Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-11 / 267. szám
1967. november 11, szomhVi NÖ'IRip Marakodás Mátraszfíllősön Áldatlan perlekedés néhány négyszögöl föld miatt Rövid idő alatt három panaszos levelet kaptunk a mát- raszőllősi Szklenár Máriától. Aat írja: nem tudnak vele megférni a szomszédok, zaklatják. bántalmazzák. Felkerestük. Amíg rátaláltunk, ugyancsak nézhettük a háztáblákat, mert azoktól nem lesz okos az idegen, ha idevetődik Háztábla ugyanis alig van a községben, ami pedig van. azt rozsda takarja. Sok kérdezős- ködés után mégis eltalálunk hozzá, a Dózsa György út^ 1 6zám alá. A kis porta előtt drótból, gallyfából kerítettek. Most erőszakos kezek nyomát viseli, valakinek útjában volt, szétverte. Feder Jánosékat gyanúsította az 58 éves Szklenár Mária. De ők alibit igazoltak a tanácsnál. Amikor a kerítés pusztulásra ítéltetett, a tsz határában voltak. Korán öregedett nő Szklenár Mária. Egyedül lakik dü- ledező kis házában, jövedelme alig van. A tanácstól kap szociális segélyt és 800 négyszögöl földjéből él. Sötét Ids szobába invitál, mert a konyhában nem lehet megmaradni a füsttől, a gerendák alatt beszökő huzattól. Papírok halmazát teregeti elénk. Bírósági végzések, szakértői véleE/ év májusában lapunk is szóvá tette, hogy a Budapest— Vác—Nagyoroszi—Ipolyság főútvonal építése nem halad a kívánt ütemben. A bírálatot a Betonútépítő Vállalat megszívlelte. Ezt bizonyítja, hogy az 1967-re tervezett huszonnégymillió-négyszázezer forint értékű munkát év végéig előreláthatólag mintegy másfél millió forinttal túlteljesíti. Az út az idén Nagyoroszi község közepéig elkészül, jól haladnak a következő évi építés előkészületei is. Remélhető, hogy a község területén levő közúti híd átépítése, korszerűsítése is befejeződik januárban. Jelentősen túlteljesítette feladatát az Egri Közúti Üzemi Vállalat a Balassagyarmat—Aszód közti út korszerűsítésén. Itt az előírtnál hétszázezer forinttal többet használnak fel, s az út Nógrádkö- vesdig elkészül, A kitűzött feladatok túlszárnyamények, elmeorvosi igazolások. Ezek alapján rajzolódik ki a kép. Birtokháborítás. 1948-ban kezdődött a perlekedés két szomszéddal: Sánta Kálmánnal és Feder Jánossal Ki kerítse el az udvart? Kit illet a kerítés határán egy félméternyi föld? A szomszédokat nem Illeti, bizonyítja Szklenár Mária. — Az pedig a miénk' hangoztatják az ellenfelek, mert most már ellenfelek és ha nem születik döntés, ki tudi a meddig tart a cifra komédia. amely válogatott szópárbajokkal és erőszakos cselekedetekkel fűszerezve még ma Is lángol. A kérdéses fél méter igazán nem oszt, nem szoroz. Egy maroknyi zöldség sem teremne rajta, mert a falak tövében húzódik. Persze az is nevetséges, hogy a faltól egy fél méterre kerítést húzzanak. De hát így rendelte a törvény. Ez a szabály. Nem sokat, jóformán semmit sem ér a föld, de van ami ennél sokkal, de sokkal fontosabb: az „igazság”. Ennek nem lehet a szemét kiszúrni. A pásztói járásbíróság már hozott döntést, egy mérnök kitűzte a karókat 400 tolása várható a megyei utak felújításán is. A megyei tanács által előirányzott huszonhatmillió- háromszázezer forint értékű munka elvégzésén kívül év végéig lehetőség van további egymillió- kétszázezer forint értékű felújításra. Sajnos, nem mondható el ugyanez a Kisbágyon—Palotás közötti út építéséről, melynek áthelyezésére a víztároló miatt került sor. Az út alépítményének elkészítésére köteles KÖVIZXG rendkívül elhúzta a kivitelezést. Ezért a szándék szerint négymillió-hatszázezer forintos beruházásból — az út megépítéséből — csak az egymillió-hétszázezer forint értékű alapozás valósult meg az idén. Nem túlságosan siet a Buda- pest-vidéki Postaigazgatóság sem az itt húzódó postai légvezeték áthelyezésével. Pedig az beleér a vízbe, s télen könnyen lefagyhat. Lihegő gyerek lépne be a Kéményseprő ajtaján, ám a bejáratnál egy fiatalemberbe ütközik. — Hová ilyen sebesen,öcsi? — Az nem érdekli a bácsit, én a bratyómat keresem. — Semmi dolgod a kocsmában! Mit akarsz a bátyádtól? Hogy hívják? Kiküld- jem? — Ki, ki! Különben... Mondja meg, hogy a Kulacsból üzenik: lépjen olajra, jön a razzia. — Kár volt szaladnod, — csitítja az önkéntes rendőr. — Az ellenőrzést már itt is megtartottuk. A srác arcáról lerí, hogy nem ért valamit, pedig a dolog egyszerű. A Salgótarjáni városi-járási Rendőrkapitányság munkásőrökkel és önkéntes rendőrökkel megerősített ellenőrző csoportjai több vendéglátó egységbe ugyanabban a percben léptek be. Ezzel előzték meg. hogy az, aki nem szívesen találkozik rendőrrel, megugorjék. Azokat a személyeket, akik dologkerülő, vagy a szocialista erkölccsel össze nem egyeztethető életmódot folytatnak, rendőrhatósági felügyelet alá helyezi a kapitányság. Az ilyeneknek tilos nyilvános helyeken megjelenni- ök. Ebbe a kategóriába tartoznak az éjjeli pillangók. A kilóra súlyos, erkölcsre köny- nyű leánykák az utóbbi hetekben már a Karancsba is beszemtelenedtek; erre törvénytisztelő állampolgárok hívták fel a rendőrség figyelmét. A razzia estéjén odabenn nem találkoztunk velük; talán egy órával később kellett volna mennünk. A tányérsapkák láttán ketten surrantak ki a szálló előtti félhomályból, s osontak el a hegy felé. A peremterületi italboltokban igazoltatott vendégek személyi igazolványának nyolcadik oldala nem mind tiszta. A rendőrhatósági felügyeletről, — röviden: ref-ről — szóló bejegyzés bizony ott van a Karáncs utcában igazoltatott B. Balázsné és O. Árpád személyi igazolványában; nemkülönben a garázdaságra hajlamos M. Zsigmondiban, aki a tilalom ellenére a Kristályba telepedett be. A ref megszegése kellemetlen következményekkel jár; még szerencsés eset, ha a szabálysértési előadó csupán ezer forintig bírságol, hiszen akár harminc napi elzárást Is kiszabhat. Az ellenőrzés komoly feladat, a csoportok mégis derűs hangulatban végzik. Megvan a vidámságra az ok: szemmel látható, hogy rendjén a megyeszékhely közbiztonsága; tapasztalható, mennyire nem ismernek fáradságot az önkéntes rendőrök, a munkásörök; megnyugtató észlelni, hogy a tisztességes emberek mennyire helyeslik az ellenőrzést. Már csíp a hideg; víg történetek, találós kérdések kergetik az olykor előlopakodó álmosságot. — Miért nem pirul ittas vezető ellenőrzésekor a szonda? — kérdi az egyik munkásőr, aki saját személy- gépkocsijával vesz részt a razzián. — Mert az ő dolga az, hogy sárguljon, kéküljön. — kész a válasszal a csoportot vezető rendőrszázados. — Nézzük csak! Cs. Sándor salgótarjáni motorkerékpáros fúvása nyomán divatszínnek is beillő kékbe fordul a szonda fehérje. A véralkohol-ezreléket precíz laboratóriumi vizsgálat állapítja majd meg; ennek eredményétől függ, szabálysértési vagy bírósági eljárás követi-e a súlyos szabályszegést. Cs. Sándor a továbbiakban motorozás helyett a motorkerékpár tolását gyakorolja. A ‘tinta kékjének hiánya — a szondáéval ellentétben — hiba. Mulasztás. Olyan mulasztás, amilyet — például — az YB 85—93 forgalmi rendszámú teherautó vezetője követett el azzal, hogy fuvarlevél nélkül szállított salakot. A pedagógus önkéntes rendőr enyhe izgalommal lép be a Salgóba. — Röstellném, ha az én ta- fiítványaim közül találkoznánk itt valakivel éjfél tájban, — hajol a hadnagyhoz. — Csodálkozz! Mi is restellnénk. .. A pironkodásra semmi ok. Sem a presszóban, sem az étteremben nem szórakozik tizennyolc éven aluli. Semmiféle jogszabály nem tiltja, hogy valaki záróra után a sétányon randevúz- zek; az ellenőrzésnek sem célja, hogy megzavarja a kellemes időtöltést. A párocskákat olykor mégis igazoltatják, mégpedig nem a nők, hanem inkább a férfiak védelmében. Az a lovag, akinek padjához lépünk, a karancs- völgyi falvak egyikéből látogatott be Tarjánba. Sudár termetű, ötvenkét éves. A karjaiból kibontakozó elvált asszony féíennyi sincs, — ami még nem volna baj. A baj ott kezdődik, hogy az alkalmi ismerős — azt sem tudja a férfiról, Károly-e vagy Marci —. nemrégiben már megkóstolta a rabkosztot. Ittas ember kizsebelése miatt került sor e kóstolóra, idestova egy éven keresztül... A szi- túáció azt valószínűsíti, hogy a csapzott asszonyt nem a férfi tisztes, Őszes halántéka érdekli, inkább vastagon duzzadó tárcája. A közelmúltról a rendőrök persze nem tesznek említést a férfi előtt, csak úgy általánosságban szólnak az efféle, asszony- nemtudta kalandok anyagi veszélyeiről. Már fönn a nap, mire vége az egész várost átfogó ellenőrzésnek. Felnőtt munkába, gyermek iskolába siet. a hivatásos rendőr pedig a bor bélyhoz, hiszen a nappali szolgálatban szintén sim: arccal kell megjelenni... Palócföldről szól a nóta... Bőrdudás, citerazenehar és topólök hegedűs a műsorban A Szövetkezetek Országos Szövetsége és a Magyar Rádió népzenei vetélkedőt hirdetett: 1967 januárjától 1968 augusztusáig az ország tizenkilenc megyéjében levő fmsz-i együttesek mérik ösz- sze tudásukat. A MESZÖV-ök által javasolt műsorokból a rádió hangfelvételt készít, s ezek közvetítése után értékelik az együttesek teljesítményét. A vetélkedő három fordulóból áll, amelynek során mindig a legsikerültebb műsort adók kapják meg a SZÖVOSZ vándorserlegét. A továbbiakban valamennyi megyéből az első hat helyezett, novemberben nyilvános vetélkedőn méri össze tudását. Az itt fellépők közül annak a háromnak a megjutalmazására, amelyeknek műsora a legkiemelkedőbb, a SZÖVOSZ első díjként tíz-, második díjként nyolc-, harmadik díjként pedig ötezer forintot tűzött ki. Az első fordulóba tartozó csoport műsorait már közölte a rádió, ezek közül a vándorserleget Győr megye vitte el. A Nógrád megyei fmsz-i együttesek műsorának felvételére november közepe táján kerül sor, közvetítése pedig december utolsó napjaiban lesz. rintért. Ez a szomszédoknak kedvezett, Szklenár Mária a megyei bírósághoz fellebbezett, ha itt is jóváhagyják a döntést, az ügy még Pesten is megfordul. Mint ahogy már foglalkoztak ott is vele. Sánta Kálmánnak kellene Szklenár Mária portája előtt kerítenie. Amikor az ügyet firtatjuk, éppen ráérősen szöszmötöl a kertben. hogy lássa, hallja a fejleményeket. Nem zavarja a zuhogó eső sem. Persze érdekelt. Szólunk neki, közelebb jön. Villás szemekkel nézegeti az idős lányt. S mond is néhány „közvetlen” szót, aminek az a lényege, hogy inkább sírgödröt ásna, mintsem kerítést építsen. Hát így vannak. És a tanács? Ismerik a perlekedés egész történetét. Az elnöknek sietős dolga van. amikor érdeklődünk, kezébe vesz egy magnetofont és elköszön. Veres Zoltánná tanácstitkár pedig tehetetlenül tárja szét a kezét. — Hány tanácstag van a községben? — kérdezem. — Huszonnégy. — Hány diák jár az iskola Megyénk fmsz-i együttesei közül a vetélkedőn részt vesznek: Ágasvári Sándorné és Kmetty Lajos népdal-énekesek, a pásztói, illetve a balassagyarmati Szondy utcai óvoda bábcsoportja dr. Kárpáti Béláné vezetésével, a romhá- nyi és a balassagyarmati szövetkezeti vegyeskórus, valamint Márton László citera- zenekara Ságújfaluból. Fellép még a nógrádmegyeri Ku- kucska Ernő is bőrdudaszóló- jával, Kelemen József tárogatószámaival és Szabó Imre lopótökhegedűs, aki egymaga egész zenekart pótol, mert saját készítésű, kombinált hangszerének segítségével hegedűt, szájharmonikát, cite- rát, kétféle dobot és csengettyűt szólaltat meg egyszerre. A felvételre az előkészületek gyors ütemben folynak, a szereplők szorgalmasan gyakorolnak. Alig néhány nap van már csak a Magyar Rádió Népzenei Rovata munkatársainak megjelenéséig, s a produkció, amit felvesznek, s amely eldönti majd, hogy Nógrád megye fmsz-i együttesei részt vehetnek-e a SZÖVOSZ első díjáért küzdők között az 1968. évi nyilvános adáson. A nógrádi utakon ba? — Háromszázhárom. Ha csak mindenki egy karót vinne Szklenár Mária portájára, s valamicskét segítene is, elkészülhetne a kerítés. Mondom is a titkárnőnek. — Erre még nem gondoltunk. .. Én nagyon sajnálom a szerencsétlent (Szklenár Máriát) s ígérem, ha a vita lezárul, a kerítést megcsináljuk. Húsz éve húzódik három szomszéd mind keserűbb háborúja. A marakodás már régen elűzte a békés, barátságos szavakat. Valójában néhány négyszögöl földön újul ki mindig a vita, a méltatlan cselekedetek sokasága. Gulyás Ernő a i’owidíiett munkaidő Jövőre valamennyi bányánál less kéthetenként pihenőnap Rövidített, heti 44 órás munkaidőben dolgoznak a nagybátonyi bányászok július eleje óta. Pártunk IX. kongresszusán elfogadott alapelveknek megfelelően már az első félévben vizsgálták a Nógrádi Szénbányáknál a további lehetőségeket. Abból indultak ki: a munkaidő-csökkentés nem járhat a vállalat gazdasági eredményeinek romlásával, sem a dolgozók keresetének a csökkenésével. Ezeket a feltételeket az idén csak a Nagybátonyi Bányaüzemnél találták biztosíthatónak. A rövidített munkaidő, a kéthetenként biztosított szabadnap csaknem négyezer fizikai és ötszáz műszaki dolgozót érintett. A Nógrádi Szénbányák szakszervezeti bizottsága legutóbbi ülésén napirendre tűzte az eddigi tapasztalatokat és tárgyalt azokról a feltételekről, amelyeket biztosítani kell, hogy a jövő év elejétől fokozatosan valamennyi nógrádi bányánál megvalósulhasson a csökkentett munkaidő. Igen jelentős műszaki, szervezési intézkedésekre volt már eddig is szükség. Valamennyi aknaüzemben munkacsoportok dolgozták ki a feladatokat. Űj munkarend készült, jobb anyag- és csilleellátást teremtettek. Több helyen szabályozták a személyközlekedés útvonalát, hogy a szállítási kapacitást biztosítsák. Szorospatakon a földalatti személyszállítást mozdonyvontatással oldották meg. A gépek tipizálását meggyorsították, amivel párosult a karbantartás jobb megszervezése. A korszerűtlen gépeket fokozatosan kicserélik. A rövidített munkaidő bevezetése és az azzal kapcsolatos feladatok jobb munkára serkentettek, bár gond még így is akadt. Előfordult, hogy egyes dolgokat nem sikerült a tervezett határidőre megvalósítani. Negyedév távlatából viszont lemérhető a fejlődés. Nem véletlen, hogy a Nógrádi Szénbányák legegyenletesebben termelő üzemévé vált Nagybá- tony. A gazdaságirányítás reformjához vezető úton is nagy lépést tettek előre. Javult a munkaidő kihasználása. Már eddig mintegy négy és fél százalékkal több a hasznos munkával eltöltött idő. Kevesebb idő veszik el a ki- és beszállással, a munkára való felkészüléssel és befejezéssel. Viszont még bőven van tartalék — a munkaidő-mérleg szerint — a veszteségidők csökkentésénél. Csökkent a túlműszak, a vasárnapi, valamint a fizetett, de le nem dolgozott műszakok aránya is. A bányaüzemnél a meghatározott mennyiségi feladatot és a termelékenységet sikerült elérni, és ennek megfelelően alakultak a keresetek. A gazdaságosságban is elérték a kitűzött célt. Feladat, tennivaló persze bőven van még. Ezeket röviden így lehetne összefoglalni : nagyobb lépéseket kellene tenni az előrehaladás’ érdekében. A teljesítmények növelését a műszaki feltételek és a munkaszervezés javításával lehetne elősegíteni. Javítani kell a vezetők és a dolgozók munka- kapcsolatát. Különösen fontos ez a fejtési termelés csaknem felét adó gépi jö- vesztésű munkahelyeken. Biztosítani kell a termelés folyamatosságát, jobb karbantartással pedig megelőzni a ma még gyakori üzemzavarokat. A vezetés színvonalának kellene még egy kicsit gyorsabb ütemben, az újszerű feladatoknak megfelelően javulni. A Nagybátonyi Bányaüzem példát ad a többi bányák számára is, ahol január 1-től kívánják bevezetni a csökkentett munkaidőt. A Nógrádi Szénbányák vezetősége már kidolgozta erre vonatkozó tervét. Mivel a jövőben a piaci igények hatása az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben érvényesül, a munkaidő-csökkentést is ennek megfelelően kívánják megoldani. Téli időszakban, amikor nagyobb a szénigény, hatnapos munkát végeznek a bányákban, viszont a nyári hónapokban ötnapos munkaheteket terveznek. Ez segítene a szénelhelyezési gondokon és a dolgozók is hasznosabban tölthetik el a megnövekedett nyári szabad időt. A rövidített munkaidőre való felkészülés még igen sok megoldásra váró feladatot jelent. Több intézkedés már folyamatban van. A szakszervezeti taggyűlések, termelési tanácskozások napirendjén is szerepel majd ez a kérdés. Két hónap van még a felkészülésre, de az addig elvégzendő feladatok nagyságát tekintve nem hosszú az idő. Alapos munkát kell végezni valamennyi bányaüzemnél, hiszen minden attól függ, milyen megalapozottsággal lépnek át az új év küszöbén a gazdaság- irányítás új rendszerébe a csökkentett munkaidővel. Nagybátony ehhez csak példát adhat, viszont másutt, sok helyi sajátosságot is figyelembe kell venni. B. J. lazzia estétől hajnalig
