Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-18 / 273. szám
1967. november 18., szómba? NÖ6RÄÖ 3 Két üzemből Jelentjük A tervteljesítés gondjai Ügy látszik nem múlhat el ját hibájukon kívül került ve- Ennek „köszönhető”, hogy a hónap, hogy valami kellemet- szélybe. A vezetők többször el- kezdetben jelentéktelennek lát- lenség ne akadályozza a folya- jártak a vezérigazgatóságnál, a szó táblaüveg-elmaradás há- matos termelést a ZIM Salgó- kecskeméti gyáregység vezetői- romszázezer négyzetméter fölé tarjáni Gyáregységében. Hol nél a zománc alapanyagának nőtt; hogy több, mint kétszázlemez, hol alkatrész hiányzik: ügyében. Ha az ismét a régi ötvenezer pár petri-csészével októberben a zománc alap- minőségű lesz, csak akkor van kevesebb hagyta el a gyárat az anyagával voltak bajok. remény — de már mindenkép- előírtnál. Pénzben kifejezve az A zománc alapanyaga az or- pen év végi hajrával — pótol- adósság csaknem hat- és fél szágos vállalat kecskeméti ni a veszteségeket. millió forint, gyáregységétől érkezik, innen A veszteség pótlása az ok- Ezen a képen csak valame- látják el a többi gyárat is. tóberi forradalom 50. évfor- lyest szépít, hogy a tőkés ex- Hogy valami nincs rendben, dulójának tiszteletére hirde- porttervet hónapról hónapra azt a zománcozási selejt ugrás- tett jubileumi munkaverseny- túlteljesítették, sőt tíz hónap szerű szaporodása jelezte. És hónap célja a Síküveggyár- alatt mintegy hatvanegyezer hiába kínlódtak a műhelyben, ban is. A korábbi hóna- négyzetméterrel azt felül is nem sikerült javítani a hibán pókban — éppen azért, mert az múlták, s hogy edzett bizton- — kiderült, hogy az alap- első és másodosztályú üvegért sági üvegből is tizenegyezer anyagnak eredendő fogyatékos- a gyár felárat kap — kissé négyzetméterrel termeltek töb- ságai vannak. Ennek követkéz- megfeledkeztek arról, hogy az bet a tervezettnél. De a sík- ménye, hogy a gyár elmaradt országnak nem csak jóminősé- üveggyártás mennyiségi elma- októberi termelési célkitűzései- gű, de amellett megfelelő radása, a petricsésze-adósság tői. mennyiségű üvegre van szűk- kezd nyomasztóvá válni. ElhaAz elmaradás annál nagyobb sége. A lemaradáshoz hozzá- tározták, hogy éppen ezért a aggodalmat kelt a gyárban, járult mindkét húzóüzem át- Síküveggyárban is jubileumi mert a jubileumi munkaver- meneti zavara, kemencerom- hónapot kezdenek, de a Nagy senyben vállalták, hogy a lások, kövesedés stb. A TMK Október tiszteletére zajló mun- tervben előírt százegyezer gáz- sem mindig tartotta magát a kaverseny esztendő végéig tűzhelyen felül még kétezret főmérnök által jóváhagyott tart, és célja minden jelenlegi kibocsátanak. Ez a vállalás sa- programhoz. termelési adósság letörlesztése. Az ellenőrzés tapasztalatai Csak a megrendelő kárára... Korábban a megyei tanács i pari osztályának árellenőre és a szövetkezeti főelőadója árellenőrzés céljából meglátogatta a Salgótarjáni Szolgáltató Ktsz egyes és hármas számú fényképészüzletét valamint a kettes számú női fodrászrészleget. /állandóan tévedtek Ez derül ki majdnem minden olyan tételnél, amit megvizsgáltak. Az egyes számú fényképészrészlegnél a 8294-es számú blokk elemzésénél a következőket tapasztalták: a képeket nem a megrendelt meny- nyiségben, hanem annál jóval nagyobb számban készítették el. öt forinttal többet kértek, mint amennyit szabad lett volna. Akaratlanul is felvetődik a kérdés: mi történik a plusz képekkel, hogyan szabják meg ennek árát, utánrendelésnek minősítik-e, vagy sem? Végh Béláné szerint, ha a nem tudott válaszolni, csak magyarázkodott. A 2-es számú fodrászrész- iegnél csokorba kötve jelentkeztek a szabálytalanságok. Először: több mint egy éve osztályba sorolás nélkül, az első osztályú üzletre megállapított vállalási árakon számlázzák a szolgáltatásokat. Másodszor: az árjegyzék nem volt kifüggesztve. Később ezt pótolták, de úgy, hogy mind a három osztályra — I.—II.—III. — érvényes árjegyzéket tettek ki. amely jó alkalom arra, hogy megtévesszék a vendégeket. Negyedszer: az üzletben felszámított díjak jogosságát a részlegben maradt bizonylatok alapján utólag képtelenség ellenőrizni, mivel a vállalási blokktömbben az elvégzett szolgáltatások tételesen nem szerepelnek. Ötödször: egy szolgáltatást kétszer is elszámolnak. Erre ösztönös lelősségre kell vonni azokat a részlegvezetőket, akik nem ellenőrzik a vállalási díj realitását. A belső ellenőrzés pedig ne általánosságokban tevékenykedjen, hanem konkrétan vizsgálja meg a felszámolt díjak és anyagfelhasználás jogosságát, ügyeljen a fogyasztói árak betartására. Ezzel azonban még nem zárult le a vizsgálatból fakadó felelősségrevonás. Az illetékes szabálysértési hatóság, a szövetkezet vezetőit, Szabó Gyulát, Bódi Bélát és Sándor La- josnét 500—300—300 forint pénzbírság megfizetésére kötelezte. Szlivka Gyulát a fényképészeknél elkövetett sorozatos „tévedésekért” 200 forintra büntették. Azért csak ilyen kis összegre, mert időközben több hiányosságot megszüntettek és további hathatós, következetes intézkedéseket ígértek. V. K. Emberek a szárazság ellen A szárazságot megérzi a parasztember is, a háziasszony is. Az előbbi keveset vihet a piacra, az utóbbinak drágán kell megfizetnie az árut. A jövedelmező gazdálkodásnak, a folyamatos áruellátásnak hasznos eszköze az öntözéses gazdálkodás. Erről tárgyalt legutóbb a Szécsényi járási Népi Ellenőrzési Bizottság. A szécsényi, a ludányhalá- szi és az ipolytarnóci tsz százszáz holdon termeszt zöldséget. A szécsényi kertészet különösen látványos a maga 3 200 négyzetméteres üvegfelületű szaporító telepével. A kertészet kedvező időjárású években teljesíti, sőt túlteljesíti terveit; aszályos esztendőkben azonban 60 százaléknál megreked a kétmilliós terv. Szomorú, hogy évek óta megvan ugyan a teljes gépi öntözőberendezés, de még nem került ki a raktárból. Szerencsés természeti adottságok mellett, jól kertészkedik a ludányhalászi tsz. öntözésre az 1962/63-as gazdasági évben rendezkedtek be; hatékonyan segítette a megyei népfrontbizottság s a mezőgazdasági technikum több szakembere. Hajnalban és este huszonnégy vízsugár füröszti a paprikát, kelkáposztát, karalábét. A népi ellenőrzés véleménye szerint fokozni lehetne a szép eredményeket. Megvan a lehetőség — például — arra, hogy több mint kétszeresére növeljék az öntözött területet. Egy újabb MA—120 mintájú öntözőberendezés beállítása a közeli tó vizét száz százalékig kihasználná, — a jelenlegi ötvenszázalékos kihasználtság helyett. Ipolytarnócon érdemes volna látóbb szemmel átnézni a túlpartra. Odaát szinte valamennyi tsz hasznosítja az Ipoly vizét. Hasznosítják éppen az ipolytamóciak is, — de mindössze szerény tizenöt holdon. Pedig a már meglevő berendezés jobb kihasználásával is lehetne ötven holdat öntözni. A szécsényi járási NEB az öntözéses gazdálkodás gyorsabb fejlesztése mellett foglal állást. Sürgette fiatal szakmunkások képzését, s azt, hogy mindhárom, említett tsz szabadpiaci árusítási jogot kapjon. Takács Béla a szécsényi járási NEB mezőgazdasági szakcsoportjának vezetője Nincsen olyan ember Nógrádban, aki valamilyen formában ne állna kapcsolatban a testneveléssel. a sporttal. Ismerek öreg mozigépészt, aki büszkén beszél atléta fiáról, mutogatja érmeit. Egy idős nyugdíjas sportköri elnök sokat mesélhetne azokról az időkr ről, amikor (van ennek már negyven éve is) csak a gazdag falusi legények kergethették a labdát, és lázadásnak számított, ha nincstelen zsellér fia is közéjük merészkedett. A letűnt úri világ diszkriminációs, számító sport manipulációjáról Vilezsál Árpi bácsi, az egykori neves labdarúgó is órákat tudna beszélni: azokról az időkről, amikor a bányai urak azért alakítottak sportköröket, hogy megosszák vele a kétkezi munkásokat. Ma Nógrádban mindössze nyolc Olyan település található (a szécsényi járásban például egy sincs) ahol nem folyik szervezett sportélet. Ennek sem anyagi akadályai vannak, az alacsony lélekszám a magyarázata. A szocialista sportpolitika irányítói nagy gondot fordítanak arra, hogy az élsport mellett a tömegek is megtalálják a számukra legideálisabb foglalkoztatási formát. Persze nem lehet mindent centiméterekben vagy másodpercekben mérni. A sport, a testnevelés jelentősége ennél nagyobb! Az alapvető testi képességek (erő, gyorsaság, ügyesség, állóképesség) fejlesztése mellett nem elhanyagolható az a szempont sem, amely figyelembe veszi a testkultúra fejlesztésének, a testileg, szellemileg harmonikusan képzett szocialista embertípus kialakításának útján a nevelési vonatkozásokat is. Ma ül össze Salgótarjánban — a kongresszusi készülődés jegyében — a megyei sport küldöttkonferencia, hogy számot vessen négy év munkájáról, beszéljen eredményekről, gondokról. A több mint száz sportvezető, sportoló, aktíva nyugodt .lelkiismerettel boncolgathatja a múlt tényeit, mei;t az egyenesen ívelő fejlődés, amely a felszabadulás óta megyénk sportmozgalmát jellemzi, az utóbbi négy évben sem szenvedett törést. E tényt számok is bizonyítják. 1952-ben 97 sportegyesület tevékenykedett a megyében, a legutóbbi választáskor már 151, és jelenleg 172-ben folyik szakmai és nevelő munka. Növekedett az egyesületi tagok száma is. Másfél évtizede tízezer-hétszázegy, 1963-ban hu- szonegyezer-háromszáznegyvenhét, jelenleg huszonöt- ezer-nyolcszáznyolcvan sportköri tag található Nógrádban. A sportolók száma a korábbi 9417-ről 12 300-ra emelkedett. Négy évvel ezelőtt alakult meg az MTS mint egységes társadalmi tömegszervezet. A szervezeti változás azt a pártkongresszusi határozatot követi, amely kimondta, hogy az állami szervek hatásköréből mind több feladat közvetlenül a társadalmi szervek és tömegszervezetek hatáskörébe kerül. Ez is jelzi a szocialista demokratizmus kiszélesedését a szocialista sportmozgalomban. Ezen a napon, amikor meghatározzák a küldöttek az elkövetkezendő négy év feladatait, egyúttal köszönetét mondunk azoknak az aktíváknak, akik időt és fáradságot nem kímélve azon munkálkodtak, hogy Nóg- rád megye sportélete ismét lépjen egyet előre. többletet átveszik a megrendelők, nem minősítik utánrendelésnek, darabjáért 8 forintot kérnek. Helytelen! A rendelkezések szerint utánrendelés - ként kell kezelni és csak 6 forintot szabad darabjáért kérni. A 8282-es számú blokk felülvizsgálatakor 10 forintos árdrágítást állapítottak meg. Hasonló dolog történt a 8237 számú megrendelésnél. Itt is a fogyasztó károsodott. A hibákat feltáró jegyzőkönyvben a szabálytalanságok széles skálájával találkozunk. Például ilyenekkel: nem azt a szolgáltatást végezték, amit elvállaltak. Utólag blokkolják azoknak a képeknek az árát, amit ugyan megcsináltak, de nem szerepeltettek a vállalási blokkon. Az igazolványképeket az előírt 10 forintos egységár helyett 15 forintért készítették. Tévedések, tévedések: de csak a megrendelő kárára? A hármas számú fényképészrészlegben olyan egységárat alakítottak ki az egyik megrendelésnél, amely hivatalos árjegyzékben egyáltalán nem található. Az igazolványképek árát nem tudták ellenőrizni, mert azok egy dobozba voltak rakva minden felírás és sorszám-megjelölés nélkül. Arra a kérdésre, hogy a plusz képekért mit számolnak fel. Kovács Istvánná üzletvezető-helyettes a következőket válaszolta: 20 forintot. De hogy minek alapján, az árjegyzéknek melyik sora értelmében. a bérezési rendszer A szabálytalanságok eredőjét alapvetően a jelenlegi bérrendszerben kell keresni. Ez pedig arra ösztönöz, hogy a vállalási díjak összege minél magasabb legyen, mert ezáltal nő a dolgozók személyi fizetése, a szövetkezet termelési értéke és a szétosztható nyereség nagysága. A munkavállalóknak a vállalási árakból való részesedése független a teljesítményüktől, mivel az a bevétel bizonyos százalékéban van megállapítva. Emellett a szövetkezet az Országos Árhivatal által nem szabályozott szolgáltatásoknál is önhatalmúlag — árhatóság jóváhagyása nélkül —, alakította ki a különböző szolgáltatások árait. ' Pénzbírság a szabály tatait’ súgókért A visszE élések megszüntetése érdekében utasították a szövetkezet vezetőit a megbízható, pontos, naprakész nyilvántartás elkészítésére, arra kötelezték, hogy a blokkokon a szolgáltatásokat részletesen tüntessék fel, szüntessék meg azt a helytelen gyakorlatot, hogy a plusz képeket, amennyiben azok visszamaradnak, anyagveszteségként számolják el. FeKorszerű férőhelyek A sertéstenyésztés és hizlalás fejlesztésének feltételei A sertésállomány csökkenésében számos tényező szerepet játszott, ami odavezetett, hogy a megyében mintegy 25 szövetkezet teljesen felszámolta a sertéstenyésztést, és ez a törekvés kisebb mértékben még ma is tapasztalható. Most szüntette meg a sertés- tenyésztést az ipolyvecei tsz, és a terényi tsz-ben is megszüntetését tervezik. A sertéstenyésztéshez a férőhely nem elegendő. A tartási technológia és technikai színvonal eddig elért szintje messze elmaradt a követelményektől. A rossz tartási technológia jelentős szerepet játszik, a magas elhullásokban. A statisztikai adatokból megállapítható, hogy a téli hónapokban született malacok 13— 15 százaléka elpusztul, szemben a nyári 8—9 százalékos elhullással. Közrejátszik az időszakonként visszatérő takarmányozási probléma és a gondozási hiányosságok is. A szaporulat és a kocaforgó alakulása arra enged következtetni, hogy eredményeink a jelenleginél lényegesen jobbak is lehetnének. A sertéstenyésztés jövedelmezőségét döntően a tartási költségek, a hústermelés önköltsége határozza meg. A tartási költségekben igen nagy az abrakköltség aránya, ezért ez rendkívüli figyelmet érdemel. A tavalyi adatok szerint megyei átlagban egy kilogramm sertéshúst 4,5 kiló abrakból állítottak elő a tsz-ek. Vannak enné] jobb és rosz- szabb fajlagos abrakfelhasználással dolgozó tsz-ek is. Megyei átlagban további csökkenést lehet elérni, s különösen nagyok a lehetőségek azoknál a tsz-eknél, ahol még mindig 5—6 kilogramm abrakból termelnek egy kilogramm sertéshúst. Az abrakfelhasználás 10 százalékos csökkentése. 21 ezer hízott sertés előállítását alapul véve, 80—90 vagon abrakmegtakarítást eredményezne, ámi kétezerrel több hízottser- tés-értékesítést tenne lehetővé. Nógrád megyére a krónikus abrakhiány jellemző, ezért a hústermelés mindig függvénye a központi abrak-megsegítésnek. Ahogy az árutermelés növekedett, úgy emelkedett a tsz-eknek juttatott abrak mennyisége is. Míg 1961/62- ben 121 vagon abrakot kapott a megye, addig a hízottsertés- felvásárlásban legnagyobb szintet elérő 1964/65-ös évben már 1 470 vagont. Az abrakmegsegítés nagyságrendjét jelentősen befolyásolta az adott év abraktermése is. A megye által készített sertésprogramban 22 ezer hízott sertés felvásárlását irányozták elő. Erre az előirányzatra a tsz-ek a személyes felkeresések alapján készített megállapodásokban 21 ezer hízott sertés értékesítését vállalták, a vállalások teljesítését azonban különböző feltételekhez kötötték. A tsz-ek anyakoca-állománya jelenleg 2260 darab. Ab- rakjuttatás esetén a kocaállományt 132 darabbal tervezik növelni, abrakjuttatás nélkül viszont az állomány szinten tartását irányozzák elő. A megyei sertésprogramban 12 százalékos kocaállomány-növelést terveztek, a tsz-ek ezzel szemben csak hatszázalékos emelést vállaltak. A kocaállomány-előirányzatot csupán a pásztói járás szövetkezetei igazolták vissza. A lemaradás 76 kocával a rétsági járás tsz-eiben a legnagyobb. A hízottsertés-előirányzat- tól a balassagyarmati járás 1 020, a rétsági járás 830 darabbal maradt el. Az előirányzatot a pásztói járás tsz-ei négyszázzal, a salgótarjániak háromszázzal, a szécsényiek százötvennel vállalták túl. A hatvan anyakocával rendelkező berceli tsz nem csatlakozott a sertésprogramhoz abrakhiányra és alacsony jövedelmezőségre hivatkozva. Az ipolyvecei tsz húsz anyakocáját 160 malaccal együtt eladta az érsekvadkerti tsz- nek. Az 50 annyakocával rendelkező nógrádi tsz az állományát fertőzöttség miatt teljesen kicseréli, ezért a sertésprogramban nem tud részt venni. A legaktívabb sertéshizlalás a pásztói járás tsz-eiben folyik. Ebben a járásban a tsz- ek törekvéseit jól példázza, hogy 1968-ban 290 kocaférőhelyet és 3380 hizlaldái férőhelyet szeretnének korszerűsíteni hitel igénybevételével. Megyei szinten a tsz-ek 572 koca- és 4510 hizlaldái férőhely korszerűsítését tervezik, hogy ezzel javulást érjenek el a tartási viszonyokban és a jövedelmezőségben. A tsz-ek jelentős számban a korszerűsítéstől tették függővé az 1908- ra vállalt értékesítést. Az új intézkedések, a termelő üzemek és az érdekelt szervek összefogása megteremti a lehetőséget a sertésprogramban meghirdetett feladatok és célkitűzések teljesítéséhez. Lécz László
