Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-25 / 279. szám

9 ROORAO 1967. november 25., szombat Uj lendülettel folytatódik a tiltakozás Légi csata Haiphong felett A Hagy Októberi Szocialista Forradalom hatására történt A kisterenyei asszonygyűlés 50. évfordulója SAIGON fMTI) Amerikai vadászbombázók pénteken újabb támadásokat hajtottak végre Hanoi és Haiphong környéki célpontok ellen, s mint Saigonban kö­zölték: mindkét térségben he­ves légi csata alakult ki az amerikai és az észak-vietnami gépek között. A saigoni főha­diszállás szerint a légierő és a haditengerészet gépei meg­támadták a Hanoitól északra fekvő Hon Gia-i raktári lé­tesítményeket. Más gépek a VDK déli területei felett jár­tak bevetésen. A Közép-vietnami Fennsí­kon fekvő Dak To és a kam­bodzsai határ közötti területe­ket — saigoni bejelentés sze­rint — pénteken hajnalban B—52-es „repülőerődök” sző- nyegbombázása érte. A csapás fő erejét a 875-ös magaslat környékére fordították. A magaslatot — mint ismeretes — öt napig tartó, öldöklő harc után. hatalmas veszteségek árán csütörtökön elfoglalták az amerikai ejtőernyősök. HANOI Péntek reggeli adásában a Hanoi rádió idézte a kambod­zsai kormány közleményét. Phnom Penh figyelmeztette Washingtont: Kambodzsa az Egyesült Államokat teszi fele­lőssé, ha akár amerikai, akár dél-vietnami katonaság betört az országba. „A határsértőle megkapják a kellő válását" — hangzik a nyilatkozatban. A Pravda Phnom Penh-i tudósítója a lap pénteki szá­mában megjelent cikkében „lángoló határnak” nevezi a Kambodzsát és Dél-Vietnamot elválasztó határvonalat. A szovjet laptudósító emlékeztet rá: független külpolitikája megmentette Kambodzsát at­tól, hogy bevonják az agresz- szív katonai tömbökbe, Wa­shington azonban „vörösnek”, „kommunistának” nevezi a hatmilliós kicsiny7 királyságot és állandóan Kambodzsa „megbüntetéséről” kiabál. + Az Egyesült Államok viet­nami agressziója elleni tilta­Tovább tart a diplomáciai csatározás Ciprusi helyzetjelentés NICOSIA (MTI) Miközben Törökország és Görögország között a nagyha­talmak, az ENSZ és Kanada bekapcsolásával folyik a dip­lomáciai párbaj, a háborús előkészületek légkörében élő Cipruson a kormány az álta­lános mozgósítás elrendelésé­nek gondolatával foglalkozik. És már be is hívta a nemzeti gárda tartalékos tisztjeit. Megerősítették a sziget parti védelmét, és a kormány fegy­veres erői állandó készenléti állaootban vannak. A Cipru­son állomásozó brit fegyveres erők is megerősítik a védel­met támaszpontjaik körül. A ciprusi kormány megelé­gedéssel fogadta azt a hírt, hogy U Thant ENSZ-főtitkár elküldte személyes megbízott­ját Rolz-Bennett guatemalai diplomatát Athénbe, Ankará­ba és Nicosiába. ATHÉN A ciprusi üggyel kapcsola­tos diplomáciai tanácskozások színhelye péntek reggeltől kezdve Athén. Cyrus Vance, az amerikai elnök különmeg- bízottja első megbeszélését Pipinelisz külügyminiszterrel péntek délben tartotta. Az amerikai megbízottat fogadta Konstantin király is. A pénte­ki diplomáciai megbeszélé­sekbe Rolz-Bennett ENSZ- főtitkárhelyettesnek is be kell kapcsolódnia, de ő ekkor még nem érkezett meg Ankarából Athénbe. ANKARA Cevdet Sunay tőrök államfő elnökletével pénteken ülést tartott a török miniszterta­nács, amelyen jelen voltak a hadsereg három fegyvernemé­nek parancsnokai és a vezér­kari főnöltök. Ankarai értesülés szerint a NATO is „hozzá akar járulni” a válság elhárításához, és ez­ért Manlio Brosio főtitkár tö­rökországi és görögországi lá­togatásra készül. ä rád ó és a tv mai miísora KOSSUTH RADIO: 8.42: Zenekari muzsika. 9.2«: orvosi tanácsok. 10.10: Nonna, 10.58: Szorgalmas évszázad. 12.15: A . saep .»eiena, 13.01: A Budapesti színházak műsora. 15.19: Le- í mezek közt válogatva... 15.45: Néhány perc tudomány. 13.5«: I 1..iruetuóaziop. 14.45: Hétvégi külpolitikai figyelő. 15.10: Csak liataloknak! 13.55: Ma 50 éve történt. 16.0«: Hétvége. 17.37: Először magyarul. 18.00: könnyűzene világhírű előadókkal. 19.29: Hallgatóink figyelmébe. 19.30: Népdalcsokor. 20.00: Nyu­galom, a Helyzet változatlan! 21.40: Az elvált asszony. 22.15! j Sporthír adó. 22.30: láncoljunk! PETŐFI radio: ío.oo: A hét könnyű- és tánczenei müso- 1 iáiból. 12.03: Zenekari muzsika. 13.20: Vadászrtton Afrikában. 13.47: Vizáliásjelentes. 14.08: Küldöm a frigyládát. 14.36: Ci­■ gánydaiok. 15.01: A Magyar vonósnégyes játszik. 16.05: Köny- ! nyűzene Moszkvából. 16.45: Orvosi tanácsok. 16.50: Wagner: bohengrin. 18.05: Appianos: A római polgárháború. 21.44: Magyar nóták. 22.18: Oj lemezeinkből. 23.00: Hírek. Időjárás. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 15.33: Műsorismertetés. 15.35: A i, Hirdető műsora. 15.50: ÜJdonságok, érdekességek a ■ te ö.-a/.tlHSágban. 16.05: Vizek, halak, emberek. 16.35: Felfelé . lefelé. Magyarul beszélő angol film. 17.45: Hírek. 17.50: ■ ... ársadalnra, 18.20: Michelangelo és kora. 18.40: i \ Tv ideáll. 19.25: Cicavízió. . . 19.35: Don Quijote. Magya­I ru! beszélő francia rövidjátékfilm-sorozat. 20.00: Tv-Híradó. S0.20: Szombaton este... 21.55: Orosz Adél — Róna Viktor portréíiim. 22.33: Tv-Híradó. 2. kiadás. 22.55: Jó éjszakát, felnőttek! A Flinstone-család. A BESZTERCEBÁNYÁI TV MŰSORA: 13.25: AZ Inter Bratislava—Kassa labdarúgó-mérkőzés közvetítése. 15.15: Dü­börgő motorok lángol dokumentumfilm). 15.55: Dr. Schlüter, t. a szerződés (NTJK-ftlm). 18.00: Üttörfihiradö. 19.00: Tv-HÍ- radő. 19.45: A rovarok életéből. 20.15: Zenés In tervi zló-műsor. 21.30: Bűnügyi múzeum. I. Töltőtoll (NSZK-filmsorozat). kozás újabb akdóirSl számol­tak be pénteken a Magyar Sajtó Házában a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség sajtótájékoztatóján, amelyen részt vett Dinh Ba Thi, a Dél-Vietnami Nemzeti Felsza- badítási Front budapesti ál­landó képviseletének vezetője, és Phung Manh Cung, a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság magyarországi nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője is. Ott volt Jarvis Tyner, az Egyesült Államokban működő Dubois Klub elnöke, aki a DÍVSZ vendégeként érkezett hazánkba. Rudolfo Mechini, a DÍVSZ elnöke beszámolt arról, hogy november 26-án vasárnap, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség kezdeményezésére impo­zánsnak ígérkező tüntetést rendeznek Párizsban. Az or­szág minden részéből fiatalok ezrei érkeznek a francia fő­városba. s ott lesznek soraik­ban az idősebb nemzedékek képviselői, köztük több vá­ros polgármestere is. Súlvos a helv*el Calcuttában DELHI (MTI) Péntekre virradóra súlyos­bodott a calcuttai helyzet. Sza­porodtak az összetűzések a ba­rikádokat emelő diákok és munkások, s a rendőrök között. Egyre több embert szállítanak kórházba súlyos sérülésekkel A rendőrség eddig 900 sze­mélyt vett őrizetbe. Csütörtökön este P. C. Gosh az új bengáli főminiszter bi­zalmas levelet küldött Delhi­be. A jelentések szerint Gosh elismerte, hogy a helyzet rosz- szabbra fordult számára. Dzse- hangir Kabir volt miniszter, a kormány megbuktatását lehe­tővé tevő Humajun Kabir kép­viselő testvére kijelentette Cai* cuttában, hogy elképzelhetet­len egy olyan helyzet, amely­ben 17 képviselő, akik szakí­tottak Adzsoj Mukerdzsi volt főminiszterrel, kormányozni tudjon. Ez akkor sem lehetsé­ges, ha a kongresszus párt tá­mogatja a kisebbségi kormányt — a nép haragjával és elkese­redett dühével szemben. A csütörtöki napon többek között két kongresszuspárti képviselő is hevesen támadta a központi kormány által meg­bízott bengáli kormányzót azért a — véleményük szerint — alkotmányellenes lépéséért, hogy egyszerűen elbocsátotta a bengáli kormányt 1917. november 25-én gyű­lésre jöttek össze a kistere­nyei asszonyok, hogy tüntes­senek „A földről és a békéről” szóló dekrétum mellett. Eljutott a*híre a faluba is. hogy Oroszországban, novem­ber 7-én győzött a szocialista forradalom. A forradalom híre hallatlan nagy hatással volt a dolgozó emberekre, különösen a nőkre. A sokat szenvedett nép nyomorúságos helyzetét méginkább fokozta a háború. mely a teljes pusztulás szélé­re taszította a magyar családo­kat. Az amúgy is nehéz hely­zetet csak súlyosbította, hogy Nógrád megyéből mintegy 15 000 embert hurcoltak a frontra. Közülük több mint négyezren megsebesültek, vagy életüket vesztették. A szabadság utáni vágy gyakran megfogalmazódott Chorin Ferenc bányáiban és Báró Solymosi Tibor birtokán. Az uralkodó osztály elővigyá­zatos volt és Intézkedéseket foganatosított a „lázítók” és elégedetlenséget szítókkal szemben. Kis térén y én nagy létszámú körzeti csendőrlakta­nyát létesítettek, de az sem tudta elnémítani az embereket, megakadályozni szervezkedé­süket. Olyanok álltak a moz­galom élére, mint Szomszéd Keskeny István, Szomszéd Keskeny Zsuzsanna, Szom­széd Gábor, Tóth Zöld Már­ton, akik mint bányamunká­sok vagy agrárproletárok is­merték meg a kizsákmányolást. Tudták, hogy a harc megví­vásához szervezettségre van szükség. A szervezkedés meg­akadályozását a főszolgabíró, a jegyző és, a pap teljes igye­kezetével elősegítette. A köz­ség történetében addig nem fordult elő. hogy gyűlést en­gedélyeztek volna. Nyilvánva­ló, féltek annak hatásától, és jobbnak látták, ha nem adnak lehetőséget a gyülekezésre . .. Ez történt akkor is, amikor a kisterenyei asszonyok a nők választójoga érdekében akar­tak gyűlést tartani A főszol­gabíró nem engedélyezte. Az­zal tiltotta be a november 25- re tervezett nőgyűlést, hogy a „közeli napokban a kisterenyei asszonyok a községházát for­málisan megostromolták, azért, mert ott egyházi közgyűlés volt, márpedig ilyen esemény semmi bizonyítékot nem nyújt arra, hogy a község nyugal­mát hasonló rendzavarással ne bontsák meg,” A női szervező bizottság Szomszéd Keskeny Zsuzsanna vezetésével nem nyugodott bele és fellebbezést nyújtott be a belügyminiszterhez. A fel­lebbezésnek a belügyminiszter helyt adott és hozzájárult a gyűlés megtartásához. A gyűlés napirendjén nem csupán a választójog, hanem a föld és a béke kérdése Is sze­repelt. A szervező bizottság alapos munkájának eredmé­nyeként több, mint három­százan jöttek össze. A gyűlésen népviseletbe öl­tözve jelentek meg a nők és a férfiak is. Együtt tüntettek a béke mellett. A főszolgabíró­helyettes rossz néven vette, hogy a belügyminiszter enge­délyezte a gyűlés megtartását. Ügy intézkedett, hogy a gyű­lésen nem vehetnek általában részt a nők, hanem csak az asszonyok. Á lányok távol tar­tásával is korlátozni akarta a megmozdulás sikerét. Ez azon­ban nem jelentett leküzdhetet­társnőnek, az Országos Női Szervező Bizottság tagjának. Beszéde nagy tetszést aratott. Agitatív szavai szinte látóvá tették az egyszerű embert, amikor arról szólt, miért igye­keznek a munkásságot tudat­lanságban tartani. A tömegből több felkiáltás hallatszott és éltették az elő­adót. A hatósági megbízott félbeszakította a beszédet és figyelmeztette Filipovitsot, hogy válogassa meg mondani­valóját, mert ellenkező eset­ben kénytelen lesz a gyűlést feloszlatni. Az előadó azon­ban következetes volt monda­nivalóját illetően. Rámutatott a földmunkások tarthatatlan helyzetére és a választójog szükségességéire. Itt az ideje annak — hang­súlyozta —, hogy legyen vá­lasztójoga minden magyar nő­nek és férfinak. A jelenlevő megbízottak és csendőrök ide­gesek és türelmetlenek voltak. A főszolgabíró-helyettes a hallottak után erélyesen fél­beszakította a beszédet és nemcsak a gyűlés feloszlatásá­val fenyegetőzött, hanem az előadó letartóztatásával is. A lelkes tömeg kórusban kiáltot­ta, hogy halljuk az előadót. Mindenkit érdekelt, amiről szó esett, hiszen azt juttatta kifejezésre, ami a legfájóbb volt. Több felkiáltás hangzott a résztvevők köréből: békét akarunk! Legyen vége a há­borúnak! Hozzák haza fiain­kat! A gyűlés végeztével a lelkes tömeg impozáns tüntetést ren­dezett a béke mellett. Asszo­nyok és férfiak az akkori nép­viseletbe öltözve, egymásba karolva énekszóval vonultak végig az utcán. Most, amikor e történelmi eseményre emlékezünk, velünk együtt ünnepelnek még sokan azok közül, akik részesei vol­U Thant közel-keleti kiilönmegbízottja NEW YORK (MTI) jezi ki, hogy minden érdekelt Korabeli fénykép a Kisterenyei nőgyűlésről. Elöl Filipovits Katalin ttl, a gyűlés előadó­ja, az Országos Női Szervező Bizottság tagja. Látható a képen Szomszéd Keskeny Zsu­zsanna, a. gyűlést szervező bizottság elnöke is A Biztonsági Tanács szer­dai határozata értelmében U Thant ENSZ-főtitkár csü­törtökön Gunnar Jarring svéd diplomatát nevezte ki hivata­losan közel-keleti személyes képviselőjévé. Az ENSZ-főtitkár csütörtök este a Biztonsági Tanácshoz intézett jegyzékben hangsú­lyozza: Gunnar Jarring a Kö­zel-Keletre indul, hogy „ott az érdekelt államokkal kapcsola­tokat létesítsen és fenntartson, hogy ezzel elősegítse a meg­egyezést és támogassa azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja — az elfogadott határo­zat elveinek megfelelően — a válság békés, megállapodáson alapuló rendezése”. U Thant az érdekelt kor­mányokhoz — az EAK-hoz. Libanonhoz, Szíriához, Jordá­niához és Izraelhez — Intézett üzenetben azt a reményét fe­kormány teljes mértékű támo­gatásban részesíti képviselő­jét, s megad részére minden szükséges könnyítést a rábí­zott jelentős feladat eredmé­nyes végrehajtásához. A svéd kormány értesítette az ENSZ-főtitkárt, hogy hoz­zájárul a kinevezéshez. Jar­ring vasárnap este érkezik New Yorkba és már hétfőn megkezdi a konzultációkat közel-keleti útja előtt. Dr. Gunnar Jarring 60 éves, hivatásos diplomata. ENSZ- ügyekben és a diplomáciában nagy tapasztalattal rendelke­zik. 1957-ben a Biztonság! Ta­nács Jarríngot bízta meg. hogy közvetítsen a kashmíri prob­léma rendezése céljából Pa­kisztán és India között. 1959- tól 1967-ig teljesített szolgála­tot az ENSZ-ben és Washing­tonban, 1967 óta Svédország nagykövete a Szovjetunióban. len akadályt. Az intézkedést leleményesen kijátszva sok lány is megjelent — a csend­őrkordon ellenére is — a meg­hirdetett időpontra a község­háza előtt. A kivezényelt csendőrök igen durván visel­kedtek: „a gyűlésen megjelen­teket, férfiakat és nőket egya­ránt lökdösték” — írta a Nép­szava tudósítója. A hangulatot csak fokozta a csendőrök ag­resszív magatartása. A gyűlő let még inkább hatványozódott az uralkodó osztály iránt. A gyűlés ilyen körülmények kö­zött Szomszéd Keskeny Zsu zsanna elnökletével mégis meg kezdődött. Bevezető szavait lelkesen fo­gadták, amely után átadta a szót Filipovits Katalin elv­tak az asszonygyűlésnek. Ott menetelt a sorban: Koós Ká­roly né, Nagy M. Andrásáé, Tóth Z. Jánosné, Osgyánl Sán- dorné. Koós Hutás Józsefné, Kaszás Istvánná, özv. Bazsá Józsefné, özv. Ökrös Istvánná, akik megöregedtek és elfárad­tak a munkában, de ugyan­olyan lelkesek és harcosak most is. mint amikor a béke mellett tüntettek. Harcuk fi­gyelmeztetés volt az uralkodó osztály számára, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom nem márad meg Oroszor­szág határain belül. A kistere­nyei asszonyok példájukkal ős bátor cselekedetükkel örökre beírták nevüket u történelem­be. Dr. Szomszéd Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents