Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-29 / 230. szám
mrxmmmv, vmrim:mrw XXIII. EVF. 330. SZÁM ÁRA: 50 FILLER _ 1967. SZEPTEMBER 29., PÉNTEK Több ezer buddhista pap tüntetése Saigonban (3 oldal) Egy hét a rádióban (4 oldal) Köszön tjük a fegyveres erőket (5 oldal) Vita a mezőgazdasággal kapcsolatos törvényjavaslatok felett Az országgyűlés folytatja tanácskozását Az országgyűlés csütörtök! ülésén folytatta a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat vitáját. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után a csütörtöki tanácskozás első felszólalója, Nagy József né, könnyűipari miniszter emelkedett szólásra. Hfagfy Józsefné felszólalása — A napokban emlékezett meg a világ arról — kezdte beszédét —, hogy száz évvel ezelőtt jelent meg először nyomtatásban Marx örökbecsű műve „A tőke” első kötete. Ebben a nagy tudós feltárta azokat a törvényszerűségeket, amelyek a társadalom fejlődését mozgatják. Marx mutatott először rá, hogy a társadalmi fejlődés legfőbb mozgatóereje a termelőerők fejlődése, s hogy a legfontosabb éppen a dolgozó ember. Ezért nagy a felelősségük azoknak a törvényeinknek is, amelyek a termelés és az ember kapcsolatait szabályozzák. Ezzel magyarázható, hogy már eddig is tízezrek vettek részt az új Munka Törvénykönyve javaslatainak vitájában, és a sok ezer ember javaslatait figyelembe véve hagyhatja jóvá, teheti rá a pecsétet az ország- gyűlés. Ember, szaktudás, tapaszíalat — Az iparban dolgozó gazdasági vezetők az új Munka Törvénykönyve megalkotásában a gazdaságirányítás új módszere sikerének egyik fontos feltételét is látják. Az új gazdasági mechanizmus és annak egész szabályozó rendszere lehetővé teszi számunkra, hogy a meglevő termelőerőket — az emberek tudását, tapasztalatait is — ott hasznosíthassuk, ahol ezek a legrövidebb idő alatt a legnagyobb eredményt hozzák. A miniszter ezután utalt arra, hogy a Munka Törvény- könyvének előzetes tárgyalásain a munkaerő átcsoportosítása és a felmondást megkönnyítő rendelkezések körül alakult ki a legtöbb vita. Ami a dolgozók foglalkoztatottságának várható alakulását illeti, aggodalomra nincs ok. Ismeretes, hogy a következő években az iparban sor kerül a munkaidő csökkentésére, ugyanakkor a termelés meny- nyisége nem csökkenhet, így a termelékenység emelkedése esetén is általában szükség lesz a jelenlegi létszámra. A gyermekgondozási segély, a szülőanyák helyettesítése miatt további- munkások felvétele is szükségessé válik. Gondok a könnyűiparban Ságban és az építőiparban jelenleg is munkaerőhiány van. Ugyanez a helyzet a könnyűipar számos ágában. Ezeken a helyeken a munkások újabb ezreit tudnák alkalmazni. Ezért ma már inkább a vezetők aggódnak a szabad felmondás lehetősége miatt. Egyes vezetők felvetik, hogy adminisztratív kötöttség nélkül megengedhető-e, hogy a dolgozók felmondjanak. Erre a kérdésre határozott igennel válaszolhatunk. Az évek folyamán bebizonyosodott, hogy az adminisztratív kötöttségek — anyagi érdekek nélkül, vagy éppen azok ellenére — nem vezethetnek eredményre. A legszigorúbb intézkedések időszakában volt a legnagyobb a munkaerő-vándorlás. — Az irányítás új rendszerében az anyagi érdekeltséggel, erkölcsi elismeréssel, megbecsüléssel, a munkások gondjaival való fokozott törődéssel köthetjük az embereket, az üzemekhez, munkahelyükhöz. A vállalatok egyik legfőbb feladata azt vizsgálni, hogy milyen módon lehet növelni a dolgozók jövedelmét, s ennek megalapozásaként a vállalat gazdaságosságát. A gazdaság- irányítás új rendszere igazságosabbá teszi egész elosztási rendszerünket. Jobban érvényre jut az az alapelv, hogy mindenki képességei szerint dolgozzék és munkájának arányában részesedjék a megtermelt javakból. A keresetek minél inkább arányba kerülnek a végzett munkával, annak minőségével, annál inkább érdekük lesz a dolgozóknak, hogy maguk is megköveteljék társaiktól á fegyelmet és a szorgalmat. Kellő gondoskodással akiknek a vállalata felmond, sőt azok sem, akik saját elhatározásukból változtatna!?; munkahelyet. A régi Munka Törvénykönyve számos kedvezményt a munkaviszony folyamatosságához kötött. Az új rendelkezések a pótszabadság, a felmondási idő, a jubileumi jutalom szempontjából lehetővé teszik, hogy a különböző helyeken eltöltött munkaviszonyt úgy számítsák, mintha az illető ugyanazon a munkahelyen dolgozott volna egész idő alatt. — A dolgozók számára igen fontos, hogy mennyit keresnek, de nemcsak az anyagiak döntik el, hogy megmaradnak-e munkahelyükön, vagy új állást keresnek. Az emberek többsége gyakran 5—10 százalékos jövedelememelkedésnél is többre becsüli, ha munkahelyén jó a légkör, ha a munka szervezett, s vezetők nem tűrik a lógást, a fegyelmezetlenséget. Igen sokat számít, hogy hogyan gondoskodnak az emberekről, jogos igényeiknek eleget tesznek-e. Egyre több vezető látja világosan, hogyha az üzemben jó légkört alakítanak ki, az többet ér minden adminisztratív kötöttségnél. A miniszter végül a szak- szervezetek munkájának megnövekedett jelentőségéről szólt. Az új Munka Törvénykönyve tervezetét az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A miniszterasszony nagy tapssal fogadott beszéde után Fegyveres István, Vas megyei képviselő kapott szót. öt követően Varga Sándor Szolnok megyei, Nics János, Fejér megyei képviselők emelkedtek szólásra. A vita után Kállai Gyula bejelentette, hogy Veres József munkaügyi miniszter kap szót válaszadásra. Veres József munkaügyi miniszter örömmel nyugtázta a vita során elhangzott észrevételeket, majd kitért egyes felmerült kérdésekre. Veres József indítványozta; az ország- gyűlés két paragrafus, kivételével változatlan szöveggel fogadja el a Munka Törvény- könyvére vonatkozó törvény- javaslatot. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés — a javasolt módosításokkal — egyhangúlag megszavazta a Munka Törvénykönyvére vo- natkS^ó törvényjavaslatot. Veres József munkaügyi miniszter válaszát egy ellenszavazattal és két tartózkodással elfogadták. Szünet után az országgyűlés Vass Istvánná elnökletével folytatta munkáját. Az elnök javaslatára a képviselők úgy határoztak, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatokat együttesen tárgyalják. Ezt követően dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra, Di% Bitnéoy Imre beiiéde A következő évek feladatainak megoldásában nagy szerepük lesz la mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. Ezért nagyon fontos, hogy valameny- nyi zökkenőmentesen, jól illeszkedjék bele a gazdaság- irányításunk tervezett reformjával kialakuló új gazdasági környezetbe. E beilleszkedés legfőbb törvényes alapjait kívánja megteremteni az a két fontos törvényjavaslat, amelyet a Minisztertanács felhatalmazása alapján a tisztelt országgyűlés elé terjesztek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvénytervezetek szocialista társadalmunk széles rétegét érintik, s ezért mind társadalmi, mind pedig gazdasági előrehaladásunk szempontjából megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. Fejlődésünk új szakasza — Az előterjesztett javaslatok hosszú előkészítő munka eredményei. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának, a termelőszövetkezetek I. országos kongreszszusának, a Szövetkezetek Országos Tanácsának, az ország- gyűlés illetékes bizottságainak állásfoglalásaiból, széles körű nyilvános vita gazdag tapasztalataiból születtek. Méltán állíthatom, hogy tízezrek véleményét testesítik meg, — Az előterjesztett javaslatok törvényerőre emelésével szocialista mezőgazdaságunk, termelőszövetkezeti mozgalmunk újabb fejlődési szakasza kezdődik meg. Engedjék meg ezért, hogy ezen a fordulóponton visszapillantsak a szövetkezeti mozgalom fejlődésére. — A termelőszövetkezeteink működésének, gazdálkodásának újabb szabályozása természetes következménye annak a folyamatnak, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kezdődött meg, s a szövetkezeti gazdálkodás általánossá válásához, megszilárdulásához, a mezőgazdaságban a szocializmus alapjainak lerakásához vezetett. — Pártunk a marxizmus— teninizmus szilárd alapjaira támaszkodva dolgozta ki a mezőgazdaság szocialista átszervezésének irányelveit, s ezek érvényesítésének töretlensé- gét a szervező munka egész időszaka alatt biztosította. Az átszervezést, illetve a fiatal szövetkezeti gazdaságok megszilárdítását szocialista társadalmunk minden rétege aktívan támogatta. Mezőgazdasá. gunk eredményesen oldotta meg az úgynevezett kettős feladatot: a mezőgazdasági termelés a szocialista átszervezés időszakában is növekedett. A nagyüzemi gazdálkodás rövid idő alatt alapvetően megváltoztatta a parasztság élet- és munkakörülményeit. A szövetkezetek tagjai valóban a szövetkezetek gazdáivá váltak. Megismerték a nagyüzemi gazdálkodás módszereit. Tovább szilárdul! a munkás—paraszt — A jelenleginél is több munkaerőt foglalkoztatnak A miniszter ezután az új majd a textiliparban, vegy- Munka Törvénykönyve néhány iparban, gépiparban. A népgaz- vonását elemezte. Az új tör- dasági terv a következő évekre vény gondoskodik például 'ar- több tízezer új munkahely lé- ról, hogy a kedvezmények tesítésével számol. Egyes he- szempontjából ne kerüljenek lyeken, például a mezőgazda- hátrányos helyzetbe azok, Tanácskozik az országgyűlés. Képünkön: Ajtay Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Éock Jenő a Minisztertanács elnöke (Bozsán Endre felvétele) — A szocialista nagyüzemekben tízezrével nőttek fel olyan tehetséges vezetők, akik felelősségérzettel kiválóan helytállnak a közös gazdaságok legkülönbözőbb parancsnoki posztjain. Eltűnnek az egyéni gazdálkodás idején meglevő alapvető vagyoni különbségek. A legfontosabb értékmérő a munka lett. Fokozódott a közösségért, az egymásért érzett felelősség. E tényezők hatására kialakulóban van az egységes termelőszövetkezeti paraszti osztály. A szociális, kulturális ellátottság javítása — a társadalom- biztosítás . kiterjesztése az egész szövetkezeti tagságra, a nyugdíjproblémák rendezése és más intézkedések — révén parasztságunk szociális helyzete ismét számottevően közelebb került a munkásosztályéhoz. A szövetkezeti gazdálkodás feltételeit, a tagság élet- és munkakörülményeit javító intézkedések tovább szilárdították a munkásosztály és a parasztság szövetségét. A párt és a kormány helyes és következetes politikája, a parasztság hozzáértő, szorgalmas munkája nyomán a termelés növekedése lehetővé tette a lakosság élelmiszerfogyasztásának, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának emelését, biztonságosabb a feldolgozó ipar nyersanyagellátása. 'Ugyanakkor a mezőgazda;,; g anyagi-műszaki bázisár: :k fejlődése megkönnyítette a fáradságos paraszti munkát, ami természetesen nagymértékben hozzájárult a mező- gazdaságban a munka termelékenységének növekedéséhez. Valamennyien méltán lehe(Folytatás a 2. oldalon)
