Nógrád, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-21 / 301. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOGRÁD MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVF., 301 SZÁM ARA: 50 FILLER 196T DECEMBER 21., CSÜTÖRTÖK Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Szerdán délelőtt 11 órakor megkezdte tanácskozását hazánk legfőbb törvényhozó testületé, az országgyűlés. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, továbbá Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, a diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban jelentek meg. Ezután kegyelete« szavakkal emlékezett meg dr. Münnich Ferencnek, a Fejér megyei 4. számú választókerület országgyűlési képviselőjének, a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kimagasló egyéniségének elhunytéról. Vázolta fél évszázadot felölelő kiemelkedő tevékenységét,- s hangsúlyozta, hogy dr. Münnich Ferenc elvtárs élete összeforrott a szocializmussal, az emberek boldogságáért vívott küzdelemmel. Példakép mindazok számára, akik folytatják a munkát, amelynek Münnich elvtárs életét szentelte. A kegyelet szavaival emlékezett meg Kállai Gyula, dr. Török Lajos, a Zala megyei 5. számú választókerület képviselőjének, a Zala megyei Tanács VB elnökének elhunytéról is. A képviselők néma felállással adóztak dr. Münnich Ferenc es dr. Török Péter János Lajos emlékének, s az országgyűlés jegyzőkönyvében is megörökítették emléküket. Kállai Gyula ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság EÍnöki Tanácsa az ország- gyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta, s a jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés a dokumentumot tudomásul vette. Az országgyűlés elnöke ezután arról számolt be, hogy a forradalmi munkás—paraszt kormány megbízásából benyújtotta hozzá Péter János külügyminiszter a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot; Vályi Péter pénzügyminiszter pedig, az 1968. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Mindkét törvényjavaslatot megkapták előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés állandó bizottságai és szétosztották az ország- gyűlés tagjai között. Az országgyűlés ezután — Kállai Gyula javaslatára — elfogadta az ülésszak tárgy- sorozatát, amely a következő: 1. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között Budapesten 1967. szeptember 7-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A Magyar Népköztársaság 1968. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ezután — napirend szerint — megkezdődött a tárgysorozat első pontjának tárgyalása. Péter János külügyminiszter emelkedett szólásra. Szerződésünk a kölcsönös segítségnyújtás okmánya A mai nemzetközi helyzetnek sajátságos eseménye az, hogy országgyűlésünk az új magyar—szovjet barátsági szerződés törvénybe iktatásával foglalkozik. Az ország- gyűlésnek ez az aktusa nemcsak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatait érinti, hanem kihat szélesebb nemzetközi összefüggésekre is. Ebben a szerződésben — annak törvénybe iktatásában — átfogó körvonalakkal tükröződik mindannyiunk személyes sorsa, Magyarország történelmének alakulása, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népei életének fejlődése, és az az általános nemzetközi helyzet, amely a termonukleáris háborús katasztrófa és az emberiség békés virágzó jövőjének határ- irwvéjén ingadozik. Kormányunk gondos vizsgá- la eredményei alapján döntött 'így, hogy a közel húsz évvel ezelőtt kötött barátsági szerződést nem bízza az automatikus megújulás sorsára, hanem az első húszéves ciklus lejártával új szerződés kötésére tesz javaslatot a Szovjetuniónak. A Szovjetunió kormánya egyetértett ezzel a magyar kezdeményezéssel. így történt, hogy ez év szentember hetedikén Kádár János és Fock Jenő elvtársak, valamint Leonyid Tljics Brezs- nyev és Alekszej Nyikolaje- vics Koszigin elvtársak aláírták itt, ebben az épületben a Magyar Nenköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének új barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését Mi vezette kormányunkat Abban, hogy az 1948-ban aláírt első barátsági szerződés lejártával ne az automatikus meghosszabbításra hagyatkozzék, hanem új szerződés megfogalmazására és megkötésére tegyen javaslatot? Döntő oka ennek a kezdeményezésnek az volt, hogy szükségesnek láttuk új szerződésben megfogalmazni, államközi szerződésben is kifejezni az elmúlt két évtized történelmi változásait a két ország egymáshoz való viszonyában, belső társadalmi, gazdasági fejlődésben és a gyökeresen új nemzetközi viszonyokban. Mindezzel együtt ennek a kezdeményezésnek az is oka volt, hogy szükségét láttuk a mai nemzetközi viszonyok között a fegyveres konfliktusok növekvő veszélyei ellen az új szerződés kötésével együtt járó tárgyalások, a nyilvánosság előtt történő kötelezettség vállalások erejével megerősíteni a világméretű katonai stratégiai vállalkozások szempontjából jelentős földrajzi helyzetű Magyarország és környéke békéjét és biztonságát. Mik ezek a történelmi változások és melyek a veszélyek? Amikor majdnem húsz évvel ezelőtt, 1948 februárjában a magyar delegáció vonata Budapestről Moszkvába indult a barátsági szerződés aláírására, az ország még a romokat takarította, és éppen , csak megkezdte az új élet alapjainak lerakását. Európa is romokban volt még. Magyarán és lényegében így mondható: összevisszaság volt Európában. A magyar delegáció moszkvai útja, a szovjet—magyar barátsági szerződés is szerves része — mégpedig nem jelentéktelen része — lett annak a folyamatnak, amely a zűrzavarból a mai Európa arcvonásait kialakította. A mai Magyarország oedig a mai Európa biztonsági rendszerének építésében — szerény lehetőségei között —* hatékony feladatokat vállal magára. Húsz évvel ezelőtt a hagyományos gyarmati rendszer lényegében érintetlen volt. Az elmúlt két évtized alatt a gyarmati hatalmi rendszer lényegében felbomlott. Vannak ugyan még maradványai itt-ott, sőt vannak kísérletek — veszélyesek is — új gyarmatosításra is, de ezek csak eltűrt jelenségek. Eltűrésük azzal magyarázható, hogy a függetlenségükért küzdő népek fő támasza, a Szovjetunió és annak minden szövetségese a nemzetközi élet vitás kérdéseinek rendezéséből ki akarta és ki akarja zárni a termonukleáris háború veszélyét. A termonukleáris háború veszélye elleni küzdelem a szocializmusból, a világtörténelem eddigi legmagasabb rendű humanizmusa lényegéből fakad. Egyébként minden erő rendelkezésre állna, hogy véget vessünk a vietnami agressziónak, a közel-keleti izraeli támadás következményeinek, a dél-afrikai faji elnyomásnak, a dél-rhodesiai, délkoreai, dél-vietnami, angolai, hongkongi és más gyarmati uralmaknak. Húsz évvel ezelőtt már kezdett kitűnni, hogy a második világháború romjaiból két nagyhatalom döntő jelentősegű szerepe bontakozik ki: a Szovjetunióé és az Amerikai Egyesült Államoké. A Szovjetunió akkor a világméretű fasiszta veszély ellen kivívott győzelem döntő erejű bajnokaként, az egész nemzetközi élet — elsősorban az Egyesült Nemzetek Szervezete — alakulásának egyik döntő tényezőjévé lett. Ma, a két évtized sokféle külső és belső megpróbáltatásai után a Szovjetunió az emberiség jövőjét képviselő legmodernebb hatalomként vesz részt a mai nemzetközi élet formálásában. Az Amerikai Egyesült Államok ebben a húsz évben éppen az ellenkező irányba haladt. A második világháború vérzivataraiból úgy emelkedett ki az Egyesült Államok, mint a legsértetlenebb nagyhatalom. A második világháború részesei közül gazdasági tekintetben az egyetlen nyertes és nyereséges az Egyesült Államok volt. Majd a gyarmati rendszer felbomlásának folyamatában a hagyományos gyarmati hatalmak elvesztett befolyási övezeteit az Egyesült Államok kísérelte meg hatalmi bűvköréibe vonni. Ma pedig — a Szovjetuniónak az antifasiszta szövetség tapasztalataira, s a bélrés egymás mellett élés elveire épült, sok biztatást nyújtó kísérleteinek viszonylagos sikerei után — főleg 1963 őszétől kezdve, az Egyesült Államok felelőtlen akciókkal halad az új világháború veszélyeinek szaka- dékai felé. Provokációival és agresszióival az Egyesült Államok — amely valaha maga is gyarmati uralom alatt volt — magára , vette mindazt a gyűlöletet és megvetést, amelyet korábban a hagyományos gyarmati hatalmak hordoztak magukon. A fokozódó agressziók és a növekvő háborús veszélyek ellen a Szovjetunió jelenti a béke megmenthetésének fő biztosítékát. A Varsói Szerződés tagállamainak megállapodásai alapján ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet alakulatok is jelentős őrszolgálatot töltenek be az európai és a világbéke fontos frontszakaszán. Vógárvényes békére törekszünk Iiyen nemzetközi helyzetben, s a növekvő feszültségek ellen tartottuk szükségesnek barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésünk új megkötését a Szovjetunióval. Ez a szerződés a barátság okmánya. A szerződés első cikkelye a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népeinek örök barátsága további erősítéséről szól. Az örök barátság okmánya ez. Azt jelenti, hogy itt, a Duna-Tisza táján, a Duna-völgyén, itt Közép-Európában nemcsak tartás, hanem végérvényes békére törekszünk, s ennek megvannak a reális alapjai. Amikor húsz év eltelt az első világháború befejezése után, Európa már a második világháború küszöbén volt. Ausztriát bekebelezte a hitleri Németország, Csehszlovákia lényegében felbomlott, s Európa kormányai fokozott iramban haladtak a második világháború katasztrófái felé. József Attila ezeknek az eseményeknek a küszöbén, a kilátásitalanságok sötét völgyében hagyta itt örökségét. Arról, hogy „Dunának, Olt- nak egy a hangja,” hogy a Duna mentén élő népeknek rendezniük kell végre közös doigrikat —, az itt élő népek közös szabadsághősei, közös államférfiai, közös írói, festői sokat álmodtak, álmaikért közülük sokan vérüket is ontották. De azt, hogy magyar, cseh, szlovák, ru- szín, román, szerb, horvát, osztrák, német tud élni közös fedél alatt is, s mindenképpen egymást segítve —, most tanuljuk igazán, s ennek most rakjuk le igazi alapjait. A történelemben gyakoriak a tiszavirág-éltű államközi szerződések; Magyarország története is sok ilyent ismer. Ennek a mostani szerződésnek alapfogalmazványa húsz évvel ezelőtt készült, de eleven gyökerei visszanyúlnak a Nagy Októberi .Forradalom, a Magyar Tanácsköztársaság, az ellenünk és a Szovjetunió ellen folytatott intervenciós háborúk idejére. Honfoglaló eleink olyan helyen telepedtek meg kényszerítő körülmények folytán, ahol az európai nagy hadiutak kereszteződnek. Tartós biztosítéki Közép-Európa feilődéséhez Most van itt igazán a lehető- jge annak, hogy a nagy ha- iutakat a béke útjaivá tegyük, s a nemzetközi viszályok egyik fő forrását, Kö- :ép-Európát a népek és nemzetiségek barátságánál: példamutató színhelyévé változtassuk. Ez a szerződés, a Szovjetunió és Magyarország népeinek benne kifejezett örök barátsága, tartós biztosítékot nyújt Közép-Európa békés fejlődéséhez. Nemcsak az államoknak, az államok között sütött szerződéseknek is van •szlálytartalmuk. . Sorsuk, létük, érvényük tartóssága osztálytartalmuk időálló képességétől függ. Ennek a mi szerződésünknek a végérvényes, a szerződés szavai szerint: örök barátsági jellegét az az új osztálytartalom adja meg, amely a Szovjetunióban és Magyarországon, s velük együtt az egész szocialista világrendszerben véglegesen érvényre jutott. Amiként ez a hatalmi rendszer rendíthetetlen, éppen úgy rendíthetetlen az a barátság, amelyet ez a. szerződés kifejez. Ez a szerződés a nemzetközi együttműködés okmánya. A függetlenség, a szuverenitás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveinek tiszteletben tartása alapján a gazdasági, kulturális és politikai együttműködés gazdag lehetőségeit iktatja törvénybe ez a szerződés. Veszélyeket érlel az USA agressziója A mai nemzetközi élet nagyarányú gazdasági ve menyében Magyarországnak a. Szovjetunió gigantikus méretű gazdasági életével való egybeszövődése a nemzetközi feszültségek- hullámzásaitól védett, jól megalapozott fejlődést biztosít népgazdaságunk számára. Ez is magyarázata annak, hogy a nemzetközi piacon megbecsült partnerek vagyunk. Ki is fejezzük ebben a szerződésben a Szovjetunióval együtt készségünket arra, hogy együttműködünk más országokkal, függetlenül gazdasági rendszerüktől, hogy ezáltal is erősítsük a nemzetközi békét és biztonságot. Országgyűlésünk nyári ülésszakán szó volt arról, hogy kormányunk a jövőben nagyobb figvelmet kíván fordítani a latin-amerikai gazdasági kapcsolatokra. Szurdi István belkereskedelmi miniszter elvtárs vezetésével négy országot látogatott meg a múlt hetekben kormánydelegációnk, s ehhez a látogatáshoz kapcsolódva, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes elvtárs vezetésével, további négy országot keresett fel jószolgálati delegáción’-:. A küldöttségeket mindenütt megfelelő fogadtatás-, ban részesítették. A tárgyalások mindenütt a nemzetközi békét és biztonságot szolgáló gazdasági kapcsolatok fejlesztését segítették elő. Ezt az alkalmat is felhasználom, hogy kifejezzem köszönetün- ket a vendéglátóknak és a tárgyaló partnereknek. Ez a szerződés a kölcsö-'ís segítségnyújtás okmánya. Indokolt ma segítségnyújtásról beszélni, s ez nekünk nemzeti érdekünk. .Vietnamban az Egyesült államok növekvő agressziója szélesebb arányú (Folytatás a 2. oldalon)
