Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-07 / 237. szám
4 NOGR ÄD 1967. október 7., s-rombat Az új mechanizmus lexikona Ia RÉSZESEDÉSI alapról. I lers" ' utóbbi ülésszakán Veres József munkaügyi miniszter expozéjában hallottuk, hogy a Munka Törvénykönyvének 45. paragrafusa a mainál lényegesen szélesebb mértékben vállalati hatáskörbe adja a bérezési szabályok meghatározását. „Lehetőség adódik a vállalatok számára, hogy fokozot- i tabban differenciálhassanak a dolgozók között és — a többi tervezett intézkedéssel együtt — hatékonyabb eszközökkel rendelkezzenek a jutalmazás és a fegyelmezés terén is ” — mondotta a miniszter. Pártunk IX. kongresszusának határozata ezek szükségességét azzal támasztotta alá, hogy „A munka szerinti elosztás következetesebb érvényesítése növeli a munka becsületét.” Ezek után, joggal adódik a kérdés: — milyen anyagi lehetőségük lesz a vállalatoknak, hogy differenciálhassanak a dolgozók között; hogy a jövedelmek az eddiginél sokkal jobban differenciálódjanak; hogy a szocialista elosztás munka szerinti elve a munka becsülete növelése szempontjából is következetesebben érvényesüljön. A kérdés megoldásánál emlékeztetnünk kell a vállalati alapokról szóló lexikonunkra, amelyben a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány 11./1967. (V. 13.) számú, az állami vállalatokról hozott rendeletének 15. paragrafusát idézve bemutattuk a fejlesztési, a tartalék- és részesedési alap lényegét. A fejlesztési és tartalékalappal kapcsolatban a beruházásoknál részletesen szóltunk, s ezúttal a keresetek, jövedelmek, következésképpen a dolgozók közötti differenciálhatóság anyagi—pénzügyi lehetőségéről, fedezetéről, a részesedési alapról van szó. A részesedési alap kialakításáról, képzéséről a Gazdasági Bizottság több határozata is intézkedik, amelyek abból indulnak ki, hogy a vállalati nyereség egy részének jövedelem és különböző adók útján történő állami elvonása után megteremtődnek a vállalati döntések pénzügyi alapjai, köztük a jobb gazdálkodásra ösztönző, a munka becsülete növelésének feltételeit jelentő részesedési alap is. A nagyobb összegű nyereségből több marad a vállalatnál, így többet tud a részesedési alap növelésére is fordítani. Különben is a vállalat csak akkor érdekelt a nyereség növelésében, ha dolgozóinak bérét, jövedelmét befolyásolja, meghatározza a vállalat nyereségének alakulása. Így érvényesülhet vállalaton belül és vállalatok között is a bérek, jövedelmek differenciáltsága, s az az elv, hogy ki-ki végzett munkája mennyisége és minősége szerinti anyagi elismerésben részesedjék. Ezzel a közvetlen személyi érdekeltségre helyezzük a hangsúlyt, amely a vállalatnál maradó nyereségrész, a részesedési alap által valósul meg. 1968-ban a részesedési alap induló összegének kiszámításánál az 1967-re elszámolt és .esetleg a . korábbi évekből tartalékolt összegeket (nyereségrészesedést, prémiumot, igazgatói alapot) kell figyelembe venni. A vállalatok és iparágak közötti túlzott mértékű bérdifferenciálódás megakadályozására 1968-ban legfeljebb 4 %-kal szabad egy-egy vállalaton belül az átlagbért emelni. Más jogcímen azonban a részesedési alapból minden korlátozás nélkül lehet növelni a személyi jövedelmet. Pénzbeli részesedésnél ugyanis a részesedési alapból kell biztosítani a személyi jövedelmek növelését: a bérek emelését; a prémiumok, évközi célfeladatok és egyéb jutalmak fedezését; az év végi részesedést; a segélyeket; a „Kiváló Dolgozó” cím odaítélésével együtt- járó jutalmakat; az újítási díjakat; a tanulmányi ösztöndíjakat; a vállalati lakásépítési akció átvállalt dolgozói hozzájárulást, vagy annak megelőlegezését stb. A részesedési alapból kell fedeznie a vállalatnak a munkával kapcsolatos, de úgynevezett béren kívüli, illetve a munkától független, úgynevezett szociális jellegű juttatásokat is. Ilyenek: a kedvezményes üzemi étkeztetés vállalati hozzájárulása; a gyermekjóléti intézmények fenntartásához való vállalati hozzájárulás; a vállalati üdülők fenntartása és egyéb szociális, kulturális és sport célok finanszírozása is. A részesedési alap képzését, növelését jelentő nyereség tömegében és alakulásában tehát közvetlenül érdekeltek a vállalat dolgozói, s jövedelmük differenciáltsága által realizálódik, hogy a hatékonyabban gazdálkodó vállalat dolgozói nagyobb részesedési alaphoz, a jobban dolgozó üzemek, kollektívák több bérhez, jutalomhoz jutnak hozzá, mint a kevésbé jól dolgozók. A valóságban az történik, hogy aki többet tesz le a társadalom asztalára, az többet is kap a társadalomtól. Nagy Ferenc Vaséti szerencsétlenség A belgiumi Liege—Brüsszel vonalon történt hármas vasúti katasztrófa színhelye (Telelőto — MTI. Külföldi Képszolgálat) Használt rádiók Négrád a nagy idők «odrában Till. csereakciója Salgótarjánban A lakosság régi kívánságának tesz most eleget a Nógrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. Megállapodást Iptött az Ezermester- és Űt- törőbolt Vállalattal arra, hogy Salgótarjánban megkezdi a használt rádiók csereakcióját. A vevők a használt, de még üzemképes rádiókat az ezermesterboltba vihetik, ahol a megfelelő minősítés után vásárlási utalványt kapnak a tulajdonosok. Erre a vásárlási utalványra a salgótarjáni KERAVILL-bolt a különbözet befizetése után új rádiót szolgáltat ki. A használt rádiók csereakciója egyelőre egy hónapig tart a megyeszékhelyen. Megtalálták Bethlen Gáborné aranyos fejdíszét A háború zivataraiban az egyik főrangú család kincseivel együtt nyomtalanul eltűnt az a remekművű aranyos gyöngyös főkötő, amelyet Erdély aranykorában Bethlen Gáborné, Brandenburgi Katalin fejedelemasszony viselt a nagy fejedelemmel tartott 1626. évi lakodalmán. Utoljára 1937-ben az egyik Windisch- grätz hercegnő sárospataki esküvőjén viselte. A reneszánsz stílusú ötvösremek felületén igazgyöngyök füzéréből kialakított virágok és levelek között huszonhat ezüst és aranyfoglalatú smaragdokkal, fekete-fehér zománccal ékesített boglár, nás- fa foglal helyet. A műtárgy a maga nemében egyedülálló darab. A páratlan értékű, XVII. századeleji erdélyi ötvösremeket a közelmúltban a magyar határőrség ébersége mentette meg attól, hogy belevesszen a nemzetközi műkereskedelem útvesztőibe. Egy külföldi állampolgár megkísérelte e sokáig lappangott műtárgynak kicsempészését az országból. A lefoglalt ékszert Mihalik Sándor dr. főigazgatóhelyettes, a Nemzeti Múzeum szakértője — aki e tárgyat harminc évvel ezelőtt látta — nyomban felismerte. A bírósági ítélettel lefoglalt ékszert, mint nemzeti ereklyét, a Nemzeti Múzeum most megvásárolta, s így ez a csodaszép magyar ötvösremek méltó, végleges helyére jutott A forradalmi gondolatok terjedése A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatásának négy fázisát tudjuk megyénkben megkülönböztetni. Ezek közül az első a békemozgalom, a második — 1918 januárjától — a munkástanácsok létrejötte, a harmadik a Kommunisták Magyarországi Pártjának a megalakulása és a negyedik a Tanácsköztársaság lelkes támogatása. — E forradalmi megnyilvánulások hátterében igen széles körű, eddig még részleteiben fel nem tárt propaganda húzódik. Néhány mozzanatára a megyei levéltár anyagából tudunk rámutatni. A régi társadalmi rendszer megóvását elsőrendű feladatának tekintette a megye vezetősége és ezért már 1917 júliusában felfigyelt arra, hogy a nálunk levő orosz hadifoglyok számára küldött csomagokban szabotázs-felhívások is találhatók. A foglyok és csomagjaik fokozott figyelemmel tartására hívta fel, a lelkészek és a tanítók útján, a községeket, mivel falvaink- ban számos, munkára kiadott orosz tartózkodott. Ez még az oroszországi demokratikus forradalom időszaka és hihető, hogy a szabotázs-felhívások még az antantbarát Kerensz- kyék célkitűzéseit szolgálták. Az 1918 januárjától egymást követő intézkedések azonban már a „bolseviki propaganda” meggátlását célozzák. — Így egy januári főispáni rendelet egy „ha'dseregellenes” röpirat terjesztésének a megakadályozásáról intézkedik, amiről — február hó folyamán — kiderül, hogy nálunk sokszorosították. Ugyanekkor már nagy gondot okoz a főispánnak az Oroszországból hazatért hadifoglyok által terjesztett „forradalmi eszmékkel telített” propaganda. Baj volt a megyénkben élő orosz hadifoglyokkal is, mert ezek körében „a szociális eszmék terjesztésére” csoportok alakultak. Ezért elrendelték a hadifoglyok érintkezéseinek — főleg a lakosság körében valóknak — a megfigyelését. 1918. március 15-én a nógrádi járás főszolgabírója közli a jegyzőkkel a kassai katonai parancsnokság átiratát, amely szerint az Oroszországból hazatérő hadifoglyok nagy részét a „bolsevik felforgató eszmék” megfertőzték, és ezért meg kell akadályozni, hogy a polgári lakosság körében forradalmi tevékenységet fejtsenek ki. Március 20-án a főispán intéz leiratot, amely „a bolseviki eszmék terjesztése céljából szerkesztett orosz hírlapok és röpiratok” terjesztésének megakadályozására utasít. Ezek közt szerepelt egy olyan is, amely „a katonáink engedelmesség-megtagadására” vonatkozik. Ugyancsak a nógrádi járás főszolgabírája utasítja április 10-én a diósjenői körjegyzőt arra, hogy az Oroszországból hazatérő hadifoglyokat tartsák „szigorú ellenőrzés alatt”. A borsosberényit pedig, június 11-én, a főispán "endeletére hivatkozva, „a fogságból hazatért katonák aknamunkájának” a megakadályozására. valamint hangu- ’atuk figyelemmel kísérésére. — Júliusban többször foglalkoztatta a főispánt és a járások vezetőit az, hoev dr. Forgács Dezső és hadifogolytársai Krasznojarszkban „a hadifogoly proletárok részére” újságot alaoítottak és sürgetik a szerkesztőkre vonatkozó adatok beszerzését. Megszületik a megye vezető köreiben is a „guruló rubelekéről szóló mese. Ennek alapja egy belügyminiszteri leirat, amely szerint egy osztrák hadifogoly bolseviki propaganda céljaira „több millió rubellel” Ausztriába étkezett. A tény, a szigorú hadifogolyszűrések következtében, már önmagában véve is lehetetlen. A jegyzők azonban elhitték és éppen ez volt a céi: a társadalmi forradalom követelését „hazaárulásénak minősíteni. 1918 júliusában újabb gondjai támadnak az alispánnak. aki arról értesült, hogy az orosz fogságból hazatért hadifoglyok fel akarják gyújtani a termést, hogy így véget vessenek a háborúnak. Ezért rendkívüli figyelmet követel meg az aratásban részt vevő visszatért hadifoglyok magatartásával kapcsolatban. — Valami ilyenről értesült a főispán is, mert az a visszatérő hadifoglyok ..várható szabotázs-kísérleteiről”, illetve azok megakadályozásáról levelez a jegyzőkkel. Augusztus közepén pedig határozottan állítja, hogy az Oroszországból hazatért hadifoglyok körében szervezett háborúellenes mozgalom alakult ki, amit meg kell figyelni és az észrevételekről jelentést kell adni. — Szeptemberben már „a háború befejezésére irányuló forradalmi szocialista mozgalmakról" kér jelentést a főispán és az ilyen vonatkozású röpiratok hozzá való beküldését követeli. Még október 27-én is rendelkezik „az idegen illetőségű izgatok” megyénk területéről való eltávolítása ügyében. Igen figyelemre méltó, mert a mezőgazdasági munkára kiadott orosz hadifoglyokkal való embertelen bánásmódra is fényt vet az az 1918. január 2-án kiadott főispáni rendelet, amely az „orosz hadifogságban levő honfitársaink" érdekében, méltányos elbánást követel a nálunk levő foglyokkal szemben. Hogy a rendeletnek nem sok foganatja volt. igazolja az a sok intézkedés, amely a szökött orosz hadifoglyokkal kapcsolatban található. Szökevények azonban magyar részről is voltak. Ezek zömét a szabadságolt, de alakulataikhoz vissza nem térő katonák, az ún. „zöld káderek” tették. Az ő révükön, amint az egy márciusi főispáni rendeletből kitűnik, a polgári lakosság is fegyverekhez jutott. Áprilisban már arról értesülünk, hogy a katonaszökevényeket megyeszerte rejtegeti a polgári lakosság. Augusztusban pedig az derül ki, hogy az orosz hadifoglyok nagyarányú szökése, „a hazai lakosság rábeszélésére” történik. Bonyolítja az ügyet, amint az egy júliusi alispáni leiratból kitűnik, hogy a hadifogságból hazakerült magyarok orosz egyenruhában járnak, orosz hadifoglyoknak tüntetik fel magukat, hogy na kelljen újból bevonulniok. Általános a békevágy. 1918 júliusában a tanfelügyelő átiratából derül ki, hogy a hadi- kölcsönt gyűjtő tanítók munkáját a jegyzők a legnagyobb ellenszenvvel kísérik — nyilván a falu túlfeszített hangulata miatt. Augusztusban figyelmeztet a főispán arra, hogy a vasutasok az olajba vasreszeléket szórnak, mert Szabót* a Ifi hátúén az így kimarja a csapágyakat. és ígv, a közlekedés béní- tásával akarják kierőszakolni békét. A szobor egyelőre deszkaalapzaton áll, a gipsz vakító fehérségű anyagába öntve. Megrlövelt méretű teljes alak a drámaköltőről, szigorú dísz- telenségbe komponáltam Varga Imre, a szobrász így, ilyennek képzeli Madách Imrét. Az ember belső jellemét vetíti rá a külső látványra is. Nem a zsinóros öltözékű Madách ez, a megyei tisztségviselő, hanem a töprengő, álmodozó, próféciás csesztvei remete. Péter apostolt gondolom ilyen puritánnak, ahogyan a Tragédia költője itt előttem áll. Kérdezem a művészt: milyen indítékok sugallták, hogy így mintázza Madáchot. Kérdésemre kérdés a válasza: — Szereted a romantikát? Nem éltem, hogy mit akar, de tagadó a válaszom. — Hát körülbelül ezért. — mondja aztán — Én sem. A felfogásom az: ítélhetik zseninek vagy dilettánsnak Madáchot, abban azonban azt hiszem nem tévedek, hogy nagyon egyszerű, rendkívül tiszta és puritán jellem volt. Azt éreztem hát legfontosabbnak, hogy lefejtsem róla a sallangokat, melyeket a romantikus Madách-szemlélet, a történelem- és irodalom- szemlélet rárakott. Hogy ezektől letisztítva, egyedül a belső valóságát láttassam, minden zavaró és elterelő felesleg nélkül. — Mikor mondhatjuk magunkénak a művet? — A feleletben nem én vagyok az illetékes. Én a feladattal, a megbízatással idestova egy éve elkészültem. Önteni kellene, a munkának azonban nincs szorgalmazója. Amióta a magam dolgát befejeztem, szinte felém se néznek, pedig szerettem volna felállítása előtt kiállításon is bemutatni. Sajnos, a bronzöntőben kicsi a kapacitás, ha nem szorgalmazza valaki, ítéletnapig gipszben marad a mű. A megyének, a városnak kellene sürgetnie. Amennyiben igényli a szobrot. Kis szünet után így folytatja a méltatlankodást: — Meg kell mondanom, másfelé jóval több a figyelem az alkotások szerzésének lehetősége iránt. Székesfehérvárról például a könnyűfém!- művek igazgatóságától kaptam meghívást és lehetőséget, hogy dolgozzam. Lementem és alumíniumanyagból készítettem kompozíciókat számukra. A gyárban, anyagot, gépeket, embereket adtak, a munkásszállóban laktam, az üzemben étkeztem, és boldogan dolgoztam egyetlen fillér szolgáltatás nélkül. így is lehet szobrot szerezni egy városnak, vagy üzemnek. S nemcsak én vállalkozom hasonlóra, de több más művésztársam is. ha módot kínálnak rá. Ha azt akarják, hogy modern, huszadik századi kompozícióik legyenek, Salgótarjánban is találni üzemet, amely követheti a fehérvári kezdeményezést — Hogyan lehetne mindenek előtt az elkezdettél befejezni mégis? — keresem a megoldás útját. — Ha most hozzáfognak a? öntéshez, akkor is decemberre készülne el felállítható állapotban. — Hol láthatja majd a város? — Nagyon szép környezete' szemeltünk ki. A főtérre kerülő felszabadulási emlékmű. Somogyi József szobra mögött a Madách-szobor a könyvtár és az új gimnázium közti hegyhajlaton kap helyet. A bazaltbányában háromméteres bazalttűt robbantana!: ki, annak a hegvére állítjuk — Szobor, a tű hegyén? — Szó szerint úgy. És nagyszerű látvány lesz a főtérről. Ügy hiszem, díszére lesz a varasnak. Hogy mikor?... Az, sajnos, már nem rajtam múlik, hogy mielőbb azzá legyen. (barna) Az ilyen és hasonló megnyilvánulások szolgáltatták a keretet a, megyénk munkásosztálya körében megnyilvánuló és szervezettnek tekinthető baloldali szociáldemokrata és 1918 folyamán már sokszor kimondottan kommunista jellegű propagandához. A munkástanácsok után. 1918 októberében, megalakultak a katonatanácsok és a nemzeti tanácsok. Az őszirózsás forradalom nyomán n'-dig lehetővé vált. hogy a kommunisták oártja legálisan is megalakul, ion. Dr. Belilzkv .János fjjalili hal szövetkezei! lakás Paszlon Mint jelentettük, Pásztőn tizenkét., két és félszobás komfortos lakás épül a KISZ-la- kások közelében. A megyei szervek méltányolták a községi tanács érvelését, s háromszázezer forintos segítséget adnak ahhoz, hogy Pásztón további hat, egy szoba komfortos szövetkezeti lakás épülhessen. Az új lakások jövőre, nyár derekán készülnek el.
