Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-21 / 249. szám
1067 október 21., szómba! N 0 0 R A 0 3 illékony ság, nyereség r Átszervezés a Síküveggyárban A Salgótarjáni Síküveggyár idei termelési terve százötvennégymillió forint értékű áru előállítását írja elő. Már most ismeretes, hogy ez az összeg jövőre kétszázmillió forint fölé nő, jelezvén, hogy beértek azok a műszaki, technikai, technológiai változások, amelyeket a gyár vezetői 1965 óta lépésről lépésre valóra váltottak. A gyár megszilárdult és egyre eredményesebb gazdasági, •műszaki irányítását, a munkások felfelé ívelő termelési kedvét is nyugtázza az Üvegipari Országos Vállalat vezér- igazgatóságának döntése, a belföldi piac teljes síküveg ellátályok gazdálkodási önállósága. Az egységek saját bér-, anyag- és segédanyag-kerettel rendelkeznek, melyek mértéke a központilag megállapított normákhoz igazodik, önálló lesz állóeszköz-gazdálkodásuk is. A részlegeket megterhelik az állóeszközök értékével, illetve az alapanyag bankhitelek összegével. Az önálló gazdasági egység termelési költségeit a bér- és anyagnormák, valamint az állóeszközök értékének megfelelően veszi tudomásul a gyár főkönyvelősége. Minden olyan költségtúllépés, mely nem eredményezi a nyereség sát valamint az export és import tömegének növelését, magával szervezését, lebonyolítását a Salgótarjáni Síküveggyárra bízta. Az 1968- január 1-től életbe lépő kibővülő hatáskör, a termelési volumen nagy léptű előrehaladása arra késztette á gyár vezetőit, hogy gyökeres átszervezést hajtsanak végre, a mainál hatékonyabb üzemi irányítás kialakítása érdekében- Az intézkedéseket műszakilag alátámasztja, hogy tavaly és az idén befejezték az alapvető műszaki fejlesztési problémák megoldását. A gyár jelenlegi ügyrendjében a termelési osztály és a termelő üzemek jogviszonya tisztázatlan volt. A termelési osztály beosztott dolgozói nem adhattak kötelező utasítást az üzemek vezetőinek. A beavatkozás és a döntések ilyen korlátozása miatt mind gyakrabban jelentéktelen ügyekben is az igazgatóhoz és a főmérnökhöz fordultak. Ez csökkentette a termelő üzemek, a termelési osztály felelősségét, ráadásul aprólékos, napi operatív feladatok tömegét zúdította a gyár felső vezetésére. A gyárban, már az idén okvonja az egység gazdaságiműszaki vezetőinek kitűzött prémium ötvenszázalékos csökkentését. Tisztázták a termékáramlás útját is. Az eddigi üzemközi átadás formális volt, a bizonylati fegyelem gyenge. Bár az üzemben sok minőségi ellenőr tevékenykedett, az ellenőrzés — sok bába közt elvész a gyermek — még sem töltötte be szerepét. Ezért a MEO a következőkben csak a végtermék kiszállítása előtti ellenőrzést végzi. A gyártásközi minőségi ellenőrzést az egységeknek kell megoldavégrehajtott műszaki fejlesztés nem hoz magasabb termelékenységet, jobb minőséget 1— végső fokon több nyereséget — az növeli a gyárrészleg költségszintjét, végső fokon csökkenti a nyereség felosztható részét is. De a gazdasági önállóság a gyárfejlesztési osztályt is arra kényszeríti, hogy ne várjon a megbízatásokra, hanem keresse, bizonyítsa azok szükségességét, nyereséget növelő hatásukat. Az alkalmazandó új prémium-rendszerrel, és valószínűleg a bérfejlesztés arányos elosztásával is a nyereség növelését ösztönzik- Az ebből a szempontból „passzív” gyárrészleget prémium kulcsánál sokkalta magasabb lesz a nyereség növelésében tevékeny és eredményes egységek vezetőinek prémiumaLényegében új szervezet az értékesítési osztály. Feladatát nemcsak az nehezíti, hogy a gyár kereskedelmi szakembereinek meg kell tanulniuk a tevékenység minden skáláján játszani, de az is, hogy az egész ■ ország síküvegforgalmáért, ellátáséért felelősek. Sőt a gyár által előállított táblaüveg és egyéb üvegtermékek értékesítésén kívül le kell bonyolítaniuk a mintegy niuk, mégpedig úgy, hogy az három—néavmillió néqyzetmé. átadó üzemnek az átvevő üzem elismerje a termék mennyiségét és minőségét- At esetleges mennyiségi és minőségi kifogások összes gazdasági konzekvenciáit az átadó üzemnek kell viselniük- Ebbe a MEO, illetve a gyár felső vezetése csak akkor szól bele, ha az átadás-átvétel vitát a két üzem saját hatáskörében nem tudja eldönteni. Az önálló gazdálkodás, az ternyi síküveg-importot, illetve annak hazai értékesítését. Az átszervezésre vonatkozó utasításokat, intézkedéseket kidolgozták, azokat részben máris bevezették, illetve bevezetésük folyamatban van. Az egységek önálló gazdálkodásához a műszaki és adminisztratív létszám ésszerű átcsoportosítása megtörtént. Az új szervezet kipróbálására esztendő végéig van idő. Az egyes gyárrészleg tevékenyséKörút a megyében Versenyfutás az idővel A tavalyihoz képest az idén 30-ra el kell készülnie, az majdnem ötszörösére nőtt az egyik brigádtag nevetve vá- az összeg, amelyet a tanácsi laszolt: — talán jövő novem- helyiiparban beruházásokra: bérré. Azóta valamit változott a termelés modernizálására, a helyzet. A tanácsi építőipakorszerűsítésére, a technikai ri vállalat a Nógrád megyei színvonal emelésére, szociális Sütőipari Vállalat irodaházá- és üzemi épületek létesítésére nak építkezésén megnövelte a dolgozók létszámát, s ennek hatásaként meggyorsult az építkezési ütem. De már most látni; az eredeti határidőből nem lesz semmi. Ezt ismerve, az építőipari vállalat vezetői határidő-módosítást kértek a beruházótól. Az nem járult hozzá, mert az épületre nagy szükség van. Bár e tekintetben semmi biztatót nem kapott. Az építők fordíthatnak. Sikerül-e a kitűzött célokat elérni, megvalósítani? Modern üzem lett Rá sem lehet ismerni a Nógrád megyei Épitőanyagi- pari Vállalat vízválasztói üzemére. „Kócerájból” lett modern üzemmé. A változást legfőképpen a termelési fohozták a sütőipari vállalat vezetőit és dolgozóit. Ugyanis, ha az idén a beruházási öszfizikai munka megkönnyítése jelzi, amely jelenleg is folyik, bár nem abban a tempóban, ahogy ezt annak idején a gyár vezetői tervezték. Ennek alapvető oka a cementhiány. Emiatt át kellett ütemezni az egyes munkákat. Szerelés közben derült ki, hogy a Lengyelországtól vásárolt 1000 literes keverőberendezés hiányos. Kielégítő tempóban zajlik a gőzölőkamrák gőzvezetékeinek átszerelése, melynek eredményeképpen újabb négy kamra beállítása válik lehetővé. Rövidesen megoldódik a cementadagolás félautomatizálása is. Egy távvezérlő be- vállalat központja és külön- rendezést állítottak ennek böző részlegei. Az új telepszolgálatába. Az egységadago- hely egységes arculata most ló mérőműszer ráhelyezése van kibontakozóban. Privigyei után hozzákezdenek a kipró- István főmérnök a követkeszeg 80 százalékának megfelelő munkát nem tudnak felmutatni, akkor jövőre a beruházó a befejezéshez szükséges pénzt nem kapja meg ingyen az államtól, hanem kölcsönt kell felvennie. Formálódik a központi telep A városátépítés miatt Zagy- vapálfalvára kerül a Nógrád megyei Vegyesipari és Javító tóbertől önálló gazdálkodási talékoljanak. Az átadó-átvevő egységeket hoznak, illetve hoz- üzemek közti, illetve a gyáriak létre. A termelési osztály tásközi pontos bizonylati rendhelyébe a húzóüzemi gyár- szer az anyagfelhasználást te- részleg és a feldolgozó üzemi szí kiegyensúlyozottá, és fényt gyárrészleg kerül. Az energia derít majd — legalább Is ezt osztály gondja, hogy a gyár várják — az anyagfelhaszná- évi harmincmillió forintos 'ás tényleges mértékére is. (Je- energiaköltségeit csökkentse, lenleg például sok, tulajdon- A volt műszaki osztályból és képpen termelési költséggel a a TMK-ból megalakították a gyárfejlesztési és fenntartási osztályt. Életrehívták az érté- tervszerű karbantartást és egységeket arra készteti, hogy üzemi eredményeit már készleteket előrelátóan, a megengedett határokon belül tárgyári rezsit terhelik). Üj alánokra helyezik a gyári eszerint mérik, egyelőre a gazdasági, anyagi konzekvenciák áthárítása, számonkérése nélkül. De 1968. január 1-től — végrehajtva az esetleges korrekciókat, amelyeket a háromhónapos ,.próbaút” tapasztalatai tesznek szükségessé —, a Síküveggyár új ügyrendje valamennyi dolgozó üzemi törvényévé válik. Csizmadia Géza hálásához. Az előbb felsorolt munkákat december végéig elvégzik. Nem vonatkozik ez a szociális létesítményekre. Egy hónappal előbb adják át az igényeket jól kielégítő szociális épületeket. Jelenleg a belső vakolások folynak, utána hozzákezdenek a beruházási tárgyak felszereléséhez. Év végére olyan üzem várja az új mechanizmust, amely sok zőket mondja: — Már dolgozik a finommechanikai üzem, készen van a szociális épületrész is. Dunaújvárosból megérkezett a március 31-re megígért, a nagycsarnok építéséhez szükséges vasszerkezet. Ha minden jól megy, november végére tető alá hozzuk az új épületet. Ezt a munkát is saját erőből végezzük el. Megoldódott a közművesítés tekintetben megfelel majd a követelményeknek. Addigra 11 problémája is. A kivitelezéshez milliót költenek az üzem fia- szükséges terveket a vállalat készíti el, a munkálatokat pedig a városi tanács végzi. Ez azt jelenti, hogy az új telephelyen 130 dolgozónak megoldódik a vízellátása, tisztálkodási problémája. A drótfonóüzembe tervezett talítására, modernizálására. Készöl mint a Luca széke Amikor azt mondtuk: — ennek az épületnek november 8 saját készítésű fonógép közül már hat készen van. .4 beruházó is sepít Ha csak ennyit tett volna a megyei tanács, a helyiipar fejlesztéséért, akkor is dicséretet érdemelne, mert a Nógrád megyei Fémipari Vállalat új telephelye messze kimagaslik az összes többi beruházás közül. Több mint egy hónappal ezelőtt még kéthavi elmaradásról beszéltek. Azóta a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat vezetősége új szak- és segédmunkásokkal erősítette meg az építkezést. Még így is félő. hogy a tervezett 15 milliót az év végéig nem tudják beépíteni. Pedig a beruházó sokszor többet tesz, mint amennyi rá hárul. Ha a szükség úgy kívánja cementet szerez be, máskor meg vasanyagot teremt elő, csakhogy menjen a munka. Sőt az összes vasszerkezeti munkák előállítását is a gyár vállalta, 1 millió 500 ezer forint értékben. Nem hallgathatjuk el az építők nagy felelősségét: amennyiben nem végzik el az építőipari munka 80 százalékát, a beruházásra biztosított összeg egy része elvesz, jövőre nem kapnak állami segítséget, hitelből kell előteremteni a pénzt, így kell dolgozni így vélekednek a Nógrád megyei Építőanyagipari Vállalat szécsényi építőrészlegéről, a Nógrád megyei Vegyesipari és Javító Vállalat balassagyarmati telepén. Rekordidő alatt húzták fel az új szerviz és autójavító épület falait. Dicsérik őket a szomszédban, a faipari vállalatnál is. — Öröm nézni ahogy dolgoznak. Tartják az ütemet, eddig lemaradás nincs, az ígért határidőre biztos átadják — mondja Szirtes Tibor, a Nógrád megyei Bútor- és Faipari Vállalat párttitkára az új, háromszáz négyzetméter alapterületű csarnok építésével kapcsolatban. A körút tapasztalatait így summázhatnánk: a beruházók versenyt futnak az idővel. A kivitelezőknél még mindig kísért a múlt, a régi rossz módszer. Venesz Károly kesítési osztályt, és tevékenységük jellegének megfelelően, hozzácsatolták a vágóműhelyeket és a csomagoló anyaggyártó és javító részleget- Az átszervezéssel élesen körvonalazható az egyes részlegek tevékenysége- A lényeg azonban az egyes osztáműszaki feilesztést. A gyárrészlegeknek a javítást meg kell rendelniük a fejlesztési és fenntartási osztálynál, s a javítást ki kell fizetniük. Ugyanez vonatkozik a műszaki fejlesztésre is. A megrendelt munkát gazdaságilag, műszakilag indokolni kell. Ha a Teljesítette éves tervét a Kisterenyei Gépállomás A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny során szép munkasiker született a Kisterenyei Gépállomáson. A gépállomás 37 000 normálholdas éves termelési tervét 72 nappal a határidő előtt teljesítette. A gépállomási dolgozók az erő- és munkagépek a tavalyinál jobb kihasználása révén teljesíthették tervüket október húszadikára. Az éves terv teljesítésén belül, a részlettervek teljesítésében is jó eredmények születtek. A tavaszi kampánytervet 140 százalékra, a nyári tervet pedig 107 százalékra teljesítette az állomás. A tervezett kétezer hold gépi aratással szemben több mint háromezer holdat arattak le, az 1400 normálhold kombájnolással szemben 1525 normálhold kombájnolást végeztek. A betakarító gépek kapacitásának jobb kihasználásával a gépállomásiak nagy segítséget nyújtottak a környező termelőszövetkezeteknek. A kévekötő aratógépek a tavalyi 86 hold helyett az idén 104 holdat vágtak le, de volt olyan traktorvezető is, mint például Albertusz Gyula, aki 186 hold aratást végzett gépével. Az eredményeket elsősorban a három szocialista címért küzdő brigád jó munkája hozta. A három traktoros brigád közül a szocialista címet elért Kiss Gábor és Koós Sándor brigádja már túlteljesítette éves tervét, de a harmadik brigád is teljesíti a következő hónapban. A traktorvezetők közül egyénileg is többen értek el jó eredményt. A tervüket túlteljesítő traktorvezetők közül kiemelkedik Fekete Sándor, aki T—100-as gépével 1702 normálholdat, Bata Pál, aki D-4-K/B traktorával 1206 normálholdat, valamint Sipka István, aki DT—413-as gépével 816 normálholdat teljesített. Megjegyzések a kukoricáról Ügy vélem senki nem vi- hatóanyagra — ugyanakkor fajtákkal dolgozunk-e. A ket- tatja, milyen nagy jelentősé- ebből is csak „mutatóba” ad- tő között lényeges a termés- gú a kukorica alkalmazása az nak a kukorica alá. De egyál- különbség. Viszont miért fog- állathizlalásnál. Hagyomá- talán adhatnak-e eleget? A lalkoznánk a nagy termőké- nyosan ragaszkodunk a kuko- szakértők szerint ez lehetet- pességű fajtákkal, ha nem ricás hizlaláshoz, s a gazda- len, hiszen például 30 má- tudjuk biztosítani az igen Ságokban kevésbé tudják el- zsás kukoricatermés elérésé- szigorú termelési előfeltétele- képzelni a feladatok megöl- hez annyi szerves hatóanya- két? dását más abraktakarmányok- got kellene a talajba juttat- A nagy termőképességű faj- kai. A kukoricához való ra- ni, amennyi egyelőre üzemi- tákkal folytatott kísérletek gaszkodás azonban csak az leg lehetetlen! technológiája nem ismeretes, állattenyésztésben ilyen erős. Mi lehet az oka, hogy csak Annyi azonban bizonyos, hogy Ügy tűnik, mintha a növény- a legjobb gazdaságainkban olyan talajba vetették a ku- termesztésben — az előállítás jutunk túl a bűvös 18 mázsás koricát, amely maga mögött során — ellentmondás mutat- (májusi morzsolt) szemter- hagyja azokat a területeket, kozna, sokkal kevesebb gon- mésen, holott ennek kétsze- ahová a legkényesebb növé- dot fordítanak erre a nö- rését is el lehetne érni? Ez nyeinket vetjük. Az asztalnem csalás, mert hazai pél- simaságú talajba pedig annyi dák bizonyítják. S abban műtrágyát adagolnak, ameny- sincs ördöngösség, amit a ju- nyi kukoricát óhajtanak ter- goszláv kukoricatermesztési melni. A legújabb felfogás kísérletek bizonyítanak. Déli szerint annyi műtrágyát al- szomszédaink nálunk is foly- kalmaznak, amennyit a kukovényre. A bizonyítás nem nehéz. Nagyon kevés azoknak a gazdaságoknak a száma, ahol fontosságának megfelelő bánásban részesítik a kukoricát. A legtöbb helyen nagy tattak kísérletet, s garantál- rica „kivesz” a talajból. Nem lehet közömbös a kukoricatermesztés közgazdasági oldala sem. Vegyük az általános példát: holdanként szeretnénk 30 mázsa szemtermést elérni. Ehhez 215 kilotermést várnak, de oda vetik ták, hogy holdanként 70 má- ahol éppen hely marad; vagy zsa szemtermést produkálnak, ha késnek a talajelőkészítés- ha minden tennivalót a szi- sel, az sem okoz fejfájást, gorú előírások szerint végez- mert azt tartják, a kukorica nek el. kibírja. Ugyanakkor nem so- Minden szakember tudja, kát adnak az elegendő táp- hogy a jó termés fontos alap- gramm hatóanyagot kell ada- anyag-utánpótlásra sem. Ez- feltétele a klimatikus- és ta- golni, ami 9—10 mázsa vegyes zel kapcsolatban egy elosz- lajviszonyoknak legmegfele- műtrágyának felel meg. A tásra váró tévhit tartja még lőbb fajta, a kívánatos táp- számítás nagyon egyszerű. A magát sok szakemberünk kö- anyag-mennyiség, illetve a műtrágya árát 4 mázsa kuko- rében is. Szerintük a mű- kielégítő talajmunka biztosi- rica árával lehet fedezni. Bi- trágyát kevésbé, vagy egyál- tása. Kétségtelen, hogy nem zonyos, hogy a több, gondo- talán nem hasznosítja a ku- mindegy, kétszeres, vagy egy- sabb gépi munkával járó ta- korica. Esküsznék a szerves- szeres keresztezésű kukorica- lajelőkészítés, a kukorica gépi betakarítása nagyobb költségekkel jár, mint a hagyományos módszer. Viszont ez- esetben a termés megkétszereződése nem jár együtt a költségek megduplázódásával. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a fokozottabb gépesítéssel gyorsabban, biztonságosabban lehet elvégezni a termelés közbeeső munkáit, s a betakarítást. S különösen a gyors és biztonságos, veszteségmentes betakarítás sehol sem lehet közömbös. Summa summárum, rendelkezünk olyan kukoricafajtákkal, amelyek a mi viszonyaink között, s mezőgazdaságunk jelenlegi technikai és kemizálási viszonyainak a legjobban megfelelnek. Sőt, a meglevő lehetőségeket sem használják ki a legtöbb helyen. Pedig nem kellene más, mint pontosan betartani azokat a tennivalókat, amelyeket az egyetemek, felsőfokú technikumok, technikumok padjaiban elsajátítottak a szakemberek, s amelyeknek már jónéhány gyakorlati eredménye is van. Ezen, valamint az anyagi erők ésszerűbb elosztásán múlik a siker: tudunk-e annyi abraktakarmányt termelni, hogy előbb-utóbb ne szoruljunk megsegítésre. Márpedig a jelenlegi terméseket meg lehetne kétszerezPádár András
