott el, s a termelés ezt a keresletváltozást nem követte megfelelő ütemben; — a tervezettnél többet fordítottunk beruházásokra, mégis néhány jelentős üzem termelésbe lépése elhúzódott; a beruházások hatékonysága 6em javult kielégítően. Munkánk során számolnunk kell ezekkel a problémákkal. De azzal is, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformjának kedvező hatásai csak fokozatosan bontakoznak ki. Az első években az egyensúlyi helyzet, a szerkezeti arányok csak lépésről lépésre fognak változni, sőt a piacon átmenetileg kisebb zökkenők is jelentkezhetnek. Ezért a gazdasági vezetés fő feladatának azt tekinti, hogy tovább haladva a gazdaság fejlődésének a harmadik ötéves tervben meghatározott útján, biztosítsa az egyensúlyi követelmények és a reform kibontakozásához szükséges feltételek olyan összehangolását amely fokozatosan és következetesen a feszültségek feloldása irányába hat. Ennek a célkitűzésnek szolgálatába állítjuk pénzügyi politikánkat. Törekvés az ésszerű takarékosságra A költségvetési javaslat összeállításánál a szokásosnál nagycűíb gondot okozott a bevételek és kiadások összehangolása, mert e reform kezdetén a szükséges nagyobb vállalati önállóság feltételeit a költségvetés terhére lehetett csak megteremteni. 1968-ban decentralizált fejlesztési és részesedési alapokat hozunk létre, és_ emiatt a nemzeti jövedelembő. 8—J.Ü százalékkal kisebb hányad kerül be a központi pénzalapba. Ugyanakkor a költségvetés ilyen arányban egyelőre még nem mentesült a kiadásoktól. A költségvetés egyensúlyának javítására megfelelő erőfeszítések történtek, amelyek a bevételek fokozására és a kiadások mérséklésére irányultak. Ezeket az előterjesztett törvényjavaslat indokolása ismerteti. A törvényjavaslatból az is látható, hogy ésszerű takarékosságra törekedtünk és nem törekedtünk minden áron arra, hogy a bevételek haladják meg a «kiadásokat; az előterjesztett költségvetés 1,4 milliárd forint hiányt mutat, az volt a célunk, hogy a költségvetés egyensúlyával szemben táAz állami költségvetés bevételeinek túlnyomó része továbbra is a vállalatoktól es szövetkezetektől származik, annak ellenére, hogy a vállalatok és szövetkezetek a náluk realizálódó nyereségnek mintegy 60 százalékát fizetik csak be a központi pénzalapba, az eddigi 85 százalékkal szemben. A költségvetést megillető jövedelmek több mint 42szá- zaléka a lekötött eszközök és kifizetett bérek utáni járulék A forgalommal arányosan képződő jövedelmek — forgalmi adó, termelési adó, vám és import forgalmi adó — címén az összes befizetés 28 százaléka, a nyereségadó címén pedig közel 30 százaléka kerül a költségvetésbe. A kisipari szövetkezeteket az iparvállalatokéhoz, a fogyasztási szövetkezeteket a keresnxoSgáija masztott követelményt aiapos mérlegelés után kellő összhangba hozzuk azzal a fontos, politikai jelentőségű várakozással, hogy az új gazdálkodási rendszerre való átmenet gazdasági és társadalmi zökkenők nélkül menjen végbe. A hiány a költségvetés volumenéhez viszonyítva nem mondható jelentősnek, mégis arra figyelmeztet, hogy az átmenet bonyolult szakaszában nagyon körültekintően és takarékosan kell gazdálkodnunk és többletkiadásokat nem vállalhatunk. 1968. január elsejétől kezdve az elmondottak szerint módosul a költségvetés jövedelemelosztó szerepe, megváltozik a költségvetés bevételeinek és kiadásainak mérteke és összetétele. Az 1968. évi költségvetés bevételi előirányzata kereken 137 milliárd forint, ami a központosítható társadalmi Usztajövedelem csökkenése ellenére több mint 30 százalékkal magasabb az 1967. évi bevételi előirányzatnál. A bevételek növekedése és a költségvetési volumen emelkedése — a képződő jövedelmek tényleges emelkedése mellett — elszámolási okokra vezethető vissza. Az 1968. évi költségvetésben következetesebben érvényesül a teljes — bruttó — elszámolás elve. A korábbi években a vállalati nyereségbefizetést a dotációkkal csökkentettük, a forgalmi adót az árkiegészítésekkel, a beruházási kiadásokat pedig a vállalatoktól elvont amortizációval csökkentett — netto — összeggel számoltuk el. A költségvetésnek ez az új felépítése világosabbá teszi a központi pénzalapok képződésének és felhasználásának áttekintését. A költségvetés volumene összehasonlítható szerkezetben nagyjából az előző évivel azonos. kedelmi vállalatokéhoz hasonló költségvetési befizetési kötelezettségek terhelik. Átmenetileg a szövetkezetek által fizetett eszközlekötési járulékot az OKISZ, illetve a SZÖVOSZ kapja a költségvetés helyett, hiteltörlesztéseik és fejlesztési céljaik megvalósítására. A költségvetési bevételek 3 százaléka származik a lakás- sági adókból. Az adóztatás rendszerében nem történik lényeges változás. Az arányosabb közteherviselés érdekében azonban teszünk lépéseket. A háztáji gazdaságok adóterhe számottevően nem változik, de a jövőben a terület nagysága és a művelési ág szerint differenciált adót keil majd fizetni. A kisiparosok, kiskereskedők és szabadfoglalkozásúak adóztatásánál a tanácsi adóügyi szervek töreBevételek és kiadások alakulása kedni fognak a tényleges jövedelmek megadóztatására. A Pénzügyminisztérium és a tanácsi adóügyi szervek messze- rhenő figyelmet kívánnak szentelni a spekulációs, a végzett munkával nem arányos jövedelmek igazságos, nagyobb mértékű megadóztatásának. ■A költségvetés kiadási előirányzatainak közel fele közvetlenül összefügg a gazdasági tevékenységgel. A beruházások, a kiadások kereken 20 százalékát igénylik, a termeléssel és a forgalommal összefügső támogatásokra és fogyasztói árkiegészítéseKre pedig a kiadások 27 százalékát fordítjuk. R lakásépítési program A jövőben is a költségvetésből fogjuk finanszírozni a népgazdaság fejlesztésében kiemelkedő jelentőségű termelő, a termelési szerkezet átalakítását eredményező beruházásokat, az infrastrukturális, a szociális és kulturális beruházásokat. Az 1968. évi beruházási terv viszonylag kevés számú, nagy beruházás kezdésével számol. A mezőgazdaságban az építési beruházások zömét az állattenyésztés fejlesztésére, valamint a tárolótér növelésére, és útépítésre fordítják. A gépi beruházások elsősorban a munkaigényes terménybetáka- rítás gépesítését szolgálják. Az év során folytatódik a kiskörei — Tisza II. — vízlépcső építése. A szállítás és hírközlés beruházásai közül kiemelkednek a Budapest közlekedését javító beruházások és nemzetközi kapcsolatokat bővítő létesítmények. Az előterjesztett költségvetés az előző évinél magasabb összegeket irányoz elő a távolsági és helyi, utak, hidak, valamint a vízügyi létesítmények fenntartására és korszerűsítésére. A jelentős fejlesztés ellenére az előirányzatból nem biztosítható a korszerűsítés kívánatos üteme. A kereskedelem jelentős új beruházása a mátészalkai hűtött almatároló és feldolgozó.1 Tovább folytatódik az év folyamán a balatoni úredj szálló és az úi Duna Szálló építése. Változások a költségvetési szervek gazdálkodásában A kormány célkitűzéseinek megfelelően az építőipari tevékenység egyik legfontosabb feladata a lakásépítési program megvalósítása. A terv — lényegében a harmadik ötéves terv ez évi ütemének megfelelően — több mint 61 000 lakás megépítésével számol. Ennek közel egyhar- mada állami erőforrásokból valósul meg. Ezen túlmenően a lakosság anyagi eszközeiből végzendő lakásépítkezésekhez sz állam mintegy 2,5 milliárd forint hiteltámogatással járul hozzá. Az állami lakásépítés előirányzata 3,9 milliárd forint. Mintegy 14 800 lakás — az állami lakások többsége — tanácsi beruházásként épül meg, melyből kb. 6 800 szövetkezeti lakásként kerül értékesítésre, az értékesítésre kerülő öröklakások száma 860. A lakásépítési program teljesítését szolgálják az építőipari beruházások: termelésbe lép a budapesti II házgyár és az egyenként 1 200 lakás éves kapacitású győri és miskolci házépítő kombinát, befejeződik az évi 42 millió db tégla előállítására alkalmas fehérgyarmati téglagyár rekonstrukciója, megkezdődik a debreceni házépítő kombinát beruházása. A jövő évtől a vállalatok a lakásépítéshez saját alapjaikból hozzájárulhatnak: erre a célra nyereségből képzett fejlesztési alapjuk 5 százalékát vehetik igénybe. Tisztelt országgyűlés! A nemzetközi helyzet alakulása arra figyelmeztet, hogy fokozott gondot fordítsunk hazánk védelmi képességének fenntartására és erősítésére. Az 1968. évi költség- vetésben — az előző évinél valamivel nagyobb összeget — 6,4 milliárd forintot irányoztunk elő erre. A honvédelem fejlesztése, néphadseregünk erkölcsi- politikai egységének növelése hazafias és egyúttal internacionalista kötelességünk. A jogrend és törvényesség további megszilárdítása érdekében nagy feladat hárul rend- és jogbiztonsági szerveinkre. Gyorsan növekvő idegenforgalmunk vámügyi szerveinktől, örvendetesen gyarapodó gépkocsiparkunk pedig közlekedésrendészetünktől kíván nagyobb szervezettséget és technikai fel- készültséget.. Mindezek figyelembevételével rend- és jogbiztonsági kiadásokra 4,1 milliárd forintot kívánunk fordítani. Tisztelt országgyűlés! A költségvetés kiadásainak egy negyedét az állam társadalombiztosítási, szociális, egészségügyi, kultűrális célokat szolgáló kiadásai teszik ki. E közös társadalmi szükségletekre előirányzott összeg növekedése 5,9 százalék. A fejlődés megítéléséhez rá kell mutatni arra, hogy a második ötéves terv első éveinek átlagában a közös társadalmi fogyasztás céljait szolgáló kiadások növekedési üteme meghaladta a nemzeti jövedelemét. E kiadások növekedése az 1968. évben azonos a nemzeti jövedelemével. A költségvetési szervek gazdálkodás rendszerében számos változtatást vezetünk be Megnő a költségvetési szervek önállósága mind a tervezésben, mind a gazdálkodásban. Javítja a gazdálkodás feltételeit, hogy. az intézmények a felújításra szükséges összegeket állóeszközeik értékével arányosan kulcsok segítségével képezhetik és alap- szerűen kezelhetik. Rugalmasabb lesz a bérgazdálkodási rendszer is. A társadalombiztosítás keretében a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok fokozatosan hasonló jogokat nyernek, mint a munkaviszonyban állók. 1968 közepén sor kerül a termelőszövetkezeti tagoknál a családi pótlék összegének további növelésére, a munkaviszonyban állókéval azonos korhatárok megállapítására. Csökken az állami támogatás Ezek a tényezők befolyásolták a társadalombiztosítási kiadások jövő évi előirányzatát, amely kereken 17 milliárd forintot tesz ki, s a társadalmi közös fogyasztásra fordított kiadások 50 százalékát jelenti. A szakszervezeti társadalombiztosítás bevételei emelkednek, az állami támogatás pedig csökken, mert a vállalatok által fizetett járulékot 10 százalékról 17 százalékra emeltük. A vállalatok illetményadó-terhei azonos mértékben csökkennek. Az egészségügyi célokra előirányzott 6,9 milliárd forint fele a fekvőbeteg-ellátást, csaknem egy negyede a járóbeteg-ellátást szolgálja. A kulturális célokra fordítható kiadások összege — a kulturális szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknak adott dotációval együtt — kereken 11 milliárd forint. Ennek túlnyomó része az oktatási célok megvalósításának pénzügyi feltételeit biztosítja. Az oktatási költségek részaránya a szociális, egészség- ügyi és kulturális kiadásokból közel 24 százalékot tesz ki. A kiadások növekedésének tényezői között elsősorban azt kell megemlíteni, hogy iskolapolitikánkban folytatódott az egyes oktatási formák közötti helyes arány kialakítása és a nagylétszámú korosztályok továbbtanulásának elősegítése. Pénzügyi politikánk célja A tudományos kutatásokra előirányzott összeget lehetőségeinkkel arányosan növeltük. E feladatokra a költség- vetésben 725 millió forint áll rendelkezésre, de jelentős összegeket áldozunk erre a célra a vállalatok által képzett műszaki fejlesztési alapból is. A kutató munka eredményeinek fokozásában a kutató intézmények a jövőbeni érdekeltek lesznek, s ezáltal a tudományos kutatás gazdasági vonatkozásban is közelebb kerül a gyakorlathoz. A tanácsok 1968. évi költségvetési előirányzata 15.5 milliárd forint, ami 3,2 százalékkal magasabb az előző évinél. Ezt a költségvetést a tanácsok már az új rendszer szerint készítették el. A tanácsoknál bevezetett új tervezési rendszer megköveteli a fejlesztési politika és a költségvetési " gazdálkodós összehangoláséit, ezért a költségvetéssel együtt készült a fejlesztési alap terve is. 1968- tól bővül a fejlesztési alap helyi bevételi forrásainak köre, mindenekelőtt a vállalatok és szövetkezetek által fizetendő kommunális adóval, amely kereken 750 millió forint Bővülnek a bevételi források azzal is, hogy a vállalatok a jövő évtől kezdve az általuk igénybe vett telkek után egyszeri és folyamatos telekhasználati díjat fognak fizetni, amelynek egy része a tanácsokat illeti. Reméljük, hogy ez ésszerűbb telekgazdálkodást eredményez majd. Árreform és ármechanizmus Tisztelt országgyűlés! Egész pénzügyi politikánk központi célkitűzése a gazdaság kiegyensúlyozott fejlesztése. E politika egyik oldala az eddiginél gyorsabb fejlesztés megalapozása, másik oldala pedig a forint stabilitásának biztosítása, a pénz vásárlóerejének megőrzése, S nemzetközi tekintélyének erősítése. A gazdaság kiegyensúlyozott fejlődését, a terv-koncepciók megvalósulását a jövőben a szabályozók egybehangolt működésével fogjuk biztosítani. Ennek legfőbb elemei: egyfelől a költségvetés, amely széles területen szabályozza a fizetőképes keresletet, másfelől a közgazdasági- pénzügyi szabályozó eszközök, amelyek közvetett módon, a különböző feltételek megteremtésével befolyásolják a vállalatok döntéseit. A. legfőbb szabályozó eszközök az árrendszerben, a jövedelem- szabályozás rendszerében, a hitelrendszerben, a külkereskedelmi- és devizarendszerben érvényesülnek. Az árreform fő céljai hogy az árarányok és a költségará-" nyok közeledjenek egymáshoz, hogy az árak figyelembe vegyék a piac, a kereslet és a kínálat viszonyait, továbbá a gazdaságpolitikai elhatározások is tükröződjenek bennük. A termelők között érvényesülő új árak elősegítik a technika gyorsabb fejlődését, a korszerű gyártmányok elterjedését, a gazdaságos felhasználási struktúra kialakulását. Az árreform figyelembe vette az életszínvonal-politikai elhatározásokat. Ennek megfelelően a fogyasztói árak olyan változására kerül sor. amely mellett biztosítható a lakosság — s ezen belül egy egy társadalmi réteg — egy (Folytatás a 4. oldalon)
