Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-02 / 259. szám
l<?ß' november 2., csütörtök n o r; r * rí 3 Az úi mechanizmus szellemében A vállalati kollektív szerződés a Győzőit forradalom A vállalatok dolgozóinak egyik leggyakrabban vitatott témája mostanában: milyen lesz a kollektív szerződés, hogyan biztosítja az élet- és munkakörülmények javítását? Mindenkit érdekel a kérdés, ezért tartjuk indokoltnak, hogy néhány elvről, a megkötés módjáról, a szerződések tartalmáról részletesebben írjunk. Az alapelveket tisztázta az országgyűlés legutóbbi tanácskozása. A kollektív szerződés a Munka Törvénykönyve helyi végrehajtási utasítása, ameiyet a Törvénykönyv előírásaira építve a vállalati sajátosságoknak és jogos igényeknek megfelelően az igazgató és a szakszervezeti bizottság köt. A vállalatok vezetőire és a dolgozók érdekvédelmi testületéire, a szakszervezeti bizottságokra vár tehát a feladat, hogy a munkaviszonnyal, az élet-, a munka- és a szociális körülményekkel összefüggő részletkérdéseket a dolgozókkal történt előzetes vita, megbeszélés alapján helyileg szabályozzák. A napokban kerültek nyilvánosságra a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT elnökségének irányelvei a vállalati kollektív szerződések megkötéséhez. Az elmúlt hetekben, főleg tapasztalatszerzés céljából néhány üzemben kidolgoztak már kollektív szerződéseket is, amelyek néhány tisztázandó kérdést iß felvetettek. Ki a felelős a kollektív szerződés elkészítéséért? — vitatták több vállalatnál. Elsősorban a vállalatok igazgatói. A szakszervezeti bizottságoknak viszont az a kötelességük, hogy sürgessék és ellenőrizzék az előkészületeket, kidolgozzák önálló véleményüket, álláspontjukat, részt vegyenek a szerződés megszövegezésére létrehozott bizottságokban, szervezzék a dolgozók közötti közvélemény-kutatást, gyűjtsék össze a javaslatokat é6 gondoskodjanak, hogy a valóban jogos észrevételek szerepeljenek a kollektív szerződésben — biztosítsák a kollektív szerződés demokratizmusát. A szerződés lényeges feltétele, hogy rövid, közérthető, az állami rendeletekkel és határozatokkal egybeeső, ugyanakkor a vállalati önállóságot mégis hűen\ tükröző kölcsönös megállapodás legyen. Ezért a szövegben nem szükségesek azok a pontok, amelyeket a Munka Törvény- könyve, annak végrehajtási utasítása, valamint a szakminiszteri rendelet kötelezően előír. Esetenként azonban az egyes pontok hangsúlyozásául tanácsos utalni az állami rendelkezésekre. A kollektív szerződés tehát olyan kérdéseket szabályoz, amelyeket a Munka Törvénykönyve vállalati hatáskörbe utal, vagy amelyeket a munkahelyi sajátosságok különösen indokolnak. Ennek megfelelően több kérdést a kollektív szerződésben kell, másokat pedig a kollektív szerződésben lehet szabályozni. Ezeket egyébként részletesen tartalmazzák a munkaügyi miniszter és a SZOT elnökségének irányelvei. A kollektív szerződés bevezetőt, indoklást, fejezeteket, zárórendelkezéseket és mellékleteket tartalmaz. A bevezető azt rögzíti, kik kötik a szerződést, milyen törvények, rendeletek és határozatok alapján, hatálya kikre terjed ki, mikor lép életbe és meddig érvényes. Szerepel benne az is, hogy a szerződés hány fejezetből és mellékletből áll. Assert szükséges az állami törvények és rendeletek számának megjelölése, mert azok kötelező érvénye ebből nyilvánvalóan következik. A fejezeteket tanácsos a Munka Törvénykönyvének megfelelően legalább Öt vagy még több részben kidolgozni. Az öt alapfejezet: 1. a munkaviszonyt; 2. i a munkavégzést; 3. a munkaidőt és pihenőidőt; 4. a munka díjazását; 5. a fegyelmi és anyagi felelősség szabályait tartalmazza. A mellékletek a vállalatok helyzetétől, sajátosságaitól függően többfélék lehetnek. A szakszervezet vállalati szerve dönt például a szociális, kulturális és sportcélokra biztosított anyagi keretekről, ezért indokolt, hogy a keretek felhasználásának szabályzata külön mellékletként szerepeljen. Tanácsos az újítási vagy a munkavédelmi szabályzatot is külön mellékletbe foglalni. Az egyes, nagyobb önállósággal rendelkező üzemrészek, telepek helyzete, sajátosságai ugyancsak indokoltan szerepelnek külön mellékletként. A kollektív szerződés zárórésze azt tartalmazza, milyen következménye lesz annak, ha nem teljesítik a kölcsönös kötelezettség-vállalásokat, s hogy ezzel kapcsolatban a szerződő felek — igazgató és szakszervezeti bizottság — hová fordulhatnak jogorvoslásért : A kollektív szerződés alapvető feltétele, hogy segítse érvényre juttatni a szocialista demokráciát, bevonni a dolgozókat a vállalatok vezetésébe. A feladatok végrehajtásában és saját érdekük védelmében csak akkor tudnak Pót kocsigyárt ó-üzem Tolmácson Várják a fiatalokat! Á rétsági járásból sok fiatal eljár dolgozni a fővárosba és környékére. Az ok nagyon egyszerű, nincs elegendő munkalehetőség a járásban. Bár az utóbbi időben a termelőszövetkezetek is fokozzák a fiatalokat is foglalkoztató melléküzemági tévé - kenvségüket, a visszaáramlás mégis lassú. Néhány községben pedig ipari jellegű üzemek alakulnak, amelyek ugyancsak várják a fiatalokat. Legutóbb a Tolmácsi Gépállomás igazgatója panaszkodott, hogy kellene a munkaerő — de egyelőre nincs elég. A gépállomás ugyanis jelentős vállalkozásba kezdett, pótkocsikat gyártanak a szomszédos Érsekvadkerti Gépjavító Állomáson készülő kerti traktorokhoz. Egyelőre negyven fiatal szakmunkásra és betanított munkásra lenne szükség Tolmácson. Várják a lakatosokat, esztergályosokat, marósokat, asztalosokat és természetesen többségében a betanított munkásokat. Januárban pedig már száz munkást foglalkoztathat a gépállomás új üzeme. Egyelőre az úgynevezett „0”-szé- riát gyártják, de jövőre megkezdik a pótkocsik üzemszerű gyártását. a dolgozók tevékenyen részt venni, ha biztosítják megfelelő szerepüket a célok meghatározásában is. Ezért nélkülözhetetlen a kollektív szerződés megkötésében a de- mokratikiís módszerek alkalmazása. A kísérleti tapasztalatok szerint igen hasznos, ha a kollektív szerződés egyes fejezeteit és lényegesebb mellékleteit külön szakbizottságok készítik. E bizottságok tagjainak módjukban áll munka közben kikérni a dolgozók javaslatait, tanácsait. A demokratikus módszernek ez azonban csak a kezdete lehet. Elengedhetetlen, hogy a kollektív szerződés tervezetének elkészítése után a vállalatok kisebb egységeiben részletes ismertetést adjanak róla és a dolgozók nagy többségének véleményét megkérdezzék. Sokfélék lehetnek a módszerek, a lényeg azonban az, hogy a szerződés elengedhetetlen feltételét, a dolgozók nagy részének beleszólását, a vállalati demokratizmus érvényesülését lehetővé tegyék. A kollektív szerződés végleges megszövegezésére, majd megkötésére csak ezután kerülhet sor, ha a szakszervezeti tanács vagy a szakszervezeti bizottság a dolgozók javaslatait gondosan elemezve, felhasználva, a tervezetet elfogadja és azt az igazgatónak hivatalos megkötésre ajánlja. A vállalati kollektív szerződés mindent nem old meg, csodát várni nem lehet tőle. Végrehajtásának feltételeit, anyagi lehetőségeit a dolgozók munkája, termelési eredménye, a nyereséges, jövedelmező gazdálkodás határozza meg. Mégis igen lényeges eleme a gazdaságirányítás új rendszerének, eszköze a szocialista munkaviszonyok továbbfejlesztésének és alapokmánya a dolgozó ember érdekvédelmének. K. A. ötven évvel ezelőtt, ezekben az őszi napokban érkezett a hír: felkelt az orosz nép és lerázta láncait. Az egykorú magvar újságok néhány dukciója ezekről az nyékről tanúskodik. Elsőként Az Est november 9-én keltezett száma jelentette, rotterdami tudósítója útján: „Pétervárott kitört a forradalom”. A jelentés arról szól, hogy „a bolsevikiek forradal- l bizottságának parancsára „Győzött és békét követel a eia békeprogramját a maga maximalista forradalom”. Az programjának ismeri el. egy felfegyverzett tengerészeti osztag megszállott több középületet”, köztük az állami hank és a tengerészeti palota épületét. A tudósítás még hozzáteszi : rendzavarásról eddig nem érkezett hír ... A Pesti Hírlap ugyanaz nap első oldalán ír az eseményről: alcímek az Ideiglenes Kormány tagjainak letartóztatásáról, Ke- repro- renszki elmeneküléséről adnak esemé- hírt, továbbá arról, hogy Lenin bejelentette: az új kormányhatalom fegyverszünetet javasol. Közli a munkástanács programját: békét, kenyeret, földosztást, népjogokat. A cikk szószerint ismerteti a munkás- tanács felhívását a harctéren levő hadseregek összes katonai bizottságaihoz, a katonaküldöttek valamennyi tanácsához A Népszava 1917. november 11-i száma már az orosz forradalmi kormány békeajánlatát és a magyarországi szociálamelynek haladéktalan megvalósítását minden erejével, szervezettségével, lelkességével szolgálni kívánja”. Egyetlen képet közölt az akkori magyar sajtó a péter- vári harcokról. Az angol kép a háború miatt nagy kerülővel és nagy késéssel érkezett, és nem az októberi, hanem a júliusi harcokról készült, amikor az Ideiglenes Kormány csapatai tüzeltek a tüntetőkre, a Nyev- szkij proszpekten. A. Vasárnapi Újság felvétele az 1917. november 25-i városligeti béketüntetésről számol be, amelyen több mint százezer budapesti dolgozó tett hitet a demokrata párt kiáltványát Nagy Októberi Szocialista For- közli, amelyben leszögezi, hogy radalom eszméi mellett. „az orosz forradalmi demokrá- G. I. Vadkerti sikerek Az érsekvadkerti Magyar— Csehszlovák Barátság Tsz- nek megyénkben nagy tekintélye van, hiszen sokan tudják róla, hogy a két legnagyobb szövetkezet egyike. A balassagyarmati járásban pedig ezt a tényt teljesen praktikusan fogják fel, minthogy egy ilyen nagy szövetkezet gyors vagy lassú, jó vagy rossz munkája jelentősen befolyásolja az egész járás termelési eredményeit. Hogyan is állta meg helyét a vadkerti tsz az őszi nagy feladatok idején? Erre a kérdésre kerestük a választ a község határában és a községben. Árulkodó földek A község határában szélesen elterülő termőföldek cseppet sem titoktartók, nyomban elárulják, hogy a tsz-tagok a vezetők irányításával hogyan is szervezték, végezték az idény nagy feladatait, munkáit. Hát az ér- sekvádkerti földek nagy igyekezetről, szakértő és szorgalmas munkáról tanúskodnak. A legtöbb helyen már élénkzöld színekben játszanak az egyenletesen elmunkált földek: az esők hatására kibújtak a búza és az árpa első levelei. Másutt nagy, fekete hantok mutatják a friss szántás nyomát. S csak elvétve látunk még kukoricaszárat talpon, de látnivaló, hogy ez a termés elenyésző hányada csupán. — Már október 18-án befejeztük az őszi kalászosok vetését — mondja Tóth István, a szövetkezet elnöke, és hanghordozása természetes, nem öntelt és büszke. Pedig ez a határnap egyike megyénk legjobbjainak. Kevés tsz-ben és kevésszer végeztek még ilyen korán a vetéssel. S ebben, jól tudjuk, nagy része van a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára indított munkaversenynek is. Pedig Vadkerten a nagy szövetkezethez méltó nagy feladatokat kellett megoldani. Csaknem kétezer holdon kellett elvetniük (pedig egy kétezer holdas tsz már megyénkben nagynak számít, és itt a kalászosok vetésterülete csupán annyi!) és ebből búza önmagában több mint ezerkétszáz hold volt. az árpa pedig négyszázhúsz holdnyi. De elvetetlek határidő előtt. Tiszta lap A vadkertiek több éves tapasztalat alapján azt vallják, hogy az őszi munkák gyors végzésének alapja a komplex munkaszervezés. Az ősz gyors, tehát korai vetéseket tulajdonképpen már a nyáron, a kombájnaratás befejezése után megalapozzák, amikor nyomban hozzálátnak a talajmunkákhoz, a talajelőkészítéshez. Az őszi kapasnö- vények beérése után pedig a betakarítás meggyorsítása lép elő elsőrendű feladattá, hiszen ez befolyásolhatja a szántások, köztük a mélyszántás folyamatos végzését. — Nálunk a munka minden tekintetben szervezetten halad — állapítja meg Sólyom Ferenc tsz-főkönyvelő is, aki jó főkönyvelő módjára szoros kapcsolatot tart fenn a termeléssel. Lépten- nyomon figyelemmel kíséri a szakvezetők munkáját, igyekezetét, s no, és ami számára cseppet sem mellékes az anyagi kihatásokat. S a földek dolgozói, meg a földeken tartózkodó brigádvezetők is megerősítik ezt az állítást. — Tiszta lap kell legyen a föld — mondják, ami azt jelenti, hogy minél .előbb helyet kell teremteni a szántótraktoroknak. A krumplit már régen felszedték, és most már végeztek a legnehezebbjével, a cukorrépával is. Sajnos, az idén az időjárás nem kedvezett a répának: száz holdról mindössze 167 vagon termést sikerült betakarítaniuk. De ezt a mennyiséget már le is szállították a Selypi Cukorgyárnak, mitöbb a répa helyét is hiába keresnénk már, le van az már szántva hiánytalanul. Egyedül 185 hold kukorica töretlen, de azzal is végeznek november 7-ig a nagy ünnepig. Ma már a legnagyobb feladat az őszi mélyszántások gyors és jó minőségű végzése. November 15-ig ugyanis ezt a munkát is maradéktalanul be akarják fejezni, sőt azon igyekeznek, hogy még ezt a korai határidőt is előbbre hozzák. Két műszakban — Minek köszönhetik a szép előrehaladást? — Három lánctalpas traktorunk dolgozik két műszakban, azonkívül egy lánctalpas traktor nyújtott műszakban — válaszolja az elnök. És a határban minden időszakban megtalálhatók a szorgalmas traktorosok, amint gépükkel szelik a barázdákat. Dombai János és Erdős János például, akik az Sz—100- ason dolgoznak egy párban, úgy szorgoskodtak már a múlt hónapban is, hogy tizenegyezer forintot kerestek meg gépükkel. De kiemelkedő munkát végzett Maglódi István és Boda István is a DT— 54-en. A traktorosok igyekezetét az elnök a következőképpen példázza: — Azzal a gépkapacitással végeztünk korábban, mint amely tavaly állt rendelkezésünkre. Csakhogy tavaly a gépjavító állomás gépeit is igénybe vettük, az idén azonban mindent elvégzünk sajá' erőből... Lakos György
