Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-07 / 237. szám

1967. október 7., szombat NÖG RÁD 3 Mit kellene tenni? Gondok a felnőttoktatásban Azt hiszem, senkit sem kell arról meggyőzni, hogy az is­kolarendszerű felnőttoktatás milyen fontos a helyes köz- gondolkodás, az általános mű­veltség * emelése szempontjá­ból. Jelentőségét növeli az új gazdasági mechanizmus te­remtette követelmény, amely a kiművelt emberfők sokasá­gát kívánja meg. Mégis azt tapasztaljuk, hogy a korábbi évek nekibuzdulása után éppen ott, ahol nagy szükség volna rá, alábbha­gyott a tanulási kedv. Erről tárgyalt egyik ülésén az SZMT elnöksége is. A vitában kiderült, hogy az általános műveltség emelését szolgáló, iskolarendszerű fel­nőttoktatás szervező munkáját elsősorban az általános iskola irányába kell terelni. Ugyan­is középiskolai szinten külö­nösebb fejlesztésre nincs szükség. Itt jelentkeznek olyan problémák, hogy a nap­pali tagozaton végzettek sem tudnak képesítésüknek meg­felelően elhelyezkedni. Fordított a helyzet az álta­lános iskoláknál. Növelni kel­lene a létszámot, viszont en­nek ellenkezőjét tapasztaljuk. Salgótarjánban még mindig nagyon magas - azoknak a negyven éven aluliaknak a száma, akik nem végezték el ez általános iskola nyolc osz­tályát. Az Acélárugyárban 884, az Öblösüveggyárban |87 dolgozónak nincs meg az általános iskolai végzettsége. Ugyanitt a nemrég felvett 80 üvegfúvó tanuló fele sem tud­ja felmutatni az általános is­kola elvégzéséről szóló bizo­nyítványt. Tetézi a gondokat, hogy a jelentkezők közül idő­közben többen abbahagyják a tanulást. Emellett bizonyos újratermelődési folyamat is tapasztalható. Szép számmal vannak olyanok, akiket foko­zottabb társadalmi összefogás­sal, szülői és nevelői gondos­kodással megfelelő eredmény elérésére lehetne sarkallni. De vannak olyanok is, akikről valamilyen oknál fogva saj­nos le kell mondani. Tehát az általános Iskolák­nál a visszaesés nem indokolt. Azért sem, mert a normál­rendszerű esti és levelező ta­gozat mellett több, más szer­vezeti forma is rendelkezésé­re áll a tanulni vágyóknak: kombinált tantervű, rövidí­tett szorgalmi idejű, összevont tagozatú általános Iskola. — Van választási lehetőség, mégis nagy az idegenkedés. Miért? Az indokok igen szerteága­zóak. — „Nem vesszük hasz­nát munkánkban, nem aka­runk magasabb beosztásba ke­rülni, sok időt vesz el a tanulás, nem érzünk vágyat rá, azt hallottuk a kollégáktól, hogy a vezetők nem adnak kellő segítséget... ” stb. — mond­ják a dolgozók. Húzódoznak azért is, mert tőlük is azt a színvonalat követelik, amit a nappali és esti tagozatosok­tól. A bejárók pedig arra hi­vatkoznak: nem rajtuk mú­lik. .. Kétségtelen, előreveti ár­nyékát, hogy az új gazdasági mechanizmusban az üzemek vezetői még nehezebben en­gedik el az iskolába járó dolgozókat, mivel az ott eltöl­tött idő nem szolgál közvetle­nül üzemi érdeket, ijem je­lentkezik a nyereség tömegé­ben. Mindez azonban nem takarhatja el a szakszerveze­tek szervező, ellenőrző mun­kájának fogyatékosságát, az üzemi oktatási tanácsok segí­tő tevékenységének hiányát. Ezt a nagy munkát nem le­het a szakszervezeti bizottsá­gok kultúrfelelősére, vagy csak a művelődési házak ve­zetőire bízni. Közérdek, tehát kollektív munkát követel. Felvetődik a kérdés: merre és hogyan? A választ a Mi- zserfai Bányaüzem szakszer­vezeti bizottsága és gazdaság- vezetése adta meg. Az iskola- rendszerű felnőttoktatás mel­lett, kísérleti jelleggel, cso­portos, klubszerű foglalkozás keretében készítettek fel 12, munkásszálláson lakó fizikai munkást, az általános iskola nyolcadik osztályának anya­gából. Mindannyian sikerrel vizsgáztak. A sikerben része van a megyei művelődési ház­nak és a salgótarjáni járási művelődési osztálynak, ahol a munka tartalmi részét végez­ték. A járásban tevékenykedő pedagógusok az előbbieken kí­vül még 65 hallgató egyéni felkészülését segítették. Ebben .a tanévben a csoportos, klub­szerű tanulásra már 20 fő je­lentkezett a bányászok lakta munkásszállásokon. A tartalmi munka gazdago­dását segítette a tanulmányi verseny is. A matematikai vetélkedőn 21-en vettek részt, sikerrel oldották meg a fela­datokat. A vájárok és vasa­sok nyerték el az SZMT által kitűzött díjakat. Erkölcsi ha­tása is volt a vetélkedőnek: javultak a tanulmányi átla­gok. A felnőttoktatás helyzetét ma már a szakmák megyei bizottságai is rendszeresen megtárgyalják. Sok esetben azonban megelégednek az okok feltárásával, magyarázá­sával, keveset tesznek az elő­relépés érdekében. Sajnos, üzemeinkben sem fordítanak erre kellő gondot. A munkás­felvételnél senki sem kéri az Iskolai bizonyítványt. Elég, ha az illető bemondja a vég­zettségét. Ez sem ösztönöz a továbbtanulásra. Az önálló dolgozók általános iskolájá­ban jelenleg több bizonyít­vány hever, amelyet tulajdo­nosa még nem vitt el. Nem ártana, ha üzemeink vezetői jobban ellenőriznék és szá- monkérnék a szocialista bri­gádok ilyen jellegű vállalá­sainak teljesítését. Aztán egy kicsit jobban he kellene mu­tatni: az új gazdasági mecha­nizmus növekvő feladatait csak egyre nagyobb műveltsé­gű, kultúrájú emberekkel le­hetséges elvégezni. Az biztos: ma már sokkal nehezebb az iskolapadokba invitálni a dolgozókat, mint két—három évvel ezelőtt. Mert abban az időben sokan voltak, akiknek az iskola el­végzése egzisztenciális prob­lémát jelentett. Ma viszont az általános iskolába jelentke­ző felnőttek zöme nem érez ilyen kényszerítő erőt. Ebből fakad, hogy kisebb eredmé­nyekért is jóval többet kell fáradozni, mint korábban. Si­ker viszont csak akkor lehet­séges, ha még jobb és haté­konyabb lesz az együttműkö­dés a szakszervezetek, a ta­nácsok művelődésügyi osztá­lyai és a művelődési otthonok között. V. K. Prof. dr. Anghi Csaba: 1J Pillantó9 a holnapba A még Zója-ligeti vadaskert akkor is csak vadas­kert, ha barátai máris állat­Dcfektjavitok „Minta-állatkert lehetne a Zója-ligeti vadaskert Mackók tölgye — Bölények a láthatáron Mint jelentettük, Salgótar- talt vadász, állatorvosi ismere- most mégis kivételt kell ten- jánba látogatott Prof. dr. tekkel is rendelkezik; Vadas nünk. Egy európai bölénypár Anghi Csaba, • a Fővárosi Al- István a neve. A budapesti értéke kétszázezer forint, lat- és Növénykert főigazga- állatkert főigazgatója szívesen — Önöknél bizonyára nem tója, a vidéki állatkertek szak- hall efféléről, s a leendő fel- járnának olyan balul az állatok, felügyelője. A Zója-ligetbe ügyelőt nyomban meghívja mint jártak hajdan Horthy vi- Tóth Pál, a Salgótarjáni Acél- Budapestre, kéthetes tanfo- segrádi vadaskertjében, — há- árugyár munkásellátási osztá- lyamra. rítja el a köszönetét a pro­lyának vezetője, Csongrády fesszor. — Oda azért telepítet­Béla, a városi tanács vb mű- j nl/nlfeee/ ték őket, hogy „őfőméltósága” velődési osztálya előadója és * WliOlliePi éppúgy lőhessen bölényt, mint munkatársunk kísérte el. egal« egskös! egykor Mátyás király. Nem — Szebb, mint a híre, — lett abból semmi; az állato­•/ette elő a professzor fényké- Pihenő közben a professzor kát csak az mentette meg az pezőgépét, dicsérve a tájat. — Csongrády Bélával diskurál éh- és szomjhaláltól, hogy Ideális terület arra hosv arról, hogy bármilyen szép le— visszatelepítették őket a buda- Berg—Zoo-t, azaz: hegyi állat- gyen is egy állat- vagy vadas- pesti állatkertbe, kertet létesítsenek itt. Persze, kert, öncélúvá nem szabad ehhez nagy erők szüksége- válnia. Az állatkert legyen a sek ... biológiai ismeretterjesztés esz­A készülő, központi fűtéses köze. madárház láttán elcsodálko- — A módját érdemes Ju- zott a vendég: „Sejtettem, hogy kász Józsefnél, Debrecenben az Acélárugyár áldoz a vadas- tanulmányozni, — említi a sertjére, de ennyit..Kelle- professzor. — Hozzáértő, lel- mes meglepetésére szolgált, kés ember. A gondos irányítás kertként emlegetik. Ahhoz, amikor megtudta, hogy a gyár- legalább olyan fontos, minta hogy valódi állatkert, még- ban kétezernél több szocialista szakszerű telepítés. Önöknél hozzá Magyarország minta-á!« brigádtag dolgozik, s hogy ki készítette a terveket? latkertje lehessen, még kell társadalmi munkásban sosincs Révai Ferenc műszaki fej- egy és más. hiány. És anyagban ? Nos, ami lesztési főelőadó és Tóth Pál. Erről a nagyon fontos egy a nagyüzemben nélkülözhető, Révai elvtárs nyomban kap és másról már Bányik Mi- s itt felhasználható, az mind a néhány hasznos tanácsot az hállyal, a Salgótarjáni Acél­európai hírű tudóstól. Többek árugyár igazgatási főosztályá- között azt, hogy a kutyáknak nak vezetőjével beszélgetünk biztosítson nagyobb kifutót, a Technika Házában, mint amekkorát terveztek. — Helyes, hogy eddig is — Megérdemlik, sőt meg is törvényes úton jártak, és meg­érik! — búvik ki a gondos szerezték a vadaskert fenntar- gazda a professzorból. — A tásához szükséges engedélyt, — úgymond a professzor. — fajtatiszta magyar kutya vi- - mondotta bevezetőül Prof. Látogassák meg Nagy Imrét lágszerte keresett cikk. Ha si- dr. Anghi Csaba. — Tegye- Győrben, kitűnő, ötletes meg- keiTel tenyésztenek, mint tér- nek így ezután is. Azt javaso- oldásokat talált. Azt hiszem, vezték, kuvaszt, komondort, lom, hogy a gyár vezetői a pulit, pumit, magyar vizslát, s szakszervezettel és a városi a ragadozók ellátását saját te- tanáccsal előzetes egyetértés- nyésztésű kisállatokból fedez- ben a szó legszorosabb értel­ni tudják, előbb-utóbb még mében alapítsanak állatkertet, bölényt is tarthatnak. azaz: készítsenek alapítóleve­___ _______ ______________ A vendéglátók kissé zavar- let. Ezután szervezkedjenek í gérte dr. Anghi Csaba. — Itt tan kuncognak; nem tudják, olyan ügyesen, ahogyan jó cél kitűnő a terep árkos megöl- tréfál-e látogatójuk, vagy... érdekében a salgótarjániak dáshoz. Minél kevesebb ketre- Nincs „vagy”! tudnak szervezkedni. A mű­cet, rácsot! Budapesten 1932- Anghi professzor segít a velődésügyi osztály vezetője ben alakíttattam ki az első ár- számvetésben, s hogy szavai- terjesszen javaslatot a tanács kot; azóta sem volt gondunk n&k móg nagyobb nyomatékot elé állatkerti szakbizottság a karbantartására. Azt jóelőre adjon, megígéri; amint az ér- alakításáról; ebbe nem-ta- megmondom: a mackó lehet tékes állatok számára megte- nácstag szakembereket is meg­játszópajtás, de a medve ra- remtik a helyet, biztosítják az hívhatnak. Bjzonyos, hogy gadozó állat, tehát veszélyes! ellátást: európai bölénypért sem a népfront, sem a KISZ Lenne aki vállalná az állatok ajándékoz Salgótarjánnak. nem fukarkodna a segítség­felügyeletét? Lehet, hogy ajándéknak nem gél. Az persze, anyagi kérdés, Volna ilyen ember. Tapasz- illik meghatározni az értékét, hogy a remélt állatkert gaz­lasági önállóságáig meglesz ® Zója-ligetbe kerül. — Harminc hold a miénk, — tárta szét karját Tóth Pál. — Szeretnénk a legszebben, a legjobban felhasználni. — Néhány igen jó példáért nem is kell messzire utazniok, ebbe a horhosba ő is a med­véket telepítené. — Nekünk nincs mac­kónk ... — Lesz, ha a megfelelő el­helyezéséről gondoskodnak, ■ c/ii'tijek Sokat hallottam a nap su­garairól, de azt csak Rálki kodtak bennünket a hálókocsi­ról, mert tudtunkon kívül ten­Jutkától, hogy Artyekban a megváltozott a program, ott Béke, a Barátság és a Szolida­ritás napján örömtüzet gyúj­tottak meg vele. Artyekban mint tudjuk, július 8-tól au­töltöttünk egy napot. Egy fiú hegedűjét elvitte a vonat a si­etségben, utána küldték. Ar- tyek egyébként fogalom. A lábbis. Nem beszélve a gerről, a muzsikáról. — Kedvenc száma? — Waterlooi naplemente, de van még sok, a Beatles-együt- tes legutóbbi mikrolemezén szinte minden szám. A ma­gusztus 15-ig tartózkodott Kaukázus, a szerpentinek, Jal- gyarok közül a Nem várok Rátki Jutka egy 15 tagú ma- tán át az utazás, aztán na- ' ' " gyár úttörődelegációval. Töb- ÓV on magasról a tenger meg- í>i között azt is „elárulja” egy pillantása. A III. össz-szövetsé­Rátki Jutka egy 15 tagú ma- tón át az utazás, aztán na- holnapig és a Sárga rózsa Baj ez? De tényleg szeretem a klasszikus zenét is, zongo- gi Üttörőtalálkozón 33 nemzet rázni is tudok. rádióriport, hogy a múlt évi országos orosz nyelvi tanulmá­nyi verseny normál tagoza­tának első helyezettje ugyan­csak ő. Ezek után néhány kérdés a „kis nyilatkozóhoz",.. — Köszönöm szépen a jel­zőt, de nem szeretek nyilat­kozni, csak beszélni. Legin­delegációja vett részt, köztük mi is. Mi a hegyi táboron be­— Dehogy baj, egyik nem zárja ki a másikat. Egyébként lül (Artyekban tíz altábor jól ejti az angol címeket, an- van, egy-egy csapathoz három goiul is tanul? 5—6 emeletes épület tartozik) a Kristály épületben laktunk ciprusi és szudáni pajtásokkal. Találkoztunk Gagarinnal, Osztrovszkij fürdönadrágban vezényelt minket a tengerpar­— Csak szerettem volna. Most oroszon kívül franciául tanulok. — Tervek? — Lengyel és német pajtá­sokkal is megismerkedtem kább apukámmal, de ez nem ton- a tv-filmen láthatók az Artyekban. Jövőre szeretnék baj ugye? — Ebben a korban? Dehogy. — Hát igen, október 1-én múltam 15 éves. Zagyvapálfal- ván lakom, mielőtt az új gim­náziumba jöttem, ott jártam iskolába. sokat köszönhetek Ivitz Zoltáníié orosz tanár­nőmnek a nyelvtudásomért. Ezzel a kifejezéssel. persze, még csínján kell bánni, van mit gyarapítanom ... Artyek­énekkar tagjai bikiniben. Jal­ta közelében voltunk a mese­erdőben, ahol Kéznélküli Pá­Lengyelországba menni. Azon­kívül majd egy háromszo­bás lakást szeretnék, ha meg­vet Pávovics faragja az orosz növök, abban sok régi bútor és népmesék alakjait, a Hősök Napján koszorúzási ünnepsé­geken vettünk részt. Egyéb­ként majdnem egész idő alatt kis, kék shortban és blúzban jártunk. Egyszer volt egy di­kép lenne, szeretem a ké­peket. És sok üveg; világos lenne, mint a nap . . . Tessék mondani, lehet ebből ripor­tot írni, én össze-vissza beszé­lek, nem is tudom, mit mond­vatbemutató, ahol az úttörők jak. Tessék talán kérdezni. saját országuk népviseletében jelentek meg, a norvégek és ről? Ó, arról már sokat be- amerikaiak szuper-miniben, a széliem, tv-film is készült ott rólunk a nemzetközi úttörő­táborban. Már az utazás egy nagy kaland volt. Kijevben éj­jel negyed háromkor lekap­néger kislányok pedig négy varkocsba font hajjal jártak. — Ünnep, mese, fogalom! — Ne tessék haragudni, tényleg így volt, nekem lega­De mit? Ül az apró asztal mellett a nagy, komoly igaz­gatói irodában a 15 éves kis­lány. Rajta fehér velúr blúz, kék terliszterköpeny, tekintete kérdő. Tényleg, lehet ebből riportot csinálni? .. ■ (tóth) a fedezet mindenre, ami szük­séges ... — Ezen nem múlhat, pro­fesszor elvtárs! — nézett őszintén a vendég szemébe Bányik Mihály főosztályvezető. — A Salgótarjáni Acélárugyár munkássága, vezetősége egy­aránt tudja, mivel tartozik az adott lehetőségek birtokában a megyeszékhelynek. ★ Sok igaz ember kész jó ügy érdekében csatasorba állni. Szívesen, s minden alkalom­mal megírjuk: mennyit halad­tunk előre azon az úton, hogy csinos vadaskert helyett szép állatkertiéi dicsekedhessen Nógrád megye. — b. z. — Madách'Cinlt'kbőr \aoybá(onyban Érdekes kezdeményezésre vállalkozott a nagybátonyi bányavárosi művelődési ház: irodalmi ismeretbővítő fela­dattal Madách-emlékköi't hí­vott létre, amely havonta egy alkalommal tart összejövete­leket és foglalkozásokat. A diók- és felnőtt csoport tagjai rendszeresen beszámol­nak egymásnak olvasmány-él­ményeikről, megvitatják az időszerű irodalmi kérdéseket, a folyóiratok anyagát, írókat és kritikusokat hívnak meg, 3zerzői esteket rendeznek. A Madách-emlékkör Csukly László irodalomtanár vezeté­sével októberben tartja első összejövetelét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents