Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-28 / 229. szám

19(57 szeptember 29 csü+öftöt? NÖ8IUB 3 DciHobrala-s/ocialisla baloldali szövetség A Demokrata-Szocialista Baloldali Szövetség Politikai Bizottsága keddi ülése után a a gaulleistákkal szembeni ösz- szefogására szólította fel szer­vezeteit. Ezzel lehetővé tette, hogy a kommunista párt és a szövetség megyei szervezetei újabb országos megállapodás nélkül is a múlt december 28-i egyezmény szellemében megállapodást kössenek egy­mással a jelöltek kölcsönös visszavonásáról. Ennek meg­felelően a járási választások vasárnap sorra kerülő második fordulójában csaknem min­den megyében a baloldal egy­ségjelöltje áll szemben a jobboldali jelöltekkel. Sekou Touré kongresszusi beszámolója Conakryban harmadik nap­ja tart a Guineái Demokrata Párt VIII. kongresszusa. A ta­nácskozás résztvevői meghall­gatták a párt főtitkárának, Sekou Tourénak a politikai beszámolóját. Az elnök hangsúlyozta, hogy Guinea független antikolonia- lista állam, amely a társadal­mi haladás és a béke út jára lé­pett. Megállapította, hogy az imperialista és neokolonialista erők veszélyeztetik a volt gyarmatok népeinek szabadsá­gát. Az imperializmus csak a haladás összes erőinek követ­kezetes és összehangolt harca eredményeként tűnhet el — mondotta. Az elnök ezután Guinea belső problémáival. foglalkozott. A szövetséges csapatok ostroma A lagosi rádió jelentébe szerint a nigériai szövetséges csapatok szerdán megkezdték Enugu ostromát. A rádiójelen- tés szerint a gyalogos-csapa­tok körülvették a várost és a tüzérség ágyúzza a volt Keleti tartomány fővárosát. A szö­vetséges erők az Enugutól 11 kilométerre fekvő Okpatu múlt héten történt elfoglalása után kerültek lőtávolságba Enuguhoz. A szakadárok fő­városát repülőgépek is bom­bázzák. Az enugui rádió szerint a biafrai csapatok két fronton ellentámadást intéztek a szö­vetséges csapatok ellen és visszafoglalták az Enugutól 66 kilométerrel északra fekvő Nsukka egyetemi várost. Négyhatalmi külügyi találkozó New Yorkban Is E\S£ jogi bizottsága előtt a szovjet javaslat •• ötször szólaltak meg a szirénák U Thant, az ENSZ-főtitkára kedden este New York-ban munkavacsorán látta vendégül a négy nagyhatalom külügy­miniszterét, Gromiko szovjet. Rusk amerikai, Brown angol és Couve de Murville francia külügyminisztert. A két és fél órán át tartó tanácskozá­sokkal egybekötett ebéden részt vett a négy nagyhata­lom ENSZ-küldötte is. A tanácskozásokon — tekin­tettel a megbeszélések bizal­mas jellegére — tolmácsok nem voltak jelen. A főtitkár szóvivője a mun­kavacsora után újságíróknak adott nyilatkozatában kijelen­tette „a kis csúcson” szóba került közel-keleti helyzet. Ciprus és külügyminiszteri szinten tartandó biztonsági ta­nács üléseinek kérdése. A megbeszélések őszinték és ba­rátiak voltak. Kérdésekre válaszolva a szóvivő hozzáfűzte: a vietna­mi kérdés nem szerepelt a megvitatott problémák között, majd hangoztatta, U Thant „igen elégedett a tanácskozá­sok eredményeivel.” Az ENSZ-közgyűlés általá­nos ügyrendi bizottságának keddi ülésén szavazás nélkül határozatot hoztak arról, hogy a Szovjetunió javaslatát, amely szerint meg kell vitat­ni az atomfegyverek alkalma­zásának megtiltásáról szóló egyezmény megkötését, az ENSZ-közgyűlés politikai bi­zottsága elé utalják. Ugyan­akkor az amerikai küldöttség nyomására a közgyűlés álta­lános ügyrendi bizottsága 13 szavazattöbbséggel, öt szava­zat ellenében és öt tartózko­dás mellett úgy döntött, hogy a jogi bizottság elé utalja a Szovjetunió által felvetett kér­dést, amely szerint mielőbb meg kell határozni az agresz- szió fogalmát a jelenlegi nem­zetközi helyzet fényében. Tűzharc a Szuezi-csatorna térségében Aknára futott az izraeli vonat — Jugoszláv fáradozások a közel keleti válság rendezésére V Szerdán a Szuezi-csatorna térségében — egy héten belül immár harmadszor — újabb tűzharcra került sor az izrae­li és az egyiptomi csapatok lépést előreláthatólag az EAK fogja megtenni. Szerdára virradó éjszaka az izraeliek által megszállva tar­között. Az EAK hadseregének tott Gaza várostól északra ak- főparancsnoksága által közzé- nára futott és kisiklott egy te­tett közlemény szerint a dél- hervonat. Izraeli szóvivő sze- előtti órákban egy izraeli pán- rint a robbanás következtében célkocsi géppuskatüzet nyitott egy ember megsebesült, Gaza térségében az izraeli hatóságok rendkívüli állapotot hirdettek ki. A területre újabb izraeli csapatokat vezényeltek, hogy ők is bekapcsolódjanak a tet­tesek kézrekerítésére indított nyomozásba. Deif el Suar közelében az egyiptomi alakulatokra, majd Izmaiba városát ágyúzta. Az egyiptomi csapatok a tüzet viszonozták, mire az izraeli erők aknatűzzel árasztották el Izmailiát és a várostól észak­ra, valamint délre levő egyip­tomi állásokat. A tűzharc ma­gyar idő szerint 11.25 órakor ért véget. A közlemény hozzáfűzte, a támadás okozta károk felmé­rése folyamatban van. Belgrádban a közel-keleti válság politikai rendezéséhez vezető következő lépcsőfoknak tekintik azt, hogy a jugo­szláv, az EAK és a szíriai ENSZ-küldöttségek vezetői ta­nácskozásokat fo’vtatnak New York-ban közös álláspontjuk kialakítására. . Azt várják, hogy az így előterjesztett ja­vaslat elmozdítja majd a holtpontról a közel-keleti vál­ság ügyét. Az első hivatalos A jemeni hártnasbizoMság Kairóban Kairóba érkezett a jemeni hármasbizottság, amely Bei- rutban kezdte meg működé­sét a jemeni politikai irány­zatok ott-tartózkodó képvi- selőinek meghallgatásával. A bizottság khartúmi Nasszer— Fejszal egyezmény értelmében ült össze. Mahgub szudáni miniszter- elnök és külügyminiszter ki­jelentette, hogy a bizottság szerint a jemeni irányzatok képviselőinek Jemenben vagy egy más arab országban nem­zeti kongresszust kell tarta­mok. A bizottság ez ügyben tudomásul vette a haradi, khamri és taefi nemzeti kong­resszusok korábbi határoza­tait. Valamennyi jemeni irányzat egységes abban a kérdésben, hogy közös erő­vel kell biztosítaniok Jemen stabilitását és rendjét. Hanoi, 1967. szeptember Milyen érzés foghatja el az embert azokban a pillanatok­ban, amikor körülötte hulla­nak a bombák vagy ellensé­ges gépek zuhanó repülésben ontják géppuskáikból a tüzet? Ezt legjobban a Hanoit védő egyik légvédelmi egység ka­tonái tudják, akik az elmúlt hónapokban 63 ilyen légitá­madást éltek át, — nem csu­pán a főváros szomszédságá­ban. hanem más helyeken is. Ezek a fiatal harcosok mindig veszélyes helyeken állomásoz­tak: egyebek között a sokat bombázott Auang Binh — Thanh-Hoa megyék legkriti­kusabb részein. Most a VDK fővárosának védelmében állnak helyt hő­siesen, a zöld növényzettel bo­rított sátorban hajnali négy órakor beszélgetünk az egy­ség tisztjeivel, katonáival: ilyenkor még viszonylag biz­tonságos a helyzet. Elmondja, hogy a 9-es raj tagjai az or­szág különböző részében és Hanoi közelében eddig össze­sen hét amerikai gépet lőttek le. Mindannyiukra jutott egy lelőtt ellenséges gép. Mire felkelt a nap, búcsúz­ni kellett. Néhány perccel hét óra után, amikor elértük Ha­noit, megszólaltak a szirénák. Mögöttünk néhány kilométer­rel Van Tin főtiszt egységé­nek katonái folytatták élet-ha­lál harcukat a berepülő gé­pekkel szemben. Légvédelmi ágyúik ontották a tüzet, az amerikai gépek nem is tud­tak berepülni a főváros fölé. Több napos, hüs, borús idő utón kedden felhőtlen volt az ég. S ezt ki is használta az ellenség. A több mint 30 fokos melegben a pára gyor­san felszáll, a magasból is jól láthatók az amerikaiak által katonai célpontoknak nevezett lakóházak, iskolák, kórházak, középületek. E napon ötször szólaltak meg a szirénák Ha­noiban. Az egy óra után né­hány perccel végrehajtott tá­madás volt a legerősebb. Szin­te reszketett a főváros levegő­je. Látni lehetett az északi városrészből kilőtt rakéták nyomvonalát jelző fehér füs­töt. A MÍG—21-es vadászgé­pek légiharcba bocsátkoztak az amerikai gépekkel. Vietnami utam utolsó előtti napján az óvóhelyen írom ezt a tudósítást, ahol kék fény vi­lágít. A Magyar Televízió Kék fény című adása jut eszembe, amelyben bűntettekről szá­molnak be. Itt állandóan látható a kék fény ... Király Ferenc A bíróság elé állították Arrabal spanyol írót Kedden Madridban meg­kezdődött Fernando Arrabal spanyol író pere. Arrabalt a hatóságok azzal vádolják, hogy 1967 júliusában kiadott legutóbbi könyvének elősza­va „istenkáromló, hazaflatlan és obszcén” részeket tartal­maz. A madridi per valóságos politikai tüntetéssé változott. Kedden a délelőtti • órákban a bíróság épülete előtt ezer főnyi tömeg várakozott, s kö­zülük ötszázan behatoltak a tárgyalóterembe. A védelem a spanyol irodalmi és mű­vészeti élet legkiválóbb kép­viselőit vonultatta fel, akik már a tárgyalás első napján nevetségessé tették az iró el­len felhozott vádakat. Az ügyész vádbeszédében másfél éves börtönbüntetést és tízezer peseta pénzbírsá­got követelt az íróra. A rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ: 8.22: Kedvelt régi melódiák. — 8.50: Időszerű nemzetközi kérdések (ism). — 9.00: Iskolarádió. — 9.40: Grieg: Holberg szvit. — 10.10: Amerikai színpadi mu' zsika. — 10.57: Családi körben. — 11.57: Hallgatóink figyelmé­be. — 12.15: Ifj. Magyari Imre népi zenekara játszik, Ger­gely Anna és Mindszenti Ödön énekel. — 13.00: A budapesti színházak műsora. — 13.03: Törvénykönyv. — 13.23: Gilbert operettjeiből. — 13.54: Kóruspódium — 14.04: Falusi percek. — 14.09: Yehudi Menuhin hegedül. — 15.15: Zengjen dalunk! 15.45: Fegyverforgatók vetélkedője. — 16.45: Vadkörtefa fehé­ret virágzik. .. — 17.05: A Fegyveres Erők Napján. — 17.15: Szovjet népek dalai. — 17.34: Operabarátoknak. — 18.15: Mag­nósok, figyelem! — 19.30: Szórakoztató zene. — 20.04: Nép­dalcsokor. — 21.34: Lemezek közt válogatva. — 22.20: Sport­hírek. — 22.25: Rigoletto. — 23.00: Tánczene. — 23.30: Kamara­zene. PETŐFI RADIO: 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 12.15: Barokk muzsika. — 13.00: Moha bácsi, a törpe. — 13.20: A Veress Pálné gimnázium kamarakórusa énekel, vezényel: Ugrin Gábor. — 13.30: Híres tájak, érdekes emberek: Rába­köz. — 14.00: Kettőtől—hatig... — 18.10: Fúvósindulók. — 18.20: Magyar Parnasszus. Üj Simeon. — 19.00: Járóka Sándor népi zenekara játszik. Körössy Marienne és Bojtor Imre énekel. — 19.20: Lovas Róbert táncdalaiból. — 19.30: Jó éjszakát, gye­rekek! — 19.35: Budapesti Zenei Hetek, 1967. Kb.: 21.30: A búsképű lovag. Kb.: 22.33: Az első magyar nyelvű karaktero- lógia. Kb: 22.43: Verbunkos muzsika. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 8.10: Iskola-tévé. — 10.15: Mű­sorismertetés. — 10.16: Rita. — 11.45: Újfundlandi kaland. — 13.40: Iskola-tévé. — 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Tulajdonosi szemlélettel. . . — 18.25: A világ térképe előtt. — 18.40: Nótaszó. — 19.00: A Fegyveres Erők Napján. — 19.30: Esti mese. — 19.40: Telesport. — 20.00: TV-Híradó. 20.20: Tizenkét szék. . . — 22.00: TV-Híradó, 2. kiadás. — 22.20: Pedagógusok fóruma. A BESZTERCEBÁNYÁI TV MŰSORA: 17.25: Ifjú szem­mel. — 18.20: Halpiac (riport). — 19.00: TV-Híradó. — 19.20: A Belga TV napja. — 19.30: Dokumentumfilm az ember és a tenger harcáról. — 19.55: Francia bordalok. — 20.10: Belle 'francia* film). 20.55: Belga és francia művészek reviije. — 21.45: Nyitott film. (belga film). Korbácsolás éjfélig Szemtanúk a görög pokol szigetről Jarosz — a szabadság és a kultúra klasszikus földjén, Görögországban ma úgy csat­tan ez a szó, mint ostorcsa­pás. Olyan fájóan, megalázó­an. Egy kopár szigetet hív­nak így az Égei-tengerben. Ez a víz- és szögesdrót-övez- te szikkadt kis földdarab az athéni katonai junta egyik leghirhedtebb koncentrációs tábora. A Stern című nyu­gatnémet lapban szenvedései­ről beszélt a pokolsziget két minapi foglya. Mivel család­juk otthon maradt, vezeték­nevüket csak a kezdőbetűvel jelzi a két és fél milliós pél­dányszámban megjelenő ham­burgi magazin. „Te velünk jössz!” Charilacs P. építőmunkás Papandreu volt • miniszterel­nök Centrumpártjának tagja volt. ^Ez a polgári politikai tömörülés tett ugyan néhány pozitív lépést — haladó né­zeteikért régebben elítélt fog­lyokat engedett ki a börtön­ből és igyekezett, lerakni egy önállóbb görög külpolitika alapjait —, de éppen azáltal lehetett maga is a reakció ál­dozata, hogy nem volt haj­landó összefogni a baloldal­lal. Nos, P. a görögkeleti hús- vétra készülődött, amikor 1967. április 29-én kopogtak pontosabban dörömböltek la­kása ajtaján. — Négy rendőr jött és hét katona. „Te velünk jössz!” — közölték velem. „Miért? Mit tettem?” — kérdeztem. „Azt nem tudjuk. Parancsot telje­sítünk” — hangzott a válasz. Megbilincseltek, közben azt mondták a feleségemnek, hogy adjon nekem két takarót — ezután feltuszkoltak a ház előtt várakozó katonai teher­autóra. Szomszédom, Georgi- osz Z., ott ült már. Ugyan­csak megbilincselve. Útköz­ben több helyen megálltunk és újabb foglyokat szedtünk fel. Ahogy közeledtünk a tar­tományi székhelyhez, úgy né­pesült be az országút hasonló teherautókkal. — A konvoj a börtön előtt állt meg. Georgiosz és én vagy száz emberrel együtt kerül­tünk egy terembe, amelynek padlóján néhány centiméter magas víz állt. — Mikor eljött az este, so­kan a vízbe feküdtek. A több­ségnek azonban állva kelleit maradnia, mert nem volt annyi hely, hogy mindenki ledőljön a tócsába. Öt napig csak vizet kaptunk, ennivalót nem. Az ötödik napon kato­nai hajóba zsúfoltak bennün­ket. 48 óra múlva megérkez­tünk Jarosz szigetére, ötve- nen kerültünk egy aránylag kis sátorba, ahol a puszta földön kéllett aludnunk. Min­den sátor előtt fegyveres őr állt. — Az én csoportomból egv negyvenéves paraszt és egy textilkereskedő dühösen oda­szólt az őrnek: „Csinálhattok velünk, amit akartok, a véle­ményünket nem fogjátok meg­változtatni”. Másnap reggel mindkettőjüket elvitték. Né­hány óra múlva véresen, ősz- szeverve tértek vissza. — Reggelenként két órát fürödhettünk a tengerben, egyébként a sátrat csak ét­kezéskor hagyhattuk el. Reg­gelenként fél kiló kenyeret kaptunk, délben babot, len­csét, néha vízben főtt tésztát. Húst a két hónap alatt két­szer ettünk. Egyik reggel ér­tem jött egy rendőr. Nagy irodahelyiségbe vitt. Az író­asztalok mögött a hadsereg egy századosa és egy rendőr­altiszt ült. Mögöttük a falon Konstantin kiráiy képe füg­gött, mellette Anne-Marie ki­rályné és Patakosz belügymi­niszter portréja. A kihallga­tást az ötven év körüli nagy darab, monoklis százados ve­zette. Megkérdezte: „Tapsoljatok a miniszter úrnak!...” „Miért szavaztál Papandre- üra a legutóbbi választáson és miért dicsérted őt a falud kocsmájában?” „Azért — vá­laszoltam —, mert pártja en­gedélyezett szervezet volt, ő maga pedig szerintem sokat tett az országért”. — A százados legyintett és egy kisebb szobába vezettek, ahol belépésemkor egy rend­őr azonnal az arcomba súi- tott. Ökléből valami boxerfé- le gyűrű állt ki. Fél órán ke­resztül ütöttek ököllel, bőr­korbáccsal, rugdostak, köz­ben ezt ordították: „Vagy jó görög leszel, vagy megdög- lesz!” — Sátrunk többi lakóját módszeresen szállították ha­sonló „politikai kezelésre”. Az elsőkért délelőtt tízkor jöttek, az utolsót éjjel fél egy felé hozták vissza. Mindig csak éjfélig korbácsoltak. A kilencedik napon azt üvöl­tötte egy hangszóró, hogy a foglyok sorakozzanak fel, mert Patakosz belügyminisz­ter úr személyesen szól hoz­zájuk. Félkört alkottunk, amelynek szélein két-két pán­célos állt. Mindenütt golyó­szórós katonák helyezkedtek el. „Ha jelt adunk, tapsolja­tok a miniszter úrnak!” — mondták nekünk az őrök. Ki a jo görögi — Patakosz ilyeneket mon­dott: „Én vagyok ennek a forradalomnak!!) a vezetője. Ti azért vagytok itt, mert tossz görögök vagytok. Csak azok térhetnek haza, akik jó görögökké válnak, a többiek addig maradnak itt, amíg ez a kopár sziget paradicsommá nem válik .. — Jómagam még három­szor estem át az előbb ismer­tetett „kihallgatáson”, de vol­tak, akik hetenként többször is. Egyikük ismerősöm: orvos, aki többször kezelte a csalá­domat és aki országgyűlési képviselő volt. ö mondta ne­künk, hogy írjuk alá a kény­szernyilatkozatot, amely sze­rint 1. ha kikerülünk, nem politizálunk és 2. nem beszé­lünk a táborban történtek­ről. „A családotoknak szüksé­ge van rátok. Én nem írom alá, felkészültem arra, hogy meghalok, ha kell. De ti men­jetek”. ... És ők mentek. Június 28-án aláírták a kényszer- nyilatkozatot. Július 13-án szabadon bocsátották őket. Családjuk közben az éhezés szélén állt. Munkát kerestek, de nem kaptak. Márpedig pénz kellett, méghozzá azon­nal. Jaroszi fogolytársaik kö­zül nem egyet újt-a letartóz­tattak. Amikor ezt meghal­lották, döntöttek. Az egyet­len lehetséges utat választot­ták, a száműzetést: külföldre mentek vendégmunkásnak. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents