Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-07 / 237. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, ECYEStlLJETEK’ NÖSRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD Mf GYEI 8 I jO T T S Á G.A ÉS A" M E G Y E I TANÁCS EAFMA XXIII, ÉVF. 237. SZÁM ARA: 50 FILLER 1967. OKTÓBER 7., SZOMBAT ÜlésesetI a tsz-szövetség előkészítő bizottsága Előkészületek a küldöttközgyűlésre Amint arról már korábban hírt adtunk, október 12-én tanácskozásra ülnek össze Salgótarjánban a szécsényi, a pásztói, valamint a salgótarjáni járás termelőszövetkezeteinek küldöttei. Az összejöve- fel célja, hogy a Palóctáj Területi Szövetség után megalakítsák a megye második társadalmi szervét, a három járás közös gazdaságait összefogó szövetséget. A területi szövetség előkészítő bizottságának utolsó ülésére tegnap került sor Salgótarjánban. Az értekezleten az előkészítő bizottság tagjai mellett részt vettek a járási pártbizottságok és tanácsok képviselői is. Az ülésen ott volt továbbá Kiss József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának osztályvezetője, valamint Hajczinger György, a megyei tanács mezőgazdasági- és élelmezésügyi osztályának vezetője is. Tóth Béla a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, az előkészítő bizottság elnöke többek között a küldöttértekezlet beszámoló tervezetének vitájára tett javaslatot. A tervezethez Sümegi János, a szécsényi termelő- szövetkezet elnöke, Boros Béla, a ceredi közös gazdaság vezetője, Polló László, az erdőkürti tsz főkönyvelője, Báli András, a szécsényi járás elnökhelyettese, Herencsényi József, a salgótarjáni járás elnökhelyettese, valamint Kiss József, a megyei pártbizottság osztályvezetője fűzött kiegészítőt. Különösen -a hegyvidéki adottságokkal rendelkező járásokban kísérletként alkalmazott ártámogatásos rendszer tapasztalatai váltottak ki élénk vitát az előkészítő bizottság ülésén. A bizottság tagjai, a meghívott vendégek a közös gazdaságokban szerzett ismeretek, tapasztalatok alapján méltatták a végtermék szerinti dotáció előnyeit, s korlátáit. Az előkészítő bizottság úgy döntött, a beszámoló végső kidolgozásánál figyelembe veszik a tanácskozáson elhangzott észrevételeket, hasznos javaslatokat. Végezetül az ülésen megvitatták a küldöttközgyűlés technikai előkészületeit. Szó esett az alakuló területi szövetség állandó bizottságairól, valamint személyi kérdésekről is. Üzemeinkből jelentjük ! Ülést tartott az A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteket! ülést tartott. Törvényerejű rendeletet fogadott el az állami szervek és szövetkezetek gazdasági és pénzügyi rendjének szabályozásáról. Felhatalmazta a kormányt, hogy á gazdaságirányítás új rendszerének megfelelően szabályozza a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjét. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel szabályozta a lakosság községfejlesztési hozzájárulásának rendszerét. Az új törvényerejű rendelet a tanácsok önállóságának növelését, az alapvető egészségügyi, szociális, kulturális és kommunális szükségletek kielégítését, az ezt szolgáló tanácsi fejlesztési alap létrehozásának elősegítését célozza. A tanács az áltaElnolil Tanács lános jövedelemadó és házadó fizetésére kötelezett lakosságra községfejlesztési hozzájárulást vethet ki;-ennek összege a . jelenlegivel azonos marad. A korábbi jogszabályokkal szemben a tanácsok felhatalmazást kapnak arra, hogy a helyi szükségletek gyorsabb ütemű kielégítése, illetve a lakosság külön igényeinek teljesítése érdekében a község (város) lakosságától — önkéntes vállalás alapján és meghatározott célra — az általános fejlesztési hozzájárulási kötelezettségtől független hozzájárulást is szedhessenek. A törvényerejű rendelet 1968. január 1-ével lép hatályba. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Növekszik a magyar—NDK árucsere Rövidesen kezdődnek az államközi tárgyalások A Német Demokratikus Köztársaság a magyar külkereskedelem második legnagyobb kereskedelmi partnerévé lépett elő, s a forgalom alakulásáról, valamint az e hónapban megkezdődő államközi tárgyalások előkészületeiről az MTI munkatársa a Külkereskedelmi Minisztériumban a következő információt kapta: — Ez évben az árucsere megközelíti a 300 millió rubelt, s így a Szovjetunió után az NDK-val bonyolítjuk le a legnagyobb arányú forgalmat. Az országaink közötti kereskedelem ez évben 12 százalékkal haladja meg a tavalyit, és az előzetes felmérések szerint várhatóan 16—17 százalékkal nagyobb lesz a hosszúlejáratú államközi szerződésben erre az évre előirányzottnál. — Mind az exportban, mind az importban a legnagyobb tételeket a gépipari gyártmányok jelentik. Az NDK vállalatai ez évben többek között, ezer, magyar gyártmányú traktort, ezer Ikarus buszt, nagymennyiségű irodagépet, műszert, háztartási elektromos készüléket vásároltak. A magyar exportban számottevő ezenkívül á bor, a vaj, a növényolaj, a húskonzerv, és a friss gyümölcs. Az NDK-ból származó termékek között ugyancsak megtalálhatók a közúti járművek^ ez évben például 1600 W—50 típusú tehergépkocsit vásároltunk. Növekedett a személygépkocsibehozatal is. Az NDK gyártmányú személygépkocsikból, a Trabantból és a Wartburgból több mint kilencezret importálunk — ezerrel többet, mint tavaly, ötmillió rubel értéket képviselnek azok a mezőgazdasági gépek, amelyek ez évben gazdaságainkban munkába állnak. — Az 1970-ig történő szállításokra vonatkozó hosszú lejáratú export-import szerződések értéke mintegy 100 millió rubel. Hosszúlejáratú szerződések alapján bonyolódnak majd a következő években az autóbusz, a traktor, a közúti jármű, az irodagép szállítások és ilyen szerződés alapján szerzünk be nagyobb mennyiségű építőanyagot, parkettát, ajtókeretet. A két ország külkereskedelmi vállalatai 1968-ra is számos magánjogi szerződést kötöttek, és a kötésállomány megközelíti a jövő évi forgalomnak csaknem a felét. Ily módon jó előkészítés után kerül sor az e hónapban kezdődő államközi tárgyalásokra, és kedvező lehetőségei vannak annak, hogy a két ország közötti árucsere dinamikus fejlődése a jövő évben is folytatódjék. Nehéz lesz a negyedik évnegyed Néhány üzemünk év végi hajrával búcsúzik a „régi” mechanizmustól A lakosság téli ellátásáért Nyugodt hangulatban zárták az év harmadik harmadát az ÉMÁSZ Salgótarjáni Üzletigazgatóságán. A szocialista üzletigazgatóság címért küzdő kollektíva az előzetes adatok szerint teljesítette a harmadik negyedéves tervet is, és csupán az a kérdés, hogy mennyivel, örülnek a Tűzhelygyárban is, mert a szeptemberi termeléssel sikerült pótolni az előző két hónapban keletkezett — igaz nem túlságosan nagy — elmaradást. Néhány más salgótarjáni vállalatnál azonban nem egészen egyértelmű kilátásokkal kecsegtet az év utolsó harmada. Lesz. ahol előreláthatólag év végi hajrával kell búcsúztatni a „régi” mechanizmust. Az előzetes adatok szerint az ÉVM Nógrád megyei Építőipari Vállalat teljesítette harmadik negyedéves tervét, sőt azt mintegy kétmillió forint értékű munkával túl is szárnyalta. Hajrára kerül sor [azonban néhány, a megye fejlesztése szempontjából nagyfontosságú objektumon. A ZIM Salgótarjáni Gyáregységének rekonstrukcióján például hosszú hónapok kényszerű elvesztegetését kell, amennyire lehet, pótolni. A tervezett és kijelölt harminchárommillió forint értékű beépítésről természetesen már szó sem lehet, de az építés- vezetőség mindent elkövet, hogy húsz—huszonkétmillió forint értékű munka elvégzésével némileg csökkentse az elmaradást. Ugyancsak nehéz helyzetbe kerültek az Arany János utcai lakótelep építői, mert az ÉVM Építkezéseket Gépesítő Vállalat szeptember 19 helyett október 5-re küldte a toronydarut. Emiatt már minden remény elveszett, hogy a százhatvan lakásos épület elő- regyártott vasbeton szerkezetét még az idén összeszereljék. Hajrára van kilátás a megyeszékhely két üveggyárában is. A Salgótarjáni Síküveggyárban az előző hónapokban keletkezett termelési hátrány szeptemberben tovább növekedett. Az előírt hétszázhúszezer négyzetméter üvegnél, csaknem negyvenezer négyzetméterrel kevesebbet húztak; csomagolási, szállítási tervét nyolcvankilenc százalékra teljesítette a gyár. Enyhíti az aggodalmakat, hogy a Zagyva II. üzem szeptemberben huszonkilencezer négyzetméterrel több üveget adott a tervezettnél, s az elöregedéssel kínlódó Zagyva I. üzem októberre mintha megemberelte volna magát. így a már több százezer négyzetméter üvegelmaradás pótlására még van esélye a gyárnak. A tő- késexport-tervet szeptemberben is kilenc százalékkal túlszárnyalták Zagyvapálfalván. Ezzel ellentétes a helyzet az öblösüveggyárban, ahol az üvegtermelő üzemek ösz- szességükben ismét túlteljesítették a szeptemberi mennyiségi tervet mégpedig egy és háromnegyed millió forint értékű áruval. Nem szűnt meg azonban a tőkésexport-adósság növekedése ebben a hónapban sem, amely a már két és fél milliós exportterv-csökkentés ellenére ismét a másfél millió forinthoz közeleg. A gyár műszaki és munkás kollektívája ezt a hátrányt az évből maradt három hónap alatt csak erejének megfeszítésével hozhatja be. A gyár vezetői egyébként külön prémiumban részesítik azokat az üvegtermelő brigádokat, amelyek száz, vagy annál magasabb százalékra teljesítik a rájuk kirótt feladatokat. A megye legnagyobb éléstára az idén is a MÉK kezelésében lesz, ami nem kis gondot és felelősséget ró az értékesítő központra. Annál is inkább, mert a burgonyánál megnehezíti a tárolást a szokásosnál gyengébb minőség, egyes árucikkekből pedig — így a gyökérből, sárgarépából, fejeskáposztából — terméskiesésre lehet számítani. A korábbi évek tapasztalatainak és a lakosság igényeinek figyelembevételével az 1967—68-as tárolási tervet ösz- szesen 572 súlyvagonban alakították ki. Ebből a burgonya 450, a vöröshagyma és a fejeskáposzta 20—20, a vegyes zöldség 18, a sárgarépa 15, a gyökér 10, a dughagyma három, a fokhagyma 1 és az alma 35 vagon. Az előirányzott mennyiségnek megyénk közös gazdaságai csak a 85 százalékát tudják adni. A nálunk alig termelt vöröshagymát, fokhagymát, dughagymát és almát csaknem teljes egészében idegenből kell behozniuk, a kelkáposztát, zellert, gyökeret és fejeskáposztát pedig jelentős részben más megyékben szerzik be a Nógrád megyei termés kiegészítésére. A tárolások zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a megyei központ a telephelyekre tárolási felelősöket jelölt ki. Az előkészítő munka során a tárolókat fertőtlenítették és a prizmázáshoz 60 vagon szalma beszerzésére is intézkedés történt. Mivel a salgótarjáni nagy raktár a tervezett határidőre nem készült el, a pásztói, a szécsényi, a dejtári és a ka- raneslapujtői szabadtéri tárolóhelyeken kívül a salgótarjáni és a balassagyarmati üres pincék igénybevétele is szükségessé vált. A tárolási munkákat szeptember elsején kezdték el és eddig burgonyából 244, vöröshagymából 30 vagonnal került a tárolótelepekre. Az idén már —a nagyobb önállóság adta lehetőségeket kihasználva — a földművesszövetkezetek is bőségesebb mennyiségű zöldség- és gyümölcsáru készletezésére vállalkoztak. Szirék 1400, Pásztó 960, Karancslapujtő 530, Nádújfalu 470, Romhány 400 mázsa zöldárut tárol. Kevesebb: 50—100 mázsa zöldségfélét tesz el a téli hónapokra a salgótarjáni, a nagyoroszi és a litkei általános fogyasztási és értékesítési szövetkezet. Szé- csény és Balassagyarmat vállalta körzetének teljes ellátását, s ezért más megyékből is szerzett be zöldárut. Az értékesítési központ és az ímsz-ek közös erőfeszítései reményt nyújtanak arra, hogy az időjárás okozta gyengébb termés ellenére is, megfelelő mennyiségű és minőségű zöldség és gyümölcs áll a tél folyamán a lakosság rendelkezésére. Nagy ütemben folyik az Ipoly szabályozása Balassagyarmat térségében. A Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság emberei a jó időt kihasználva a Vagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munka versenyben igen jó eredményt érnek el. Eddig már háromezer méteren elkészítették az Ipoly új medrét, s több mint háro mezer-nyolcszáz méteren pedig új töltést építettek. A rendelkezésre álló gépek segítségével naponta mintegy hétezer köbméter földet mozgatnak meg most is. Képünkön: munkában a földgyaluk Koppány György felvétele
