Nógrád, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-18 / 273. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP N'.ÓGft AD MÉGY £ I B I Z.OTT 5 ÁG AF 5 Áj M í G Yifi T A N-ft C3' l'A P J Á ; ™ Jliaqanxíq \ ^ XXIII. ÉVF., 273. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. NOVEMBER 18., SZOMBAT Nem hiába harcoltak! Nagy megtiszteltetés és fel­emelő érzés tudni, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége által adományozott szovjet kormánykitüntetéseket vettek és vesznek át ma is megyénk­nek azok a fiai, akik 1917— 1922 között a szovjethatalom megteremtéséért, megvédésé­ért fogtak fegyvert Szovjet- Oroszországban. Az elmúlt napokban, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének ün­nepi díszt öltött épületében országunk vezetői és szovjet barátaink jelenlétében vette át a Vörös Csillag Érdem­rend kitüntetést Bohati Pál Szurdokpüspökiből, a Nógrád községbeli idős Less Rudolf és a nagykeresztúri Mócsány János. Az ünnepségen meleg szavakkal méltatta Kádár Já­nos elvtárs az internaciona­listák érdemeit: „Önök a döntő időben és a döntő he­lyen ott voltak és kiálltak az igaz ügyért, ahogyan az méltó a kommunistákhoz, a mun­kásosztály, a dolgozó nép, a magyar nép becsületes fiai­hoz.’' Fél évszázad telt el a vi­lágot gyökeresen átformáló esemény óta. Öröm számunk­ra. hogy Október győzelme a dolgozók nemzetközi testvé­riségének, a proletár inter­nacionalizmusnak is győzel­me lett. A munkások és pa­rasztok sok százezres hadse­regében mintegy ötezer Nóg­rád megyei internacionalista is fegyvert fogott az első pro- ietárállam megteremtéséért, öröm számunkra, hogy az Oroszországban harcolt in­ternacionalisták első sorai­ban ott meneteltek megyénk legjobb fiai is. A mai ünnep­ség azt bizonyítja, hogy a szovjet nép sohasem felejti el hőstettüket, amely megve­tette szilárd alapját az örök és megbonthatatlan, mélyen internacionalista szovjet—ma­gyar barátságnak. Ezen a napon félévszázados emlékek elevenednek fel. Sor­ra vehetnénk a huszonhárom Idős, munkában és harcokban edzett, de már elfáradt elv­társaink nagyszerű hőstetteit. Huszonháromét, azokét, akik ma bensőséges ünnepség ke­retében veszik át a Szovjet­unió Kommunista Pártja, a Legfelső Tanács és az egész szovjet nép háláját és megbe­csülését kifejező érdemérmet. A kitüntetettek közül töb­bet ismernek megyénk dol­gozói. Ismerik tevékenységü­ket. Harcoltak Ukrajnától Szi­bériáig, részesei voltaic nagy­szerű csatáknak. Omszk, Tomszk, Taskent, Vlagyivosz­tok, Kiev és Szaratov, vagy eppen a forradalom központ­ja Petrográd, — mind egy- egy állomás megyénk inter­nacionalistáinak életében. Kö­zöttünk lesz ma Rittinger Frigyes, aki az orenburgi nemzetközi lövészezred zász­lóaljparancsnoka volt, Ruga András, aki az aranyvonat visszaszerzésében, készletének biztonságos helyre való szál­lításában vett részt. Idős Hu- kits János Szibériában Kol- csak ellen verekedett, ha kel­let! lóhátról, ám ha a harc úgy kívánta kézitusában dia­dalmaskodott a kozákok fe­lett. Gyuris Ferenc Csiszta-' polban, egyetlen géppuskával tartóztatta fel az elleníorra- dalmár fehérgárdistákat. So­rolhatnánk azonban tovább megyénk internacionalistái­nak tevékenységét, fegyveres harcát, hajdani hőstetteit. Fél évszázad rohant el a törté­nelmi harcok résztvevői fe­lett. Megöregedtek, megőszül­tek, sokan el is fáradtak kö­zülük. Ötven év egy egesz emberélet. Ám amikor a sze­mélyes találkozások során a fél évszázad előtti harcokról beszélgettünk, szinte vala­mennyiükön a frisseség, a de­rű és a meghatottság volt tapasztalható. Ezek az em­berek ötven évvel ezelőtt a történelmet hordozták vállai- kon. Részesei voltak az em­beriség legnagyobb, legneme­sebb szabadságharcának. Most, az emlékezés óráit ül­jük. Felelevenednek újra es újra a Bugyonnij lovasezre­dében eltöltött napok. Szinte megelevenedik Csapajev hős­tette, s a refrén mindig ugyanaz: ott voltak a magya­rok, a Nógrád megyei inter­nacionalisták is. Emlékek. A történelem hűen őrzi hiteles­ségüket, s a ma bizonyítja valódiságukat, ötven eszten­dővel ezelőtt a magyar inter­nacionalisták, közöttük me­gyénk fiai nem az elismerés­ért tették amit tettek. Ez a tény még jobban növeli a mai nap jelentőségét. Talán a har­cosok sem merték hinni ak­kor, hogy fél évszázad alatt mily nagyra nő a szovjetha­talom, s hogy az első mun­kás- és parasztállamot. Szov- jet-Oroszországot a Magyar Tanácsköztársaság leverése után a második világháború szovjet győzelmeivel újabb és újabb szocialista államok kö­vetik, teret hódít a kommu­nizmus, világrendszerré lesz a szocializmus. Ma a 1917-es harcok beteljesedését látják valamennyien. Annak tanúi, hogy az egykori cári Orosz­ország elnyomott népeinek és az elnyomott magyar népnek a sorsa, s vágya ugyanaz volt: megdönteni a kapitalizmust, új világot teremteni, amely­ben megszűnik az embernek ember által történő kizsák­mányolása, s a bőség kosará- Dól mindenki egyaránt vehet. Ezen a napon hadd idéz­zük ismét Kádár János elv­társ szavait: „Mindnyájan — ■magam is — azt kívánjuk: legyenek sokáig közöttünk, mert nagy és jó érzés lehet Önök számára tudni, hogy mi van ma a világon. Ez adja meg a legfontosabbat, azt, hogy nem, hiába harcoltak. Mi igyekszünk a ma felada­tait meggyőződésünk és lel­kiismeretünk szerint becsü­lettel elvégezni, hogy Önök lássák és mi elmondhassuk: nem hiába harcoltak Amikor tiszteletet és mély hálát érzünk az orosz prole­tariátus iránt, amikor köszö­netét mondunk a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek internacionalistáink ne­vében e magas kitüntetések­ért, szívből és meleg barát­sággal köszöntjük a kitünte­tett internacionalistákat, ve­teránokat, őszinte barátsá­gunkról és hálánkról, bizto­sítjuk Nagy Október népét, a Szovjetunió valamennyi dol­gozóját. S. L. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács — a múlt évben megjelent választójogi törvény alapján — törvény- erejű rendeletet alkotott, melyben az országgyűlési kép­viselőknek és a tanácstagok­nak két általános választás közötti időben sorra kerülő vá­lasztását szabályozza. A törvényerejű rendelet .ér­telmében. ha országgyűlési képviselő vagy tanácstag he­lye megüresedik, az ország- gyűlés. illetve a tanács meg­bízatásának idejére új or­szággyűlési képviselőt, illető­leg új tanácstagot kell vá­lasztani. A törvényerejű rendelet ki­hirdetése napján lép hatályba. Az Elnöki Tanács felhatal­mazta a kormányt, hogy a mezőgazdasági lakosság jöve­delemadójára vonatkozó sza­bályokat rendelettel állapítsa meg. Az Elnöki Tanács a kisvár- dal járás Dombrád községéhez tartozó Üjdombrád, Újtelep, Karkhalom és Borgászka ne­vű települések elnevezését „Űjdombrád”-ban állapította meg. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. Foto: Jjioppány György Emlékülés Salgótarjánban Színes, gazdag előadások a Szovjetunióról R TIT feladata az ismeretterjesztésben A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Nógrád megyei Elnöksége a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulója alkal­mából határozatot hozott a szakosztályok emléküléseire. Ennek keretében célul tűzte megtárgyalni a Szovjetunió­ban ötven év alatt elért eredményeket és olyan do­kumentációkat hozni felszín­re, amelyek még kevésbé is­mertek, dé jellemzői a szov­jet társadalmi rendszernek. Az emlékülések előadóinak országos hírű tudósokat, ne­ves szakembereket hívtak meg. Az eddig lezajlottak közül kimagaslik a műszaki, a csillagászati és űrhajózási, a filozófiai, a pedagógiai, jo­gi és irodalmi szakosztályok emlékülései, mert a Szovjet­unió olyan műszaki, tudo­mányos, kulturális eredmé­nyeit hozták felszínre, ame­lyek a megyében eddig ke­vésbé voltak ismertek. Tegnap folytatták Salgó­tarjánban, az ismeretterjesz­tő társulat megyei székházá­ban az emlékülés-sorozatot. A történelmi, a nemzetközi és a hadtudományi szakosz­tályok tartották meg együt­tes ülésüket, amelyen a me­gyében élő történészek, nem­zetközi szakemberek, vala­mint a fegyveres testületek vezetői jelentek meg. Az emlékülést Gálfi Árpád, a TIT megyei titkára nyitotta meg. Köszöntötte a megje­lenteket és felhívta a figyel­met, hogy az ülés legfőbb célja: a Szovjetunióról ka­pott tudományos ismerete­ket elvinni a dolgozók leg­szélesebb rétegeihez. Az emlékülésen három előadás hangzott el. Stier Miklós, a Történettudomá­nyi Intézet tudományos munkatársa „ötven éve tör­tént” címmel azokról a mozgalmakról beszélt, ame­lyek alapjait képezték az oroszországi szocialista for­radalomnak. Bizonyította, hogy Oroszországban a pro­letariátus fejlődése eltért az európai proletariátusétól. Az általános fejlődéstől azonban messze elmaradt a paraszt­ság. Az ellentéteket azért mu­tatta be, hogy bizonyítsa, milyen óriási feladatot kel­lett megoldani a szocialista forradalom vezérkarának. Hangsúlyozta: sokoldalúan, sok színűségében harcolva a sematikus tanítás ellen, fog­lalkozzon az ismeretterjesz­tés a Szovjetunióval, kiala- b ulásától napj atnkig. A következő előadást „A szocialista külpolitika alap­elvei” címmel dr. Rosta László az Országgyűlési Iro­da külügyi osztályának ve­zetője tartotta. Elsősorban a lenini külpolitika jelentősé­gét ismertette, bizonyítva, hogy ma is ez jellemzi a szovjet külpolitikát. Elemez­te a szocialista országok kül­politikai együttműködését, gazdasági és kulturális kap­csolatait, a szocialista világ- rendszer kialakulásának je­lentőségét. Részletesen beszélt a szo­cialista országok egységét megbontó külpolitikai irány­zatokról. Hangsúlyozta, hogy minden egységbontó kísérlet ellenére megerősödött a szo­cialista világrendszer külpo­litikája és jelentős tényező­je lett a nemzetközi élet alakulásának. A harmadik előadást dr. Mucs Sándor alezredes, had­történész, a Hadtudományi Közlemények főszerkesztője tartotta „A szocialista forra­dalom védelmének katonai kérdései” címmel. Elsősor­ban Lenin katonai tevékeny­ségét ismertette, a szocialis­ta forradalomban és az in­tervenció leverésében. Mél­tatta a Vörös Hadsereget, mint a világ legerősebb had­seregét, amely győzedelme­sen vívta meg a második vi- lágháb&rút, ma pedig őrkö­dik a világ békéje felett. Jövő évtől pályásat Hz új diplomások elhelyezkedésének fő módszere A kormány nemrégiben mó­dosította a felsőoktatásból ki­lépő fiatalok munkába állásá­nak rendszerét. A jövő évtől — tehát már az 1968-ban vég­zők is — kötöttség nélkül, a mindenkire vonatkozó általá­nos szabályok szerint helyez­kedhetnek el. Mint a Munkaügyi Minisz­tériumban elmondották, álla­mi szerveink messzemenő se­gítséget kívánnak nyújtani az egyetemekről, főiskolákról ki­kerülő fiatalok elhelyezkedé­séhez. Elhelyezkedésük fő módszere a pályázat lesz. Már készülnek, s decemberben meg jeleimnek az illetékes mi­niszterek rendelkezései, ame­lyek a pályázatok meghirde­tésének módját, időpontját szabályozzák. A vállalatokat természetesen nem lehet arra kényszeríteni, hogy pályázati úton vegyenek fel. új szakem­bereket, érdekük lesz azon­ban, hogy éljenek ezzel a le­hetőséggel, mert a jelentkezők közül így a számukra legmeg­felelőbbeket választhatják ki. Az elhelyezkedést keresők részére rendelkezésre állnak a tanácsok munkaügyi szak­igazgatási szerved is, vagyis a munkaiközvetítők. Aki tehát állást akar és a pályázati fel­hívások között nem talált megfelelőt, az Budapesten a Fővárosi Tanács, vidéken pe­dig a megyei tanácsok mun­kaügyi osztályához fordulhat.

Next

/
Thumbnails
Contents