Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-12 / 241. szám

4 NÖ6H Al? 196*7 október 12. csütörtök A Kazár-bányatelepi bekötő út korszerűsítése során egy ré­gi, rozoga tahidat cseréltek fel új kőátjáróra. Az ötszáz­ezer forint értékű munkával létesített kőhíd elkészült Ifjúsági kiadványok az oktatás szolgálatában A napokban országos kon­ferenciát rendezett a Móra Kiadó Budapesten, amelyen mintegy száz pedagógus, ok­tatásügyi és kiadói szakember' tárgyalt arról, hogy a gyer­mek- és ifjúsági könyveket hogyan lehet minél eredmé­nyesebben felhasználni az is­kolai tanításban és nevelésben. Az alsó- és középfokú in­tézményekben az oktatási re­formmal egyre inkább teret kapnak a tudásanyag legér­dekesebb részeit publikáló is­meretterjesztő könyvek, nép­szerű tudományos és -techni­kai kiadványok, albumok. Ezekből a friss termés éven­ként mintegy 130 kötet a Mó­ra Kiadó gondozásában jele­nik meg. (Az együttes pél­dányszám négymillió körül van.) Országos felmérés sze­rint gyermekek és pedagógu­sok körében a tanulás és a tanítás legjobb segítője a Ké­pes történelem és a Képes földrajz sorozat, amely rend­kívül olvasmányos és számos érdekes illusztrációval készül. Nógrád megye oktatási in­tézményeiben ugyancsak is­mertek a gyermekkönyvek és ifjúsági kiadványok. Az is­kolai tanulói és nevelői könyvtárakban a természet- és társadalomtudományos anyag egyaránt hozzáférhető. Ezt az iskoláknak a járási tanácsok művelődésügyi osz­tályai szerzik be, így eseten­ként az iskolák nem éppen a számukra legmegfelelőbb anyaghoz jutnak hozzá. A megyei tanács művelődésügyi osztálya e tanév elején vala­mennyi iskolának elküldte az „Orosz nyelv képekben” cí­mű nyelvkönyvet, amely a Szovjetunióban jelent meg, s amelyről igen kedvezően nyi­latkoznak a nevelők és a diá­kok is. Elosztó — osztandó nélkül A cím szerint, valamilyen képtelen matematikai képlet­ről lesz szó. Pedig ezúttal nem kevesebb, mint jubileumi ün­neprontás készül, mégpedig abból az alkalomból, hogy az idén százéves a ma­gyar dohányipar — ugyan­akkor újfent eltűnt a Savaria cigaretta. S nem csak a Savaria, a „füsti fecske” is elkerüli salgótarjáni házunk tájékát. Újabban Fecskét sem lehet zavartalanul kapni. Nemrégiben hirt adtunk ar­ról, hogy a közkedvelt cigaret­ták hiányát, Salgótarjánban, az információ hiánya is sú­lyosbítja. Amikor a területileg illetékes elosztótól a hiány okairól érdeklődtünk, kereken elutasítottak minden kérdést. Közben százéves lett a magyar dohányipar, de a Fecske, a Savaria és a méltán közked­velt, néhány filteres szivarka, továbbra is hiánycikként is­mert a dohányosok körében. „A Savaria cigarettát, fo­gyasztó közönségünk a vára­kozáson felül megkedvelte ...” — írta egyik, méregtől füstöl­gő glosszánkra a centenális ipar. Eszerint arra, hogy valaha is megkedveljük — egyáltalán nem számítottak. De azért pi­acra dobták, miért ne.\. — Van, vagy nincs Fecske, Savaria és így tovább — kér­deztük újra a salgótarjáni el­osztótól. Kezdetben szabadkoz­tak, de azután mégis elárul ták: — Tíz napja nem láttuk az árunak még a színét se ... — így az elosztó, amely majd két hete osztandó nélkül szo- morkodik. — A Savaria úgy van, hogy közben nincs, illetve úgy nincs, hogy közben azért mégis van — mondta kereset­len egyszerűséggel egy böl­csességéről (és pult alatti áru­járól) ismert trafikos. Ez per­sze csak első pillantásra ilyen egyszerű. A Savaria — és most már a Fecske is?! — „pofa-cigaret­tává” alakult időközben, ami azt jelenti, hogy kizárólag kapcsolatok útján terjed. Eny- nyiben hasonlít a spanyol­náthára, ami viszont egyálta­lán nincs. (pataki) A salgótarjáni távfűtés múlt hét szombatján megkezdte a próbafűtést, a TÜZÉP-telep- ről egymás után futnak ki a tehergépkocsik, szénnel meg- rakottan, egyik ismerősöm megvásárolta lányának a té­lire tervezett teddibeer bun­dát. Szalay Mihály, a Salgó­tarjáni Állami Áruház árufor­galmi osztályvezetője a »kész­letnaptárra” néz: — A tavaly október eleji ál­lapotokhoz képest most két- és fél millió forinttal több az árukészletünk, összesen körül­belül tizenkétmillió forintot ér az az áru, ami a pultokon, raktárakban van. Soha eny- nyi áruval nem várta még a a telet a tizenegy éves Álla­mi Áruház. — Valóban biztató. De ez vajon a választékra is vonat­kozik? A felhalmozott készlet egy része olyan szükségletek kielé­gítésére szolgál, amelyek év­ről évre tömegesen jelentkez­nek. De az idén az árufélé­ken belül is a választék széles skáláját tudjuk produkálni. A nagykereskedelem és a kiske­reskedelem között létrejött új­szerű kapcsolatok eredménye­ként sikerült például még a nvár végén bizománybán nagy- mennyiségű flanell és bar- chend ingeket, pizsamákat, há- J óingeket, gyermek tréningöl­tönyöket biztosítani. Ezekből az árukból már a novemberre szükséges mennyiség is Sal­gótarjánban van. fy'&kzt — Mi az előnye a bizomá­nyi üzletkötésnek? Az első összeg kifizetésének csak október végén, a végel­számolásnak november tizen­ötödikén kell történnie. To­vábbá a nagykereskedelmi vállalat három százalék ka­mattérítést és egy százalék kezelési költséget ad. — Ez a vállalat haszna. Es a vásárlóé? — A vásárló időben, a kel­lő mennyiségben hozzájut az általa keresett cikkhez. És tekintve, hogy mi olyan idő­pontba vásároltunk, amikor az áruházak még nem na­gyon „mozgolódtak”, a ké­sőbb hiánycikknek számító árufajtákból is megfelelő kész­letünk van. Példa erre a gyermekjáték. Mintegy hét­százezer forint értékű gyer­mekjátékot vásároltunk olyan időpontban, amikor még a ha­zai, de főleg külföldi mecha­nikai játékokból is elegendőt beszerezhettünk. Ha később ébredünk, más áruházak kap­kodják el. — Milyen további árufélék azok, amelyekből megnyug­tató készletekkel rendelkez­nek? — Mint mondottam, téli in­gekből bőségesen van. Ugyan­ez vonatkozik a méterárura a tél... is. Átmeneti és télikabátok­ból az idén körülbelül ötven százalékkal több van, mint ta­valy ilyenkor. Észrevehetően javult a kabátok minősége és választéka is. S amiből ta­valy hiány volt: az idén van bakfis és gyermek teddybeer bunda. Ebben a cikkcsoport­ban újdonság a habszivacs bé­lésű bakfis átmeneti kabát, melynek alsó részét rejtett villámzárral csípőnél teljesen ketté lehet választani. így az hordható kosztümkabátnak és átmeneti kabátnak is. Nagy kalapforgalomra számítunk, ezért rövidesen önálló ka­lap. és sapkarészleget ho­zunk létre, bevezetjük a gő­zölést. alakítást. Az idén mű­bőrkalapból is jóval több lesz, mint tavaly. A cipőosztályun­kon máris nagy választékban vásárolhatók a női csizmák; újdonság a lengyel posztóci- pö, hogy az áruházak saját üzemeiben készült modem vonalú női cipőkről ne is be­széljünk. Tavaly csak szet­tekben lehétett vásárolni im­port kötöttárukat. Most van olasz, angol, német gyártmá­nyú pulóver, kardigán külön is. Tavaly alig volt, az idén a magyaron kívül van olasz, ju­goszláv, osztrák gyártmányú nyloning. Női nylonharisnyá­Dicső múltra emlékezünk! (3.) A forradaloM alakulása 1905 második felében Az OSZDMP III. Kongresz- szusának befejezése és Lenin igen jelentős elméleti művé­nek megjelenése után, 1903 második felében a forradalmi harc újabb lendületet vett. A proletariátus harci eszközei egyre változatosabbak lettek. A demokratikus forradalomban új, proletár harci módszerként gyorsan terjedt el az általá­nos politikai tömegsztrájk. 1905 tavaszától a munkások sztrájkmozgalma mind széles- körűbbé, szervezettebbé és támadóbbá vált. Májusban megválasztották a munkások küldötteinek első szovjetjét. A cári kormány kénytelen volt taktikát változtatni: a katonai megtorlással párhuza­mosan reformígéretekkel pró­bálta feltartóztatni a forra­dalmi hullám tovaterjedését. Augusztusban kiáltványban je­lentette be az Állami Duma összehívására irányuló szándé­kát, s ezzel mintegy alkotmá­nyos mederbe kívánta terelni a nép forradalmi energiáját. Jellemző, hogy a mensevikek üdvrivalgással fogadták a cár gesztusát és a választásokon való részvételre biztatták a tömeget. A bolsevikok viszont elvetették a reformista utat, s a fegyveres felkelés taktikája mellett szálltak síkra. 1905 nyarán és őszén az ipa­ri központok ismét általános politikai sztrájk színhelyei voltak. A megmozdulás a munkásküldöttek szovjetjeinek megalakulásához vezetett, ame­lyek egyre inkább kezdték be­tölteni az új, forradalmi hatal­mi szervek funkcióit. A pa­rasztmozgalmak és a katonai lázadások ugyancsak újabb ösztönzést kaptak. S hiába volt az október 17-i cári kiált­vány, az általános sztrájk de­cemberben fegyveres felkelés­be torkollott. S bár a cári kormány kilenc nap után vér­be fojtotta az impozáns mére­teket öltött akciót, az esemé­nyek egész sora azt bizonyí­totta, hogy a cárizmus kor­hadt rendszere recseg-ropog, napjai meg vannak számlál­va! Az 1995—1907-es forradalom veresége A decemberi fegyveres fel­kelés a forradalom felfelé ívelé­sének lezárását jelentette, har­cos visszavonulás, a mozgalom apálya következett. A cári kormány kombinált taktikát alkalmazott: a kíméletlen meg­torlás, az eszeveszett terror mellett reformokkal is próbál­kozott. Három alkalommal hívta össze az Állami Dumát, s abban fokozatosan biztosí­totta a feudálisok és a nagy­burzsoázia uralmát. S bár a forradalmi erők nem egyköny- nyen adták meg magukat — még 1906 nyarán is egymást követték a parasztmegmozdu­lások és katonai lázadások —, 1907-ben nyilvánvalóvá vált az első polgári demokratikus forradalom teljes veresége. A fegyverek — legalább is egy időre — elhallgattak ... A vereség okai összetettek, változatosak voltak. Legelső­ként említhető, hogy a prole­tariátus akciói nélkülözték az összehangoltságot, hiányzott az egységes irányító centrum, a fegyveres felkelés nem köz­ponti vezetés alatt zajlott, lo­kális jelleget öltött csupán. A ból olyan a választék, ami­lyen még sosem volt nálunk; tizenötezer pár magyar, nyu­gatnémet, osztrák, jugoszláv harisnyából választhatnak a nők. Az edényosztályon an­gol, francia, szovjet, magyar tűzálló edények, az öblös- üveggyár exportból visszama­radt kelyhei, a műszaki osz­tályon. .. — Remélem, azért hiánycikk is van..? Az osztályvezető elneveti magát: — Igen, hát túl szép is lenne, hiánycikk nélkül... Nincs or­kándzseki, a tornacipőt a Ti­sza Cipőgyár exportálja, ne­künk nem jut belőle, ugyan­ez vonatkozik a Győri Műbőr­gyár zsugorított műbőr kabát­jaira. De nincs Ciklon orkán sem, nem tudjuk kielégíteni a keresletet jobb minőségű fe­kete öltönyökből... párt — a mensevikek maga­tartása miatt — nem volt egységes, tömegbefolyása nem bizonyult elég szélesnek, baj volt a szervezettséggel is. A munkás—paraszt szövetség sem nyugodott szilárd alapo­kon. A városi és a vidéki megmozdulások nem utolsó­sorban ezért nem zajlottak le egyidejűleg, hiányzott a koor­dináló tevékenység. A kato­náknak csak egy kisebb része támogatta a forradalmat. Ugyanakkor a kormány él­vezte a külföldi tőkés körök anyagi támogatását, s a Ja­pánnal kötött békeszerződés pedig biztosította a megfelelő katonai túlerőt számára. A forradalom — bár vereséget szenvedett — igen nagy jelen- tőgésű volt az orosz nép tör­ténelmében. Méltán tekintette Lenin a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom főpróbájá­nak. „Olyan főpróba nélkül, mint amilyen 1905 volt — ír­ta —, az 1917-es februári pol­gári forradalom épp úgy, mint az októberi proletárforrada­lom, lehetetlenek lettek vol­na.” A forradalmi események nyomán Oroszországban meg­gyorsult a tőkés fejlődés, kö­zelebb került a szocialista át­alakulás lehetősége. A párt és a tömegek olyan hasznos politikai tapasztalatokra tettek szert, amelyeket később gyü- mölcsöztetni tudtak. „Kipróbáltak” olyan sajátos proletár harci eszközöket és módszereket, amelyek 1917 ok­tóberében nélkülözhetetlenek­nek bizonyultak. A proletari­átus hősi harcával különböző politikai és gazdasági kedvez­ményeket vívott ki. A tör­ténelemben először sikerült Oroszországban — ha rövid időre is — alapvető emberi szabadságjogokat gyakorolni, művelődési egyesületeket, szakszervezeteket létrehozni. De 1905—1907 nem kis ha­tást gyakorolt a nemzetközi munkásmozgalomra sem. A cárizmus gyengülése az egész imperialista világrendszer testén sebet ejtett. A gyar­mati és félgyarmati népek nemzeti felszabadító mozgalma erőteljes lökést kapott. A bol­sevikok áldozatkész, bátor harca az opportunizmussal szemben utat mutatott és pers­pektívát nyitott az európai szociáldemokrata pártok for­radalmi irányzatainak is. Űj, forradalmi korszak küszöbén állott az emberiség jobbik fe­le ... A munkásmozgalom fejlődése 1917 februárjáig A forradalom veresége után győzelmi tort ült az uralkodó rend. Vérgőzös, kegyetlen dia­dalünnepet. Vad dühhel for­dult szembe a forradalom erő­ivel. Ezreket végeztek ki, be­tiltottak minden haladó szer­vezetet. A sztolipini reakció egyszer, s mindenkorra le akart számolni a „rendbontók­kal”. A forradalom előtti ál­lapotok restaurációja azonban nem lehetett sikeres. A mes­terségesen konzervált hűbéri viszonyok fékezték ugyan, de fel nem tartóztathatták a ka­pitalista fejlődést. A feudális osztály igaz, hogy megszilárdí­totta falun a kulákság pozí­cióit — elsősorban a falukö­zösségek vandál szétkergetésé- vel —, de a mezőgazdaságban tért hódító tőkés viszonyok ugyanakkor még inkább ki­élezték az osztályellentéteket. Az iparban 1910-től fokozato­san prosperitás következettbe, a termelés és a tőke koncent­rációja nagyobb lendületet vett. De fokozódott a töme­gek nyomora is! A polgári for­radalom feladatai továbbra sem kerültek le a napirend­ről... A forradalom vereségének egyenes következménye volt a mozgalom apálya. Csökkent a sztrájkolok száma, a falu is megszűnt „háborogni”. A men­sevikek az árulás útjára lép­tek, hallani sem akartak újabb forradalomról, a rend­szerrel való kibékülés szüksé­gességét hangoztatták. De a bolsevikok tábora sem volt egységes. Kalandor elemek a legális lehetőségek létjogosult­ságát tagadták, s a bolsevik duma-frakció felosztására tüzeltek. A bolsevikok többsége sze­rencsére felismerte az újabb forradalmi hullám objektív szükségszerűségét. A likvidá­torok és az otzovisták ellen folytatott kétfrontos harcban ki is alakították a párt új taktikáját, a cárizmus elleni küzdelem közvetett módszere­it. Elsősorban a nevelő és szervező munka került az új forradalmi harc előkészítésé­nek középpontjába, valamint a legális és illegális lehetősé­gek aktív összekapcsolása. S a bolsevikok előrelátása iga­zolást nyert. 1910-től ismét fellendült Oroszországban a forradalmi mozgalom! A munkásosztály, a parasztság és a katonaság újból támadásba lendült Ilyen körülmények között az egység megteremtése elsőren­dű feladattá lépett elő, s en­nek jegyében az OSZDMP 1912-ben megtartott prágai konferenciáján sor került a mensevikekkel való nyílt sza­kításra. Sajnos, a forradalmi hullám akkor még nem tudott gátszakadást okozni. Kitört az első imperialista világhá­ború, 1914. augusztus etesején, s megkezdődött a marakodás a világ újra felosztásáért. Gyürky Zoltán Az áruház konfekcióosztá­lyán alig látni vásárlót. A szeptemberi hőség elriasztja a kabátvásárlókat. Igaz, a múlt heti hűvösebb éjszakák rá- íjesztettek az emberre, és hiá­ba, hogy most ismét megeny­hült az idő, a salgótarjáni hőközpontban nem hisznek az időváltozásban. A háromna­posra tervezett próbafűtés után sem hültek ki a radiáto­rok. Az áruházi eladók is a hideget várják. Áru van. több mint, valaha. Jöhet a tél. Cs. ~ G. I Érdemes volt... A Salgótarjáni Acéláru­gyárban a vízhiány miatt elő­fordult, hogy egyes termékek minősége nem felelt meg az előírt követelményeknek. A gyár vezetősége számve­tést készített, melynek alap­ján úgy döntött, hogy a víz­szolgáltatás megjavítása érde­kében felújítja a gyár mély­fúrású kútjait és ily módon növeli a vízhozamot biztosít­ja a jobb feltételeket a minő­ségi munkához. A munkálatokat nemrég fe­jezték be. Eredményeként 30 százalékkal nőtt a vízhozam. Hatása már a nyári hónapok­ban is jelentkezett. Ugyanis a korábbi évekhez viszonyít­va az idén jelentősen csök­kent a vízhiányból adódó reklamációk száma.

Next

/
Thumbnails
Contents