Nógrád, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-21 / 249. szám

fi MÖOR&D Í967. október 21.; «szombat Az új mechanizmus lexikona I MUN KA VERSENY ÉS MECHANIZMUS ÍA Miniszte,r‘ I _______ ! fcanacs ok­t óber 5-i ülésén a SZOT Elnökségével együttes hatá­rozatot hozott, a szocialista munkaversenyről. A ha­tározat bevezető sorai különösen szokatlanok. A kö­vetkezőképpen fogalmaz: „Az együttes határozat — a gazdaságirányítás új rendszerével összhangban — a szocialista munkaverseny legátfogóbb kérdéseit szabá­lyozza, $ a részletek tekintetében önállóságot biztosít a vállalatok számára.” Mi az újszerű ebben a megfogalmazásban? Mint tudjuk a régi, a még érvényben levő gazdasági mechanizmusban az aprólékos, a részletekbe menő gaz­dasági döntéseket is központilag hozták. A vállalatok, a vállalati kollektívák a központilag meghatározott és rájuk lebontott terveket utasításképpen, kötelező mu­tatóként kapták. A szocialista munkaverseny is a di- rekt-modell szerint központi gazdasági tervutasításo­kat kellett hogy alátámassza, mert ezek a mutatók, — ha olykor mellé is hibáztak — a szocializmus építésé­nek tervszerű, tudatos gazdaságpolitikai intézkedései voltak, mint ahogy a jövőben is azok^ lesznek. A túlzott központosítás azonban a szocialista mun­kaverseny emberi-társadalmi lényegét gyakran eltor­zította, olykor a dolgozók öntudatából fakadó kezde­ményezést is lebecsülte. A párt IX. kongresszusát kö­szöntő munkaversenyt például az 1966-os év legelső napjaiban kezdeményezték a ZIM Salgótarjáni Gyár­egységének kommunistái és legöntudatosabb párton- kívüli dolgozói. Mégis, akkor a Nógrád kivételével, más napilapok nem adhattak tájékoztatást a salgótarjá­ni kezdeményezésről. Az illetékesek, azt mondták: „amíg nem jelenik meg a SZOT és a KISZ felhívása, nincs kongresszusi verseny”. Most, az 1968. január 1-én életbe lépő új gazdasági mechanizmus tartalmának és követelményeinek azon­ban már nem felel meg a régi módszer. A gazdasági feladatok, döntések konkrét részkérdései lekerülnek a vállalatokhoz, miután a konkrét ismereteknek, hely­zeteknek és adottságoknak a vállalatok vannak birto­kában. A népgazdasági érdeknek megfelelően ezen is­meretek alapján maga a vállalat alakítja ki éves gaz­dasági tervét, s ez a terv már nem központi utasítások komplexuma. A szocialista munkaversenynek is a nép- gazdasági érdekeknek mind tökéletesebben megfelelő vállalati feladatokat kell elősegítenie, mert a jó vál­lalati eredményben a vállalat kollektívája és a nép­gazdaság is egyformán érdekelt. Legközvetlenebbül azonban kétségkívül a vállalat vezetői és dolgozói ér­dekeltek a jó eredményben, mivel a maximális nye­reség elérése maximális forrásokat jelent a vállalati alapok: a fejlesztési, a tartalék- és a személyi jöve­delmek növelését biztosító részesedési alap számára. A Minisztertanács és a SZOT együttes határozata ezért utalta most vállalati feladatkörbe a szocialista munkaverseny közvetlen irányítását, kiemelve, hogy a részletek tekintetében önállóságot biztosít a vállala­tok számára. A verseny fő célját természetesen alapvető gazda­ságpolitikai céljainknak megfelelően több évre szóló­an a Minisztertanács és a SZOT jelöli ki. Követke­zésképpen a szocialista munkaverseny szervezése, irá­nyítása és szabályozása is a gazdasági döntésekkel párhuzamosan, a döntési szinteknek megfelelően ala­kul. Az együttes határozat bevezetőjében kiemeli: „a szocialista munkaverseny a dolgozók önkéntes és tu­datos részvétele a szocializmus építésében, a társadal­mi felemelkedés előmozdításában; nélkülözhetetlen a gazdálkodás eredményességének növelésében, a nép- gazdasági és vállalati tervek teljesítésében. A munka­verseny a szocialista tudat formálásának, a közösségi magatartás fejlesztésének módszere, az elvtársi együtt­működés és segítségnyújtás megnyilvánulása; magá­ban foglalja a politikai és általános műveltség, vala­mint a szakmai képzettség színvonalának emelésére irányuló törekvéseket is. A munkaverseny két alapvető formája továbbra is az egyéni és kollektív verseny. A résztvevők felaján­lásaikat, kezdeményezéseiket szocialista kötelezettség­vállalásokban rögzítik. A verseny irányításáért és szervezéséért a gazdasági és szakszervezeti szervek együttesen és külön-külön is felelősek. A munkaverseny közvetlen irányítása és szervezése a jövőben vállalati feladat.” Nagy Ferenc Emlékülés Salgótarjánban Pfógprátd a nagy idők sodrában X. Cj kormán*biztos a mesrve élén A Magyar Szocialista Mun­káspárt -Nógrád megyei Bi­zottságának propaganda és művelődésügyi osztálya, vala­mint oktatási igazgatósága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfor­dulója tiszteletére e hó 26-án — csütörtökön — jubileumi emlékülést rendez a megyei pártbizottság székházában. Az első referátumot „A ma­gyar internacionalisták tevé­kenysége a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban” címmel Zsilák András, a tör­ténelemtudományok kandidá­tusa j. Párttörténeti Köziemé, nyék főszerkesztője tartja. Ehhez Nagy Ferenc újságíró­nak, a munkásmozgalom tör­ténete tanszék tanárának kor- referátuma kapcsolódik­„A bolsevikok agrárprog­ramjának néhány kérdése a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban” címmel Cson­ka Rózsa, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főiskolájá­nak tanára mondja el referá­tumát, amit Havas Péternek, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottsága propaganda és műve­lődési osztálya vezetőjének korreferátuma követ- Ezután Balogh Gyula, a munkásmoz­galom története tanszék tanára „Az áprilisi tézisek és néhány aktuális vonatkozá­suk” címmel tart referátu­mot Takarmánytüzek tsz-ekben Tegnapra virradóan a szé- csényi II. Rákóczi Ferenc tsz birtokán, a Káprások közelé­ben gyulladt ki egy négyszáz­ötven köbméter méretű széna- kazal. A községi önkéntes tűz­oltó testület saját gépjármű­fecskendővel vonult a hely­színre. Segítettek a salgótar­jáni és balassagyarmati álla­mi tűzoltók is. A tűz tovater­jedését sikerült megakadályoz­ni, így a kár csak tízezer fo­rint A kisbágyoni tsz-ben szer­dán volt takarmány tűz; ez negyvenezer forint kárral járt. Tovaterjedését a helyi önkén­tesek, valamint a salgótarjáni és a hatvani állami tűzoltók gátolták meg. A tüzek kelet­kezési okának megállapítására indított vizsgálatok még tar­tanak. A megyei tűzrendészeti parancsnokság kéri a gazdá­kat: a kazlak rendszeres hő­mérőzésével, szükség esetén átrakásával igyekezzenek meg­előzni a takarmánytüzeket. Jubileumi rajzverseny győztesei Gyermekrajzversenyt hirde­tett a salgótarjáni városi ta­nács vb. művelődésügyi osz­tálya a Szovjetunió 50 éve címmel a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulója tiszteletére. A bekül­dött rajzokat a zsűri értékelte. A kiválogatott anyagból (21 rajz) pedig október 25-től időszakos kiállítást rendeznek a Lovász Jó­zsef úti általános iskola aulá­jában. A négy első helyet el­ért tanuló munkáit az állandó jellegű gyermekraj zkiállítá­som is szerepeltetik. A múlt héten megyénk ven­dége volt dr. Zoltán Imre pro­fesszor, a Budapesti Orvostu­dományi Egyetem rektora. Mint ismeretes, az ő nevéhez fűződik a császármetszés me­rőben újszerű alkalmazása­— A szülészet a császár- metszést korábban, mint vég­ső, mondhatnám kétségbeesett próbálkozást alkalmazta, — magyarázta munkatársunk kérdésére a professzor. — A kollégák főként azért tartot­tak tőle, mivel vele kapcso­latban igen magas volt a ha­landóság. Sikerült bebizonyí­tanom, csak kicsiny hányad­ban eredt abból, hogy a vér­átömlesztés nem volt oly mindennapos, mint korunkban, s hogy antibiotikumok sem álltak még rendelkezésre. Nem ritkán kétnapos, sikertelen próbálkozás után alkalmazták; akkor, midőn már mind az anya, mind a magzat teljesen kimerült. Ma már a császár- metszés halandósága: nulla. Teljesen fájdalommentes, hi­szen akár helyi érzéstelenítés­sel, akár altatással végrehajt­ható. A császármetszés után tökéletes a szervezet regene­rálódása, tehát a későbbi újabb terhességet nem akadá­lyozza. — Tudunk olyan esetekről, amelyeknél az anya azért kér­te a császármetszést, mivel a szüléstől féltette alakját. — A szülés még egyetlen nő alakját sem rontotta el; aki utána kevésbé volt karcsú, a terhesség miatt lett más megjelenésű. A császármetszés semmiféle vonatkozásban nem sorolható a kozmetikai mű­tétek közé. Célja nem is a fájdalommentesség biztosítá­sa, hanem a fogós vagy vá­kuum extrakciós szülésleveze­tések helyettesítése. A fájda­1918 november közepétől 1919 február végéig Nógrád megye főispán-kormánybizto­sa, Rákóczy István, a megye volt főjegyzője, akit — kor­mánymegbízatása ellenére is — a reakció emberének tar­tottak. Kétségtelen, hogy Rá­kóczy valóbari reakciós volt, de semmivel sem volt reakci- ósabb. mint a régi megyei ve­zetőség bármelyik tagja és semmivel sem volt karrieris­tább, mint nagy ellenfele, dr. Somló József, a balassagyar­mati Nemzeti Tanács elnöke. A megyei szerepet betölteni akaró balassagyarmati Nemzeti Tanács és a kormánybiztos között annyira elmérgesedett a helyzet, hogy az 1918 decem­berében, a népkormánynál feljelentést tett a gyarmati Nemzeti Tanács ellen. A kor­mánybiztos feljelentésére a Nemzeti Tanács hosszan vála­szolt. Ebből az 1919. január 2- án kelt iratból kiderül, hogy Rákóczy kinevezése már no­vember közepén megzavarta a közbékét és „teljesen megbé­nította” a Nemzeti Tanács működését. Kiderül, hogy ki­nevezése ellen a megye ösz- szes nemzeti tanácsai és poli­tikai pártjai tiltakoztak, mert Rákóczy „veszedelmesen re­akciós ember, aki magavisele­tével sem a múltban nem tudta a polgárság és a mun­kásosztály bizalmát kiérdemel­ni, sem most nem alkalmas arra, hogy a kormány bizalmi embere legyen”. Rákóczy eltá­volítását többször kérték, a kérelmet azonban nem vet­ték figyelembe. Hosszasan fel­sorolták a kormánybiztos és a Nemzeti Tanács közötti, pol­gárőrség és közélelmezés kö­rüli vitákat és ezzel, az akko­ri hangulatra jellemző mon­dattal zárták válaszukat: „is­lommentes szüléshez Salgó­tarjánban is, Balassagyarma­ton is egyszerűbb eszközök állnak rendelkezésre- Dr- Me­rényi Sándor salgótarjáni fő­orvos három—négy, fokozato­san jobb és jobb metódust dolgozott ki, s azzal balassa­gyarmati^ és pásztói kollégáit szintén megismertette. — Mennyire tartanak az asz- szonyok a szülés fájdalmá­tól? — Erre nincs egységes mér. ce; csupán annyiban, hogy minél jobban fél valaki, an­nál nagyobb fájdalmat érez. Ezért igen nagy jelentőségű a megfelelő pszichés előkészítés. Aki tudja, hogy a szüléssel kapcsolatos fájdalom az egyet­len, amely nem betegség jele, alig tart tőle. Az asszonyok érzik és tudják, hogy a vilá­gon a legnagyobb öröm a gyermek, ezért szívesen vál­lalják a fájdalmat is. = Ax anyaság vágyának be­teljesülését különféle ténye­zők befolyásolják; ezért esik napjainkban annyi sző a csa­ládtervezésről. Mi erről pro­fesszor úr véleménye? — A születésszabályozás gondolata nem ennyire új­szerű, sőt mondhatom, hogy az emberiséggel egyidős. Hazánk­ban jó úton halad a születés­szabályozás. A szülési sza­badság tartamának meghosz- szabbítása, a két és féléves gyermekgondozási segély olyan tényezők, amelyek máris érez­tetik áldásos hatásukat a szü­letések számának emelkedé­sében. örvendetes, hogy ná­lunk a fejlődés tendenciája szerint a születés egyre ki­sebb mértékben jár a család életszínvonalának csökkenésé­vel. Azzal, amit az imént a gyermekről és a boldogságról mételten kijelentjük, hogy Rá­kóczy ellen a legbrutálisabb személyi harcot fogjuk folytat­ni továbbra is, és nem nyug­szunk addig, amíg őt várme­gyénk éléről el nem távolit- ják.’ Ez a személyi harc azonban egyelőre azt eredményezte, hogy akkor, amikor az intervenciós csapatok közeledése miatt, a legnagyobb politikai egységre lett volna szükség Balassa­gyarmaton, január 7-én, a szo­ciáldemokraták és a polgári radikálisok kivonulása miatt, a gyarmati Nemzeti Tanács mű­ködése megbénult. — Végül is a kormánykörök is belátták, hogy az elfajult állapotokon csak Rákóczy eltávolítása se­gít és ezért, 1919 február vé­gén, Saly Endrét, a budapesti munkásbiztosító pénztár szám- tanácsosát nevezték ki főispán­kormánybiztossá. Saly, annak ellenére, hogy már 1905-ben a szociáldemok­rata párt jelöltje volt a füle- ki képviselőválasztói kerület­ben, új embernek számított a megyében. 1919. március 1-én érkezett Balassagyarmatra és másnap vette át hivatalát. Nagy Mihály alispán a tiszt­viselők bizalmát fejezte ki személye iránt, amire Saly így válaszolt:. „Üj szellemet kell bevinni a megyeházába, ebbe a régi bagolyvárba, és meg kell változniuk a tisztviselők­nek, akiket eddig felfelé ge- rinctelenség, lefelé pedig dur­vaság jellemzett.” — Szavai hideg zuhanyként hatottak az „urakra”, és megelégedéssel töltötték el a valóban balol­daliakat Ekkor nem volt törvényha­tósági bizottság és ezért Saly, március 4-én, a Nemzeti Ta­nács és a Munkás- és Kato­natanács együttes ülésén kí­vánt bemutatkozni. Kívánsá­mondtam, látszólag ellentétben áll, hogy nem vagyok ellen­sége a születésszabályozásnak. Helyes, hogy az asszonyokra bíztuk annak eldöntését, mi­kor akarnak gyermeket- Na­gyon helytelen és káros vi­szont, hogy a születésszabá­lyozás leggyakoribb módja még mindig a művi vetélés- Életveszélyről klinikai viszo­nyok között nem beszélhetünk, a későbbi szövődmények arányszáma azonban még mindig, s úgy látszik: egyelő­re leküzdhetetlenül magas. A terhesség megelőzésére kitű­nően bevált az Infecundin, amelyet minden, tizennyolca­dik életévét betöltött nő ré­szére felír az orvos, feltéve természetesen, hogy egyes kontraindikáló okok nem áll­nak fenn. — Többek véleménye sze­rint az Infecundin hajlamossá tesz a hízásra, rosszullétet okoz, sőt rákos megbetegedés okozója is lehet. Ismét mások szerint terméketlenné tesz, megint mások szerint hár­mas—négyes ikrek megszüle­tését valószínűsíti. — Ezek egyszálig, ponto­sabban egy kivétellel teljesen megalapozatlan, tudományta­lan vélemények. A rosszullét, nos, az lehetséges egyeseknél. De, kérdem, vonjuk ki a for­galomból a Kalmopyrint, mert némelyik ember nem bírja? Elképzelhető, sőt bizonyos, hogy akad asszony, aki aller­giás az Infecundinra. Részére az orvos szívesen ajánl más fogamzásgátló szert. Hangsú­lyozom azonban, hogy az ed­dig ismert szerek között az Infecundin a legjobb, a leg­megbízhatóbb, — jelentette ki határozottan dr. Zoltán Imre professzor. — h 3, gának első eredménye az volt, hogy Somló összehívta a Nem­zeti Tanács egykori tagjait és kijelentette, hogy addig, amíg a néptanácsok megalakulnak, javasolja az együttmaradást. mert a szociáldemokraták és radikálisok kivonulásának oka? megszűntek. Indítványát elfo­gadták, és ezzel két hónapi vajúdás után ismét létrejött az egység. Így sikerült a taná­csok együttes ülését megtarta­ni. Saly programbeszédében ki­jelentette, hogy csak olyano­kat ígér, amiket be is tud tar­tani. Megállapította, hogy a szomorú állapotok a múlt bű­neinek következményei és ezért a népnek önmagát kell kormányoznia. Csak a munka lehet a boldogulás alapja. Hir­deti a nemzetiségi békét. Be­szélt a tavasszal Nógrádban is meginduló földosztásról is, és kijelentette, hogy rendet és fegyelmet fog tartani. Beszé­de azért is fontos, mert meg­tudjuk belőle, hogy ő, személy szerint is, az 1915. évi berni (zimmerwaldi) konferencia szociáldemokrata centristáinak elvét vallotta és ennek követ­keztében úgy a jobboldali, minta baloldali — értsd: kom­munista — „ellenforradalmi” törekvéseket elítéli és ígéri, hogy ezeket a népkormány le fogja törni. Az új kormánybiztos meg­jelenésének eredményeként a félhivatalos Nógrádi Hírlap is színét változtatta. Szemére is veti a radikális Nógrádvárme- gye, hogy „volt ez a lap már függetlenségi, munkapárti (Ti- sza-párti), Prónay-parti, Maj- láth-párti, Rákóczy-párti is, míg jelenleg szociáldemokratá­vá lett." Csak az baj, hogy a lap vezetésében semmi válto­zás nem mutatkozik. Abban is szerepe volt Salynak, hogy a megye papsága március 11-én végre letette az esküt az elő­ző év november 16-án kikiál­tott Népköztársaságra. Március 12-én és 13-án Saly körutat tett a megye egy részében. Ütjának leírása igen értékes adatokat tartalmaz. Szécsényben dr. Alács Kálmán főszolgabíró és a szociálde­mokrata párt nevében Bögözi Antal pártelnök fogadta. Meg­vizsgálta a főszolgabírói hiva­talt és különösen a közellátás kérdéseivel foglalkozott. Az eléje tárt panaszok ügyében intézkedett. — Salgótarjánban Szecsey főszolgabíró és Tóth Gyula községi bíró fogadták. „A Munkástanács lelkesen ün­nepelte és részletesen infor­málta öt a közélelmezés és közbiztonság kérdéseiről.” Saly megvizsgálta a közélelmezési és hadisegély-ügyeket és „az itt már megkezdett földosztá­si munkálatokat”. Nagyón figyelemre méltó a füleki látogatása. Ott ugyanis az osztályellentétek és a reak­ció aknamunkája derültek ki. „Füleken a Nemzeti- a Mun­kás- és Katonatanácsok együt­tes ülésén fogadták a kor­mánybiztost. Ezek nevében Vlita gyárigazgató és Molnár József, a Munkástanács elnö­ke üdvözölték. Meghallgatta a különösen nagy számban meg­jelent földmunkások és gaz­dasági cselédek panaszait, és kijelentette, hogy híve a szö­vetkezeti termelésnek és ezen álláspontjának megfelelően fog eljárni azokkal a nagybir­tokosokkal szemben, akik munkásaikkal és cselédjeikkel nem akarnak méltányosan megegyezni és inkább parla­gon hagyják a földet.” — Ebből a beszámolóból kiderül tehát az, hogy a nagybirtoko­sok, akik az előző kománybiz- tos, Rákóczy István szekerét l tolták, a földosztást szabotázs- zsal igyekezték meggátolni, il­letve a „sztrájk”, azaz birto­kaik parlagon hagyása volt a válaszuk a demokratikus föld­reformra. Saly főispán-kormánybiztosi tevékenysége kétségtelenül ha­ladóbb szellemű volt, mint elődjéé. Működése azonban ké­sőn vette kezdetét és nem is soká tartott. 1919. március 21- én létrejött a Tanácsköztársa­ság és így szerepe megszűnt. Dr. Belitzky János Legnagyobb öröm a gyermek Prof. dr. Zoltán Imre a fájdalom nélküli szülésről és a családtervezésről

Next

/
Thumbnails
Contents