Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-11 / 267. szám
4 MÖGT? A D 1967 november 11., szombat Keressük a felelőst Miért niocs rendszeres filmvetítés Nemtiben? Már több mint húsz éve van keskcnyfilm-színháza a községnek, azaz volna, ha a jelenlegi vetítőgép javítása vagy cseréje megtörténne Több javaslatot figyelembe véve a moziüzemi vállalat azt is tudná biztosítani, hogy a község igényeinek megfelelően szélesvásznú filmszínházat létesítene. A vállalat adná a szükséges felszereléseket, azonban a gépház átalakításához szükséges anyagiakkal a tanács nem rendelkezik. A jelenlegi vetítőgép meghibásodása miatt a látogatottság igen gyér. A vetítésből származó bevétel így arra sem elegendő, hogy a legszükségesebb kiadásokat és a terembérleti díjat fedezze. Sajnos, 13 év után mozigépészi munkámtól kénytelen vagyok megválni, a község mozilátogatóitól. az iskolás gyerekektől, akik mindig nagy érdeklődést tanúsítottak a film iránt. Köszönetét mondok a helyi tanácsnak, hogy az eltelt időben munkámban segítettek. Szerettem volna pedig, ha a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóján a nemti filmszínház is a többihez hasonlóan készülhetett volna, a nagy ünnep méltatására. Juhász László Nemti Kitűnő emberek Sokszor olvasom , az újságokban, hogy elhagyott tárgyakat visszajuttatnak jogos ulajdonosának. Sajnos, nem mindig van így, de a mai napig, jobban mondva addig, amíg velem is meg nem történt egy ilyen eset, szinte hinni sem mertem. Nemrég, a balassagyarmati ABC-ben vásároltam, és ott felejtettem 2700 forintot egy cím nélküli borítékban. Gondolni való mit éreztem, amikor otthon nem találtam a pénzt. Másnap visszamentem és legnagyobb örömömre és csodálkozásomra — aminél csak meglepetésem volt nagyobb — visszaadták a pénzt hiánytalanul. Száz forint jutalmat akartam adni a megtalálónak, mire azt a választ kaptam a bolt vezetőjétől. hogy ezért nem jár jutalom, ez kötelesség. Gál Andrásné Hont Javaslat és kérés Mikor járjon A villanyszámla kéthavonkénti beszedésével kapcsolatban felmerült közóhajnak adok hangot abban a reményben, hogy ezzel minden fogyasztó egyetért. Az eddigi gyakorlat szerint a pénzbeszedő az esedékes hónapban egyszer tizedikén, máskor húszadikán, esetleg még eltérőbb időközökben jelentkezett a villanyszámlával. Az lenne kívánatos, — úgy a fogyasztó, mint a pénzbe- szedo érdekében — ha ugyanúgy, mint a nyugdíjak kézbea díjbeszedő? sítésénél, mindig pontosan azonos napon kaphatnánk kézhez a számlát. Ez esetben a fogyasztók igyekeznének otthon tartózkodni és a pénzbeszedőnek nem kellene esetleg többször is felkeresni őket. A több szintes szövetkezeti és bérházakban sok lépcsőjárástól mentesülne így a pénzbeszedő. Ilyen adminisztrációs szervezés nem ütközne nehézségbe, ezért reméljük: teljesítik kérésünket. H. Gy. O. Salgótarján Laci Nem árt, ha az utazóközönségen kívül minél többen megtudják, milyen példamutatóan végzi munkáját Laci bácsi, a 2. sz. AKÖV dolgozója, aki a strandfürdő felé közlekedő buszjárat vezetője. Különösen jól ismerik és szeretik őt apró kis utasai: az óvodások és iskolások. Laci bácsi is kivétel nélkül ismeri mindnyájukat, azokat is, akik a kórháznál a buszmegállóban várnak rá. Laci bácsi ilyenkor leszáll a kocsiról, felrakja a kicsiket a buszra, s mindegyikről tudja, melyik megbácsi állónál kell leszállnia. így a kicsiknek nincs szükségük külön kísérőre, a szülők, nagyszülők is nyugodtak, „a gyermek utazása jó kezekben van” — mondják. Laci bácsi jókedvvel látja el napi feladatát, s gondoskodásával kivívta nemcsak az apróságok sze- retetét, hanem a szülők, nagyszülők megbecsülését is. A gyerekek köszöneté mellett fogadja Laci bácsi ezúton a szülők elismerését is. Simkó Sándorné Salgótarján A pásztói tanács figyelmébe... Vizsgálják felül az üzletek nyitva tartását Hivatásuk magaslatán állnak A közelmúltban szívtrom- kívánságokat is felülmúlták, bózissal kerültem a salgótar- Talán nem gyakori jelenség jáni kórházba, majd több he- az; tJogy az ember a dolgo- ,. , ,. . zok foglalkozása körébe tartoti ápolás után lakásomon fe- , , ,... ... i -j, ~ .... zo munkáját meg külön is kudtem. Egyedül voltam, sen- ^ , . ,, ,....’ ertekeli. Én azonban úgy erkire sem támaszkodhattam. , , , zem, hogy a salgotarjani KaFelkeresett már az első na- rancs Szálló és Étterem igaz- dot okoz. Munkahelyükről P°n lakásomon Kontó István, gatójának, Molnár Máriának, ségben egy” rövidáru, "egy minden alkalommal el kell a Karancs Szálló alkalmazott- Elek István konyhafőnöknek, készruha és egy cipőbolt. kéredzkedni. ha pedig reggel ja> s felajánlotta segítségét. Kontó Istvánnak és Herczeg Mindhárom bolt reggel 8 órá- akarunk vásárolni, akkor el- h • ,,, T, . , ........ tói délután 15.30 óráig tart késünk a munkából. Ügy tud- Megnyugtatott, hogy a szálló József konyhafonok-helyettesjuk: ez a probléma nemcsak az orvosi utasításnak megfe- nek meg kell köszönnöm azt a pásztói kórház nődolgozóit lelő diétás ételt a lakásomra a munkát amellyel megítélé- érinti, hanem a község lakos- ezállítia ságát is. Arra kérjük az ille- J A pásztói kórház 110 nődolgozója nevében írom meg a problémánkat. Pásztón évek óta húzódó probléma az üzletek nyitva tartása. Ugyanis van a köz14.30-ig, illetve 17 óráig tartanak nyitva. Azoknak a nőknek, akik reggel 8—16.30-ig dolgoznak, a bevásárlás nap mint nap gonnyitva. Nem is beszélve a hús- és élelmiszerboltokról, amelyek — egy fűszerbolt kivételével — reggel 7 órától Szerkesztői üzenetek H. J. András (Kétbodony): Kérésére közöljük, hogy a Mt. V. 216. §. (1) bekezdése értelmében: A munkakönyvét a dolgozó kérelmére a helyi tanács végrehajtó bizottsága állítja ki. A helyi tanács végrehajtó bizottsága a dolgozó kérelmére az elveszett munkakönyv helyett munkakönyv- másodlatot, a betelt munkakönyv pótlására folytatólagos munkakönyvét állít ki. A dolgozónak az új munkakönyv kiállításáért tíz forint, az első munkaköny-másodlat kiállításáért ö t v e n forint, a második és minden további munkakönyv-másodlat kiállításáért száz forint díjat kell illetékbélyegben leróni. A kiállítási díj lerovása alól a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke indokolt esetben felmentést adhat. N. J. (Salgótarján): Az 1968. január 1-ével életbe lépő új rendelkezés alapján a próbaidő 30 nap. A kollektív szerződésben azonban ennél hosz- Bzabb vagy rövidebb időt is ki lehet kötni. Három hónapnál azonban több nem lehet. A próbaidőről még tudni kell, hogy írást kell róla készíteni, ha nincs írás, nincs próbaidő. Az írásban megkötött próbaidőt meghosszabítani nem lehet. H. F. (Salgótarján): Hozzánk küldött észrevételeivel érdemben csak akkor foglalkozhatunk, ha közli velünk teljes nevét és lakcímét. tékeseket, vizsgálják meg újólag a boltok nyitvatartási idejét. Nem kívánunk lehetetlent: tegyék egyszerűbbé a bevásárlást a dolgozó nők számára! H. Istvánná Pásztó Így is történt. És e naptól kezdve hosszabb időn át a Karancs Étterem szolgáltatta ki részemre a kórház előírásainak megfelelő diétás ételeket, melyek a legigényesebb sem szerint bizonyságot tettek arról, hogy a vállalat dolgozói nagy felkészültségű, hivatásuk magaslatán álló szocialista emberek. K. J. Salgótarján Éjféli dróffonás „Éjfélt ütött már az óra, térjetek már nyugovóra...” — énekelné a falu bakter- ja, ha lenne ilyen. De hová lettek már az egykori lámpás éjjeliőrök? Nem zavarja az alvók nyugalmát semmi. Pihennek az erdökürti emberek. A közös gazdaság kapuját azonban nem lehet átlépni ellenőrzés nélkül. Az éjjeliőr kilép kuckójából, de amikor észreveszi, hogy ismerősök vagyunk, továbbenged. A nagy udvaron lámpák világítják meg a hallgatag épületeket. Csak az udvar végéről hallatszik zaj. Ütedakolja: mit akarunk ilyen későn. — Az itteni munka érdekel — mondjuk, de a hangunkat elüyomja a drótfonó gépek kattogása. A lány azonban nem zavartatja magát. Visszaül a gépre, mert — mint később — Éjjel nehéz dolgozni — jegyzem meg egyiküknek. — Az éjszakás műszakot még csak a héten vezették be. Egy kicsit szokatlan — mondja Vrbányi Anna. — Talán csak megszokjuk. összemosolyognak a pillanatnyi szünetben. Mielőtt megtudjuk — normában dől- indítanának, Haviár Zsuzsa goznak. Hárman fonják a kerítésdrótot: Haviár Zsuzsa, Ur- bányi Anna és Krekács Gyu- láné. Az asszonyka mozgásán még látszik: nemrégiben került az üzembe. „Át- képzős”, a kertészetből jött ide. A gépek három—négy mámesen kattog valami. Egy sodpercenként kattognak fel. pajtaszerü épületből szó■ kik a hang. Valamikor szín Egy—egy szálat ennyi idő alatt lehet meghajlítani, s nek használhatták, nemrégi- egynlásba fonni. A művében azonban kineveztek drótfonó műhelynek. Micsoda megtiszteltetés! Ám, ezt a rendeltetést is nagyszerűen betölti a régi épület. Kinyitják a mennyezetig érő ajtót, fény vág a szelet egyszerű, de igen elmés. A horganyzott vagy egyszerű fekete drót karikában kerül a gépre. A kezelő befűzi a megfelelő nyílásba, s a többi már a gép dolga. A fonat alakját egy sima műnkbe. Kiváncsi lány tu- lapos acél biztosítja. szólal meg. — Hetvenöt méter a norma, igyekeznünk kell, hogy éjszaka se maradjunk le. Itt azért jobb dolgozni, mint órabérben, többet lehet keresni — nevet, s megnyomja a lábkapcsolót. Olyan a gép hangja, mintha géppuska szólna. Ezüstösen villog a csavarodó drót, amint belekapaszkodik az előbbi szálba. A három másodperces „kígyózás'’ után csípőfogóval elvágják, s máris jöhet a következő. Dübörög a régi épület, percről perce hosszabb (lesz a keritésszönyeg. Zizeg, csörög, kattog minden — s hárman szorgalmasan dolgoznak. P. A. Az áj mechanizmus lexikona A RUGALMAS ÁRRENDSZERRŐL. 1^., «Mndmkabo ______________________________________[kibontakozó uj gazdasági mecnanizmus egyik legkoncentráltabb és 'egalapvetőbb eleme az úgynevezett ármechanizmus, s ezen belül az árrendszer, amelyek mint a szocializmusbeli termelés és elosztás alapvető eszközei, mindennapi életünk állandó jellegű kísérői. De nem is akármilyen útitársakról, kísérőkről van szó. Az áru-, érték- és árhatások a napnak szinte minden percében és a legközvetlenebbül érintenek bennünket. Ennélfogva a közvéleményt is foglalkoztatja, izgalomba hozza az e kategóriákkal kapcsolatos minden tájékoztatás, különösen miután az új gazdasági mechanizmusban az eddigitől eltérően sokkal nagyobb szerepet is szánunk, úgy a termelésben, mint a termékek külföldi és hazai realizálásában és a jövedelmek alakulásában is az áruviszonyoknak. Ezzel kapcsolatban a gazdasági reformkoncepció abból indul ki, hogy a vállalatok olyan termékeket állítanak elő, amelyekre nekünk mint fogyasztóknak szükségünk van, de mint fogyasztók választhassunk és dönthessünk is afelől, hogy melyik gyár, melyik termékét tartjuk arra érdemesnek, hogy megvásároljuk. Hogy a termelők és fogyasztók sokasága között az áruviszonyok elismerésén alapuló ilyen egészséges kapcsolat létrejöhessen és élő közgazdasági viszonyként dominálhasson, abban óriási szerepe van az árrendszernek. A régi mechanizmusban nem tudta ezt a termelés-fogyasztás között rendszeresen ismétlődő és lényegének megfelelő valóságos közgazdasági szerepét betölteni, mert a magyar árrendszer hatósági ármegállapításon alapult, elszakadt a világpiaci árrendszertől, de a belföldi árrendszerünk sem volt egységes. Az új gazdasági mechanizmusban azonban az eddigi, úgynevezett merev árrendszer helyett rugalmas árrendszerre térünk át. A rugalmas árrendszer mind a két alapvető funkcióját — azt, hogy egyrészt a gazdasági tisztánlátás és döntés, másrészt a termelésre való gazdasági ösztönzés eszköze — együtt és egymással összefüggésben betölti. Az új gazdasági mechanizmus biztosítja az ennek megfelelő közgazdasági környezetet. A régi, úgynevezett hatósági jellegű ármegállapítás helyébe, inkább a hatósági árellenőrzés lép. A termékek értékét, illetve árát a társadalmilag szükséges és valóságos ráfordítások: a szocialista állam árpolitikájában kifejezésre jutó társadalmi preferenciák; és a fogyasztók ítéletét továbbító és a kereslet-kínálat összefüggésében megnyilvánuló piaci viszonyok együttesen alakítják ki. A hangsúly tehát az „együttesen” van, szemben a régi mechanizmussal, amikor csaknem teljes egészében a hatósági ármegállapítás dominált. Az ilyen és központilag biztosított közgazdasági környezetben működik a rugalmas árrendszer, amelynek lényegét, fő tartalmát az árszabályozás alábbi három formája egyesíti és hozza összhangba. 1 Rögzített vagy fix hatósági ár, amely az "*"* egyes alapanyagokra, mezőgazdasági termékekre, alapvető fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra terjed ki. O Hatósági megkötésekkel mozgó, a közgazda- “* sági propagandában népszerűén tól-igosként emlegetett ár, amely többi között a nagy választékú fogyasztási cikkek — ruházati és cipőféleségek — vonatkozásában lép életbe. Q Végül a rugalmas árrendszer „legrugalma- sabb” eleme a szabad árak rendszere. Ide a bel- és külföldi eredetű termékek és fogyasztási cikkek közül azok tartoznak, amelyeknek előállítási költsége, és így ára is, teljesen független tőlünk. Eddig az összes szükségleti cikkeink mintegy 10—15 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. Most szükségleti cikkeinknek körülbelül 25 százaléka kerül a szabad árak rendszerébe. Ezáltal az eddiginél sokkal jobb áruellátásra számítunk, mivel az eddigi túlzottan rögzített ár sem a magán-, sem a szövetkezeti vagy állami kiskereskedelmet nem ösztönözte, az úgynevezett hiánycikkek beszerzésére. A szabad ármozgás a kereskedelmi nyereség szempontjából mindenekelőtt a piaci telítettség irányába hat, a piaci telítettség pedig — mint ahogy ezt idén például a gyümölcsféléknél naponta tapasztaltuk, — az árak esését idézi elő mindany- nyiunk megelégedésére. Az új, rugalmas árrendszer tehát tökéletesen megfelel a gazdasági mechanizmus alapkoncepciójának is, amely arra az alapelvre épül, hogy az állam mindenekelőtt a jövedelmeket, a piac pedig központilag irányított és ellenőrzött környezetében ugyan, de minél tökéletesebben az árakat szabályozza. Nagy Ferenc Közlekedési dugók a Rákóczi úton A megyei tanács építés-, közlekedés- és vízügyi osztályának kezdeményezésére a közelmúltban helyszíni szemlére hívták meg az autóközlekedési, közlekedésrendészeti és útügyi szerveket néhány, a salgótarjáni főútvonalon tapasztalt probléma felülvizsgálatára. A helyszíni szemle, illetve az azt követő megbeszélés során felmerült, hogy a Tanácsköztársaság térről Baglyasalja és a Csizmadia telep felé, illetve a Zagyva- pálfalvára közlekedő autóbusz indítása közötti kétperces különbség hatása a gyakorlatban nem érvényesül. Ennek következtében az útvonal időszakosan túlterhelt- té válik, továbbá a megyei tanács előtt sorban megálló autóbuszok akadályozzák a középülettől kiinduló közlekedést; veszélyessé teszik a gyalogos átkelést is ezen a ponton. Szóba került a Tűzhelygyárnál a nappali műszak befejezése után kialakuló torlódás is. Gyakori eset, hogy az Acélárugyártól közlekedő munkásszállító járat a menetidőnél korábban indul, ezért a Tűzhelygyár előtt (és nem a Hajek Rezső utcában) vesztegel. Ez lassítja és veszélyessé teszi a közlekedést, fenyegeti az autóbuszra váró munkások biztonságát. A megyei tanács ÉKV osztályának munkatársai a problémák megoldására javaslatokat tettek, melyek mérlegelését, illetve megoldását az említett szervek képviselői megígérték.
