Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-25 / 279. szám

1957. november 25.. szomíía? wöeffÄö 3 31 i van a parajrafusoltban? Jefok és kötelezettségek az áj Munka Törvénykönyve A son a késő őszi napon••• Ötven éve, 1917. november 25-én, százezer buda­pesti munkás éltette a lenini forradalmat és köve­telte a békét az Iparcsarnoknál. A századfordulót követő idők harcos nemzedéke, í 1917 végére megtizedelte az első világháború. Akik itt­hon maradtak, azokat a háborús rendeletek százainak drákói szigora, a nyomor és a járványok sújtották. „Ebben az időben" — jegyezte fel a rendőri krónika — „az árak felszöktek és egyre nehezebb volt a meg­élhetés". Szipolyozták a népet az árdrágítók, a lánco­lok, a feketézők. Megnőtt „a hadiüzemekből önkényü- leg eltávozott munkások száma” — panaszkodott az akkori rendőrkapitány. „Sok a bérmozgalom... Nö­vekedik a háborúellenes és hadseregellenes akciók szá­ma ...” És a hírhedt papírtalpú bakancsok és posztó­csalások botrányát újabb félmilliós bőrszállítási pana­ma követte. Rendszeresen megdézsmálták a katonák­nak küldött postacsomagokat. Katonaruhába öltözött banditák kirabolták a vonatokat. Nyolcvanezernél több szökött frontharcos bujkált a városban. Maga a buda­pesti rendőrfőkapitány állapította meg: „Elszaporod­tak a nyílt mozgalmak a háború befejezéséért ...Az általános nyomor és a reménytelen jövő rémképe feliz­gatta az elcsigázott és leromlott szervezetű népet". Szükségképpen aktivizálódott a munkásság. Legjobb fiai fokozatosan megszabadultak a II. Intemacionálé megalkuvó vezetőinek befolyásától. Kezdték létrehozni a gyárközi bizottságokat, és sorra-rendre megfogalmaz­ták politikai és gazdasági követeléseiket. Felfokozta akaraterejüket a lenini forradalom győzelmének híre. Magyarország szervezett munkássága követeléseinek első helyére állította a békét. Orosz testvéreik példájá­ra munkás- és katonatanácsokat akartak, általános sztrájkot s ennek folytatását: forradalmat. Sajnos, forradalmi párt még nem létezett. Ezért csu­pán különféle baloldali csoportok és egyének agitáltak és szerveztek a munkások soraiban. Műhelyértekezle- tek, szakszervezeti tanácskozások és gyűlések jelezték e munka eredményességét. Hasztalan fékezte a mun­kások harci akaratát a szakszervezeti bürokrácia, s az opportunizmus, és hiába fenyegetődzött a hatósági ter­ror — a forradalom erőinek gyarapodását többé nem lehetett megakadályozni. Ebben az esztendőben, ta­vasztól őszig, háromszorosára emelkedett a szakszerve­zetek taglétszáma, és naponta új csoportok csatlakoz­tak a leendő forradalom fiaihoz. Sok orosz, olasz és szerb fogoly dolgozott akkoriban a hadiüzemekben, ezek mind támogatták a magyar munkások ügyét, kik kifejezték valamennyi dolgozó érdekét — a paraszto­két és a fronton vérző milliós katonatömegekét is. Ilyen előzmények után, 1917. november 25-én, vasár­nap délelőtt, százezer munkás szállta meg a városligeti Iparcsarnokot és környékét. Demonstrációjukat a hata­lom nem merte már megakadályozni, de készenlétben tartotta a csendőrséggel megerősített rendőrséget, a rendészeti bevetésre kiképzett katonaságot és a Vár­ban elhelyezett bosnyák ezredet. Azon a zúzmarás, kö­dös, késő őszi napon elnéptelenedtek a hadiüzemek, amelyekben vasárnaponként sem szünetelt egyébként a munka. Budapest dolgozói készülődtek erre a napra. Benn, az óriási hodályban, Bokányi beszélt. A mun­kások köszöntötték a lenini forradalmat, a békét, az elnyomatást és kizsákmányolást megszüntető új társa­dalmat. Eközben időnként oly erős hangorkán támadt, amely megrázta a fagyos levegőt és a fákról lehullott a zúzmara. Rettegett és lapult a reakció, bár akadtak polgári liberális hangok is, amelyek helyeselték az iparcsamoki gyűlést. Például a Világ című lap, amely­vezércikkben foglalkozott vele. Így: „Az orosz forra­dalom megteremtette az általános béke lehetőségét... Budapest munkásai felemelik hatalmas hangjukat a béke mellett... Tisztelettel és megindultan üdvözöljük a munkásezredeket, akik az egész szenvedő Magyaror­szág nevében szólalnak meg. övék az erő és övék a jövendő.. E nap délutáján az SZDP rendkívüli kongresszust tartott. Ámde a napirenden csak a gyülekezés szabad­sága, a választójog és a nyomor kérdései szerepeltek Csakhogy a forradalom szelleme, bírálatok és követeié sek formájában mégis betört a terembe és szerteáradt az ország minden nagyobb városába Az iparcsarnoki nevezetes demonstráció után fokozó­dott a forradalmi erjedés. Egy év múltán győzött az „őszirózsa” és a rákövetkező év márciusában a prole­tárforradalom. De ekkor már volt marxista—leninista párt is. Ennek a történelmi fejlődésnek kiemelkedő ál­lomása volt az 1917-es iparcsarnoki tömegfel vonulás. J Földes Mihály j Űj a törvényben, hogy vál­lalati hatáskörbe kerül a túl­munkán kívül a készenlét el­rendelése korlátozásának, va­lamint a végrehajtási szabá­lyok keretei között ezek dí­jazásnak, illetve szabad ’dó- ben történő kiegyenlítésének szabályai. Az eddigi túlzott kötöttségek tehát megszűnnek, és a kollektív szerződésben dönthetik el és rögzíthetik a vállalatok, hogy a munka kö­vetelményeinek megfelelően folyamatos termelést, osztott vagy egyenlőtlen . munkaidőt vezetnek-e be. Természetesen az a körül­mény. hogy a munkaidő-be­osztást, a túlmunka-elrende­lés, korlátozás kérdését vál­lalati hatáskörbe adják, nem jelenti a dolgozók érdekeinek elhanyagolását. Ezért mondja ki a jogszabály a dolgozók vé­delme érdekében, hogy a munkaidőt úgy kell beosztani, a túlmunkát csak olyan mér­tékben szabad elrendelni, hogy a dolgozó egészségét és testi Illetőleg személyi és családi körülményére ne jelentsen aránytalan sérelmet. Külön védelmet élveznek a terhes nők. a kisgvermekes anyák. A dolgozó nőt terhessége negye­dik hónapjának kezdetétől gyermeke hathónapos koráig egyáltalán nem, gyermekének egyéves koráig pedig csak be­leegyezésével szabad túlóráz- tatni. A kollektív szerződés előké­szítésénél törekedni kell arra, hogy az abban szabályozott kérdések konkrétak legyenek, és azokból egyértelműen meg- állapíthatóak legyenek a dol­gozók jogai és kötelességei. Szükségtelen az aprólékos részletesség, és óvakodni kell, hogy a túlzott megkötöttség ne vezessen a szabályok bőví­tésére és maradéktalan betar­tásának megnehezítésére. A kollektív szerződésnek kell rendezni azt is, hogy a vállalatnál a túlórázást díja­zással vagy szabad idővel vált­ják-e meg. Akik fizikai mun­kakörben dolgoznak, azoknak csak beleegyezésükkel adhat­nak szabad időt, egyébként a túlórát pénzben kell részükre kifizetni. Pótszabadság az anyáknak A központi szabályok to­vábbra is biztosítják a mun­kaviszony alapján járó pót- szabadság mértékét, és ez a jövőben nem függ a munkavi­Misiéi n?P8S előnyt szerelteit A Balassagyarmati Porce­lángyárban nagy kedvvel és szorgalommal dolgoznak. En­nek eredményeként november 20-ig másfel napos előnyt sze­reztek az éves terv teljesítésé­ben. Szándékuk, hogy a jubi­leumi verseny lendületét meg­tartva éves tervüket december 24-ig teljesítik. Elképzelésük azért is dicsé­retes, mert a korábbi három helyett, két műszakban akar­ják végrehajtani az egyébként 24 órai termelésre méretezett tervet. Az új megoldás előnyös a dolgozóknak, ugyanis a har­madik műszakra eső bérkere­tet. :élprémiumként a két mű­szak legjobb dolgozói között osztják szét. Amennyiben nemcsak a ba­lance gyarmatiak, hanem a vál­laló *■ többi gyáregysége is tel­jes"' 1 rrr.elési kötelezettségét, akkor előreláthatólag 1967. évi nyer 3 '-zesedési alapjuk megközelíti az egyhavi bérnek megfelelő összeget. tükrében szony „folyamatosságától”, mert a folyamatosság intéz­ménye megszűnik. Ahol jelen­leg valamilyen juttatás a fo­lyamatossághoz kapcsolódik, ott a jövőben a juttatás alap­ja az összes munkaviszonyban töltött idő lesz. Űj az js, hogy a több gyermekes anyák részé­re pótszabadságot biztosít a jogszabály. A kiváló munkát végzők pedig jutalomszabad- ságot kaphatnak. A jutalom­szabadság az egyéb címen já­ró rendes, illetve pótszabadsá­gon felül jár a dolgozónak. Azt, hogy a vállalat milyen címen és hány évre szólóan ad jutalom&zabadságot. a kol­lektív szerződés szabályozza. Az átlagosan jobb munka és példamutató magatartás mér­céje lehet a kiváló dolgozói kitüntetés, kormánykitüntetés, szocialista brigádjelvény, ok­levél, törzsgárda-jelvény stb. tén a vállalati kollektív szer­ződésben rögzítik. Az eddigi­ektől eltérően nem egyszerűen a részesedés utólagos szétosz­tásáról van szó. hanem egv te­vékenységről. amely a része­sedési alapot a vállalat ered­ményeihez való hozzájárulás mértékének megfelelően dif­ferenciáltan használja fel. Az az elv, hogy aiki a vállalat eredményéhez többel járul hozzá, kapjon több nyereség- részesedést. A részesedési alap Ilyen felosztása ösztönzőbb, és megszűnik az egyenlősítő el­oszlás. 4 lustaságot nem dijussák Az új bérezési formák kivá­lasztásában, a prémiumok, ju­talmak elosztásában is a vál­lalatok döntenek. Így a vállala­ton belül olyan ösztönző rend­szer kialakítására kell töre­kedni. amely a termelési ered­ményekhez kapcsolódva, a legmegfelelőbben segíti a vál­Pattog a Rákóczi-induló. A határőrség bejáratánál szülők. A kultúrteremben fiatalok ül­nek az asztaloknál. Kevéssel fél 9 után megérkeznek a tarjániak. Mosolyogva, táská­val a kezükben lépnek a te­rembe. Szorongás? Igen. Ez így van. Nemcsak a fiataloknak, akik közül sokan most lépték át először a laktanya küszöbét, de a határőrség tisztjeinek és katonáinak is nagy esemény ez a nap. Beszélgetnek a bevo­nulok, majd csend lesz. Kez­dődik a nap első aktusa. A kiegészítő parancsnokságok ne­vében Molnár László alezre­des szól a fiatalokhoz. — Az összeírástól a sorozá­sig figyelemmel kísértük mun­kájukat. Büszkék vagyunk, mert derekasan helytálltak. Kérem, ezt tegyék itt is. Nem könnyű a kiképzés, de min­denben segítségükre lesznek a parancsnokok, a tisztek, az öreg katonák. A hivatalos „átadás” után Balázs Sándor őrnagy üdvöz­li az újoncokat. Ünnepélyes a pillanat. Ott van a teremben a városi pártbizottság első tit­kára Géczy Imre, Kemény Já­nos, a városi tanács vb titká­ra, Kovács Sándor, a városi KISZ vb titkára. Mindegyi­küknek van szava a bevonu- lókhoz. Mintha adott jelre történne az egész, kuktasapkával a fe­jükön fehérbe öltözött kato­nák hozzák a reggelit — ká­lalati célkitűzéseit megvalósí­tását. Jelentős tehát az új szabá­lyozásban, hogy a bérezési szabályok meghatározása, a munkaidő-alappal való gaz­dálkodás a vállalati hatáskör­be került, mivel ez az intézke­dés jelentősen fokozza a vál­lalatok önállóságát. A bérará­nyok is jobban érzékeltetik majd a teljesítményekben mutatkozó különbséget. Ter­mészetes. ennek egyéb más összetevője is van, mert ah­hoz, hogy egy brigád jó kere­setet. magas teljesítményt ér­jen el, meg kell, hogy legyen annak objektív feltétele: jó nyersanyag, használható gép, munka és perspektíva. Legyen jó a kollektíva összetétele és ne kelljen a lusták, fegyelme­zetlenek miatt a többieknek is dolgozniuk. Céh a nagyobb nyereség A jövő évtől tehát megvál­tozik a vállalati tevékenység értékelésének módja is. A vál­lalatok vezetői arra fognak törekedni, hogy nőjön a válla­latnál megmaradó nyereség. A termelés irányításában bizto­sított nagyobb önállóság birto­kában így törekednek a fej­lesztési, a munkaszervezési te­vékenység jobb ellátására, hogy a piaci igényeket jobban kielégítsék, jobb áron eladha­tó termékeket gyártsanak. A vállalatokat hajtja majd az a cél, hogy mind magasabb le­gyen az átlagkereset. Ha jól tud fizetni a gyár, akkor jobb munkásokkal is dolgoztat, ak­kor viszont többet is követel­het tőlük, nagyobb fegyelmet tarthat a munkahelyen. Az új rendelkezés segíti az olyan légkör kialakulását, amikor kiszorul a kollektívából a lus­ta, a fegyelmezetlen dolgozó. Nem lesz érdemes olyan em­bereket tartani a vállalatnál, akik még a saját pénzüket sem termelik meg. vét és kolbászt — a fiúknak. Az első étkezés a laktanyá­ban. Van idő beszélgetésre. Tóth István Salgótarjánból, az Acél­árugyárból vonult be. — Szívesen jöttem a határ­őrséghez. Ide is kértem ma­gam. Jól kezdődik a katonás­kodás. Ilyen fogadásra nem számítottam, mindent felül­múlt — mondja. Lombos István, Balassagyar­matról: — Ijesztgettek, hogy ilyen, meg olyan nehéz a katona­élet. Hát ami a fogadást ille­ti, meglepett engem, milyen szeretettel várnak itt minket. Gilányi József, az SBTC ka- puvédője is a bevonulok között van. Mindössze azt fájlalja, hogy nem tudott elbúcsúzni klubtársaitól. Ezúttal tolmá­csoljuk köszöntését és azt, hogy jól érzi magát. A kultúrteremben, az aszta­lokon golyószóró, géppuska. Körülveszik a fiatalok. Ez az első ismerkedés a fegyverek­kel. Kérdeznek is bőven. A válasz sem marad el. Szólítják a fiatalokat adategyeztetésre, aztán irány a borbély. Ahogy nézem, nem sok munkája lesz a három „figarónak”. Egy-két igazítás azért elkel, össze­csomagolják ruháikat, s kez­dődik az orvosi vizsga. Fürdés után megkapják a „szerelést”. A cipészműhelyben pedig a csizmát, a sapkát és a derék­szíját. Aktuális kommentárunk A beruházások hatósági engedélyezéséről A nemrég megjelent kormány- határozat az egyszerűsítés jegyé­ben mondja ki: a beruházások el­helyezéséhez területfelhasználási, a kivitelezéshez építési, (létesítési), az üzembe helyezéshez pedig hasz­nálatbavételi engedély szükséges. Emellett vannak olyan beruházá­sok, amelyek speciális jellegűek és ezért külön engedélyhez van­nak kötve. A hatósági engedélyeket általá­ban a tanácsok végrehajtó bízott, ságalnak szakigazgatási szerve) adják ki, a speciális engedélyeket pedig az országos hatáskörű szer­vek területi intézménye. A beru­házások egyszerűsítésének célja; szűkíteni az engedélyhez kötött munkák körét, megszüntetni a be. jelentési kötelezettség alá eső munkát, kategóriáit. Ennek érdekében egyszerűsítik az engedély Iránti kérelmek tar­talmi előírásait. Csak olyan mű­szaki tervet lehet bemutatni, amelyet a beruházási dokumentá­ció kidolgozása után elfogadnak. A műszaki előírásokon kívül tar­talmaznia kell a rendeltetési és biztonsági követelményeket. Itt csak az alsó és felső határokat kell előírni. A hatósági előírások betartásáért viszont a tervező felelős, aki erről írást is ad. Az építési engedélyek szabályo­zásánál köz. és jogos magán­érdekből kiindulva kell meghatá­rozni az engedélyhez kötött építé­si munkák körét. Amennyiben a* építtető nem megváltoztatott tí­pustervet használ, csak a beépí­tésre kell engedélyt kérni. Egy en­gedély szükséges akkor is, ha as építkezés összefüggő területen fo­lyik, vagy több épületre, illetve több fajta hatósági engedélyhez kötött építési munkára vonatko­zik. A használatbavételi engedély kiadása a közérdek szempontjából fontos. Attól az államigazgatási szervtől kell kérni, amely az épí­tést engedélyezte. Az épület hasz­nálatba vételekor a szakszervezeti munkafelügyelő jóváhagyása min­dig szükséges. A beruházásoknak nem tekint­hető építési munkákra —* felújí­tás, mdgánépitkezés — is alkal­mazni kell a határozat alapelveit. Kutatóintézeteknél vagy más in­tézményeknél viszont más szabá­lyozás is előírható. Orgoványi László, Bágyon István Galgagutáról vonultak be. Koplányi Ferenc Becské­ről, Seres Nándor Magyamán- dorból. A fejükön sapka. Né­zik egymást, méregetik a ru­hát. Orgoványi odaszól Seres­nek: — Ha most látna édesanyád, meglepődne, hogy ilyen délceg fia van. — Seres is kész a vá­lasszal : — Nem tudom a lányokkal mi lesz, ha így meglátnak. ök hárman — Orgoványi, Bágyon és Seres — szerszám­készítők voltak Aszód mellett egy műszergyárban. Itt is együtt vannak. Az emeletre, a KISZ-klubszobába, ahol a fényképezés folyik, már mint katonák érkeznek. Egyenru­hában néznek szembe a len­esével. Minden teremben egy-egy biztató szó. A körletben, ahol lerakják csomagjaikat, kitisz­títják a csizmát, villámgyors levélírás kezdődik. Sietni kell közeledik az ebéd. Várja őket a babgulyás. Szombaton újabb nagy élményben lesz részük. Lövészeten vesznek részt, ter­mészetesen csak mint nézők. A kultúrterembe újabb cso­port érkezik. A fiúk tekintete ott függ a feliraton. „Olyan védőket vár a hon határa, kik végső dobbanásig állnak helyt a sorban.” Az ő helytállásuk most kezdődik ' Szokács László Szorospataki Zsuzsika négyesztendös, vi­lágos barna selymes a haja. ragyogó zöld a szeme és — nem tudni pontosan, mennyi —, hozzávetőlegesen 30—iO babája van. A vonaton elmondja, hog kévés ideje jut a .,gyerekekre" mármint a babákra. Maga i baba lévén ugyanis óvodák jár. Nem akármilyenbe. Szoros patak óvodájának lakói ugyan­is nemcsak „élelettelen" já­„teknoc-gond" te k paradicsom ban élnek. 4 he­lyi boltvezető ióvoltából pél­dául nemrég igazi, eleven tek­nősbe kával gyaraiiodtak. — Ki vigyáz rá? — A kiscsoport. — Hol tartják? — Egy dobozban. — Jó helye van? — Nincs ... vízben kellene enni. de nekünk nin s íenge- ■ !ink. Esetleg nem tenné meg egy lavór is? (te) Fontos új intézkedés a köz­ponti jogszabályokban a ré­szesedési alap. Ennek felhasz- éoségét az ne veszélyeztesse, nálási elveit és kereteit szin­Dr. Molnár József Az országhatár új védői

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents