Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-12 / 241. szám
1967 október 12., csütörtök NOG R A D I 3 Á jubileum tiszteletére Egyes vállalatok továbbnövelték előnyüket Gabonatermesztés a pásztói járásban Az első félévben megszerzett termelési előnyt majd mindegyik helyiipari vállalat tartja, sőt néhányan újabb sikereket értek ,el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára kibontakozott versenyben. Jelenleg az év nyolc hónapjának termelési eredményei állnak rendelkezésünkre. Ezekből kitűnik, hogy a szerződésben vállalt kötelezett- segének eddig a Nógrád megyei Bútor- és Faipari Vállalat tett eleget legjobban. Időarányosan több mint 6,5 százalékkal szárnyalták túl tervüket. Erőteljes tempót diktált a helybeli versenytárs, a Nógrád megyei Fémipari Vállalat kollektívája is. A legjobbak között szerepel még a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat 1,2 százalékos túlteljesítéssel. Még szebb eredményeket kapunk, ha a bázishoz viszonyítjuk a teljesítményeket. A tanácsi helyiipar az előbb említett időszak alatt 21 százalékkal termelt többet mint az elmúlt év azonos időszakában. Végleges rangsort nem lehet kialakítani, mert több helyen, így az Építőanyagipari Vállalatnál azon fáradoznak, hogy salakblokk- gyártási tervüket november 7- re teljesítsék. Ehhez hasonló elképzelések más üzemrészek- oen is kialakulóban vannak. Tempónövelésre elsősorban a Nógrád megyei Textilipari Vállalatnál van szükség. Kedvezően alakult az egy munkásra jutó termelési ér- cékterv is. Itt ugyancsak a bútoripar dolgozói bizonyultak a legjobbnak. Időarányos tervüket már 91,2 százalékra teljesítették. Utánuk következik a Nógrád megyei Patyolat, a Nógrád megyei Vegyesipari- és Javító Vállalat, valamint a Nógrád megyei Építőipari Vállalat. A lista utolsó helyén sajnos, megint csak a textilesek szerepelnek. Ha a minőségi mutatót is a bázishoz viszonyítjuk, ugyancsak kedvező képet kapunk. Az emelkedés eléri a 3,5 százalékot. Ez azt jelenti, hogy év végére az egy munkásra jutó termelési érték majdnem' 134 ezer forint lesz. Ez dolgozóként 24 ezer forinttal több, mint az elmúlt évben volt. Ahogy a termelési vállalások megvalósulnak, annak arányában emelkedik a dolgozók keresete. Nyolc hónap alatt 14,8 százalékkal, vagyis majdnem négymilió forinttal nőtt a dolgozóknak kifizetett bér összege. A legnagyobb emelkedés — 26,5 százalék — a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalatnál következett be; 25,5 százalékkal több bérhez jutottak a Nógrád megyei Patyolat Vállalatnál és a Nógrád megyei Építőanyagipari Vállalatnál. Jelentős a fejlődés a Nógrád megyei I Textilipari Vállalatnál és a i Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál is. Az előbbieknél nyolc hónap alatt egymillió- száztizenkétezer, az utóbbiaknál pedig nyolcszáznegyven- háromezer forinttal vittek haza több bért a dolgozók, mint az elmúlt év azonos időszakában. A jubileumi versenyt még az is jellemzi, hogy több helyen pótfelajánlásokat tesznek. A szakszervezeti bizottságok a szervező munkában arra ügyelnek, hogy az újabb vállalások kettős célt szolgáljanak: segítsék a gazdaságos termelést, kielégítsék a piacon jelentkező szükségletet. Átszervezték az Eszak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalatot Miért duzzad az alkalmazotti létszám? Mint a népgazdaság annyi más ágazatában, a villamos- energia-ellátást szolgáltató váltatoknál is átszervezést hajtanak végre. Az Eszak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat sorai — amelyhez a Salgótarjáni Üzletigazgatóság is tartozik — napjainkban mélyrehatóan átrendeződnek. Az eddig működő három üzlet- igazgatóság helyébe hat üzem- igazgatóság lép. Az üzemvezetőségeket és körzetszerelősé- geket összevonták, s ezekből kirendeltségeket létesítenek. Jelentős változásokat hoz az átszervezés a salgótarjáni üzletigazgatóság számára is. A jövő év első napjától már mint üzemigazgatóság ténykedik. Eddigi hatóköre, működési területe csökken: lényegében Nógrád megyére, és egy kis területre, Heves megyéből. Az új szervezeti forma kiépítése Nógrádban alapjában véve lezajlott. A kirendeltségeket Salgótarjánban, Kistere- nyén, Jobbágyiban, Karancs- kesziben, Szécsényben és Nóg- rádkövesden hozták létre. Kijelölték e kirendeltségek vezetőit, dolgozóit. A salgótarjáni üzletigazgatóságtól több adminisztratív és műszaki dolgozót helyeztek át a Gyöngyösön újonnan megalakuló üzem- igazgatósághoz. Ami az új szervezeti forma tartalmi, érdemi tevékenykedését illeti, az még távolról sem körvonalazható ilyen egyértelműen, mivel azt nem előzte meg széles körű szakmai vita, sokak előtt nem világos, vajon a vállalat új felépítésében jobban, célszerűbben ellát.ia-e majd feladatát, mint azt megelőzően. Sokan nem értik, miért kellett az adminisztrációs tevékenységet a miskolci székhelyen összpontosítani, ami az üzemigazgatóságokat a gyors gazdasági, műszaki döntéseknél elengedhetetlenül szükséges információktól megfosztja, vagy legalábbis azokat jelentősen lecsökkenti vagy késlelteti. Az üzemigazgatóságokban nehezen képzelhető el Miskolcról „távirányított” személyzeti munka, leszűkül a számviteli, a munkaügyi, a bérügyi, valamint az SZTK-te- vékenység, az üzemigazgatóság nem SZTK-kifizetőhely többé. A pénz- és anyagbeszerzési ügyek is Miskolcra koncentrálódnak. Az a legkülönösebb, hogy az átszervezés után a vállalat alkalmazotti létszáma nem hogy csökkene, de tovább duzzad. A salgótarjáni üzemigazgatóságon a sok bizonytalan tényező ellenére szorgalmasan készülődnek a következő esztendőre. A salgótarjáni üzlet- igazgatóságot gazdasági eredményei az előző években is a legjobb üzemek közé emelték. Remélik, hogy az átszervezés — melyet egyébként nem követett a többi áramszolgáltató vállalat — ebbe nem törést, de emelkedést hoz. A lányok Az elmúlt három esztendő alatt jelentősen emelkedett a kenyér- és a takarmánygabona termésátlaga a pásztói járás közös gazdaságaiban. Kenyérgabonából több mint 13 mázsás termést takarítottak be holdanként az aratógépek és a kombájnok. Takarmány- gabonából is gazdagabb volt az aratás, mint a korábbi években. őszi árpából több mint 12, tavaszi árpából pedig 11,8 mázsa termett holdanként. Pótolni a talajerőt Az eredmények tanúsítják, hogy a pásztói járásban viszonylag kedvezőek az adottságok a gabonatermesztéshez, A 13 mázsás termést úgy takarították be, hogy annak nagyrésze, a vetésterület mintegy 30 százalékán a hegyvidéki termelőszövetkezetekben érett kasza alá. Ezekben a gazdaságokban a szántóföldek minősége 3,5—4 aranykoronával kevesebb mint a jobb adottságú termelőszövetkezetekben. Ebből következik, hogy az ilyen gazdaságokban a búza 2—4 mázsával alacsonyabb termést hoz holdanként a járási átlagnál. Mindezek ellenére a pásztói járásban megvan a lehetősége annak, hogy tartósan 13 mázsa fölé emeljék a kenyérgabona terméshozamát, és 10 mázsás vagy ennél nagyobb termést takarítsanak be a takarmánygabonát termő földekről is. Ehhez azonban az szükséges, hogy valamennyi termelőszövetkezetben megteremtsék a gazdag termés előfeltételeit. A rendszeres talajerővisszapótlás alapvető feltétele a hozamok emelésének. Elsősorban a rendelkezésre álló szervestrágya kezelése, elosztása igényel igen nagy gondot. Ugyanis a mostani tapasztalatok azt mutatják, hogy a területnek csak mintegy 10—15 százaléka részesült istállótrágyázásban. Ezen a jövőben a terméshozamok növelése érdekében, mindenképpen változtatni kell a közös gazdaságokban. A műtrágya-felhasználás szinte évről évre növekszik a termelőszövetkezetekben. Általánossá vált az a gyakorlat, hogy a kenyérgabona termőterületére akkor is jut műtrágya, ha egyébként kevés van belőle. Általában 100—150 kiló szuperfoszfátnak és mintegy 80—100 kiló pétisónak megfelelő műtrágya jut évente a gabonaföldekre a járásban. A gondot az okozza, hogy a nagyhozamú búzafajták ennél nagyobb mennyiségű műtrágyát igényelnek, s enrjek kielégítésére ezidáig nem volt meg a lehetőség. Három éve a termelőszövetkezetekben meghonosodott a vegyszeres gyomirtással egybekötött karbamidos levéltrágyázás. A korábbi évek tapasztalatai rendkívül kedvezőek voltak, és az idén már a vetésterület mintegy 70 százalékán alkalmazták ezt az igen hatásos eljárást. A Bezosztája és a Feriődi Hosszú évek vizsgálódásai alapján sikerült kiválasztani azt a néhány búzafajtát is, amelyek a járás adottságait a legjobban hasznosítják. Néhány évvel azelőtt a nagyhozamú búzafajták termesztésével még a jobb termelőszövetkezetek is csak kísérleteztek. Három esztendeje a vetésterület mintegy 40 százalékán, most már a gabonaföldek 80 százalékán nagyhozamú búzafajtákat termesztenek a közös gazdaságok. Legjobban a Bezosztája 1-es búzafajta váltotta be a hozzáfűzött reményeket. De a Fertődi 293-as búzát is eredményesen tér-' mesztik a közös gazdaságok. A palotási Május 1. Termelő- szövetkezetben több mint 18 mázsás termést takarítottak be másfélezer hold átlagában. Taron, Erdőtarcsán 15—17 mázsás termést hozott a búza. Ugyanezek a nagyhozamú fajták Mátraszőllősön, Felső- toldon mostoha viszonyok között nem adtak többet holdanként nyolc mázsánál. A gazdag búzatermés feltételeihez tartozik még a megfelelő elővetemény biztosítása. A pásztói járás termelő- szövetkezeteiben lényeges változásra van szükség még e tekintetben. Ugyanis a közös gazdaságok sok esetben a szántóterület 50 százalékán termesztenek gabonát. Ebből aztán az következik, hogy bármilyen gondossággal készülnek is a gabonatermesztésre, gyakran kényszerülnek olyan helyzetbe, hogy kalászos után újra kalászost vés— és a feleltctőgép Új bizottságok a KISZ-munka segítésére A KISZ Nógrád megyei Bizottságának legutóbbi ülésén elhangzott érdekes javaslat szerint —, a közeljövőben újjá-* szervezik azokat a munkabizottságokat. amelyek tevékenységükkel jelentős mértékben segíthetik az ifjúság körében végzendő politikai és nevelő munkát. Az újfajta bizottságok új, korszerű feladatok ellátására hivatottak: folyamatosan vizsgálják, felmérik a fiatalok sokirányú érdeklődését, rögzítik és esetenként továbbítják az állandóan változó igényeket, saját területükön keresik az Igények kielégítésének lehetőségeit is. A bizottságok létrehozása ugyanakkor kiváló alkalom a megyei bizottság tagjai és a társadal- nr munkások állandó foglalkoztatására, a vezetés színvonalának növelésére. A javaslat nyomán bizottságok alakulnak — nevelési, iskolai, ipari és mezőgazdasági területeken működő ifjú- kommunisták bevonásával. A nevelési bizottság az ifjúság eszmei, politikai, erkölcsi, esztétikai és testi nevelésével összefüggő kérdések és tapasztalatok gyűjtésével foglalkozik. Az iskolai bizottság feladata a tanintézetekben folyó mozgalmi élet figyelemmel kísérése, az oktatási reform megvalósulásának elősegítése. Az ipari bizottság a KISZ-szervezetek termelési eredményeit, a védnökségeket és a lakásépítkezési vállalkozásokat hivatott előmozdítani, míg a mezőgazdasági bizottság legfőbb célja, a szakmunkás- képzés segítése. — Izgalmas volt — mondják a lányok majdnem egyszerre, majd hozzáteszik még — .. .és romantikus is, egyszerűen csodálatos volt azokkal a dolgokkal szemtől-szembe állni, amelyekről annyit hallottunk, tanultunk az iskolában, KISZ-ben. . > A lányok — Sulyok Elza és Szircsák Magda — o nagybá- tonyi gimnázium, IV/A osztályának tanulói, csakúgy mint a többi nagybátonyi diák, ma is csodálattal és szívesen emlékezik „A szovjet tudomány és technika 50 éve" kiállításra. A gimnázium szószerint »egy emberként" nézte meg a jubileumi bemutatót. Az egész iskola felutazott Pestre, csak a betegek maradtak otthon. Milyen volt a szovjet tudományos kiállítás diákszemmel? Erről kérdeztem a két nagybátonyi gimnazistát. — Mégis, mi volt a legizgalmasabb? — A kozmikus berendezések látványa és az, hogy „testközelbe” kerültek hozzánk azok a berendezések, amelyek korábban — számunkra legalábbis egyelőre — elérhetetlen távolságban keringtek az űrben... — válaszol elsőnek Sulyok Elza. — Az űrhajó hajtóművei, a nagyteljesítményű számítógépek, a kata- pult-berendezés... Elektronikus áramkör, súlyérzet, életfunkció. .. — hallom vissza a legújabb tudományág az űrkutatás ismert és kevésbé ismert szakkifejezéseit, a nagybátonyi diáklány beszámolójában. A terminológiát természetes könnyedséggel alkalmazza, összefüggésében használja. Tehát érti is. Nincs ebben semmi csodálatos... (Hallgatom a szinte tudo- jnányos igénnyel fogalmazott beszámolót, közben mondom magamban, hogy „nincs ebben semmi különös, semmi csodálatos, ma már ez a természetes, természetesen a mai fiatalok pontosan tudják mi <rS a katapult, meg elektronikus áramkör, magfizika, ilyesmi”. . . Természetes. Mégis eszembe jut a technikai imádatról közismert Karinthy. Milyen jó riportot írna erről a két lányról!) S miután gimnazistákról, mi több, ez évben érettségiző fiatal lányokról van szó — idekívánkozik a kérdés: — Segítette-e pályaválasztásukat a jubileumi kiállítás? — Az érettségi után szeretnék továbbtanulni — mondja Sulyok Elza. — A tanári pályát választom, a fizika érdekel, s ezen belül is főként a fénytan az. ami megfogta a fantáziámat. Nagyon tetszett az űrkutatással kapcsolatos anyag, de a kiállításon számomra mégis a legnagyobb élményt a fénnyel összefüggő kutatásokat segítő berendezések jelentették. Bászov és Prohorov szenzációsan új laser-típusaira gondolák elsősorban.\. Szircsák Magda viszont állatorvosnak készül, szívesen ment a tudomány-technika kiállításra, de a legszívesebben mégis a mezőgazdasági „tárlatot” nézte volna meg. — Ügy hallottam: ott olyan gyönyörű terményeket és jószágokat állítottak ki, hogy az senek. Az ilyen területeken számolni kell a talajlakó kártevők elszaporodásával, pusztításával és fel kell készülni a talaj fertőtlenítésére. A rendszeres vetömagfelújí- tas. a vetések ápolása, gyomtalanítása mind egy-egy feltétele a gazdag aratásnak. Egyik sem jelent azonban olyan gondot a termelőszövetkezetekben, mint a talajelőkészítés, az időbeni vetés megszervezése, a munkálatok végrehajtása. A korábbi években ugyanis a gazdaságok egy részében azért kellelt beérniük szerényebb terméssel, mert ilyenkor, az őszi hónapokban nem tudták időben földbe tenni a gabonát. A kortii vetés előnyei Néhány esztendeje a gazdaságok többségében ez a munka már nem okoz gondot. Ugyanis a termelőszövetk ;ze- ti traktorok száma évről évre több. a gép- és gépjavító állomások segítségével még a gyenge termelőszövetkezetben is megvan a lehetősége annak, hogy időben elkészítsék a magágyat és még októberben földbe kerüljön a gabona. Az elmúlt három évben a vetésterület mintegy 90 százalékán október 20-ig földbe került a mag. A szövetkezeti vezetők szakmai képzettsége, a szükséges gépek, eszközök együttesen teremtették meg a lehetőségét annak, hogy az utóbbi időben a vetés minősége is megfelelt a követelményeknek. Rosszabb minőségű munkát csak néhány gyenge termelőszövetkezetben végeztek a gépek. Azonban az aratás ezeket a gazdaságokat is meggyőzte arról, hogy csak a gondosan, pontosan végzett talajelőkészítés, vetés és ápolás hoz jó termést. A gazdaságirányítási rendszer reformja, a termelőszövetkezetek vállalatszerű gazdálkodása nagyobb körültekintést kíván. Továbbra is egyik fontos feladata marad a gazdaságoknak a kenyérgabona-termesztés megszervezése, tudományos alapokon nyugvó módszerek kidolgozása. De indokolt lenne az is, ha a jövőben a vetésterületek kötelező előírása helyett a gazdaságok az értékesítésre kerülő gabonamennyiséggel számolhatnának. Ez ugyanis jobban ösztönözne a holdan- kénti hozamok növelésére. Benczc Barna már szinte művészet. A tudomány-technika kiállításon nekem legjobban az a szovjet feleltetőgép tetszett, amelyik a tanárt is helyettesíteni tudja — legalábbis a feleltetés- nél. Kár, hogy az ismertetését nem hallottuk. Éppen akkor fejezte be a magyarázást egy alkalmazott, amikor a közelébe kerültünk. — Szívesen kicserélnék erre a gépre tanárjaikat? — teszem fel a „kényes” kérdést és lesem a hatást, hogyan reagálnak rá. Őszintén cseng a hangjuk, újra majdnem egyszerre válaszolnak: — Szó sincs róla! Szép, szép a feleltetőgép, nyilván nagyon okos találmány, de ha lehet mi mégis megmaradunk a tanároknál. — Miért? — Felelés közben a diák igazi támasza, tudása mellett — a tanár. Bólint amikor jót mondunk, biztat, ha elakadunk. — Elképzelhető, hpgv a feleltetőnép is „betápl^tható" ilyen feladatokra, nem? — Igen, feltétlenül — helyeselnek mindketten. — Mégis... — Mégis? — A tanár mosolyog is.. \ És azért ez Is valami .. Pataki László
