Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-30 / 231. szám
1967. szeptember 30., szombat NÓGRÁD 3 Befejezte tanácskozását az országgyűlés (Folytatás a ’• oldalról) mezésügyi miniszternek, aki válaszolt az elhangzott felszólalásokra. A miniszter kitért az egyes képviselők által elmondott kérdésekre és köszönetét mondott azoknak, az ülésszakon elhangzott értékes észrevételekért, indítványokért, valamint a két törvény végrehajtásáért felajánlott segítségért. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban a dr. Dimény Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter által is javasoltakat. Ezt követően az országgyűlés — egyhangú döntéssel — elfogadta dr. Dimény Imre indítványát, hogy a töbBi módosítási javaslattal érintett törvénycikket az eredeti szövegezésben fogadják el. Végezetül az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a föld- tulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatot. Ezután szünet következett. Szünet után Kállai Gyula elnökletével folytatódott a tanácskozás. A diplomáciai páholyban ott volt dr. Herbert Plaschke, az NDK magyarországi nagykövete is. Az országgyűlés a napirend szerint a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten 1967. május 18-án aláírt Barátsági-, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta meg. A napirend előadója Barcs Sándor, a külügyi bizottság nevében előterjesztette a javaslatot. A többi között hangsúlyozta, hogy a szerződés megerősíti a Magyar Népköz- társaság helyét és szerepét, azoknak a népeknek és államoknak a közösségében, amelyek ma a társadalmi haladás, a béke és a szocializmus élvonalába tartoznak. Barcs Sándor részletesen elemezte a két ország közötti, egyre jobban szélesedő politikai és gazdasági kapcsolatokat. Foglalkozott a Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság gyümölcsöző együttműködésével. E napirend tárgyalásánál Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, országgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Sxii»mai István beszéde Több mint 22 éve már annak, hogy befejeződött a II. világháború. Európában még fájnak a sebek, figyelmeztetnek a romok, mégsem élnek az emberek biztonságban, nem valósult meg a félelem nélküli élet. A háborút követően az amerikai és európai reakció a NATO-ba tömörülve új háborút, úgynevezett hidegháborút indított: fenyegetésekkel, atomzsarolással, erőszakos vál. Ságok kirobbantásával, a feszültség fokozásával, diszkriminációkkal fagypontra hűtöt- te Európa légkörét. Európa biztonságáért A szocializmus, a társadalmi haladás, a béke erői következetes és meg nem szűnő harcot vállaltak a hidegháború felszámolásáért. Az európai biztonság megteremtéséért átfogó offenzívat indítottak, élükön a világ békéjének legszilárdabb támaszával, á Szovjetunióval, a szocialista országok, az európai kommunista és munkáspártok. A szocializmus és béke erőinek kitartó offenzívája, a hidegháború csődje, a fokozatosan kialakuló, bővülő gazdasági, tudományos, kulturális kapcsolatok a szocialista és kapitalista országok között, a nagyméretű turizmus, egymás jobb megismerése megérlelte a feltételeit annak, hogy Európa népei és kormányai együtt keressék a biztonság, a béke, a félelem nélküli élet megteremtésének legjobb módjait. Ezt a szemléletet tükrözi, ezt a célt is szolgálja, ézirányban tett fontos lépést jelent a Magyar Népköztársaság és a Néniét Demokratikus Köztársaság között megkötött Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés. Az európai béke biztosítása nemcsak a szocialista országok, nemcsak a kommunista és munkáspártok ügye. Ebben a harcban részt kell vállalnia mindenkinek, aki európainak és a béke hívének vallja magát, a nemzeti függetlenséget féltő polgári erőknek, nemzeti kultúrájukat féltő, az európai életet amerikanizáló törekvésekkel szemben fellépő ifjaknak, nőknek, hívőknek és nem hívőknek egyaránt. Utalok a kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-i értekezlete nyilatkozatának egyik fontos megállapítására: „Az európai népek képesek arra, hogy maguk oldják meg kontinensük békéjének és biztonságának kérdéseit, vegyék hát saját kezükbe Európa sorsát!” A két baráti, szövetséges ország új szerződése ezeket a békeszerető, harcos erőket bátorítja és segíti. Katonai tömbök helyeit... Az európai biztonság nem épülhet az elrettentésre, az úgynevezett erőegyensúlyra, a katonai tömbökre. Amíg létezik az agresszív célokat szolgáló Észak-Atlanti Szövetség, a Földközi-tenger keleti partjaitól Norvégia csúcsáig, az Amerikai Egyesült Államok és az Észak-Atlanti Szövetség katonai támaszpontjai kerítik be kontinensünket és idegen katonai erők állomásoznak e térségekben, addig Európa népei nem élhetnek nyugalomban. A Varsói Szerződés tagállamai éppen ezért többször is megismételték javaslataikat, oszlassák fel egyidejűleg a katonai szövetségeket és a szemben álló katonai tömbök helyett közösen új európai biztonsági rendszert építsenek ki. Többször javasolták a külföldi katonai támaszpontok felszámolását, a külföldi csapatok visszavonását saját nemzeti határaik mögé. Ezekkel a javaslatokkal a magyar nép teljesen egyetért és azok megvalósítására törekszik. Csak nagyon lassan haladunk előre a kijelölt cél felé. Az előrehaladás elé gátat emel az Amerikai Egyesült Államok iegreakciósabb köreire támaszkodó Német Szövetségi Köztársaság kormányának politikája. Az NSZK célja A Német Szövetségi Köztársaság kormánya elszakadva az európai realitásoktól, magának igényli a német nép egyedüli képviseleti jogát, érvényben levőnek tartja a Müncheni Egyezményt, nem ismeri el önálló és szuverén államként a Német Demokratikus Köztársaságot, a háború után kialakult határok revízióját követeli, lehetőséget ad új fasiszta szervezetek működésére. Ilyen viszonyok között jött létre á Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a most törvénybe iktatásra javasolt Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés. A szerződésben a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának elveivel és céljaival, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé 1966-os bukaresti nyilatkozatával, a kommunista és munkáspártok 1967-es Karlovy Vary-i felhívásával összhangban kötelezettséget vállaltak, hogy fellépnek a békét és a nemzetközi biztonságot veszélyeztető nyugatnémet militarizmus és revansizmus erői ellen, hatékonyan biztosítják a második világháború után megvont határok védelmét, a Német Demokratikus Köztársaság határainak sérthetetlenségét. A Német Szövetségi Köztársaság kormányának képviselői többször nyilatkoztak már úgy, hogy nem kívánják folytatni a hidegháborús politikát, a megbékélés útját keresik. Szavaikat azonban nem igazolják tetteik. A Német Szövetségi Köztársaság megalakulása óta egyre jobban összefonódik az Amerikai Egyesült Államok monopoltőkéjével, annak imperialista politikáját szolgálja. Nem veszi figyelembe az európai népek, magának a német népnek az érdekeit sem. Az európai nemzetek függetlenségét, szuverenitását sértő, kontinensünktől idegen politikát képvisel. Európa népei nem ringathatják magukat illúziókban, nem fogadhatnak bizalommal békés nyilatkozatokat, ha ezek mögött a hidegháborús gyakorlat folytatását tapasztalják. A történelmi tapasztalatok éberségre köteleznek bennünket, magyarokat is. Az európai népek, haladó pártjaik, még kormánykörök is, megértéssel fogadták a Varsói Szerződés tagállamainak a katonai tömbök egyidejű feloszlatására, az idegen haderők visszavonására vonatkozó javaslatát. Az első éles disszonáns hangot ebben a kérdésben is a Német Szövetségi Köztársaság kormánya ütötte meg. Willy Brandt, a szövetségi kormány külügyminisztere cikket írt az Aussenpolitik augusztusi számában és ebben kiállt a katonai tömbök, a NATO védelmében : attól óvott, hogy a tömbpolitika helyébe túlbur- jánozzék a bilateralizmus a kelet—nyugat kapcsolatokban. A NATO-t, ezt a közismert agresszív célú katonai szövetséget az enyhülés-politika bázisának minősíti és védi. Ez maradéktalanul a régi politika. A kommunista támadás veszélyének elavult dogmájával fenyegeti a tőkés világot, bogy az fenntartsa katonai tömbjét. A Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere ezt nevezi kelet—nyugat közötti közeledési politikának. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya az egész német nép érdekeit, Európa biztonságát szolgálja azzal, hogy ennek ellenére folytatja erőfeszítéseit a két német állam normális kapcsolatainak megteremtéséért. Willi Stoph,-- a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke az elmúlt napokban ismét javasolta: kezdjenek tárgyalásokat a két német állam magas szintű képviselői. Szerződés-tervezetet nyújtottak át, amelyben javasolják, hogy a két szuverén német állam a nemzetközi jog elvei alapján létesítsen egymással normális államközi kapcsolatokat, mondjon le az erőszak alkalmazásáról, ismerje el a jelenleg fennálló határokat,^ nyilvánítsa hatálytalannak a Müncheni Egyezményt és mondjon le a nukleáris fegy vérekről. Véleményünk szerint ezek a javaslatok teljesen összhangban vannak az európai népek érdekeivel, a német nép céljaival. Realizálásuk az európai biztonságot és a világ békéjét szolgálná. Az emberi célok szerződése A szerződés-tervezet a történelmileg legidőszerűbb és legfontosabb kérdések megvitatását tűzi napirendre. E kérdések megvitatása elől sokáig már nem lehet kitérni. A két német állam polgárainak rokoni, emberi kapcsolatait is csak így lehet megalapozni. A Német Szövetségi Köztársaság által mesterségesen szított feszültség az, ami megnehezíti a kölcsönös látogatások kötöttségeinek feloldását, az államhatárok két oldalán élő német emberek baráti közeledését. A nagy koalíció kormánya továbbra sem ismeri el a Német Demokratikus Köztársaságot, és ragaszkodik az egyoldalú képviselet jogához. Ennek sem jogi, sem morális alapja nincs. A Német Demokratikus Köztársaság népe nehéz harcot vív. A front legelső vonalában küzd a reakció nagy erőinek állandó eszmei nyomása ellen, és védi a szocializmust, a béke, az egyetemes emberi haladás állásait. Azok a szerződések, amelyeket az utóbbi időben a Német Demokratikus Köztársaság a szocialista országokkal, köztük a Magyar Népköztársasággal is kötött, kifejezik a szocialista országok messzemenő bizalmát, szolidaritását az NDK és népe iránt. Kifejezik az elhatározottságot is, hogy a Német Demol^-atikus Köztársaság népének harcait, céljait sajátjuknak tekintik. A német munkás—paraszt állam, a Német Demokratikus Köztársaság barátunk, testvérünk, szövetségesünk, ösz- szekötnek bennünket a közös célok, a szocializmusért és a békéért folytatott közös harcunk, a proletárinternacionalizmusnak mindkét népben mélyen gyökerező eszméi, a Varsói Szerződéshez, a Szovjetunióhoz való hűségünk, a szocialista országokhoz fűződő baráti kapcsolataink. A két ország közötti kapcsolatok zavartalanok, testvériek. Ez a baráti viszony egyformán szolgálja nemzeti céljainkat és a nemzetközi munkásosztályt is történelmi hivatása betöltésében. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között aláírt Barátsági. Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződést a munkás nemzetköziség szellemében, a legnemesebb emberi célok valóra váltásáért, a szocializmusért, a békéért kötöttük. Kérem a szerződés törvénybe iktatását. Szirmai István beszédét a képviselők nagy tapssal fogadták. Az elnöklő Kállai Gyula ezután bejelentette, hogy a törvényjavaslathoz több1 képviselő nem jelentkezett szólásra, a vitát bezárta. Ezután határozathozatal következett. Kállai Gyula szavazásra tette fel a törvényjavaslatot. Az országgyűlés, a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten 1967. május 18-án aláírt Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés térvénybe iktatásról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Napirend szerint az ország- gyűlés rátért az interpellációkra. Az interpellációk elhangzásával és az azokra adott válaszokkal az országgyűlés befejezte háromnapos ülésszakát. Gromiko elutazott New Yorkból Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az ENSZ-köz- gyűlés XXII. ülésszakának munkájában részt vevő szovjet küldöttség vezetője csütörtökön este New Yorkból visszarepült a Szovjetunióba. A külügyminiszter elutazása előtt nyilatkozott a sajtó képviselőinek. — Az ENSZ-közgyűlés ülésszaka elé számos fontos kérdést utaltak. Szeretném felhívni a figyelmet arra a két fontos kérdésre, amelyet a szovjet küldöttség a szovjet kormány megbízásából terjesztett elő. Ez az agresszió fogalmának mielőbbi tisztázására és a nukleáris fegyverek alkalmazásának betiltásáról szóló egyezmény aláírására vonatkozik. E két kérdésnek az ENSZ elé terjesztését a jelenlegi nemzetközi helyzet diktálta. Megelégedéssel tölt el bennünket, hogy számos ország érdeklődéssel fogadta a Szovjetunió e javaslatait, és pozitív módon viszonyult hozzájuk. Magától értetődik, hogy továbbra is súlyos kérdés a közel-keleti helyzet és az izraeli agresszió következményeinek felszámolása. A kérdés megoldásának módját még nem sikerült megtalálni. Azok a körök, amelyek nehézségeket gördítenek e probléma elé és akadályozzák a közel-keleti válság megoldását nagy felelősséget vállalnak magukra a további fejlemények szempontjából. Az ENSZ közgyűlése csütörtökön délután folytatta az általános politikai vitát. Feszült helyzet Saigonban Letartóztatás — Lezárták az elnöki potofához vezető utat A dél-vietnami fővárosban a nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint rendkívül feszült a helyzet. A rendőrség péntek reggel letartóztatta Truong Dinh Dzu ügyvédet, aki a legutóbbi választásokon a második helyen végzett. Mint ismeretes, a saigoni kormányzat különböző vádak alapján már korábban elítélte. Truong Dinh Dzu, a letartóztatástól való félelmében az egész csütörtöki napot az „Arcvonal a demokráciáért” elnevezésű szervezet központjában töltötte. Péntek reggel gépkocsijával elindult az ideiglenes nemzetgyűlés ülésére, ahol a választások eredményeit vitatják meg. Autóját motorkerékpáros rendőrök vették körül és a rendőrség főhadiszállására szállították. A saigoni kormányzatot a buddhisták fellépése is komoly mértékben aggasztja. Thieu elnök csütörtök este rögtönzött sajtóértekezleten bejelentette, hogy elfogadhatatlannak tartja Thich Tri Quang-nak, a radikális buddhisták vezetőjének követelését. Míg csütörtökön a rendőrség nem akadályozta meg a buddhisták felvonulását, péntekre lezárták az elnöki palota vezető valamennyi utat. T Tri Quang a esti tör tökre' tekre virradó éjszakát a nöki palotával szemközti pe ban töltötte, tiltakozásul Thieu—Ky kormányzat elu sító álláspontja ellen. Rakétaelhárító rendszert építenek Ankarában pénteken befejeződött a NATO úgynevezett nukleáris tervező-csoportjának értekezlete. A kiadott közlemény szerint a csoport tagjai — Anglia, Kanada, Nyugat-Németország, Olaszország, Hollandia, Törökország és az Egyesült Államok hadügyminisztere —elsősorban az Egyesült Államok tervezett rakétaelhárító rendszerét vitatták meg. Healey angol hadügyminiszter felvetette, hogy a nyugat-európai NATO-országok számára is dolgozzanak ki hasonló raké- taelháritó rendszert. I rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ: 8.23: tállyuk, asszonyok, — 8.43: Albert István népi zenekara játszik, Szeuássy István énekel. — 5.14: Yehudi Menuhin felvételeiből. — 10.55: Orvosi tanácsok. — ii.00: Az új iskoía. — 11.56: Hallgatóink figyelmébe. — 12.15: Operettmelódiák Johann Strauss műveiből. — 13.00: A budapesti színházak műsora. — 13.03: Szép magyar novella. — 13.18: Cigánydalok, csárdások. — 13.45: Néhány perc tudomány. _ 13.50: Hirdetőoszlop, — 14.05: Mi történt a héten a nagyvilágban? — 14.20: Szovjet zeneszerzők portréi. — 15.13: Csak fiataloknak! — 18.00: Hétvége. _ 17.34: Először magyarul. A remény. — 17.58: Yehudi Menuhin hegedül. Hépzi- bah Menuhin zongorázik. — 13.25: A Magyar Rádió és Televízió népi zenekara játszik. Kozák Gábor József és Lakatos Sándor vezetésével, Gaál Gabriella és Domahidy László énekel. — 20.00: Ilyen még van? — 21.14: Hírek, időjárás. — 21.20: Világhírű előadók operafelvételeiből. _ 22.15: Sporthir- adó. — 22.30: Táncoljunk! PETŐFI RADIO: 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 12,15: Vivaldi-müvek. — 12.50: Arcok, munka közben. — 1.1,00: Szórakoztató muzsika. — 13.20: Chopin: h-moll szonáta. — 14.08: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Mihály András kórus- müveiból énekel. — 14.18: Az Értől az Óceánig. — 14.48: Orvosi tanácsok. — 14.53: Puccini-cikius. — 18.10: Társasjáték. _ 18.53: Részletek Huszka Szabadság-szerelem és Szép Juhász- né c. daljátékából. — 19.25: Egy különös világítótorony — 19.50: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.25: Bécsi Ünnepi Hetek, 1967. — 21.38: Vendégkönyv. — 21.53: Verbunkosok, népdalok. 22.32: Yehudi Menuhin hegedül. — 22.56: Ügetőverseny-eredmények. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 15.18: Műsorismertetés, — 15.20: A Magyar Hirdető műsora. — 15.30: Csehszlovákia -Magyar- ország nől-férfi atlétikai verseny közvetítése Kassáról. — 17.30: Kukkantó. — 18.10: Költészet. — 18.20: Századunk. — 19.05: A TV jelenti. — 19,50: Cicavízió. — 20.00: TV-Hiradó. — 20.20: Urak szövetsége. Magyarul beszélő angol film. — 22.10: Üj kor nyitánya. — 22.30: TV-Hiradó _ 2. kiadás. A BESZTERCEBÁNYÁI TV MŰSORA: 9.25: Jánosik (szlo. vák film) I. rész. — 14.00: A Csehszlovákia—Magyarország atlétikai viadal közvetítése. — 16.40: Filuz, a dudás (tv-játék). _ 17.30: Kisfilmek. — 19.00: TV-Hiradó. — 19.45: A dzsun-c lakói. — 21.10: Táncdaiok. _ 21.40: Színházi közv.
