Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-10 / 239. szám

-dku-Ai üa­196,7. október 10., kedd NOCRAD 3 Dolgozik az építőipari ktsz-ek társulása A gazdaságirányítás új rendszerére való készülődés kötni a ÉRDÉRT Vállalattal, a Málvt Téglagyárral, és tár­során nemrégen társultak gyalásokat folytattunk Nógrád megye építőipari sző- Recski Kőbányával, Mészipa- vetkezetei. A jövőben az ősz- ri Országos Vállalattal, vala- szes anyagbeszerzést közösen mint a Kavicsbánya Vállalat­végzik, és ennek lebonyolítá­sával a legnagyobb szövetke­zetei, a Salgótarjáni Lakás­tal, hogy jövő évi anyagigé­nyüket Negyedévi bontásban közöljük, de a szállítás üte­karbantarto- és Építő Ktsz-t mezését közvetlen a felhaszná- bízrták meg. A társuláshoz lás előtt két héttel 1« rá tartozik a karanesvöígyi, érünk bejelenteni. Részünkre nagyba tony i és káliéi vegyes ennek több előnye van. As kisipari szövetkezet, valamint egyik, hogy nem kötjük le a a jobbágyi, érsekvadkerti és pénzt hossz« időre, a másik, a balassagyarmati építő ktsz. hogy a szállításokat közvet- A jövő évi anyagmegrende- len a felhasználáshoz közel lések már folyamatban van- eső állomásokra irányíthatjuk, nak. Beme Attilát, a társulás A jövőben ugyanis az anyag- anyagbeszerzési vezetőjét kér deztük. meg, hogyan . munkához? — A társ szövetkezetek ed­dig mondhatnám percnyi ár a feladó állomásra vonat­láttak kozik. A szállítási költség pe­dig bennünket, a felhasználó­kat terheli. , . , . . Eddig mintegy 2 millió fo* pontossággal ^ztek jovo évi ^ vasat és szerelési anyagigényükét. Mintegy 40 anyagot rendeltünk meg. Az ... , , ... , __, ,, a tervünk, hogy az apróbb ™ laS'Bu-h^n1Vv,n "mink cikkekből, villany és Vízsze­milliós anyagforgalomra szá­mennviségekben van módunk rendelni, így a gyártó és szál­lító vállalatok már egész más hangnemben tárgyalnak ve­relési anyagokból készletein­ket úgy töltjük fel, hogy azonnal ki tudjuk szolgálni a lünk. Sikerült megállapodást társszQvetkeseteket. A szállító vállalatok is igen kedvezően fogadták a társu­lást. Nekik is előnyük szár­mazik abból, hogy hét ügy­fél helyett a jövőben csak eggyel kell kapcsolatot tar­taniuk, — mondotta Deme Attila. Az adminisztratív ügyinté­zéssel kapcsolatban a követ­kezőket tudtuk még meg: ke­zelési költséget, illetve ügy­intézési költségeket külön nem számolnak fel egyetlen szövetkezetnek sem. Nem nyerészkedésről van szó, ha­nem arról, hogy végered­ményben mindenki jól járjon. A felmerülő költségeket ter­mészetes az igénybevétel arányában osztják majd el a szövetkezetek között. Közös intéző és ellenőrző bizottságokat hoznák létre, amelyben valamennyi társszö­vetkezet képviselője részt vesz. A jövő évi anyagmegren­delés illetve a határidők szo­rítanak már most Éppen ezért a munka folyik, bár az OK1SZ jóváhagyása csak még most van folyamatban. Terebélyesedő mozgalom a rétsági járásban A termelőszövetkezeti veze- kacsapat tagjainak politikai karmányozás azt eredményez­ték. a szocialista brigádok, és szakmai továbbképzésére te, hogy egy kiló pecsenye­munkacsapatok vezetői ta- is. Megállapították a tanács- csibét 2,60—2,70 kiló abrak- nácskoztak a rétsági járás- kozáson a*t is, hogy a terme- takarmányból nevelnek, hlz- ban, Diósjenőn. Az összejőve- lőszövetkezeti vezetők több- Iáinak, télén, amelyet a megyei, va- sége gondoskodik arról, hogy lamint a járási tanács mező- a brigádok, munkacsapatok gazdasági és élelmezésügyi teljesíthessék vállalásukat, A osztálya szervezett, több fon- szakmai továbbképzés ered- tos kérdést vitattak meg. Szó menye például, hogy a tolraá- esett a mezőgazdasági teehni- esi Szabadság Termelőszövet- kum levelező tagozatának in- kezetben a sertéstenyésztés dulásáról, az ifjú mezőgazda- és hizlalás jelentős jövedel- sági szakmunkástanulók beis- met hozott tavaly a gazda- kolázásáról, súgnak. A gondozóié ponto- . . th ísfs» Sí?« SMSásus ««a Pa “k heiyzeteneK eneaeiese cslllas Termelőszö- oklevelek megvásárlása, oda­volt Az előadás, a hozzaszo- * Vörös Cslllag^emelőszo- , brigádnaplók rend­Az összejövetelen szóba ke­rültek azok a gondok is, ame­lyek most még gátolják a munkaversenyt, a szocialista brigádmoagalom kibontakozá­sát. A megfelelő munkalehe­tőségek, a verseny rendszeres értékelését a jól dolgozó bri­gádok, munkacsapatok jutái­Szélesedjen a versenyszellem Tsz-pórtszervezetemk tennivalói az őszi munkák idején A szécsényi járási pártbi­zottság és tsz-pártalapszerve- zeteink megkülönböztetett fi­gyelemmel kísérik közös gaz­daságaink üzemterveinek tel­jesítését. Értékelik egy-egy munkafolyamat végzését és megszabják a tennivalókat. Sserrrsés kérdése A nyári munkák eredmé­nyes befejezése után Vi­szonylag kedvezőtlenebb kö­rülmények között kell az őszi van be kell kapcsolódniuk a munkákba politikai és gazda­sági vonatkozásban egyaránt, I< ontosaági sorrendben Javasoltuk az alapszerveze­teknek, hogy a gazdasági ve­zetőkkel közösen készítsenek intézkedési, vagy ütemtervet, amelyben a munkafolyamatok fontossági sorrendjét megha­tározzák. A terv vegye figye­lembe a betakarításra váró munkákat elvégezni Pártszer- területek - nagyságát, a kézi vezeteink tisztában vannak azzal, hogy a mezőgazdasági munkák között nehéz fontos­sági sorrendet megállapítani, mert a talajeldkészftéstől a betakarításig szerves egészet alkotnak. Az őszi munkálatok végzé­fogat és gépi erőt, ami adott a tsz-ekben és a községekben. Ahol indokoltnak látszik, szervezzenek a KlSZ-flatalök- ból szállító brigádokat, de kérjék az általános iskolák igazgatóit is, hogy a felső ta­gozatos tanulók segítsenek a gyümölcsök szedésében. A sét mégis differenciált módon gyümölcsök értékesítése ugyanis nagymértékben pótol­hatja a növénytermelésből kezelik, mert nagyrészt ebben az időben kell betakarítani azokat az értékeket, melyeket — ötvenegymillió forint fölött — a növénytermelésből ter­veztek. (Tavaly a növényter­mesztés 43 millió forintos be­vétellel járt!) A csapadéktalan időjárás, mely megkönnyítette a nyári adódó kieséseket. Pártszervezeteink / feladata az is, hogy a versenyszellem az őszi betakarítás ideje alatt fokozódjon, szélesedjen, A falusi nőtanácsok mozgósítsák a tsz-családok tagjait, a mun­kásfeleségeket a betakarítás­ban való részvételre, A betakarítás mellett for­munkák végzését kedvezőtlen dítsanak gondot az őszi veté- frányba befolyásolta a kapás- sek teljesítésére, erre a fontos növények terméskilátását. így népgazdasági érdekre is. Ke­z i 5SETÄ-Ä». siti'“ ssÄär-Jä: lások egyaránt azt bizonyt tották, hogy a szocialista bri­gádmozgalom az elmúlt évek­ben sokat fejlődött. Az első időben mindössze néhány közösség versengett a kitün­tető cím elnyeréséért. Tavaly már 28 munkacsapat csaknem 300 tagja tett eleget vállalá­sának, s nyerte el a szocia­lista címet A szocialista brigádok, mun­kacsapatok többsége a terme­lőszövetkezetek asszonytag- jaiból tevődik össze. Vállalá­suk a hozamok növelése mel­lett kiterjed a brigád, a mun­romfitenyésztő munkacsapa- szeres vezetése, a szocialista ta ugyancsak szép eredmé- címért versengő közösségek nyekkel büszkélkedhet. A tanácskozásának . megszerve- hozzáértés, a szakszerű ta- zése. hétszázezer forinttal kevesebb bevétel várható. Ami viszont Megtermett, annak a betaka­rítását nagy gonddal kell megszervezni, mert ezzel ér­tékes mázsákat nyerhetnek, azonkívül jó irányban befo­lyásolhatják a következő esz­tendő termését, az őszi vétó- a dolgosokról sek idejében és jó minőség­ben történő elvégzése révén. A vetésekkel kapcsolatban fő feladat az ütem gyorsítása. Pártszervezeteinknek akti- főleg a koraősziek elvetésének vetni. A munkák időbeni el­végzését, az agrotechnikai mi­nimumok betartását, mint je­lentős termésfokozó tényezőt, a rosszabb, mostohább kö­rülmények között is biztosí­tani kell. Gondoskodás szorgalmazása. Pártszerveze­teinknek fel kell lépni a ko­rai vetést ellenző vélemény­nyel szemben, mert az eddi­gi tapasztalatok alapján a ha­logatás a munkák torlódásá­hoz, a vetések késéséhez ve­zetett. Igen fontos a gépkapacitás jó kihasználása. Á vetési és betakarítási munkákból fel­szabaduló erőgépeket át kell irányítani az őszi mélyszántá­sok végzésére. A gépeket le­hetőleg nyújtott, vagy két műszakban üzemeltessék, ez­által elérhető, hogy szántás ne maradjon tavaszra. Pártszervezeteinknek gon­doskodni kei! a munkát vég­ző emberekről, munkafeltéte­leik javításáról. A pártmunka sajátos nehézsége most abból adódik, hogy nincs sok idő az emberekkel való beszélgetés­re, s a keveset nagyon jól kell hasznosítani ahhoz, hogy a munkákban fáradt embe­rekkel szót értsünk. A beszél­getéseket ebben az Időben sem lehet elhanyagolni, mert ilyenkor legtöbb múlik a dol­gozó emberen, s rengeteg hi­ba előzhető meg a dolgozók észrevételeinek, javaslatainak megszívlelésével. A dolgozók a gazdasági ve­zetők legjobb intézkedéseit is csak akkor valósítják meg, ha látják a célját és azt, hogy ez részükre anyagilag milyen eredményekkel jár, A vezetők ennek érdekében ilyenkor is türelmesen magyarázzák meg. mit, miért, mikorra és ho­gyan kell végrehajtani. Pártszervezeteinknek tehát olyan közhangulatot kell te­remteniük, hogy minden tsz- tag, mindenki, aki a tsz-ben dolgozik, élvezze, hogy a köz­figyelem az ő munkájukra irányul, munkájukhoz a párt- és állami vezetőktől minden támogatást megkapnak­Horváth Albert a szécsényi pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője „Luxus és pazarlás az állam pénzéből” A Bominia Libera című bu­karesti napilap fenti című cikkében bírálja azokat az iparvállalatokat, amelyek drá­ga irodafelszerelésre, s a termeléshez nem szükséges egyéb luxuscikkekre köKik az állam pénzét. A pénzügymi­nisztérium és a beruházási bank szervei 65 vállalatnál hajtottak végre ellenőrzést, s megállapították, hogy ezek a vállalatok 679 000 lejért vásá­roltak például plüss-szőnye- geket, 530 000 lejért bőrfotele­ket, 416 000 lejért TV- és rá­diókészülékeket. A cikk szerzője, I. Tulpan pénzügyminiszter-helyettes megállapítja, hogy az állami takarékossági intézkedések (nemrég például radikálisan korlátozták a vállalatok és intézmények személygépko­csi-állományát és benzinfo­gyasztását megszüntették a vállalatok terveiben elbújta­tott illegális alapokat, új át­menő készletnormákat állapí­tottak meg, stb.), csak akkor hozzák meg a várt ered­ményt, ha komolyabban von­ják felelősségre azokat, akik a vállalatoknál jóváhagyják *z ilyen kiadásokat. P éntek. Átkozott«I őszies idő. A központi pálya­udvar körül ázó t tan hömpölyög a tömeg, a Baross tér forgalma egyoldalra húz, az ember egyáltalán nem cso­dálkozna, ha felbillenne az boringként egész. Nemrég kezdték az alul­járó építését, s mivel minden fl/lihálynapi hazatérők ázott emberek. Végigmegyek zsúfolódnak az Fentek. A túlterhelt tömött kereset sem kevesebb, ha a szerelvény fokozatosan maga szakmában maradok, lenne rá vagonok mögött hagyja a fővárost. Egy mód. Most is haza. nincs igazam? Maga iamelyik'’‘'vagonban vedeli a mit csinál Pesten, haverom? sört. — Leszázalékoltak. Leestem — Az apósomnak az a baja, az állványról két esztendő- hogy mtndlg gondolkodik. Az je. Építőipar, Most a raktár, a orvos is mondta — ne gondol, kereset kevés. Ezer, ennyi... jón semmire, de nem. tudja Megéri így is. Nem tudok ott- betartani. pedig hányszor kezd beszélni, hagy a darust — színién keresztesi — egy vas* utassal csalja a felesége, mi­alatt ő Pesten keresi a pénzt. — Pocsék dolog — mondja. — Pocsék — feleli a másik. — Sokat iszik a darus, az a baj... — Sokat, de mégsem ez az el­----- -------.... _ ------------------- - -- , biztos a két- intézési módja. — Miért, ma­é pit kezes ásással indul — ha- menten. Minden ablakon beba. közeli kupéban reszeg hangon ezer-ketszaz, ilyesforma... ga mit csinálna a nő helyé­talmas gödör ásít ott, ahol né- múlok, s titokban reményke- énekelni kezd valaki. — Hús- Szeretővé Halat, pesti cég. meg. bcn-> _ Honnan tudjam nem hány napja még villamos járt. <*em: találok egy üres, vagy za be az ajtót, pocsék hangja fizetnek rendesen. Minek ta. vagyok nő. — Megint' hal!­Először a forgalom-átirányi- legalábbis féligtelt kocsit, hl- van.., — szól a mellettem ál- possam éppen én a sarat oda- gatnak egy sort A darus va tás hiányosságaira gyanak- ««« annak, hogy ezen a na, lo kockás inges a fülkéhez ta- ' mm -mm i--------“ ------­s corn, Sok ezren jönnek-men- P°n ennyien utaznak a fővé- padó viharkabátosnak. — Ma- nek, a pályaudvar előtt meg- rosból Hatvan és Miskolc fe- gát én ismerem valahonnan — hagyott nagyon keskeny gya- lé tulajdonképpen nincs, közli a viharkabátot viselő logjárón és az indulási oldal nem lehet semmi értelme. utassal a sörös. Nézik egy- irányába is sokan igyekeznek. Közben letelik a három mást. ráérősen, pontosan úgy, Elég egy nagy gödröt ásni, perc is. Valahol a mozdony mint akik tisztában vannak a máris felborít! „ megszokott tájékán belefúj valaki egy dologgal — ez az utazás so­egyensúly. A pénztárak előtt sípba, a szerelvény megrán- káig, nagyon sokáig tart még. türelmesnek látszó Utasjelöl- dul’ * bár az ablakok nyila- Elhagyjuk Pécelt. A kölesei, tek állnak sort. Nyolc fülkét sai tele vannak emberfejek- nős felismerés ráérősen «fő­számotok össze hamarjában. kel és a lépcsőn is sokan áll- cögő folyamata„ nekem túl igy is. Megéri... Mind a nyolc előtt olyan hosz- n(tk - senki sem kezd inte- hosszúnak tűnik. Mindeneset- _ p, ■ . nulindiiha szúságú emberkígyó áll, órák getni. Az utolsó pillanatban re kiderül mindketten Ke. - s y g j a óta rövidülve, újra megnyúlva, türemkedem a lépcsőre. Fent vesztesen élnek. Pontosabban: amilyent csak karácsony, meg azután viharkabátok, ázott a sörivó Keresztesre nősült, a húsvét táján látni a pályaud- ballonok, felöltők, gyapiúsza- viharkabátos meg ott is szüle­varakon. Beállók a sor végé- Smt árasztó kardigánok között tett. ' re. Az esti. nyolc óra Hz perc. forgolódom, és úgy belegaba- — Maga mióta járja az kor induló vonatra kell jegyet lyodok a saját igyekezetembe, utat? váltanom. Pontosan húsz perc hogy a folyosót hosszába át- Ettől kezdve csak a bán­ván az indulásig, de negyedóra **el<5 korláthoz szorulva, vég, gokra, a kicserélt mondatok- Mostanában elteltével is csak a felét te- képp megrekedek. ra figyelek, a két embernek ‘ ‘ flna szem meg a pénztárhoz vezető Az ablakoknál, a keskeny tulajdonképpen egy a sorsa, útnak. A Hatvan. Miskolc fe- folyosórészen legalább százan ez a hétvégi beszélgetés a le­ié induló szerelvényt a csar- állunk. A vonat kigördül az vegötlen vonaton lehetne nők első vágányára hirdeti a üvegcsarnok alól, áthalad egy akár monológ is. bemondó- Még marad három nem túl mély. szurokfekete — Tizenegyedik éve,.. Csi- percem, amikor kilépek a sor- aluljárón és kihúz egyenesen nálam. Hétfőn hajnoiban fel­ből és jegy nélkül átmegyek a a nyílt pálya felé. Közvetlen ülök a vonatra, pénteken, a peronra. szomszédaimra nézek — fá- hét végén ugyanezt teszem — A vonat ott áll az első vá- radt faarccal támaszkodnak csak akkor már visszafelé, gúnyon. Jó hosszú szerelvény- korlátra, egymáshoz. Az út Keresztesnek visz az út. Az nek látszik, legalább tiz kocsi- elején egyikük sem szól, csak apósomat nem szeretem, nem bőt állították össze. Körülötte, amikor már a kövér kalauz azért, mert beteg a szive sze­tt kintről ismert „ünnepi" tő- is átpréseli magát csoportún- génynek... Mindig a fülemet meg hullámzik. A tíz vagon kon, mondja a sörösüveget rágja, mindig arról beszél: hon maradni. Nem tudok. — Ezerért utazgat? Egy hé­ten egyszer jár haza, megéri gyek, nem lesz sok. Addig? — Két esztendeje felépítet­tük a házat, van egy glmna megfogadta már. — Gondolkodni muszáj. Ha mindazt végigcsinálná az ember, amit elgondo1. én mondom magának más élete lenne, Nem így gondolja? Maga. hogy gondolja? — Sehogy. Nekem ehhez ista fiam, nem tanul valami semmi közöm. Csak azt tudom jól. Egész héten nem látom, csak ilyenkor. Szabadssomba- ton. Vagy még inkább, csak vasárnap. A szombatot, átal­nehezen pihenem ki magam. Öregszem, a fene egye meg az egészet.,. Na, egészségére. Vettem négy üveg sört. a ha­hogy hétfőn fel kell tűni n vonatra. Felülök Tíz év alatt kétszer hiányoltam. De moí fáradt vagyok. Na, egésszé- ítéré. Átveszi a másik üveget is? Hétnyolcvan. — Hatvan,,. Hatvan követ­kezik — kiáltja a baton- Csak néhányon mozdulnak, nehéz­varoknak is akartam vinni késén, a leszálláshoz. tömve utasokkal, az első ősz- szoranoatő irősebb utastárs: tály párnázott ülései között is — Elment ez a hét is... belőle, de itt rekedtem Ebből már nem isznak a srácok. —- Átveszem az egyik üve­get, ha ideadja. .. Mennyi? — Hétnyolcvan, Üvegestül. Kinizsi, Nem tudom, miért kefült ennyibe. Pénzcsörgés, kortyolás. A szerelvény már Hatvan felé jobb lenne nekem otthon fel- közeledik. Isznak, hallgatnak vállalni valamilyen munkát, a jóideje. Azután az egyik arról Péntek. S ma. egyszerű nun. A- igazi, a valóságos hétvéne előtt huszonnégy órával. A tömeget, a rengeteg embert az ünnepre emlékeztető forgal­mat először nem is értettem ott. az állomáson. Megnézem a naptárt: MIHÁLY, e- áll a szeptember ?!>-i dátum mel­lett. feketével... Pataki László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents