Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-05 / 262. szám

N 0(5 n < n 1967 november 5.. vasárnap Kádár János olvtán beszéde (Folytatás az 1. oldalról) san eleget tett internaciona­lista kötelességeinek minden téren. A szovjet nép ma is elsőként és a legnagyobb se­gítséget nyújtja nemcsak a szocialista országok népeinek, hanem az összes haladó erő­nek, az imperializmus ellen küzdő minden népnek. A Szovjetunió eredményeit hosszasan lehetne felsorolni, s ha egy szovjet ember visz- szapillant a megtett útra, ha az eredményekre gondol, csak büszke lehet hazájára, népére. De a legnagyobb di­csősége a szovjet népnek az, hogy bár kegyetlen megpró­báltatásokat kellett kiállnia és zászlaját sokszor szaggatta ellenséges golyó és bőven áz­tatta vér, ez a zászló mindig magasan lobogott, nem ha­nyatlott le sohasem. A szov­jet zászló ma, a forradalom ötvenedik esztendejében' ma­gasabban leng mint valaha, ás mutatja az egész emberi­ségnek a szebb jövendő felé vezető utat. Elvtársak! Kedves szovjet barátaink! A szovjet nép ötven eszten­dőn át hallatlan nehézsé­geket leküzdve és világraszó­ló győzelmeket aratva, ren­dületlenül ment előre maga választotta útján. Eközben az ellenség szakadatlan támadá­sai kísérték és ingatag bará­tok is okoztak csalódást. De a szovjet nép érezze mindig, mert ez a fontosabb. hogy hazájának nevét a dolgozók mindenütt a szívükbe zárták, azt tisztelet övezi, a világ minden jobb jövőt kereső né­pe és tisztességes embere vele van, és vele lesz a jövőben is. Küldöttségünk, a magyar kommunisták és a magyar nép nevében még egyszer szívből sok sikert kíván a Szovjetunió párt- és állami vezetőinek, minden kommu­nistájának. Boldogságot, bé­két kívánunk a testvéri szov­jet népnek, a forradalom győ­zelmének ötvenedik évfordu­lója alkalmából. Éljen a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom! Éljen a Szovjetunió és leni­ni kommunista pártja! Éljen örökké a magyar— szovjet barátság! Éljen, diadalmaskodjék a kommunizmus, a béke! 4x NDK kormányának nyilatkozata Bonn célja: a hatásos ellenőrzés kiküszöbölése Szükséges a nemzetközi tanácskozás összehívása A magyar küldöttség vezető­jének beszéde után Kunajev, a Kazahsztáni Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. Megállapította, hogy az októ­beri forradalom óta eltelt 50 év ragyogóan bizonyítja az SZKP bel- és külpolitikai fő irányvonalának helyességét. Utána Todor Zsivkov, a Bol­gár Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke szólalt fel. Kijelentette: „az elmúlt fél évszázad vitathatatlanul bebizonyította, hogy a világ- történelemben nincs még egy olyan párt és nép, amely any- nyit tett volna az emberiség javáért, mint a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szov­jet nép.” — Pártunk a Szovjetunióval való barátságban, a Varsói Szerződéshez és a szocialista világközösséghez tartozó orszá­gok összefogásában, a kommu­nista- és munkáspártok és a nemzeti felszabadító mozgalom egységében látja korunknak azt a nagy erejét, amely képes megfékezni az imperializmust és biztosítani, hogy továbbra is győzelmesen haladjon a világ megújulásának folyamata. Kijelentette, égetően szüksé­ges a kommunista- és munkás­pártok nemzetközi tanácskozá­sának összehívása. A következő felszólaló, Mzsavanadze, a Grúz Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára kifejtette, milyen nagy eredményeket ér­tek el Grúzia dolgozói a szov­jethatalom éveiben. „A Szovjetunió fennállásá­nak 50 éve a legszemléleteseb­ben megmutatta a szocialista rendszer fölényét a kapitalista rendszer fölött” — jelentette ki a Kremlben tartott ünnepi ülé­sen Luigi Longó, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. Longo kijelentette: „Minden munkás- és kommunista párt harci egysége, minden haladó és imperialistaellenes erő harci egysége az előfeltétele jelenleg annak, hogy az imperializmust minden országban, minden irányba visszaszorítsák, és eb­ben a harcban megverjék és lehetőséget nyerjenek napjaink olyan világméretű problémái­nak a megoldására, mint pél­dául az éhezésnek vagy egész kontinensek elmaradottságának a problémája.” Véli Ahundov, az Azerbaj- dzsáni Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra hangoztatta, hogy az ülés valamennyi résztvevőjére mély benyomást gyakorolt Leonyid Brezsnyev beszámolója, amely jellemzést adott a szovjet nép által az elmúlt 50 évben foly­tatott harcok és elért győzel­mek hősi útjáról. Joszip Broz Tito, a jugosz­láv állam, és pártküldöttség vezetője felszólalásában egye­bek között hangsúlyozta: — Széles platformon szükség van a nemzetközi munkásmozga­lom és az összes haladó erők együttműködésére, minden egyes párt önállóságának, an­nak a felelősségnek tisztelet­ben tartására, amellyel minden párt és mozgalom saját mun­kásosztályának és népének tar­tozik. Antanasz Sznecskusz, a Litván Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra kijelentette, hogy a szov­jethatalom éveiben a köztár­saság által megtett út rendkí­vül gyümölcsöző volt. Ezután Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára felszólalásában hangsúlyozta: — Minden edd1 ginéi nagyobb szükség van a szocialista or­szágok egységére, a szocialista világrendszer fokozott össze­fogására, a munkásosztály, a kommunista világmozgalom, valamint az imperializmus el­len a békéért és társadalmi haladásért küzdő összes erők nemzetközi szolidaritására. Dang Tran Thi, a DNFF központi bizottsága elnöksé­gének tagja megállapította: — A dél-vietnami nép igazságos hondvédö harcában elért mos­tani és jövőbeni sikerei elvá­laszthatatlanok attól az önzet­len és hatalmas támogatástól, amelyet a Szovjetunió és más szocialista országok, a nem­zetközi munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom nyúj tanaik. Ivan Bogyul, a Moldavai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára a Nagy Októberi Szocialista For­radalom jelentőségét méltatta. A következő felszólaló August Vess, a Lett KP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára volt, majd Turdakun Vszubalijev, a Kirgiz KP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra emelkedett szólásra. Ezután került sor Jumzsagijn Ceden- bal, a Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Mongol Népköztársaság miniszterelnö­kének üdvözlő beszédére. Co Jen Gen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségé­nek vezetője méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom történelmi jelentőségét Dzsabar Raszulov, a Tadzsik Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára a köztársaság fejlődését elemez­te. Vilié Pessi, a Finn Kom­munista Párt főtitkára a finn és a szovjet nép barátságáról szólott. Antov Kocsinjan, az örmény KP Központi Bizott­sága első titkárának felszóla­lását követően a Turkmén Köztársaság dolgozóinak si­kereiről Balis Ovezov, a Turk­mén KP Központi Bizottságá­nak első titkára, Észtország eredményeiről pedig Ivan Ke- hin, az Észt KP Központi Bi­zottságának első titkára szá­molt be. Gus Hall, az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártjá­nak főtitkára arról szólt, hogy a fél évszázada fennálló Szov­jetunió erős támasza mind­azoknak, akik harcolnak a szabadságért és a békéért. Ali Szabri, az Egyesült Arab Köz­társaság alelnöke köszönetét mondott azért a segítségért amit a Szovjetunió nyújt a ha­ladó irányzatot képviselő arab országoknak. A szombati tanácskozáson felszólaltak még: Saifulaye Diallo, a Guineái Demokrata Párt Politikai Bizottságának tagja, Madeira Keita Mali igazságügyminisztere, Ibrahim Makhusz, a szíriai delegáció vezetője, Jón Gollan, Nagy- Britannia Kommunista Párt­jának főtitkára, Max Reimann, a Német Kommunista Párt első titkára, Amed Kaid algé­riai küldött, Rodney Arismen- di, az uruguai kommunisták képviselője S. Dange, az indiai kommunisták küldötte, Paul Bomani, a tanzániai kül­döttség vezetője, Luis Corba- lan, a Chilei Kommunista Párt főtitkára. Az SZKP KB, a Legfelső Tanács Elnöksége és a Szovjet­unió Minisztertanácsa felhívás­sal fordult a szovjet néphez, amelyben körvonalazták azo­kat a grandiózus terveket, amelyek megvalósítása a párt és a nép előtt áll a kommuniz­mus építésében. Az ünnepi ülésen Leonyid Brezsnyev mondott záróbeszé­det. A nagy tapssal fogadott beszéd után mintegy száz nyel­ven hangzott fel az Internacio- nálé, s ezzel befejeződött a Nagy Októberi Szocialista For­radalom jubileumának szentelt ünnepi ülés. BERLIN (MTI) A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya szombaton nyilatkozatban szögezte le ál­láspontját az atomsorompó­szerződéssel kapcsolatos tár­gyalások jelenlegi állásáról. A nyilatkozat ismételten' aláhúzza, hogy az atomsorom- pó-szerződés mihamarabbi alá­írása, amely megakadályozza Nyugat-Németország atom- 'egyverkezését, az európai bé­ke biztosításának egyik kulcs­kérdése. A nyilatkozat állást foglal a genfi 18 hatalmi leszerelési bi­zottság elé terjesztett szovjet javaslat mellett és hangsú­lyozza, hogy a megállapodás aláírása egyben kedvező felté­teleket teremtene hatásos le­szerelési intézkedések megtéte­le számára. A nyilatkozat elítéli az atomsorompó-szerződéssel kapcsolatos bonni zavaró te­vékenységet, amelynek leg­főbb célja a hatásos központi ellenőrzés kiküszöbölése. E nélkül viszont a szerződés ér­telmét vesztené, hangsúlyozza a nyilatkozat és megállapítja, hogy a hat európai országot képviselő Euratom „önellenőr­zése” — mint ezt az NSZK nyomására az Euratom tagál­lamai ellenőrzési elvként ma­gukévá tették — nem helyet­tesíthetné a nemzetközi atom­energia ügynökség ellenőrző szerepét. A nyilatkozat a továbbiak­ban megállapítja: Bonn aka­dályozni szeretné egy valóban hatásos atomsorompó-szerző- dés megkötését, hogy ezzel nyitva tarthassa a maga szá­mára az atomfegyverkezés út­ját, amivel agresszív politiká­ját kívánja alátámasztani. Az arab országok meg bélyegezni Amerikát KAIRÓ (MTI) Az Ahram értesülése szerint az arab országok a „tízek” egyeztetési kísérletének kudar­ca után a BT-ben előbb meg­bélyegzik az amerikai maga­tartást, amely a közép-keleti válság rendezését megakadá­lyozta, majd kérik az ENSZ közgyűlésének újabb vitáját. A lap szerint a BT több, nem állandó tagja kész a mó­dosított indiai határozati ja­vaslathoz nagyon hasonló ja­vaslatot előterjeszteni, hogy az utolsó pillanatban megkísérel­je a megoldást. Ha Amerika vétójogával élne,' leleplezné magát, mint a közép-keleti rendezés ellenfele. A BT-ben az arab küldöttek jegyző­könyvbe akarják vétetni azt a véleményüket, hogy a válság elhúzódásáért az Egyesült Ál­lamok felelős, és figyelmeztet­ni kívánják a világot arra a veszélyre, amely a közép-ke­leti válság fenntartásából fa­kad. Az Akbar értesülése szerint Moszkvában diplomáciai tár­gyalások zajlottak le a közép­keleti válság ügyében. Az an­gol nagykövet Brown utasítá­sára felkereste Koszigin mi­niszterelnököt, és hasonló meg­beszélés történt az amerikai és a francia nagykövettel. R rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ: 8.22: Rigolettó. 9.10: Szórakoztató fú­vószene. 9.25: Verbunkosok, magyarnóták. 10.12: John Bar­birolli a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarát vezényli. 12.15: Ziehrer műveiből. ' 13.00: A budapesti színhá­zak műsora. 13.03: Oly korban éltem én... 13.19: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 13.42: Hirdetőoszlop. 13.57: Walter Gieseking Mozart-szonátákat zongorázik. 14.45: Hét­végi külpolitikai figyelő. 15.10: Csak fiataloknak! 15.55: Né­hány perc tudomány. 16.00: A Szovjetunió ma. Hétköznap és ünnep. 17.30: Operakettősök. 18.00: Októberben hallották elő­ször. .. Tánczene. 18.30: Nótacsokor. 19.29: Hallgatóink fi­gyelmébe! 19.30: Ünnepi hangverseny. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére. Kb. 22.45: Táncoljunk! PETŐFI RÁDIÓ: 10.00: A hét könnyű- és tánczenei mű­soraiból. 11.57: Gyermekkórusok dalstafétája. 12.15: A Ma­gyar Állami Hangversenyzenekar felvételeiből. 13.00: Kemény Klió népdalokat énekel, 13.15: Schumann: d-moll szonáta. 13.47: Vízállásjelentés. 14.08: Párizs az én Bakonyom. 14.36: II. félidő. 15.20: A Svájci Olasz Rádió felvételeiből. 17.10: Bo- gyai István táncdalaiból. 17.20: Madame Curie. 17.35: Színes népi muzsika. 18.05: Kíváncsiak klubja. 18.55: Táncmelódiák. 19.50: Jó éjszakát, gyerekek! 20.30: Kabarékeverék. 22.10: Köz­vetítés az ökölvívó olimpiai reménységek tornájáról. 22.16: Túl hangos lennék? 22.56: Galoppverseny-eredmények. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 8.20: Műsorismertetés. 9.18: A forradalom halottainak emlékére. Intervízió-közvetítés Le- ningrádból, az októberi forradalom halottainak emlékművé­nél rendezett gvászünnenségről. 15.43: Műsorismertetés. 15.45: A Magyar Hirdető műsora. 15.55: KI minek mestere? 16.35: FTC—Rostock. Bajnokcsapatok Európa Kupája női kézilabda- mérkőzés II. félidejének közvetítése a játékcsarnokból. 17.05: Ki minek mestere? A fiatal géplakatosok versenyének folytatása. 18.05: Hírek. 18.10: Részletek az SZKP Leningrádi Bizottsága és a Leningrádi Szovjet közös ünnepi üléséről, fel­vételről. 19.50: Cicavízió... 20.00: TV-Híradó. 20.20: Sean O’Casey: Bíbor por. Rendhagyó komédia 2 részben. 22.40: TV- Híradó 2. kiadás. 23.00: Jó éjszakát, felnőttek. A Flinstone- család. A BESZTERCEBÁNYÁI TV MŰSORA: 15.15: Filmriport ejtőernyősökről. 16.45: Intersport. 17.45: Ifjú horizontok. 19.00: TV-Híradó. 19.45: A mi házunk (szovjet film). 21.25: Kultu­rális magazin. Ho SÍ Minh-et Lenin-renddel tüntették ki MOSZKVA (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége törvény- erejű rendeletet adott ki, amelynek értelmében Lenin- renddel tüntették ki Ho Si Minh-et, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának elnökét, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elnökét. A kitüntetést az októberi forradalom 50. évfordulója al­kalmából Ho Si Minh mint kiemelkedő forradalmár és a nemzetközi kommunista moz­galom kiemelkedő személyisé­ge, a szocializmusért, a szov­jet—vietnami barátság erősí­téséért vívott következetes harcban szerzett érdemeiért kapta. Az asszuáni erőmű árama Kairóban KAIRÓ (MTI) Az Asszuáni Vízierőmű által termelt áram csütörtökön első­ízben érkezett meg Kairóba. A kísérleti áram továbbítás teljes sikerrel járt a mintegy 900 ki­lométeres távvezeték 500 000 volt feszültségű vonalán. Az első asszuáni áramot, amely eljutott a fővárosba, az első két turbinaegység termel­te. Az áramszállítás a jövő va­sárnaptól rendszeressé válik és ezzel megszűnik Kairó egyes erőműveinek feszültségingado­zása. A plenáris ülés határozata Anglia számolja fel Rhodesiában a fajüldöző rendszert NEW YORK (MTI) Az ENSZ-közgyűlés pénteki plenáris ülésén kilencvenkét szavazattal kettő ellenében és tizennyolc tartózkodás mellett változtatás nélkül hagyta jóvá a negyedik (gyámsági) bizott­ság javaslatait Dél-Rhodesiára vonatkozóan. A határozat erejére emelke­dett javaslat felszólítja Ang­liát, mint a Rhodesiát igazga­tó hatalmat, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést, s ha úgy adódik, akár erőszak­kal is számolja fel a fehér te­lepes kisebbség törvényellenes fajüldöző rendszerét. A tárgya­lásokat a hatalom átadásáról a politikai pártok képviselőivel, ne pedig a Smith-rezsimmel folytassa. A Biztonsági Taná­csot a határozat általános, kö­telező és erővel támogatott szankciók meghozatalára szó­lítja fel. Az okmány értelmé­ben a közgyűlés elítéli mind­azon országokat, amelyek ke­reskednek a Smith-rezsimmel és mindazon pénzügyi csopor­tokat, amelyek támogatják a fajüldözőket, különösen Portu­gáliát és a Dél-afrikai Köztár­saságot, illetve ezen országok megfelelő köreit. A határozat követeli a Rhodesiában állo­másozó dél-afrikai fegyveres erők kivonását és felszólítja az államokat, hogy nyújtsanak er­kölcsi és anyagi segítséget a Zimbabwe nemzeti felszabadí­tó mozgalomnak. A szavazás után Lord Cara- don, Anglia állandó ENSZ- képviselője felszólalt, és a ha­tározat ellen foglalt állást. Ki­jelentette, hogy az „rosszul fel­fogott, félrevezető és nem a tárgyhoz tartozó” újra hangoz­tatta, hogy kormánya a „tisz­tességes megoldásra” törekszik. A határozati javaslat ellen egyébként Portugália és Dpl- Afrika szavazott. Tartózkodott többek között Anglia és az Egyesült Államok is. Rusk és Kuznyecov megbeszélése Vaszilij Kuznyecov szovjet külügyminiszter-helyettes, pén­teken, Washingtonban megbe­szélést folytatott Dean Rusk amerikai külügyminiszterrel. A Ruskkal való megbeszé­lést, amelyre egy vacsora ke­retében került sor, az ameri­kai külügyminiszter kezdemé­nyezte. A megbeszélésen szov­jet részről jelen volt Dobri- nyin. a Szovjetunió washing­toni nagykövete, amerikai részről pedig Foy D. Kohler a külügyminisztérium állam titkára, egykori moszkva nagykövet. A tanácskozásról közlemény nem adtak ki. Távozóban Kuz nyecov, később pedig az ame rikai külügyminisztérium eyv behangzóan csak annyit közöli hogy a két országot kölcsön i- sen érintő kérdésekről voll szó.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents