Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-01 / 232. szám
4 WÖGR AO 1967. október 1., vasárnap Örökké élő emlékéi Látogatás Szovjet-Lettországban Fokozott érdeklődéssel ke- része a Szovjetuniónak, együtt közügy lett A Lett Köztársa- egyetemeken A szültünk lettországi útunkra és nőtt és halad annak népgaz- ság — bizonyos ágazatok ki- gyárban a dolgozókban ennek több oka volt. Az 50 daságával. A lett nép a szov- vételével — teljesen áttért az középiskolai vééggel éves szovjetország több vidé- jet népek közösségében törté- ötnapos munkahétre. rendelkeznek, pedig ezer kén jártunk már, de ezúttal nelmének legvirágzóbb kor- „ munkást foglalkozta Naegy olyan köztársaságba utaz- szakát éli. Ezen alapvető és Több üzemben találkoztunk gy0n tetszett nekünkerestunk, ahol a szovjethatalom meghatározó benyomásunk az Ifjúság nevelesenek egy kedelem és a vendjipar nem is olyan régen ünnepelte mellett természetesen még 1§en ertekes es hasznos moz- szervezett, igényes kája. negyedszázados születésnapját igen sokat láttunk, tapasztal- zanak^v,a1' , z eloszor üzembe Hogy ez Rigában Es ha szamba vesszük a fa- tunk.----- nagyon eredeti, régi mos iszta megszállás éveit Lett- , __ „ igazolványukat csak azután kap- dern negyedekre oszgzta országban a dolgozó tömegek j t ,f az Pevik lecat.I jak ,n?eg’-. aynik?'I, mar megis' és kedves városban van, alig több mint 22 éve intézik tuáhk^bb beszédtéiS Itt a mertek, akkor azonban egy kicsit természete de hazájuk dolgait szabadon. Ré- eazdasá2i reformra a vállala- 'lr?I}eP^yes formában, idős. bármerre jártuk a .két, gebben hallottuk, hogy a lett ^,k fokozatosan temek át. teklntelyes munkások keze- burzsoa-paraszt part két évű- Láttunk olyanokat> amelyek boL zedes uralma alatt mestersé- már több mint egy éve az dj Gyárakban szinte ---------g esen visszafej lesztettek az or- rendszerben dolgoznak és hol kiemelkedő gondot fordí- tuak\ . szag iparat, azzal eryelve, ol kat> amelyek csak most tanak a dolgozók képzésére. Aki az utóbbi évekért hogy az ország jovoje kizáró- késziilnek áttérni. TÚ1 azon, Ezt nagy tervszerűséggel, szi- f Szovjetunióban, sok*al- ag. a kisparaszti gazdálkodás bogy a reform hatása már gorúan az igényekhez mérten 1°tt azokról az íntézhek- ennek most igen pozitív> valameny- végzik. A rigai vagongyárban ro1' a®ely* az SZKlöz- kovetkezteben 1940-ben az or- nyiünknek feltűnt, hogy az a munkások több mint 10 szá- pontl Bizottsága 196o ar- szag gazdasaga hihetetlenül Jj szi3,ztéma.. _ ahogy ott ^éka középiskolában és és más plenumokatorz képét mutatott. Azt is ”pJvezik _ célkitűzéseit mi. technikumban tanul, munka- ro2atai nyomán a mezqa- tudtuk, hogy az imperializmus iyen jól ismerik a dolgozók. A ja mellett, s az üzemnek 60 sag Dán szuletteK. öar <*o- szovjetellenes propagandájá- vállalati fejlesztés például társadalmi ösztöndíjasa tanul járásban "eltöltött ok nagyon korszerű, áru jói ellátott, áruházszerű sket minden- ízléses éttermekeiiálAz ogri járási szövetkezeti áruház ban mindig fontos helyet kaptak a balti köztársaságok, így a Lettországgal kapcsolatos rágalmak. Bár hazánk tapasztalataiból jól ismertük ezek „realitását” nagyon érdekelt bennünket, hogyan él Szovjet- Lettország, — amelynek területe mindössze 0,3 százalékát, lakossága egy százalékát teszi ki a Szovjetunióénak, — hogyan illeszkedett a testvéri szovjet köztársaságok családjába, hogyan fejlődött a szovjethatalom éveiben. Megérkezésünkkor lett elvtársaink csak röviden tájékoztattak bennünket, mondván, három hét alatt lesz alkalmunk körülnézni és közben majd kialakul véleményünk. Lettország nem nagy területen fekszik, ezért viszonylag könnyű volt utazásunk első részében kialakítani alapbenyomásunkat: magas színvonalú népgazdasággal rendelkező, kulturált országban járunk. Ahogy azután múltak a napok, világosan kirajzolódott előttünk az ország rohamosan fejlődő ipara — a vagongyártástól a rádió- és híradástechnikáig, a textilipartól a bútorgyártásig, korszerű erőművei, igen magas termelékenységű, főleg állattenyésztéssel foglalkozó mező- gazdasága — Szovjet-Lettor- szág életének megannyi színes oldala, csodálatos tájaival. Lettország ipara ma hússzor annyit termel, mint a bur- zsoá hatalom éveiben. A rigai VEF rádiógyár, amely többek között a világszerte ismert „Szpidola” tranzisztoros rádiókat gyártja, ma egy hét alatt termel annyit, amennyit 1940-ben egy év alatt. A Szovjetunióban gyártott villanyvonatok 29, rádiók 23, távbeszélő állomások 60 százalékát gyártják ebben a köztársaságban. Hogyan lehetséges ilyen rohamos fejlődés? — érdeklődtünk mindenhol —, és a válasz egyöntetű volt: Lettország szerves és harmonikus számunkra mégis ezek ie- ző hatásáról tanúskodta A reális és stabil felvátsi rendszer kialakítása, az a- gi ösztönzés elvének fontabb alkalmazása je5s mértékben hozzájárult ai- Siguldai táj javításához. Ennek köve- évente három és fél ezer hek- dag forradalmi hagyományaik ménye, hogy a járás kolh- tárt tesznek Ily módon termő- vannak. A lett pk ban két év alatt 30 százt vd Az említett kolhozban meg- az 1905-ös forradalom során i kai nőtt a kolhoztagok > mutatták nekünk azokat a te- aktív harcokat vívtak. Az o • delme. Igen megnyerő t rületeket, amelyeket tavaly és tóberi forradalomban, s Keso például az a szigorú köz, tavaiy előtt, nagyszerűen gé- a lett vörös lövészek a pr - dasági felfogás, ahogy a „1 pesjtett és szervezett munká- letariatus leghusegesebb egy peszisz” kolhoz elnöke t vaj változtattak termőfölddé, ségei voltak, többek kozott so koztatott bennünket a sző' „ . , káig Lenin és a szovjet Korkezet dolgairól. Itt találk Sokáig fogjuk emlegetni az mány személyes vedelmet láttunk a gyakorlatban azokki „Enkursz” halasz-kolhozban ták el Csak tanulni lehet ab- talajjavítási munkálatok! eltöltött orakat. m ,talan ”5™ ból, ahogyan ezeket a tradi- amelyekről ugyancsak sói is elsősorban a gazdag t - ^ókat ápolják és ifjúságuké hallottunk a Szovjetuniódnikai ellátottság, a magas Ke- ezeknek mély tiszteletere ne- Lettország azok közé a közti resetek és a kolhoztago iran i vebk Ha már a hagyom»- saságok közé tartozik, ah gondoskodás (3 ev alatt 90 nyoknai tartok: Lettországban igen kevés a termőföld, lakást épített szamukra a szó- meglepően impozáns korus- sok a mocsaras, lápos taL'Vetkezet) gyakorolta ran a kultusszal találkoztunk. Szí n - tehát a lecsapolási' munkátfegmélyebb hatást, hanem az te nehéz visszaadni azt, állótoktól nagyban függ a mpmberek határtalan szívélyes- gyan az emberek szeretik a zőgazdaság jövője. Ezeket sége, az edzett, optimista es kórus-művészetet es amilyen munkákat teljes egészében a>ntudatos féltő gonddal ápolják azt. Van állam finanszírozza (egy hek Lettországban igen jelentős üzem, ahol két-három kórus tár lecsapolása 300—400 m hagyományok szeretete. Az ;s működik. A szokásos évi beibe kerül). Az ogri járásba® igaz, hogy a letteknek gazNyikolaj Amoszov. Szív és gondolat FORDÍTOTTA: RADO GYÖRGY igyzések. És velük együtt laga a kórtörténet. Nem az, nely ott feljegyezve áll, hasin az a másik, amely sze- em előtt suhan el. Menyeire összefonódott most ndez: Szasa, a betegsége, én sejtéseim é6 a sebészet. Talán valahol hibát követte el Szásával kapcsolatban? Ián éppen azzal a billen- tlvel? !n nem szavakban gondolSztyopával elbántam. Nekem Nem tudom őket rendre szok^rTTaívor^naT1Már ,emondtam W^EztTz “egTsz kórtörA műtét tervet én magam gondolatom az gpiV ,u. C- f‘atszik' ebben csődöt mond- tétet betéve tudom, szavakadom elő. A baloldali mell- műtétrp össz™nt™íuovetkezo tam. Mondják, léteznek kli- rsnincs is szükségem. Csak kasüreg, majd a szívburok önérzete ehhezSlLi Z.ty°’ mkak' abo1 kilenckor operál- egegy kép villan fel élőt- feltárása. A mesterséges vér- pgv nnr<!7em v k- • 6P^S , nak es minden olyan pontos, tel Hosszas beszélgetések keringést hajtó motor bekap- nnLo^ék V-ií mmt aZ óramű- Irigylem őket. vümsebességgel csolása. Hipotermia: a test fé sült T íróasztalom teli munkák- el- csak a lé ______ „ m esterséges lehűtése. A bal Ezzel evőzöm m m !L_„ et' kai, de részint unalmas, ré- nyoot. Írás, olvasás közben szívpitvar felmetszése. A bil- valahol A,, „gam' szint kellemetlen ügyek, az >mbert szavak — durva lentyű ellenőrzése. Ha vitor- kis „onrinlat fl , ff. go”osz Disszertációk, melyeket véle- vág kifejezéstelen szavakIái nem nagyon változtak el, keiiPtt vninn em ményezésre küldtek meg ne- súla terheli. Létrejön-e va akkor plasztikai eljárással be fizetní foesz ” Tlven „S | 3 kem- Az itteni fiatal kollégák lah a pusztán gondolatokkal kell varrni a billentyűgyűrűt, »vökerezilr ^ „tudományos dolgozátai”. És fojtott véleménycsere? ÁbHa kétes ennek a hatékony- han f - t.f . . * vegyes levelek olyan betegek- ránkép. Ügy mondják, elősága, akkor egy mesterséges Sehai Ürrá .. P dS' töl< akiket állapotuk súlyossá- ford ilyesmi, de csak közebillentyűt is belevarrok. Ez erÄm jk. ... . i. ' _e^z Sa miatt nem lehet operálni, li hzzátartozók között. „Szabiztosan kiküszöböli az elég- c?tv„n. Hogyan vigasztaljam meg vaknélkül is megértik egytelenséget és egyúttal meg- semrnj köze kez őket? Nincs időm hosszú le- más’. Előfordul az ilyen? könnyíti a szívműködést is. _ ' velek írására. De szavaim sin- Nem nem hiszem. Primitív Minden bizonnyal megköny- Dolgozószobámba megyek, csenek, úgy hiszem. Egyva- doloi nyíti: ez mutatkozott mind a y ülök. Elgondolkozom. Össze lami kellemes, ezt már isme- Miyen pocsékul érzem makísérleti síkon, mind pedig a kojl szeunem magam — itt, rém, de kedvem kerekedik gam [Nyilván ilyen lehet az két betegnél. belül. még egyszer elolvasni. A kis embeek érzése a háborúban, Kérdés vagv meeieevz« u,Mi.ly^n kényelmetlen aszó- Katya mamájától. Hogy is a döitő ütközet előtt nem hangzik el. A fiatalab- ,epte'en vagyok meg- ívták/ Elfelejtettem. Szkle- Megsmerkedésünk. A röntbak talán restellnének kér- ~-t° °rnyezetet teremteni rozisa volt. Persze, Szadofje- gen-os;tályon, a járóbetegek dést intézni, az idősebbekkel Egye meg a fene. va- „Kedves Professzor! Teg- rendeltén. Rengeteg sok pépedig már mindent megtár- ""v Ti ^ an' ciens. Fiatal férfi, mitrális gyaltunk. S ráadásul mégha- S2£“^ a , ?,PeráclÓk elött nak\hogy. ™perált. Ezt a sztenózhsal küldték hozzánk, ragszanak .rám, ezért nem ”ra’kod™™ ^1 magamon: napot m, jobban megünnepel- akarják Asszisztenseim- M» eg elkodosulne az agyam, luk, mint a születésnaporijr vaszü'evna és két ül ? * k6Zem ÍS jobban resz- TV-V” Ez jdlesik' tál orvos: Zsenya meg Va z- ke'ne , , ^íódttunk ezzel- m>'e « nem ja. Az altatást Gyiml végzi k°SSPm l a fígyel- JOttUnk- Igy volt' — azaz hivatalosan: Dmitrij ^emet. ^zok ott e^y óra No gyerünk, nézzük át még Alekszejevics. hosszat elpiszmognak. Min- egyszer Szasa betegségének a i™„f . , dlg lgy van: amíg előkerítík történetét. Néhány hónap és A konferencia veget ért. a nővért, az egyik vagy má- milyen vaskos. Egész kö^ — Neti sztenózis. Harmadfokú elegtelenség. Hej, azok a belgyógyászok! Még ma is többnyire helyte v. i ... .. , len diagnózissal küldik hozNogyerunK, nézzük at meg zánk betegeket... Azért mégsem szabad szidni őket: ez a legtöbb ismeretet igény— -----— ---------- —=—- lő szak. Ilyennek kell lennie. L everten távozunk. Látom, sik orvost, a tolókocsit, amíg való. senkinek sem tetszett, ahogy beadják az in jekciókat... Analízisek. Fényképek, Fel- (Folytatjuk) dalos találkozókon, túlzás nélkül tízezrek lépnek fel. Ezek a fesztiválok igazi népünnepélyek. Kis csoportunk hosszabb szovjetunióbeli tartózkodása alatt megszokta, hogy itt bizony Igen sok nemzetiség él, és nemcsak egyenlő jogokat élvez, hanem a kommunizmust építő hatalmas ország természetes gazdájának tekinti magát, és például az ukránok, grúzok, oroszok, észtek, tadzsikok számára Moszkva, Bratszk, a Fekete-tenger egyformán a „miénk”. Ez a benyomásunk tovább erősödött Lettországban is, pedig ennek a köztársaságnak a történelme, kultúrája sok sajátossággal rendelkezik. A lakosság nagy többségét természetesen a lettek teszik ki, és ez az iskolarendszerben, a könyvkiadásban, a színház- és filmpolitikában, az utcai, üzleti, intézményi feliratokban és nyelv- használatban, a vezetők kiválasztásában hűen tükröződik. Jellemző például, hogy milyen hatalmas arányokban növekedett az utolsó húsz év alatt a lett klasszikus írók és költők könyveinek kiadása, a példányszámról nem is beszélve. Benyomásaink elbeszélése talán nem lenne teljes, ha nem szólnék arról, hogy a lett elvtársak mindent megtettek ott-tartózkodásunk hasznossá tételéért. Büszkén mutatták eredményeiket, de egyenesen beszéltek gondjaikról: a lakás- problémáról, a munkaerő-hiányról és más fejlődési nehézségeikről. Mindenhol szeretettel foaadtak bennünket, és — amelvhez a Szovjetunióban már hozzászoktunk — jól ismerik Magyarországot, kultúránkat, és a magyar ipar sok terméke nagy tekintélynek örvend Lettországban. Barátoknál és testvéreknél voltunk Szovjet-Lettországban, és ha majd idők múltán a látogatásaink emlékei között kutatunk, az itt szerzett emlékeink örököseknek bizonyulnak. Havas Péter
