Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-21 / 249. szám

fi

MÖOR&D

Í967. október 21.; «szombat

Az új mechanizmus lexikona

I MUN KA VERSENY ÉS MECHANIZMUS ÍA Miniszte,r‘ I _______ ! fcanacs okt

óber 5-i ülésén a SZOT Elnökségével együttes határozatot hozott, a szocialista munkaversenyről. A határozat bevezető sorai különösen szokatlanok. A következőképpen fogalmaz: „Az együttes határozat — a gazdaságirányítás új rendszerével összhangban — a szocialista munkaverseny legátfogóbb kérdéseit szabályozza, $ a részletek tekintetében önállóságot biztosít a vállalatok számára.”

Mi az újszerű ebben a megfogalmazásban?

Mint tudjuk a régi, a még érvényben levő gazdasági mechanizmusban az aprólékos, a részletekbe menő gazdasági döntéseket is központilag hozták. A vállalatok, a vállalati kollektívák a központilag meghatározott és rájuk lebontott terveket utasításképpen, kötelező mutatóként kapták. A szocialista munkaverseny is a di- rekt-modell szerint központi gazdasági tervutasításokat kellett hogy alátámassza, mert ezek a mutatók, — ha olykor mellé is hibáztak — a szocializmus építésének tervszerű, tudatos gazdaságpolitikai intézkedései voltak, mint ahogy a jövőben is azok^ lesznek.

A túlzott központosítás azonban a szocialista munkaverseny emberi-társadalmi lényegét gyakran eltorzította, olykor a dolgozók öntudatából fakadó kezdeményezést is lebecsülte. A párt IX. kongresszusát köszöntő munkaversenyt például az 1966-os év legelső napjaiban kezdeményezték a ZIM Salgótarjáni Gyáregységének kommunistái és legöntudatosabb párton- kívüli dolgozói. Mégis, akkor a Nógrád kivételével, más napilapok nem adhattak tájékoztatást a salgótarjáni kezdeményezésről. Az illetékesek, azt mondták: „amíg nem jelenik meg a SZOT és a KISZ felhívása, nincs kongresszusi verseny”.

Most, az 1968. január 1-én életbe lépő új gazdasági mechanizmus tartalmának és követelményeinek azonban már nem felel meg a régi módszer. A gazdasági feladatok, döntések konkrét részkérdései lekerülnek a vállalatokhoz, miután a konkrét ismereteknek, helyzeteknek és adottságoknak a vállalatok vannak birtokában. A népgazdasági érdeknek megfelelően ezen ismeretek alapján maga a vállalat alakítja ki éves gazdasági tervét, s ez a terv már nem központi utasítások komplexuma. A szocialista munkaversenynek is a nép- gazdasági érdekeknek mind tökéletesebben megfelelő vállalati feladatokat kell elősegítenie, mert a jó vállalati eredményben a vállalat kollektívája és a népgazdaság is egyformán érdekelt. Legközvetlenebbül azonban kétségkívül a vállalat vezetői és dolgozói érdekeltek a jó eredményben, mivel a maximális nyereség elérése maximális forrásokat jelent a vállalati alapok: a fejlesztési, a tartalék- és a személyi jövedelmek növelését biztosító részesedési alap számára.

A Minisztertanács és a SZOT együttes határozata ezért utalta most vállalati feladatkörbe a szocialista munkaverseny közvetlen irányítását, kiemelve, hogy a részletek tekintetében önállóságot biztosít a vállalatok számára.

A verseny fő célját természetesen alapvető gazdaságpolitikai céljainknak megfelelően több évre szólóan a Minisztertanács és a SZOT jelöli ki. Következésképpen a szocialista munkaverseny szervezése, irányítása és szabályozása is a gazdasági döntésekkel párhuzamosan, a döntési szinteknek megfelelően alakul.

Az együttes határozat bevezetőjében kiemeli: „a szocialista munkaverseny a dolgozók önkéntes és tudatos részvétele a szocializmus építésében, a társadalmi felemelkedés előmozdításában; nélkülözhetetlen a gazdálkodás eredményességének növelésében, a nép- gazdasági és vállalati tervek teljesítésében. A munkaverseny a szocialista tudat formálásának, a közösségi magatartás fejlesztésének módszere, az elvtársi együttműködés és segítségnyújtás megnyilvánulása; magában foglalja a politikai és általános műveltség, valamint a szakmai képzettség színvonalának emelésére irányuló törekvéseket is.

A munkaverseny két alapvető formája továbbra is az egyéni és kollektív verseny. A résztvevők felajánlásaikat, kezdeményezéseiket szocialista kötelezettségvállalásokban rögzítik.

A verseny irányításáért és szervezéséért a gazdasági és szakszervezeti szervek együttesen és külön-külön is felelősek. A munkaverseny közvetlen irányítása és szervezése a jövőben vállalati feladat.”

Nagy Ferenc

Emlékülés Salgótarjánban

Pfógprátd a nagy idők sodrában X.

Cj kormán*biztos a mesrve élén

A Magyar Szocialista Munkáspárt -Nógrád megyei Bizottságának propaganda és művelődésügyi osztálya, valamint oktatási igazgatósága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulója tiszteletére e hó 26-án — csütörtökön — jubileumi emlékülést rendez a megyei pártbizottság székházában.

Az első referátumot „A magyar internacionalisták tevékenysége a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban” címmel Zsilák András, a történelemtudományok kandidátusa j. Párttörténeti Köziemé, nyék főszerkesztője tartja. Ehhez Nagy Ferenc újságírónak, a munkásmozgalom története tanszék tanárának kor- referátuma kapcsolódik„A bolsevikok agrárprogramjának néhány kérdése a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban” címmel Csonka Rózsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt főiskolájának tanára mondja el referátumát, amit Havas Péternek, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága propaganda és művelődési osztálya vezetőjének korreferátuma követ- Ezután Balogh Gyula, a munkásmozgalom története tanszék tanára „Az áprilisi tézisek és néhány aktuális vonatkozásuk” címmel tart referátumot

Takarmánytüzek

tsz-ekben

Tegnapra virradóan a szé- csényi II. Rákóczi Ferenc tsz birtokán, a Káprások közelében gyulladt ki egy négyszázötven köbméter méretű széna- kazal. A községi önkéntes tűzoltó testület saját gépjárműfecskendővel vonult a helyszínre. Segítettek a salgótarjáni és balassagyarmati állami tűzoltók is. A tűz tovaterjedését sikerült megakadályozni, így a kár csak tízezer forint

A kisbágyoni tsz-ben szerdán volt takarmány tűz; ez negyvenezer forint kárral járt. Tovaterjedését a helyi önkéntesek, valamint a salgótarjáni és a hatvani állami tűzoltók gátolták meg. A tüzek keletkezési okának megállapítására indított vizsgálatok még tartanak. A megyei tűzrendészeti parancsnokság kéri a gazdákat: a kazlak rendszeres hőmérőzésével, szükség esetén átrakásával igyekezzenek megelőzni a takarmánytüzeket.

Jubileumi

rajzverseny

győztesei

Gyermekrajzversenyt hirdetett a salgótarjáni városi tanács vb. művelődésügyi osztálya a Szovjetunió 50 éve címmel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére. A beküldött rajzokat a zsűri értékelte.

A kiválogatott anyagból (21 rajz) pedig október 25-től időszakos kiállítást rendeznek a Lovász József úti általános iskola aulájában. A négy első helyet elért tanuló munkáit az állandó jellegű gyermekraj zkiállításom is szerepeltetik.

A múlt héten megyénk vendége volt dr. Zoltán Imre professzor, a Budapesti Orvostudományi Egyetem rektora. Mint ismeretes, az ő nevéhez fűződik a császármetszés merőben újszerű alkalmazása— A szülészet a császár- metszést korábban, mint végső, mondhatnám kétségbeesett próbálkozást alkalmazta, — magyarázta munkatársunk kérdésére a professzor. — A kollégák főként azért tartottak tőle, mivel vele kapcsolatban igen magas volt a halandóság. Sikerült bebizonyítanom, csak kicsiny hányadban eredt abból, hogy a vérátömlesztés nem volt oly mindennapos, mint korunkban, s hogy antibiotikumok sem álltak még rendelkezésre. Nem ritkán kétnapos, sikertelen próbálkozás után alkalmazták; akkor, midőn már mind az anya, mind a magzat teljesen kimerült. Ma már a császár- metszés halandósága: nulla. Teljesen fájdalommentes, hiszen akár helyi érzéstelenítéssel, akár altatással végrehajtható. A császármetszés után tökéletes a szervezet regenerálódása, tehát a későbbi újabb terhességet nem akadályozza.

— Tudunk olyan esetekről, amelyeknél az anya azért kérte a császármetszést, mivel a szüléstől féltette alakját.

— A szülés még egyetlen nő alakját sem rontotta el; aki utána kevésbé volt karcsú, a terhesség miatt lett más megjelenésű. A császármetszés semmiféle vonatkozásban nem sorolható a kozmetikai műtétek közé. Célja nem is a fájdalommentesség biztosítása, hanem a fogós vagy vákuum extrakciós szüléslevezetések helyettesítése. A fájda1918 november közepétől 1919 február végéig Nógrád megye főispán-kormánybiztosa, Rákóczy István, a megye volt főjegyzője, akit — kormánymegbízatása ellenére is — a reakció emberének tartottak. Kétségtelen, hogy Rákóczy valóbari reakciós volt, de semmivel sem volt reakci- ósabb. mint a régi megyei vezetőség bármelyik tagja és semmivel sem volt karrieristább, mint nagy ellenfele, dr. Somló József, a balassagyarmati Nemzeti Tanács elnöke.

A megyei szerepet betölteni akaró balassagyarmati Nemzeti Tanács és a kormánybiztos között annyira elmérgesedett a helyzet, hogy az 1918 decemberében, a népkormánynál feljelentést tett a gyarmati Nemzeti Tanács ellen. A kormánybiztos feljelentésére a Nemzeti Tanács hosszan válaszolt. Ebből az 1919. január 2- án kelt iratból kiderül, hogy Rákóczy kinevezése már november közepén megzavarta a közbékét és „teljesen megbénította” a Nemzeti Tanács működését. Kiderül, hogy kinevezése ellen a megye ösz- szes nemzeti tanácsai és politikai pártjai tiltakoztak, mert Rákóczy „veszedelmesen reakciós ember, aki magaviseletével sem a múltban nem tudta a polgárság és a munkásosztály bizalmát kiérdemelni, sem most nem alkalmas arra, hogy a kormány bizalmi embere legyen”. Rákóczy eltávolítását többször kérték, a kérelmet azonban nem vették figyelembe. Hosszasan felsorolták a kormánybiztos és a Nemzeti Tanács közötti, polgárőrség és közélelmezés körüli vitákat és ezzel, az akkori hangulatra jellemző mondattal zárták válaszukat: „islommentes szüléshez Salgótarjánban is, Balassagyarmaton is egyszerűbb eszközök állnak rendelkezésre- Dr- Merényi Sándor salgótarjáni főorvos három—négy, fokozatosan jobb és jobb metódust dolgozott ki, s azzal balassagyarmati^ és pásztói kollégáit szintén megismertette.

— Mennyire tartanak az asz- szonyok a szülés fájdalmától?

— Erre nincs egységes mér. ce; csupán annyiban, hogy minél jobban fél valaki, annál nagyobb fájdalmat érez. Ezért igen nagy jelentőségű a megfelelő pszichés előkészítés. Aki tudja, hogy a szüléssel kapcsolatos fájdalom az egyetlen, amely nem betegség jele, alig tart tőle. Az asszonyok érzik és tudják, hogy a világon a legnagyobb öröm a gyermek, ezért szívesen vállalják a fájdalmat is.

= Ax anyaság vágyának beteljesülését különféle tényezők befolyásolják; ezért esik napjainkban annyi sző a családtervezésről. Mi erről professzor úr véleménye?

— A születésszabályozás gondolata nem ennyire újszerű, sőt mondhatom, hogy az emberiséggel egyidős. Hazánkban jó úton halad a születésszabályozás. A szülési szabadság tartamának meghosz- szabbítása, a két és féléves gyermekgondozási segély olyan tényezők, amelyek máris éreztetik áldásos hatásukat a születések számának emelkedésében. örvendetes, hogy nálunk a fejlődés tendenciája szerint a születés egyre kisebb mértékben jár a család életszínvonalának csökkenésével. Azzal, amit az imént a gyermekről és a boldogságról

mételten kijelentjük, hogy Rákóczy ellen a legbrutálisabb személyi harcot fogjuk folytatni továbbra is, és nem nyugszunk addig, amíg őt vármegyénk éléről el nem távolit- ják.’

Ez a személyi harc azonban egyelőre azt eredményezte, hogy akkor, amikor az intervenciós csapatok közeledése miatt, a legnagyobb politikai egységre lett volna szükség Balassagyarmaton, január 7-én, a szociáldemokraták és a polgári radikálisok kivonulása miatt, a gyarmati Nemzeti Tanács működése megbénult. — Végül is a kormánykörök is belátták, hogy az elfajult állapotokon csak Rákóczy eltávolítása segít és ezért, 1919 február végén, Saly Endrét, a budapesti munkásbiztosító pénztár szám- tanácsosát nevezték ki főispánkormánybiztossá.

Saly, annak ellenére, hogy már 1905-ben a szociáldemokrata párt jelöltje volt a füle- ki képviselőválasztói kerületben, új embernek számított a megyében. 1919. március 1-én érkezett Balassagyarmatra és másnap vette át hivatalát. Nagy Mihály alispán a tisztviselők bizalmát fejezte ki személye iránt, amire Saly így válaszolt:. „Üj szellemet kell bevinni a megyeházába, ebbe a régi bagolyvárba, és meg kell változniuk a tisztviselőknek, akiket eddig felfelé ge- rinctelenség, lefelé pedig durvaság jellemzett.” — Szavai hideg zuhanyként hatottak az „urakra”, és megelégedéssel töltötték el a valóban baloldaliakat

Ekkor nem volt törvényhatósági bizottság és ezért Saly, március 4-én, a Nemzeti Tanács és a Munkás- és Katonatanács együttes ülésén kívánt bemutatkozni. Kívánsámondtam, látszólag ellentétben áll, hogy nem vagyok ellensége a születésszabályozásnak. Helyes, hogy az asszonyokra bíztuk annak eldöntését, mikor akarnak gyermeket- Nagyon helytelen és káros viszont, hogy a születésszabályozás leggyakoribb módja még mindig a művi vetélés- Életveszélyről klinikai viszonyok között nem beszélhetünk, a későbbi szövődmények arányszáma azonban még mindig, s úgy látszik: egyelőre leküzdhetetlenül magas. A terhesség megelőzésére kitűnően bevált az Infecundin, amelyet minden, tizennyolcadik életévét betöltött nő részére felír az orvos, feltéve természetesen, hogy egyes kontraindikáló okok nem állnak fenn.

— Többek véleménye szerint az Infecundin hajlamossá tesz a hízásra, rosszullétet okoz, sőt rákos megbetegedés okozója is lehet. Ismét mások szerint terméketlenné tesz, megint mások szerint hármas—négyes ikrek megszületését valószínűsíti.

— Ezek egyszálig, pontosabban egy kivétellel teljesen megalapozatlan, tudománytalan vélemények. A rosszullét, nos, az lehetséges egyeseknél. De, kérdem, vonjuk ki a forgalomból a Kalmopyrint, mert némelyik ember nem bírja? Elképzelhető, sőt bizonyos, hogy akad asszony, aki allergiás az Infecundinra. Részére az orvos szívesen ajánl más fogamzásgátló szert. Hangsúlyozom azonban, hogy az eddig ismert szerek között az Infecundin a legjobb, a legmegbízhatóbb, — jelentette ki határozottan dr. Zoltán Imre professzor.

— h 3,

gának első eredménye az volt, hogy Somló összehívta a Nemzeti Tanács egykori tagjait és kijelentette, hogy addig, amíg a néptanácsok megalakulnak, javasolja az együttmaradást. mert a szociáldemokraták és radikálisok kivonulásának oka? megszűntek. Indítványát elfogadták, és ezzel két hónapi vajúdás után ismét létrejött az egység. Így sikerült a tanácsok együttes ülését megtartani.

Saly programbeszédében kijelentette, hogy csak olyanokat ígér, amiket be is tud tartani. Megállapította, hogy a szomorú állapotok a múlt bűneinek következményei és ezért a népnek önmagát kell kormányoznia. Csak a munka lehet a boldogulás alapja. Hirdeti a nemzetiségi békét. Beszélt a tavasszal Nógrádban is meginduló földosztásról is, és kijelentette, hogy rendet és fegyelmet fog tartani. Beszéde azért is fontos, mert megtudjuk belőle, hogy ő, személy szerint is, az 1915. évi berni (zimmerwaldi) konferencia szociáldemokrata centristáinak elvét vallotta és ennek következtében úgy a jobboldali, minta baloldali — értsd: kommunista — „ellenforradalmi” törekvéseket elítéli és ígéri, hogy ezeket a népkormány le fogja törni.

Az új kormánybiztos megjelenésének eredményeként a félhivatalos Nógrádi Hírlap is színét változtatta. Szemére is veti a radikális Nógrádvárme- gye, hogy „volt ez a lap már függetlenségi, munkapárti (Ti- sza-párti), Prónay-parti, Maj- láth-párti, Rákóczy-párti is, míg jelenleg szociáldemokratává lett." Csak az baj, hogy a lap vezetésében semmi változás nem mutatkozik. Abban is szerepe volt Salynak, hogy a megye papsága március 11-én végre letette az esküt az előző év november 16-án kikiáltott Népköztársaságra.

Március 12-én és 13-án Saly körutat tett a megye egy részében. Ütjának leírása igen értékes adatokat tartalmaz. Szécsényben dr. Alács Kálmán főszolgabíró és a szociáldemokrata párt nevében Bögözi Antal pártelnök fogadta. Megvizsgálta a főszolgabírói hivatalt és különösen a közellátás kérdéseivel foglalkozott. Az eléje tárt panaszok ügyében intézkedett. — Salgótarjánban Szecsey főszolgabíró és Tóth Gyula községi bíró fogadták. „A Munkástanács lelkesen ünnepelte és részletesen informálta öt a közélelmezés és közbiztonság kérdéseiről.” Saly megvizsgálta a közélelmezési és hadisegély-ügyeket és „az itt már megkezdett földosztási munkálatokat”.

Nagyón figyelemre méltó a füleki látogatása. Ott ugyanis az osztályellentétek és a reakció aknamunkája derültek ki. „Füleken a Nemzeti- a Munkás- és Katonatanácsok együttes ülésén fogadták a kormánybiztost. Ezek nevében Vlita gyárigazgató és Molnár József, a Munkástanács elnöke üdvözölték. Meghallgatta a különösen nagy számban megjelent földmunkások és gazdasági cselédek panaszait, és kijelentette, hogy híve a szövetkezeti termelésnek és ezen álláspontjának megfelelően fog eljárni azokkal a nagybirtokosokkal szemben, akik munkásaikkal és cselédjeikkel nem akarnak méltányosan megegyezni és inkább parlagon hagyják a földet.” — Ebből a beszámolóból kiderül tehát az, hogy a nagybirtokosok, akik az előző kománybiz- tos, Rákóczy István szekerét l tolták, a földosztást szabotázs- zsal igyekezték meggátolni, illetve a „sztrájk”, azaz birtokaik parlagon hagyása volt a válaszuk a demokratikus földreformra.

Saly főispán-kormánybiztosi tevékenysége kétségtelenül haladóbb szellemű volt, mint elődjéé. Működése azonban későn vette kezdetét és nem is soká tartott. 1919. március 21- én létrejött a Tanácsköztársaság és így szerepe megszűnt.

Dr. Belitzky János

Legnagyobb öröm a gyermek

Prof. dr. Zoltán Imre a fájdalom nélküli szülésről és a családtervezésről