Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-05 / 262. szám

VTLÄG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK? AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI B I Z O T T S Á G Á ÉS, A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII, ÉVF. 262. SZÁM ARA: 50 FILLER 1967. NOVEMBER 5.. VASÄRNAP Az NDK kormányának nyilatkozata (2. oldal) Nógrád a nagy idők sodrában (3. oldal) Hetvenöt év (4. oldal) Ünnepi megemlékezések a megyében Ünnepi díszt öltött a megye/ A városok, íalvak utcáit, köz­épületeit transzparensek, vö­rös és nemzetiszínű zászlók dí­szítik. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom félévszáza­dos évfordulója méltó megün­neplésére készülnek mindenütt. Az 50. évforduló ünnepi so­rozata megkezdődött. A társa­dalmi és tömegszervezetek ün­nepi üléseken méltatták az év­forduló jelentőségét. Áthaladt a megyén a „Vörös Október” staféta. Elutaztak a Szovjet­unióba a megyénket képviselő pártmunkások, az ipari üze­mek, termelőszövetkezetek, hi­vatalok és intézmények küldöt­tei. Balassagyarmaton tegnap, a Mikszáth művelődési házban budapesti művészek fellépté­vel orosz, szovjet és magyar zeneszerzők műveiből rendez­tek hangversenyt. A művelődési otthon klubhelyiségében kép­zőművészeti kiállítás nyílt. Megemlékeztek az évforduló­ról a salgótarjáni Stormfeld Aurél Általános Gépipari Technikum növendékei is. Ma tovább folytatódik az ün­nepségsorozat. Megyénk vala­mennyi üzemében, intézményé­ben röpgyűléseken emlékeznek az évfordulóról. Az iskolákban, osztályfőnöki órákon beszélnek a jubileumról. Együttes ünnepi ülést tartanak a városi, járási párt- és KISZ-bizottságok, a járási tanácsok végrehajtó bi­zottságai. Legtöbbre veteráno­kat is meghívtak. A megyei József Attila Művelődési Ház­ban ma délután Havas Péter, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának osztályvezetője „A Nagy Októberi Szocialista For­radalom hatása Nógrád megyé­re” című kiállítást nyitja meg. Ünnepi gyűlésekre, emlék­művek avatására kerül sor hét­főn és kedden. Salgótarjánban hétfőn délelőtt 10 órakor a szovjet hősök emlékműve előtt koszorúzási ünnepséget rendez­nek. Délelőtt 11 órakor avatják a felszabadulási emlékművet, ahol nagygyűlést is rendeznek. Az emlékmű leleplezése után Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a belügyminiszter első helyet­tese mond ünnepi beszédet. Es­te hat órakor a megyei József Attila Művelődési Ház szín­háztermében rendeznek ünnepi megemlékezést, amelynek szó­noka Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának első titkára. Ezen a napon a megye számcis köz­ségében szerveznek ünnepi megemlékezéseket. Délután Etesen és Erdőtarcsán avatnak hősi emlékművet. November 7-én Salgótarján­ban a megyei pártbizottság székházában tartja együttes ülését a városi párt- és KISZ- bizottság, valamint a városi ta­nács. Délelőtt 10 órakor a me­gyei tanács parkjában Lenin portréját leplezi le Sándor Elemér, a városi tanács vb el­nöke, ünnepi beszédet Szalai Gáspár, az MSZMP járási bi­zottságának első titkára mond. Este fáklyás felvonulást ren­deznek a megyeszékhely fiatal­jai. Szovjet hősi emlékművet avatnak ezen a napon Balassa­gyarmaton, Érsekvadkerten és Mátraverebélyen. Átadták a regionális vízmüvet Szombaton délelőtt Salgó­tarjánban, a megyei tanács székházának tanácstermében tartották az Észak-nógrádi Regionális Vízmű átadási ün­nepségét, amelyen többek kö­zött megjelent Matúz József, a megyei pártbizottság titkára, Illés György, az OVF főosz­tályvezetője, a Magyar Hidro­lógiai Társaság elnöke, Galacz Imre, az ÉVM főmérnöke és Márkus István, a KÖVIZIG igazgatója. Maróti Győző, a megyei tanáés építési és köz­lekedési osztályának vezetője megnyitó szavai után Illés Miklós, a megyei tanács vb elnökhelyettese tartott ünne­pi beszédet. Bevezetőben elmondotta, hogy a 70 millió forint értékű beruházással, a megyeszékhely és várhatólag tágabb környé­kének további fejlődését is megalapozták. Csaknem tíz éve, hogy Sal­gótarjánban összeültek az or­szág legjelesebb szakemberei, hogy segítsenek a vízhiány le­küzdésében. Az 1958. évi víz­ügyi ankét után 1959-ben kez­dődött a tervezés. Négy év alatt hat tanulmánytervi vál­tozat készült. Az időközben 35 ezer főre fejlődött városi la­kosság és az ipari üzemek igénye elérte, sőt meghaladta a lehetőségeket és a kényszerű, időszakos vízkorlátozások gyakran feszült helyzetet te­remtettek. A város ezért osz­tatlan örömmel fogadta 1963­ban az Észak-nógrádi Regio­nális Vímű építésének meg­kezdését. — Ez év tavaszán az Ipoly vize beérkezett Salgótarjánba, a Tarján patakon és a Zagy­ván keresztül pedig a Tiszába. Köszönetét mondok az MSZMP megyei bizottsága, a Nógrád megyei Tanács VB és Salgótarján valamennyi dol­gozója nevében a Mélyépítési Tervező' Vállalat, a Nógrád megyei Beruházási Iroda, az ÉVM Közmű- és Mélyépítő Vállalat, az Élelmiszeripari Berendezés- és Gépgyártó Vállalat, az ÉVM Csőszerelő­ipari Vállalat, a Sajómenti Vízművek, a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, az Észak-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat, valamint a megvalósításban részt vevő valamennyi intézmény és szerv munkásainak —, mondotta többek között Illés Miklós. Az ünnepség keretében ki­tüntetéseket nyújtottak át. A Vízgazdálkodás Kiváló Dolgo­zója jelvénnyel tüntették ki Lengyel Józsefet, a salgótarjá­ni városi tanács elnökhelyette­sét, Nagy Gyulát, a megyei tanács vízügyi csoportvezető­jét, Dénes Vilmost, a megyei beruházási iroda műszaki el­lenőrét és Angyal Ferencet, a Víz- és Csatornamű Vállalat vízgazdálkodási osztályvezető­jét. Többen kiváló dolgozó jel­vényt, illetve oklevelet, vala­mint pénzjutalmat kaptak. Szilárd egységben és szövetségben a ragyogó holnapért Szombaton délelőtt, moszkvai idő szerint 10.00 órakor a Kreml kongresszusi palotájá­ban folytatódott az SZKP Központi Bizottsá­gának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának és az Oroszországi Föderáció Legfelső Tanácsá­nak együttes ünnepi ülésszaka, amelyen az októberi forradalom 50. évfordulójáról emlé­keznek meg. A jubileumi ülésszak szombat délelőtti ülésének megnyitásakor hatalmas taps fogadta a kongresszusi palota termébe belépő elnökséget: Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, Alekszej Koszigint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, Nyikolaj Podgornijt, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökét, valamint a szovjet párt és állam magas rangú vezetőit. Az elnökségben foglalnak helyet az SZKP veteránjai, így Petrov, aki több mint 70 éve tagja a pártnak, Bugyonnij és Vorosilov marsaitok, a polgárháború legendás hadvezé­rei, Fotyijeva, Lenin egykori titkárnője. Az elnökség soraiban láthatók a szocialista országok párt- és kormányküldöttségének ve­zetői, valamint a testvéri kommunista és munkáspártok képviselői. Közöttük ott van Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, a jubileumi ünnepségre Moszkvába érkezett magyar párt- és kor­mányküldöttség vezetője, mellette foglal he­lyet Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. A jubileumi ülésszak szombat délelőtti ülé­sén elnöklő Alekszej Koszigin elsőnek Anto­nin Novotnynak adott szót. Novotny beszédében többek között kijelentette: — Teljes joggal elmondhat­juk, hogy a marxista—leninis­ta elveken, a proletár nemzet­köziség elvén alapuló nemzet­közi kommunista mozgalom létrejötte azoknak a nagyfon­tosságú eseményeknek egyike, amelyek közvetlenül a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lommal függnek össze. Büsz­keséggel tölt el bennünket, hogy az októberi forradalom hatására keletkezett a mi pár­tunk is. A Csehszlovák Kom­munista Párt, a kommunista Kádár János: világmozgalom szilárd lánc­szeme. — A Csehszlovák Kommu­nista Párt politikájának fő irányvonala ma és a jövőben egyaránt a szilárd ideológiai, politikai, harcos egység a Szovjetunió Kommunista Párt­jával, a szilárd szövetség a Szovjetunióval, a barátság né­peink és a Szovjetunió népei között — mondotta a továb­biakban Novotny. A következő felszólaló, Sa­ra/ Rasidov, az Üzbég Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára meg­állapította, hogy a Szovjet­unióban élő nemzetek és nem­zetiségek fejlődése különösen jól példázza az októberi for­radalom után végbement ha­talmas változásokat. Saraf Rasidov beszédének elhangzása után az elnökség és az ünnepi ülés résztvevői for­ró tapssal fogadták az elnök­lő Alekszej Kosziginnek azt a bejelentését, hogy Kádár Já­nosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának ad­ja át a szót. Az elnökség és a küldöttség felállva, hosszas tapssal köszöntötte a szónoki emelvényre lépő Kádár Já­nost. A szovjet zászló mogf»soM»aii leng. mint eddig bármikor Tisztelt ünnepi ülés! Kedves elvtársak! Bará­taim! A valóban nagy történelmi események nem ismerik az idő és a tér korlátáit, hatnak mindenütt, nemzedékek éle­tén át. Ezért van az, hogy ezekben a napokban a föld­kerekség minden országában, emberek milliói emlékeznek meg századunk legnagyobb horderejű politikai eseményé­ről, a szovjet forradalom győ­zelméről. A mi hazánkban, a Magyar Népköztársaságban évről évre, mint az egész ha­ladó emberiség nagy napját ünnepeljük meg november 7-ét. Most, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelmének ötvenedik évfordu­lója alkalmából, küldöttsé­günk elhozta Moszkvába és átadja önöknek, a Szovjetunió kommunistáinak, a kommu­nizmust építő nagy szovjet népnek a magyar kommunis­ták, a szocializmust építő magyar nép forró, testvéri üdvözletét és legőszintébb jókívánságait. Kedves elvtársak! Ma már általános a felis­merés, hogy a halhatatlan Le­nin, a bolsevikok pártja, a for­radalmi tömegek világtörténel­mi jelentőségű tettet vittek véghez a cári tőkés-földesúri rendszer megdöntésével, a világ első munkás—paraszt államának megteremtésével. A szovjet nép az ellenséggel vívott hosszantartó és kegyet­len harcban megvédte hatal­mát. a második világháború­ban szétzúzta a fasizmus fő erőit Európában és Ázsiában, élenjáró, legyőzhetetlen erejű, szocialista világhatalommá fejlesztette a Szovjetuniót. A Szovjetunió önzetlen, ál­dozatkész harca és sokoldalú segítsége döntő szerepet ját­szott abban, hogy a népek egész sora felszabadult a fa­siszta elnyomók és a gyarma­ti kizsákmányolok uralma alól, és az önálló nemzeti fej­szocializmusért közösen vívott harcaiban született, erősödött; eszméink, érdekeink, céljaink azonosságán alapszik és örök időkre szól. Barátságunk a szovjethatalom születésének lődés útjára lépett; abban, hogy a szocialista társadalmi rend három földrészre kiter­jedő világrendszerré fejlődött. A Szovjetunió a leghatalma­sabb támasza a szocialista or­szágok népeinek, a független­ségért harcoló nemzeteknek, minden haladó törekvésnek, a világháború megakadályozá­sáért, a tartós békéért küzdő embereknek. A kizsákmányol­tak és elnyomottak, az igaz ügyért küzdő emberek re­ménységgel, bizalommal for­dulnak Moszkva, a most öt­venéves Szovjetunió felé. Kedves elvtársak! A magyar nép, mint igaz barátjára és hatalmas szövet­ségesére tekint a Szovjetunió­ra. A magyar—szovjet barát­ság népeink legjobbjainak a időszakában kezdődött, akkor, amikor a magyarok tízezrei fegyvert ragadtak, és a polgár- háborúban a Vörös Hadsereg, a partizánosztagok soraiban harcoltak az ellenforradalmá­rok és intervenciósok ellen. Követve a szovjet példát, ha­zánkban 1919-ben kikiáltották a Magyar Tanácsköztársasá­got. A Szovjet Hadsereg a második világháború harcai­ban, 1945-ben kiűzve a hitler- íasiszta megszállókat Ma­gyarország területéről, felsza­badította hazánkat, pépünket. Abban, hogy ma a magyar nép szabad, s a szocialista társadalmat építi, a legszeb­ben mutatkozik a Szovjetunió sokoldalú, internacionalista segítsége, a magyar—szovjet barátság eleven ereje. Kedves elvtársak! Bará­taim! A Magyar Népköztársaság dolgozó népe szocialista ter­vei megvalósításán munkál­kodik; bizakodva tekint a jövőbe. Nemzetközi síkon po­litikai és erkölcsi kötelessé­gének tekinti a haladó tö­rekvések támogatását, a né­pek barátságának előmozdí­tását, a béke védelmét és megszilárdítását. A külpolitikában építünk arra, hogy a szocializmus, a haladás erői szakadatlanul növekednek, .de szembe kell néznünk azzal is, hogy je­lenleg a világ új és veszélyes kihívásokkal is kénytelen szá­molni. Az imperialisták a forradalmi mozgalmak és szabadságtörekvések elfojtá­sára, haladó kormányok meg­buktatására, a gyarmati sor­ból alig kiemelkedett ázsiai és afrikai országok leigázá­sára törekszenek. Vietnami testvéreink példátlan bátorság­gal és elszántan harcolnak az amerikai imperialisták évek óta folyó véres agressziója ellen. Közel-Keleten új háborút rob­bantottak ki, hogy meg- döntsék az imperialistael- lenenes arab rendszere­ket. Ilyen helyzetben kü­lönösen fontos, hogy aa imperialisták meg-megúju- ló támadásaival szemben összefogjanak a világ összes haladó, antiimperialista erői. A nemzetközi munkásosz­tály forradalmi pártjainak, a kommunistáknak megtisztelő történelmi küldetése a világ békéjéért, a társadalmi hala­dásért, az emberek boldogu­lásáért folyó imperialista­ellenes szabadságharc élén haladni, azt minden haladó erővel szoros egységben ve­zetni. Ez a feladat mindenek­előtt azt követeli tőlünk, hogy fáradhatatlanul munkálkod­junk a szocialista országok, a nemzetközi kommunista moz­galom internacionalista egy­ségének további erősítésén. A kommunista- és munkás­pártok ma a legkülönbözőbb viszonyok között harcolnak, dolgoznak. Az osztályharc az egyes országokban eltérő mó­don folyik, a körülmények sokfélék, s ezeknek megfele­lően minden kommunista pártnak önállóan kell kidol­goznia és meghatároznia po­litikáját. Pártjaink döntései, népünk érdekeinek hű szol­gálata mellett meg kell, hogy feleljenek a szocialista or­szágok, a nemzetközi mun­kásosztály, a népek antiim­perialista szabadságharca kö­zös érdekeinek is. Az inter­nacionalista állásfoglalás, a hazai és nemzetközi felada­tok helyes összehangolása le­hetséges és szükséges, ennek mind jobb megoldása a kor legfontosabb parancsa szá­munkra, kommunisták szá­mára. Kedves elvtársak! Az internacionalista maga­tartásban nagyszerű és köve­tendő példa számunkra a Szovjetunió Kommunh a Pártja, a szovjet nép ötven- esztendős helytállása. A szov­jet nép vállalta és híven be­töltötte az úttörő szerepét a szocializmus, a kommunizmus építésében; mindvégig példá­(Folytatás a 2. oldalon> \

Next

/
Thumbnails
Contents