Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-29 / 230. szám

mrxmmmv, vmrim:mrw XXIII. EVF. 330. SZÁM ÁRA: 50 FILLER _ 1967. SZEPTEMBER 29., PÉNTEK Több ezer buddhista pap tüntetése Saigonban (3 oldal) Egy hét a rádióban (4 oldal) Köszön tjük a fegyveres erőket (5 oldal) Vita a mezőgazdasággal kapcsolatos törvényjavaslatok felett Az országgyűlés folytatja tanácskozását Az országgyűlés csütörtök! ülésén folytatta a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényja­vaslat vitáját. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kor­mány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Bé­la, Fehér Lajos, Kállai Gyula és Szirmai Ist­ván, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bi­zottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos ve­zetője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után a csü­törtöki tanácskozás első felszólalója, Nagy József né, könnyűipari miniszter emelkedett szólásra. Hfagfy Józsefné felszólalása — A napokban emlékezett meg a világ arról — kezdte beszédét —, hogy száz évvel ezelőtt jelent meg először nyomtatásban Marx örökbecsű műve „A tőke” első kötete. Ebben a nagy tudós feltárta azokat a törvényszerűségeket, amelyek a társadalom fejlődé­sét mozgatják. Marx mutatott először rá, hogy a társadalmi fejlődés legfőbb mozgatóereje a termelőerők fejlődése, s hogy a legfontosabb éppen a dolgo­zó ember. Ezért nagy a fe­lelősségük azoknak a törvé­nyeinknek is, amelyek a ter­melés és az ember kapcsola­tait szabályozzák. Ezzel ma­gyarázható, hogy már eddig is tízezrek vettek részt az új Munka Törvénykönyve javas­latainak vitájában, és a sok ezer ember javaslatait figye­lembe véve hagyhatja jóvá, te­heti rá a pecsétet az ország- gyűlés. Ember, szaktudás, tapaszíalat — Az iparban dolgozó gaz­dasági vezetők az új Munka Törvénykönyve megalkotásá­ban a gazdaságirányítás új módszere sikerének egyik fon­tos feltételét is látják. Az új gazdasági mechaniz­mus és annak egész szabályo­zó rendszere lehetővé teszi számunkra, hogy a meglevő termelőerőket — az emberek tudását, tapasztalatait is — ott hasznosíthassuk, ahol ezek a legrövidebb idő alatt a leg­nagyobb eredményt hozzák. A miniszter ezután utalt ar­ra, hogy a Munka Törvény- könyvének előzetes tárgyalá­sain a munkaerő átcsoportosí­tása és a felmondást meg­könnyítő rendelkezések körül alakult ki a legtöbb vita. Ami a dolgozók foglalkoztatottságá­nak várható alakulását illeti, aggodalomra nincs ok. Isme­retes, hogy a következő évek­ben az iparban sor kerül a munkaidő csökkentésére, ugyanakkor a termelés meny- nyisége nem csökkenhet, így a termelékenység emelkedése esetén is általában szükség lesz a jelenlegi létszámra. A gyermekgondozási segély, a szülőanyák helyettesítése mi­att további- munkások felvéte­le is szükségessé válik. Gondok a könnyűiparban Ságban és az építőiparban je­lenleg is munkaerőhiány van. Ugyanez a helyzet a könnyű­ipar számos ágában. Ezeken a helyeken a munkások újabb ezreit tudnák alkalmazni. Ezért ma már inkább a veze­tők aggódnak a szabad fel­mondás lehetősége miatt. Egyes vezetők felvetik, hogy adminisztratív kötöttség nél­kül megengedhető-e, hogy a dolgozók felmondjanak. Erre a kérdésre határozott igennel válaszolhatunk. Az évek fo­lyamán bebizonyosodott, hogy az adminisztratív kötöttségek — anyagi érdekek nélkül, vagy éppen azok ellenére — nem vezethetnek eredményre. A legszigorúbb intézkedések időszakában volt a legnagyobb a munkaerő-vándorlás. — Az irányítás új rendsze­rében az anyagi érdekeltség­gel, erkölcsi elismeréssel, meg­becsüléssel, a munkások gond­jaival való fokozott törődéssel köthetjük az embereket, az üzemekhez, munkahelyükhöz. A vállalatok egyik legfőbb fel­adata azt vizsgálni, hogy mi­lyen módon lehet növelni a dolgozók jövedelmét, s ennek megalapozásaként a vállalat gazdaságosságát. A gazdaság- irányítás új rendszere igazsá­gosabbá teszi egész elosztási rendszerünket. Jobban érvény­re jut az az alapelv, hogy mindenki képességei szerint dolgozzék és munkájának ará­nyában részesedjék a megter­melt javakból. A keresetek mi­nél inkább arányba kerülnek a végzett munkával, annak mi­nőségével, annál inkább érde­kük lesz a dolgozóknak, hogy maguk is megköveteljék tár­saiktól á fegyelmet és a szor­galmat. Kellő gondoskodással akiknek a vállalata felmond, sőt azok sem, akik saját elha­tározásukból változtatna!?; mun­kahelyet. A régi Munka Törvénykönyve számos ked­vezményt a munkaviszony fo­lyamatosságához kötött. Az új rendelkezések a pótszabadság, a felmondási idő, a jubileumi jutalom szempontjából lehető­vé teszik, hogy a különböző he­lyeken eltöltött munkaviszonyt úgy számítsák, mintha az il­lető ugyanazon a munkahelyen dolgozott volna egész idő alatt. — A dolgozók számára igen fontos, hogy mennyit keresnek, de nemcsak az anyagiak döntik el, hogy megmaradnak-e mun­kahelyükön, vagy új állást ke­resnek. Az emberek többsége gyakran 5—10 százalékos jö­vedelememelkedésnél is több­re becsüli, ha munkahe­lyén jó a légkör, ha a munka szervezett, s vezetők nem tű­rik a lógást, a fegyelmezetlen­séget. Igen sokat számít, hogy hogyan gondoskodnak az em­berekről, jogos igényeiknek eleget tesznek-e. Egyre több vezető látja világosan, hogyha az üzemben jó légkört alakí­tanak ki, az többet ér minden adminisztratív kötöttségnél. A miniszter végül a szak- szervezetek munkájának meg­növekedett jelentőségéről szólt. Az új Munka Törvénykönyve tervezetét az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A miniszterasszony nagy tapssal fogadott beszéde után Fegyveres István, Vas megyei képviselő kapott szót. öt kö­vetően Varga Sándor Szolnok megyei, Nics János, Fejér me­gyei képviselők emelkedtek szólásra. A vita után Kállai Gyula bejelentette, hogy Veres Jó­zsef munkaügyi miniszter kap szót válaszadásra. Veres József munkaügyi mi­niszter örömmel nyugtázta a vita során elhangzott észrevé­teleket, majd kitért egyes fel­merült kérdésekre. Veres Jó­zsef indítványozta; az ország- gyűlés két paragrafus, kivéte­lével változatlan szöveggel fo­gadja el a Munka Törvény- könyvére vonatkozó törvény- javaslatot. Ezután határozathozatal kö­vetkezett. Az országgyűlés — a javasolt módosításokkal — egyhangúlag megszavazta a Munka Törvénykönyvére vo- natkS^ó törvényjavaslatot. Ve­res József munkaügyi minisz­ter válaszát egy ellenszavazat­tal és két tartózkodással elfo­gadták. Szünet után az országgyűlés Vass Istvánná elnökletével folytatta munkáját. Az elnök javaslatára a képviselők úgy határoztak, hogy a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek­ről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfej­lesztéséről szóló törvényjavas­latokat együttesen tárgyalják. Ezt követően dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter emelke­dett szólásra, Di% Bitnéoy Imre beiiéde A következő évek felada­tainak megoldásában nagy szerepük lesz la mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. Ezért nagyon fontos, hogy valameny- nyi zökkenőmentesen, jól il­leszkedjék bele a gazdaság- irányításunk tervezett re­formjával kialakuló új gazda­sági környezetbe. E beillesz­kedés legfőbb törvényes alap­jait kívánja megteremteni az a két fontos törvényjavaslat, amelyet a Minisztertanács fel­hatalmazása alapján a tisztelt országgyűlés elé terjesztek. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetekről, valamint a földtu­lajdon és földhasználat to­vábbfejlesztéséről szóló tör­vénytervezetek szocialista tár­sadalmunk széles rétegét érintik, s ezért mind társadal­mi, mind pedig gazdasági elő­rehaladásunk szempontjából megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. Fejlődésünk új szakasza — Az előterjesztett javasla­tok hosszú előkészítő munka eredményei. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt IX. kong­resszusának, a termelőszövet­kezetek I. országos kongresz­szusának, a Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának, az ország- gyűlés illetékes bizottságainak állásfoglalásaiból, széles kö­rű nyilvános vita gazdag ta­pasztalataiból születtek. Mél­tán állíthatom, hogy tízezrek véleményét testesítik meg, — Az előterjesztett javasla­tok törvényerőre emelésével szocialista mezőgazdaságunk, termelőszövetkezeti mozgal­munk újabb fejlődési szaka­sza kezdődik meg. Engedjék meg ezért, hogy ezen a for­dulóponton visszapillantsak a szövetkezeti mozgalom fejlő­désére. — A termelőszövetkeze­teink működésének, gazdál­kodásának újabb szabályozá­sa természetes következménye annak a folyamatnak, amely a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével kezdődött meg, s a szövetkezeti gazdálkodás álta­lánossá válásához, megszilár­dulásához, a mezőgazdaság­ban a szocializmus alapjainak lerakásához vezetett. — Pártunk a marxizmus— teninizmus szilárd alapjaira támaszkodva dolgozta ki a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésének irányelveit, s ezek érvényesítésének töretlensé- gét a szervező munka egész időszaka alatt biztosította. Az átszervezést, illetve a fiatal szövetkezeti gazdaságok meg­szilárdítását szocialista társa­dalmunk minden rétege aktí­van támogatta. Mezőgazdasá. gunk eredményesen oldotta meg az úgynevezett kettős fel­adatot: a mezőgazdasági ter­melés a szocialista átszervezés időszakában is növekedett. A nagyüzemi gazdálkodás rövid idő alatt alapvetően megvál­toztatta a parasztság élet- és munkakörülményeit. A szö­vetkezetek tagjai valóban a szövetkezetek gazdáivá váltak. Megismerték a nagyüzemi gaz­dálkodás módszereit. Tovább szilárdul! a munkás—paraszt — A jelenleginél is több munkaerőt foglalkoztatnak A miniszter ezután az új majd a textiliparban, vegy- Munka Törvénykönyve néhány iparban, gépiparban. A népgaz- vonását elemezte. Az új tör- dasági terv a következő évekre vény gondoskodik például 'ar- több tízezer új munkahely lé- ról, hogy a kedvezmények tesítésével számol. Egyes he- szempontjából ne kerüljenek lyeken, például a mezőgazda- hátrányos helyzetbe azok, Tanácskozik az országgyűlés. Képünkön: Ajtay Miklós, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Éock Jenő a Minisztertanács elnöke (Bozsán Endre felvétele) — A szocialista nagyüze­mekben tízezrével nőttek fel olyan tehetséges vezetők, akik felelősségérzettel kiválóan helytállnak a közös gazdasá­gok legkülönbözőbb parancs­noki posztjain. Eltűnnek az egyéni gazdálkodás idején meglevő alapvető vagyoni kü­lönbségek. A legfontosabb ér­tékmérő a munka lett. Foko­zódott a közösségért, az egy­másért érzett felelősség. E té­nyezők hatására kialakulóban van az egységes termelőszö­vetkezeti paraszti osztály. A szociális, kulturális ellátott­ság javítása — a társadalom- biztosítás . kiterjesztése az egész szövetkezeti tagságra, a nyugdíjproblémák rendezése és más intézkedések — révén parasztságunk szociális hely­zete ismét számottevően kö­zelebb került a munkásosztá­lyéhoz. A szövetkezeti gazdál­kodás feltételeit, a tagság élet- és munkakörülményeit javító intézkedések tovább szi­lárdították a munkásosztály és a parasztság szövetségét. A párt és a kormány he­lyes és következetes politiká­ja, a parasztság hozzáértő, szorgalmas munkája nyomán a termelés növekedése lehe­tővé tette a lakosság élelmi­szerfogyasztásának, a mező­gazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának emelé­sét, biztonságosabb a feldol­gozó ipar nyersanyagellátása. 'Ugyanakkor a mezőgazda;,; g anyagi-műszaki bázisár: :k fejlődése megkönnyítette a fáradságos paraszti munkát, ami természetesen nagymér­tékben hozzájárult a mező- gazdaságban a munka terme­lékenységének növekedéséhez. Valamennyien méltán lehe­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents