Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-16 / 271. szám
4 NÖCR ÄD Í967. november Í6-, csütörtöít iből a kicsi is nagy A mezőgazdasági gép- és alkatrészellátást vizsgálta a megyei NEB A mezőgazdasági nagyüzemek megszületésével szinte egyidőben jelentkezett olyan gond, amelynek likvidálásán idestova két évtizede fáradozunk. Ez a gond: a gép- és alkatrészellátás kérdése. A Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbb a tavalyi esztendő és az idei év tapasztalatai alapján értékelte e vonatkozásban megyénk helyzetét. A Monostori Ottó NEB-tag vezette tájékozódásban a megyei NEB-en kívül valamennyi járási NEB részt vett. A népi ellenőrzés megállapította, hogy az AGROKER tizenkétezer féle alkatrészt forgalmaz; a hiányzó alkat- ír észfélék száma mindössze százötven, — tehát csupán 1,25 százalék. (Csak a pontosság kedvéért jegyezzük meg, hogy az ellátás részben az AUTÓ- KER és a MEGÉV feladata; így az AGROKER profiljába tartozó hiánycikkek százaléka 0,9). Első pillantásra tehát a hiány kicsi; azonban közeleb- ről szemügyre véve a dolgokat, már nem látszik ilyen rózsásnak a helyzet. Részint azért nem, mivel a hiánycikkek majdnem harminc százalék erejéig éppen a leggyakoribb géptípusok — az UE—28 és a Super-Zetor — alkatrészei; részben pedig azért, mivel egy ezreléknyi hiány is tízezrekre rúgó kárt okozhat. Ez természetesen nem csak az alkatrész-, de a géphiányra is érvényes. A palotás! tsz-t — például — hatvankilencezer forintos veszteség érte, mivel egy DT-erőgép nem érkezett meg a várt időre. Ugyanott másfél hónapig vártak hiába egy borsóarató gépre. A tsz- gazdák tizenötezer forintra taksálják a késés okozta kárt. A gazdaságok egy része a népi ellenőrzésnek adott tájékoztatáskor nem bizonyult elég lelkiismeretesnek. Számos olyan cikk hiányát panaszolta fel, ami több százas, sőt több ezres tételben kínálkozik az AGROKER raktárában: ékszíj, ekevas, kaszapenge, kuplungbetét, stoplámpa, kormánylemez, stb. Ezzel szemben viszont való, hogy olyan keresett alkatrészekből, aminő többek között a Super-Zetor volánja vagy kipufogó hangtompítója, hosszabb ideje akadozik az ellátás. Mivel a munka nem vár, a gazdák gyakran kénytelenek alkatrész-kutató útra indulni. A kishartyáni termelőszövetkezet — valószínűleg — rekorder az ilyen utazásban: ez év során körülbelül ötven esetben vett alkatrészt megyénk határain túl. A palotá- si tsz minden negyedik alkatrészt vásárolja meg megyén kívül. Érdekes, de nem örvendetes, hogy a gazdaságok készletei az alkatrészhiány ellenére növekednek. A tsz-ek készlete 1967-hez viszonyítva tavaly 45, az idén 110 százalékkal növekedett. Az állami gazdaságokban viszont az 1965. évihez képest a készlet csupán 81 százalék. Persze, nem arról van szó, hogy a tsz-ekben nem tudnak számolni az emberek. Az elfekvő készletek növekedése jórészt abból ered, hogy a hiányzó alkatrészt a munka folytatása érdekében a föld alól is előteremtik, — amikor pedig a megrendelt cikk befut, elhelyezik a raktárban. Zökkenőmentes ellátás esetén ilyen anomáliák nem fordulnának elő. Minden egyes alkatrész társadalmilag hasznos tevékenység gyümölcse, — helye tehát a termelésben van, nem a, raktár mélyén. Sajnos, egyes alkatrészek úgynevezett komplettírozobt forgalmazása elősegíti a káros halmozódást, ami a gazdaságoknak közvetlen veszteséget is okoz. Jellemző a varsányi termelőszövetkezet esete: Az UE—28 mintájú erőgéphez komplett csuklót kellett megvennie, míg ha a valóban szükséges alkatrészt külön kaphatta volna, négyezer forint fölösleges kiadása lett volna elkerülhető. Sok hasznos javaslatot tett a hibák orvoslására a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Ajánlotta, hogy a mezőgazdasági üzemek gondosan mérjék fel készleteiket, shogy a felesleget kínálják fel más üzemeknek; a hasznosítás érdekében teremtsenek kapcsolatot az AGROKER-rel és a MEGÉV-vel. Javasolta a NEB. hogy fokozatosan áldják meg a mezőgazdasági gépek tipizálását. A megyei sajátosságoknak legjobban megfelelő géptípusok kiválasztása eleve csökkentené a szükséges alkatrészek számát, és enyhítené az ellátás gondjait. Az élet követelménye, hogy szélesítsék az AGROKER balassagyarmati kirendeltségének cikk-skáláját. Meg kell szüntetni a jelenlegi merev szakmai profil-elhatárolásokat is. Gatyás Ernő O# ember kálváriája A Bólyi Állami Gazdaság nyilatkozott, hogy bíróságra megállapította, hogy a fuvar- 1965 októberében idénymun- tartozik az ügy, noha a mun- levelekben golyóstollal javítás kasokat szerződtetett kukorica- kásokkal kötött szerződésben történt Vajon a javítás ütötte törésre. A salgótarjáni Malom- az áll, hogy az esetleges vitát a el az öt panaszost a kukoricá- hegyi András, a homokterenyei vállalatnak, illetve a döntőbi- tói? Talán az állami gazdaság Pipás Ferenc, Magyar Erzsébet, zottságnak kell megoldania. A vezetőinek nemtörődömsége? Magyar Antal és Vanó István- brigádtagok 1966. szeptember _ né szerződést kötöttek a gaz- 17-én keresetet nyújtottak be a Az uS£ye* most mar országos dasággal. Egy mázsa letört ku- salgótarjáni városi bírósághoz szerv is foglalkozik, és öt em- koricáért 4 forint készpénz és az állami gazdaság és a bri- '->er varakozik. Úgy gondoljuk, 4 kilogramm természetbeni gádvezetők ellen. A bíróság a tulzunk, ha azt mondjuk: juttatásra kötelezte magát a brigádvezetőkkel szemben meg- mint különös, hogy két gazdaság. Magyar Erzsébet ki- szüntette a pert, de helyt adott even keresztül a baranyai vételével valamennyi szerző- a gazdaság ellen emelt panasz- szervek csak tehetetlenül vi- dött nyugdíjas, s szívesen vál- nak, eszerint a tartozás fenn- tatkoztak. Ügy véljük, jogos a lalták az alkalmi munkát, jól áll, s azt ki kell egyenlíteni. kérdés Mit szól mindehhez . jött volna kiegészítésként. Ezután a megyei bíróságra ke- . * . _ , , „ J rült az ügy, s a keresetet ha- ÁUami Gazdasag? Var A pénzt ugyan megkaplak, tályon kívül helyezték, a pert juk a választ, de a természetbeni járandósá- megszüntették, s a további ingot máig sem, illetve csak tézkedést a döntőbizottság ha- rcszben. Az öt nógrádi ember táskörébe utalták. A Baranya jogos panasza úgyszólván be- megyej db azzal az indokkal, járt már minden fórumot. Ed- mivel nincsen újabb adat, a dig azonban nem akadt még brigádtagok kérését, illetve a egyetlen szerv sem, amelyik vdgjeges rendezést elutasította, intézkedett volna azért, hogy ^ bizottság erről szóló hivata- megkapják munkájuk ellenér- ]os indoklásában többek között iéket. ez áll: „Amennyiben úgy gonKövessük egy percig figye- do«ák “ és az ebiemmel ezt a tortúrát. A gaz- ^ é .is arra engednek daság úgy intézkedett - mivel szemben nógrádiakról van szó — vagon- A la!™ , Gazdasággal szempen ban elküldik a kukoricát Mát- követelésük van úgy fordul- ranovákra. Értesítést kaptak iának a Boly! Állami Gazda- 1965 novemberében erről, és *ag munkaügyi dontobizoUsa- valamennyien fuvart vettek gahoz es kenek a kukoncako- igénybe a környékbeli terme- veteles ^jogosságának megálla- lőszövetkezettől. Akkor lepőd- Pitasat. tek meg, amikor Berze Ferenc- Fából vaskarika. A panaszo- né brigádvezető váüranditassal sok kezdhetik elölről a szél- kísérve közölte a mar felsorolt malomharcot. Teljesen re- brigádtagokkal. ményt vesztettek, miközben a — Nem jutott kukorica, mit követelés egyre dagad. Malomcsináljak? hegyi András, Pipás Ferenc. Malomhegyi András idős Magyar Erzsébet egyáltalán nyugdíjas, az egyik brigádtag nem kapott kukoricát, Magyar vette kezébe az ügyet. Szemé- Antal és Vanó Istvánná is csak lyesen is felkeresték a gazda- részben kapta meg a járandóságot és ezután kezdődött a ságát. Az utazgatások, a feles- csűrés-csavarás. Az üzemi dön- legesen kidobott fuvarköltség, tőbizottság a panaszt elutasí- a bírósági illeték már 1400 fo- totta, a Baranya megyei terű- rintra rúg. Az elsőfokú bíróiét! döntőbizottság pedig úgy ság a tárgyalás során azt is Újabb intézkedés a közlekedés biztonságáért Hazánkban, s megyénkben hatalmas ütemben fejlődik a közúti közlekedés. A gépjárműállomány ez év nyarára Magyarországon a felszabadulás előttinek tizennégyszeresé- re nőtt. A növekedésre jellemző, hogy a gépjárműpark az utóbbi hét év alatt kétszereződött meg; 1971-ben pedig hazánkban egymillió gépjármű közlekedik majd a közutakon. A közlekedés biztonságának fokozása érdekében fontos rendelkezés látott napvilágot, amely a KRESZ 88. szakaszának (4) bekezdésén alapul. Ennek megfelelően ettől az esztendőtől kezdődően minden három évben magas szintű műszaki vizsgának kell alávetni minden, forgalmi rendszámmal rendelkező járművet. A gépjárművet és okmányait négytagú — műszaki és jogi szakemberekből álló — bizottság vizsgálja felül. A vizsgák e hó huszon- kilencedikén kezdődnek. Salgótarjánban és Balassagyarmaton a 2. sz. AKÖV telephelyén, Pásztón pedig a gépjavító állomásnál tartják azokat. A megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztálya a vizsga előtt határozatot küld a gépjármű tulajdonosának. v A vizsgák alkalmával szemügyre veszik a forgalmi engedélyeket is. Mi tagadás, szép számmal akad gépjárműtulajdonos, aki megfeledkezett arról, hogy a forgalmi engedélybe a lakcímváltozást, a tulajdonjog változását, a motorcserét bejegyeztesse. Most még nem késő e mulasztások pótlása! Azok azonban, akik rendezetlen okmányokkal jelennek meg a vizsgán, bírságolást kockáztatnak. Tény, hogy a vizsgára előkészítés anyagi kihatással is, némi időveszteséggel is jár. Ezek az áldozatok azonban sokkal kevesebbet nyomnak a latban, mint amennyit révükön a közlekedés biztonsága nyer. Érdemes megemlíteni, hogy olyan közép-európai állam is van, amelyben félévenként kötelező a műszaki vizsga! Köny- nyű belátni, hogy az emberéletek, a társadalmi és a személyi tulajdon biztonsága nem csupán a 'gépet kezelő ember alkalmasságát követeli meg, de a közutakon közlekedő járművekét is. Egyhetes kényelem Reggeli, majd fürdés a gőzölgő 35—40 fokos vizű fedett medencében. Utána aztán jólesik elüldögélni, olvasni, tereferélni a kisebbfajta pálmakertnek is beillő, tükörfalú társalgóban. Ebéd után rendszerint pihennek a vendégek. Amikor aztán a környező hegyekre köd ereszkedik, ismét zsibongás tölti meg a fürdőházat. Vacsora után még lehet a presszóban szórakozni, televíziót nézni, zenét hallgatni. Kinek mihez van kedve, hangulata. Gyógyulni, pihenni Nagyjából így telnek a napok a bükkszéki bányászüdülőben. Azért nagyjából, mert ki-ki olyan programot csinál magának, amilyent éppen akar, az egy hét alatt Azért az igaz, Bükkszéken a legjobban pihenni lehet. Az impozáns kis üdülő-kombinát 16 milliójába került a borsodi, az ózdi, a mátraaljai és a nógrádi bányászoknak. A nyáron újították meg és Európa-hírű, eredeti Salvus vizét elsősorban a gyógyulás, a pihenés szolgálatába állították. Gömbiczky Gyula igazgató azt mondja, a fedett medencével, amely a közelmúltban készült el, az üdülés, a pihenés nem szünetel az őszi, téli hónapokban sem. Az üdülő napi vízfogyasztása kereken száz köbméter. Természetesen ennek nagy része a fürdőmedencébe folyik. A „fürdő” hőmérséklete általában 38—39 fok. Reggelenként mindig friss vízzel töltik fel a medencét. Breznai Sándor főkönyvelő készségesen kalauzol már a következő esztendőkbe is. — A jövő évtől kezdődően szeretnénk fokozatosan áttérni a fizikotherápiás kezelésre — tájékoztat — Berendezkedünk többek között a reumatikus, mozgásszervi, légzési és emésztőszervi bántalmak enyhítésére. így aztán Bükkszék a gyógyüdülő jellegét veszi magára. Másfél ezer vendég Az érkező vendégeket abban a hatvanhárom ízlésesen berendezett szobában helyezik el, amelyek az új épület két emeletén, közülük néhány a régebbi üdülőházban, sorakoznak. A szobákba érdemes betekinteni, ha csak néhány percre is. Modern heverők, apró asztalkák, rádiók, zöld szobanövények mindenütt A hófehér függönyök kis teraszokat takarnak. A főkönyvelő rögtönzött mérleget készít: október végéig mintegy másfél ezer vendége volt az üdülőnek. A létszám természetesen megoszlik a társuló vállalatok között. Nógrádból csaknem ötszázan pihentek Bükkszéken azóta, hogy megépült az új üdülő. Az utolsó csoportban kazári, kis- terenyei, zagyvapálfalvi, ka- rancskészi nyugdíjasok, rokkant bányászok, munkásasszonyok töltöttek itt emlékezetes hetet. Libertényi István Zagy- vapálfalváról érkezett. Több mint fél évszázadon át „szolgálta” a bányát. Most már nyugdíjat kap, s amikor csak teheti pihen néhány napot. Bükkszéken sem először jár már, s azt mondja: nem is utoljára. A víz, a pihenés, a nyugalom egyaránt sokat használ. Kacag az üdülő Azért a csend, a nyugalom néhány este átadja helyét a zenének, a mulatságnak, a köny- nyeket csalogató tréfáknak. Az érkezést követő ismerkedési estet például lázas készülődés előzi meg. A fakanál,- a seprős- és a ping-pong táncnak, amelyeket a kedves, örökké mosolygó „Olgi néni’, azaz Patat Lajosné kultúrfelelős szervez, irányít „Gyula bácsi”, azaz Gömbiczky Gyula igazgató segédletével, ma már hagyománya van az üdülőben. A győztesek tréfás jutalmán aztán valamennyien jót mulatnak. Kacag az üdülő a hétfői tréfás társasjátékon is. A részvétel, korra és nemre való tekintet nélkül, mindenkinek kötelező. Alig kezdődik el a játék, máris kiderül: alig felejtettünk valamit. Legalábbis, ami a zálogosdit, meg egyéb mulattató játékokat illeti. Éppen úgy tudjuk, mint a gyerekek. S a kacagás is éppen olyan önfeledt, mint a gondtalan gyermekeké. Hanem egyszer mindennek vége szakad. Az egy hét szinte észrevétlenül elrepül. Az utolsó nap már amúgy is a készülődésé. A vendégek az utazáshoz csomagolnak, a takarító asszonyok új üdülők fogadására készítik a szobákat. Azért, akinek kedve van, maradhat. Megnyújthatja az üdülést két hétre is. Az ilyen szerencsések aztán újra élik a nyugalmas, emlékezetes bükkszéki napokat. V. G. Esik a hó a Mátrában... Találkozás és ismerkedés Agasvárinéval — Dalos, táncos volt az zet és bízta meg azzal, hogy emlékeit a fiatalok „Piroska édesanyám is — így kezdi sí- vigye színpadra a palócok da- nénije”. — Fesztiválokra, ver- kereinek történetét Ágasvári- Iáit, táncait. Ekkor felkereste senyekre, országos ünnepségé, Kisterenye népművésze — a falu öregjeit, dalokat, népi gekre jártunk, és mindenhol tőle tanultam a sok száz nó- szokásokat, rigmusokat gyűj- csak dicséretet, tetszést aratta, népi játék nagy részét, tött, s ezekből alkotta meg tunk. A versenyeken aranyamelyeket^ a rádióban, szífl- azokat a táncjátékokat, ame- érmekkel tüntettek ki benházban előadtunk. A tíz gye- lyekre a fiatalságot tanítani nünket: TV-t, rádiót, szobrorek — mert ennyien voltunk kezdte. S az először még ma- kát, könyveket nyertünk, testvérek — sok gonddal, fá- roknyi csoport rövidesen négy- Nemcsak a megyében léptünk radsággal járó felnevelése, a venöt tagú táncegyüttessé nö- fel, Budapesten az Operaházvekedett, amelyben már — tói kezdve minden színházban egy-egy játéknak megfelelően szerepeltünk a „Lakodalmas”- — idősebbek is részt vettek, sal, a „Fonó” című táncjáté- Tizenhét évig volt táncokta- kunkkal és a „Szerelemkút”- tó, közben a lányok közül so- tál. kan férjhez mentek. A lét- — A táncjátékokat nemcsak idő apró ráncokat rajzolt szám azért mégsem változott, betanítottam, magam is részt ugyan arcára, de Nógrád me- az anyák szívesen engedték a vettem bennük. Egyszer azu- gyében még mindig nincs fia- táncba lányaikat, fiaikat, nem- tgn — s ez egyike legszebb tál, aki őt túlszárnyalná, vagy csak a szórakozás kedvéért, élményeimnek — levelet kapcsuk megközelítené a népda- hanem mert itt helyes viselke- tam a Művelődésügyi Minisz- lok előadásában, az ősi palóc- dést, illemet is tanultak. tóriumból: lépjek fel a rádiókultúra felelevenítésében. — A szívós munka, a sok ban. El sem akartam hinni. A Régen, még 1948-ban fi- próba meghozta a gyümöi- 20-as stúdióban palócdalokat gyeit fel rá először a község csét. Csoportunk kezdett hír- énekeltem, többek között azt, vezetősége, a helyi pártszerve- nevessé válni — zneséli tovább hogy: Esik a hó a Mátrában— nehéz élet nem tudta belőle kiölni a nótázó kedvet késő öregségéig. Ezt az örökséget viszem én tovább, ameddig az erőm bírja. S még mindig bírja... Az Amint énekelek, csak kitekintek az ablakon és látom, hogy nagy pelyhekben hullani kezd a hó ... Majdnem belesültem a meglepetéstől. Azóta sűrűn lehetett hallani Ágasvárinét a Magyar Rádióban. Az „Egy falu, egy nóta” műsorában közkedveltté váltak nótái, amit különösen a Nógrád megyei hallgatók sok szép levele bizonyít. Legutóbb Abaújszántón, a Hegyaljai Hetek keretében rendezett II. népművész találkozón szerepelt, műsorát a Borsodi Rádió is közvetítette. Sikere nagy volt, s már a jövő évben tartandó III. találkozóra is meghívást kapott. Most pedig ismét rádiófelvétel készül dalaiból a megyék fmsz-i együtteseinek országos vetélkedője során. A Vidróczki halála című balladát és Kállai Bertalan népi zenekara kíséretében egy lakodalmas „csokrétát” hallhatunk tőle kbban a műsorban, amelyet a „Palóc földről szól a nóta” címmel december végén sugároz a Magyar Rádió. k. a
