Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-13 / 242. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK í ŐGRÁD AZ MSZMP NO’GRAO MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVF. 242. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1967. OKTOBER I3„ PÉNTEK Befejeződtek a csehszlovák és a magyar párt- és kormányküldöttség tárgyalásai Csütörtökön délelőtt a prágai várban befejeződtek a csehszlovák és a magyar párt- és kormányküldöttség közötti tárgyalások. Az eszmecserén Antonin Novotnynak, a CSKP Központi Bizottsága első titkárának, köztársasági elnöknek, illetve Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével részt vettek a két delegáció tagjai és szakértői. A küldöttségek tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocialista építőmunka menetéről, áttekintették a csehszlovák—magyar kapcsolatok további elmélyítésének lehetőségeit, egyben véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A szívélyes, baráti légkörű tanácskozások a megtárgyalt kérdésekben a nézetek teljes azonosságát igazolták. Barátsági nagygyűlés a CKD-Tatra gyárban Emlékezetes, szép demonstrációja volt a magyar—csehszlovák barátságnak a csütörtök délutáni nagygyűlés, amelyet Prága nagy munkáskerületében a cseh munkásmozgalom fellegvárában Smichovban, a CKD-Tatra gyárban tartottak. A gyár mintegy kétezer főnyi munkásgárdája nagy szeretettel várta a magyar delegációt és a társaságában levő csehszlovák párt és állami vezetőket. A gyűlés színhelyét, a villamos végszerelde hatalmas műhelycsarnokát feldíszítették az ünnepi alkalomra. Felcsendültek a himnuszok, majd Martin Vaculik a CSKP KB Elnökségének póttagja, a prágai pártbizottság első titkára üdvözölte megnyitó szavaiban a vendégeket. Ezután nagy taps közepette Antonin Novotny lépett a mikrofonhoz. Antonin Novotny; Továbbra is a szilárd szövetség útját járjuk cialista Köztársaság között eredményesen fejlődik a politikai, gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális együttműködés, szélesedik a turizmus, amely jelentősen hozzájárul a kölcsönös megismeréshez és további közeledésünkhöz. Az elmúlt napokban a küldöttségeink között folytatott megbeszélések megmutatták: közös érdekünk az, hogy együttműködésünk minden területen fejlődjék és elmélyüljön. A szocialista társadalom további fejlesztése, műszaki- tudományos fejlődésünk meggyorsítására irányuló szándékaink és terveink sikeres vég(Folytatás a 2. oldalon) A felszabadulás után, amikor a társadalom átformálódásával egyetemben megkezdődött a nők valóságos felszabadulásának — tehát anyagi önállósulásának — folyamata is, a megye egyoldalúan fejlődő ipara alig ad lehetőséget e mélységesen szocialista és humánus cél elérésére. De 1949-ben már húszezer, 1966-ban pedig csaknem harminckilencezer nő dolgozik — főképpen a felszabadulás óta létesített könnyűipari üzemekben. A dolgozó nők száma ma már az összes keresőknek több mint harmincöt százaléka, s a megye politikai, társadalmi vezetői napjainkban is elkövetnek mindent, hogy a nők számára újabb és újabb munkahelyeket teremtsenek Salgótarjánban. Balassagyarmaton, Nagybátonyban és Nógrád több más helységében (Koppány György felvétele) Kedves Kádár elvtárs! Kedves magyar vendégeink! Elv- társnők, elvtársak, barátaink! Nagy örömmel, még egyszer szívből üdvözlöm önöket az egyik legöregebb prágai üzem dolgozóinak körében, amelynek a forradalmi munkásosztály kialakulásában jelentős hagyományai vannak. Különösen azért hangsúlyozom ezt ezen a helyen, mert a munkásosztály volt az, amely forradalmi erővé válásának kezdetétől fogva haladó nézeteket vitt az akkori társadalomba. A munkásosztály múltbeli harcával megteremtette mai szocialista társadalmunk életének feltételeit, és továbbra is joggal a munkás- osztály a hordozója a szocialista társadalom állandó fejlődésének. Annak alapját képezi. Ezért mindabban, ami az állandó fejlődéshez és a szocialista társadalom fejlődéséhez vezet, a munkásosztályt kell mozgató erőnek tekintenünk, amely a társadalmi haladás érdekében a nép minden rétegét egyesíti, és amelynek ez a folyamat sajátja, mivel az eredmények a dolgozó nép javát szolgálják. A munkásosztály a proletár internacionalizmus hordozója volt a múltban és a jelenben is az marad. Különösen nagyra értékeljük azt, hogy munkásosztályunk hosszú harca és érése során alapelvként teljes mértékben magáévá tette a proletár internacionalizmust, amely a munkásosztály minden forradalmi törekvését áthatja. A proletár internacionalizmus volt az az alap, amelyből a szocialista országok a politikai hatalom megszerzése után, a szocialista társadalom építése folyamán, valamint barátságuk, együttműködésük és szövetségük megszilárdításában kiindultak. A mi munkásosztályunk fejlődéséhez hasonló utat tett meg a magyar munkásosztály is. Országaink forradalmi munkásosztályának fejlődésében sok volt a közös, és hasonlóan a háború utáni fejlődés és a szocializmus győzelméhez vezető út is sok közös vonást mutatott. Má a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szocialista ország. Ezért logikus, hogy jó szomszédként együtt élnek, együttműködnek és közösen lépnek fel nemzetközi politikai kérdésekben is. Jelentős szövetség alakult ki a két ország forradalmian gondolkodó munkássága között a győztes Nagy Októberi Szocialista Forradalom által kiváltott forradalmi fellendülés időszakában. Sok cseh és szlovák forradalmár harcolt 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság győzelméért; éppen úgy számos magyar származású forradalmár aktívan részt vett a Szlovák Tanácsköztársaságért folytatott harcokban és más forradalmi akciókban, valamint később országunk területén, különösen Szlovákiában a kommunista párt munkájában. Az MSZMP és a CSKP, valamint a magyar és csehszlovák munkásosztály eszmei egysége és együttműködése — amelynek alapja Céljaink azonossága, a közös marxista—leninista világnézet, a proletár internacionalizmus alapelveihez való hűség — államközi politikai kapcsolataink minden kérdésének, a szocialista országok, az egész nemzetközi kommunista mozgalom tevékenységének tartalmát is képezi. Ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák SzóElsőrendű feladat a gyenge gazdaságok megerősítése Megalakult megyénk második tsx-asövetsége Tanácskozásra jöttek Össze tegnap Salgótarjánban, a megyei tanács dísztermében a pásztói, a szécsényi és a salgótarjáni járás közös gazdaságainak képviselői. A küldött- gyűlésen, a mintegy félszáz termelőszövetkezet képviselője úgy határozott, hogy Cserhát és Karancs hegyvidéke névvel megalakítják Nógrád termelőszövetkezeteinek második területi szövetségét. Ott volt a tanácskozáson Földes László miniszterhelyettes, dr. K. Nagy Sándor, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára. Az Országos Nőtanácsot Fehér Lajosné képviselte. Részt vett a küldöttgyűlésen Jed- licska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, valamint Tóth Béla, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese is. Eredményes gazdálkodás, növekvő jövedelem Sümegi János, a szécsényi IL Rákóczi Termelőszövetkezet képviselő elnökének üdvözlő szavai után került sor a küldöttgyűlés munkabizottságainak megválasztására. Az előkészítő bizottság beszámolóját Juhász István, a palotási Május 1. Termelőszövetkezet elnöke, az előkészítő bizottság tagja mondotta el. Elöljáróban a IX. pártkongresszus határozatait, a Termelőszövetkezetek I. Országos Kongresszusát, majd a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának megalakítását méltatta. Mint mondotta: a termelőszövetkezeti kongresszus határozatának megfelelően alakult meg az első szövetség Nógrádban. s döntenek most a küldöttek a második létrehozásáról is. Szólt az előkészítő bizottság tevékenységéről, a közös gazdaságokban megtartott közgyűlésekről, amelyeken a kongresszus határozatainak ismertetése és vitája mellett arról is döntött a termelőszövetkezetek tagsága, hogy csatlakoznak a területi szövetséghez. A három járás termelőszövetkezeteinek fejlődését, gazdálkodását értékelve Juhász elvtárs elmondotta, az 1964. évi 286 millióról a bruttó termelési érték csaknem 480 millió forintra növekedett. Az eredményes gazdálkodást jelzi a tagok növekvő jövedelme is. Tavaly a pásztói járásban több mint 12 ezer, a salgótarjáni járásban csaknem 9 ezer, a szécsényi járásban pedig mintegy 8 ezer forint volt az egy tagra jutó részesedés. A közös gazdaságokban jelentős erőfeszítéseket tettek a belterjes gazdálkodás kialakítására. Az állattenyésztés fejlesztése mellett évről évre több műtrágyát, kémiai anyagot használnak fel a növénytermesztés hozamainak növelésére. Lényegesen megnőtt a termelő- szövetkezetekben dolgozó gépek és berendezések száma is. Megkezdődött egyes termelési folyamatok komplex gépesítése. Gondot okoz azonban, hogy rendkívül sok a' használatban levő géptípus, és hiányoznak a hegyvidéki gazdálkodásnak megfelelő erő- és munkagépek. Hasonló gondok jelentkeznek a beruházásoknál is. A meglevő épületek nagy része korszerűtlen, sok helyen késnek az üzemeltetéshez szükséges járulékos beruházásokkal. Részletesen szólt a beszámoló a közös gazdaságok szakember-ellátottságáról, a szakember- és szakmunkás- képzésről, a mezőgazdasági termelést segítő országos, megyei és járási versenyekről, az egyre terebélyesedő, s mind eredményesebbé, tartalmasabbá váló szocialista brigádmozgalomról. Jelentős helyet kapott a beszámolóban a hegyvidéki gazdaságok helyzete, munkája. A megkülönböztetett figyelem érthető, hiszen a tanácskozó termelőszövetkezetek több mint fele tartozik a hegyvidéki tsz-ek kategóriájába. A mostoha természeti viszonyok megdrágítják a termelést, s az előrehaladás az erőfeszítések ellenére sem kielégítő. Az erózió, a szécsényi járás termelőszövetkezeteiben pedig az Ipoly évről évre nagy károkat okoz. Elmondotta azt is, hogy az állami támogatások eddigi rendszere sem segítette elég hatékonyan a gyenge termelőszövetkezetek megerősödését. A változások sokat segítenek A salgótarjáni és a szécsényi járás termelőszövetkezeteiben az idén kísérletképpen az ártámogatásos rendszert alkalmazzák. Az eddigi tapasztalatokat értékelve megállapítható, hogy a kísérleti rendszer — igazságos, ösztönző — azonban tovább kell fejleszteni. A gyenge termelőszövetkezetekben ugyanis, ahol az árutermelés alacsony, kevés az ártámogatás összege. A legtöbb gazdaságban nem éri el a korábban kapott állami támogatás mértékét. A gondokkal küzdő, gyenge termelőszövetkezetek saját erőből képtelenek arra, hogy máról holnapra új termelési szerkezetet alakítsanak ki. Gátló tényezőként hat az is, hogy a támogatást élvező áruféleségeket a minisztérium határozza meg, s így a szövetkezeteknek nincs módjuk arra, hogy saját maguk válasszák meg az adottságokra épülő legeredménj’e- sebb termelési szerkezetet Ezek után az irányítási rendszer korábbi gondjai, a gazdasági mechanizmus átfogó reformja került szóba, azok a változások, amelyek nagymértékben érintik a közös gazdaságokat. A tervezési rendszer egyszerűsítése, az ár- és adórendezés, az általános hitelrendezés, a szövetkezeti tagok nyugellátásának új rendszere, a termelőszövetkezeti és a földtörvény, — a közelmúltban hagyta jóvá az országgyűlés —, jelentős segítséget adnak a termelőszövetkezeteknek az önálló gazdálkodás továbbfejlesztéséhez. A termelőszövetkezetek területi szövetségének jelente ő- gét méltatva többek között hangoztatta a beszámoló: az önálló, vállalatszerű gazdálkodás elősegítése a cél. Az,, hogy rendszeresen tájékozódjanak a tsz-ek a népgazd (Folytatás a 3. oldalon.)
