Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-26 / 227. szám
1967, szeptember 26., kedd MÖCBAÖ 3 Ellenőrzés as új mechanizmusban A gazdaságirányítási rendszer reformja szükségessé tette az állami ellenőrzés továbbfejlesztéséi. Most csak a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés elveiről és szervezetéről lesz szó, a Gazdasági Bizottság és a kormány ezzel kapcsolatos nemrég megjelent határozata alapján. Ennek férmái a következők: a vállalati felügyeleti ellenőrzés, a vállalati pénzügyi revízió, a költségvetési szervek gazdasági és pénzügyi revíziója és a belső ellenőrzés. Kőiéiezcáíség helyett }og Az állami vállalatokat és szövetkezeteket (továbbiakban : vállalatokat) irányító felügyeleti szerveknek a gazdaságirányítás tégi rendszerében kőtelező feladat volt a vállalatok rendszeres, — do- kumentális — évenként ismétlődő ellenőrzése, valamint az éves mérleg és eredmény- kimutatás hatósági felülvizsgálata, jóváhagyása. A felügyeleti szervek eddig egyszerre képviselték az államnak. mint tulajdonosnak és mini hatóságnak az érdekeit. A kétféle érdek képviselete megfelelt a korábbi helyzetnek, amelyben a gazdaság- irányítás módszerei lényegé- lsen hatósági módszerek — tervletoontás, utasítás stb. — voltak. A jövőben e két feladat különválik. A felügyeleti szemek feladatául kapták az állam tulajdonosi érdekeinek érvényesítését, a vállalatok tevékenységének. a hosszútávú feladatok figyelembevételével történő átfogó értékelését, és a vállalati vezetés megítélését. Ezért a felügyeleti ellem őrzés szemléletmódja tulajdonosi szemléletté alakul át Vagyis az ellenőrzés nem időközönként' ismétlődő kötele zeWség lesz, hanem joggá lép elő. Ennek megfelelően alakul a tevékenység is. Míg a múltban az évi rendszeres ellenőrzést főként függetlenített hivatásos revizorok végezték, addig a jövőben a felügyeleti szerv gazasági, műszaki szakemberei látják el ezt a feladatot. Lehetőségük lesz arra is, hogy ne csak a saját apparátusukkal, hanem komplex-bizottsággal, esetenként szakértők, vagy kutató, szervező intézetek bevonásával vagy felügyelő bizottsággal oldják meg ellenőrzési feladatukat. Mii ellenőri/; az adóhivatal ? A pénzügyi revízió keretében az állami pénzügyi hatóságként lép fel. Az állam feladata a többi között: a növekvő szociális és kulturális igények fokozott kielégítése, az államigazgatás, a rend- és jogbiztonság fenntartása, a honvédelem erősítése, a bővített újratermeléshez szükséges eszközök jelentős részének biztosítása. Ezek ellátását az állami költségvetésből fedezik. Ebből adódóan a pénzügyi revízió elsőrendű feladata azt vizsgálni, hogy a vállalatok teljesítették-e az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségeiket, jogszabályszerűen vették-e igénybe a különböző költségvetési juttatásokat (ár- kiegészítést) és azt, hogy a vállalati alapok — részesedési, fejlesztési és tartalék — képzése és felhasaiálása megfelel-e a pénzügyi előírásoknak. Ezekkel összefüggésben vizsgálják a vállalatok éves mérlegeinek és eredményelszámolásainak helyességét, valódiságát, a számviteli, bizonylati rendet, az okmány- fegyelmet. A munkának új vonása, hogy a mérleget nem a felülvizsgáló szerv, hanem a vállalatvezetők — igazgatók — hagyják jóvá. Á pénzügyi revíziót a közvetlen minisztériumi felügyelet és az országos hatáskörű szervek alá tartozó vállalatoknál a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának területi bevételi igazgatóságai, a tanácsi felügyelet alá tartozó vállalatoknál — földművesszövetkezeteknél és kezeknél is — a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsoknál szervezett vállalati adóhivatalok végzik. A mezőgazdasági termelő- szövetkezeteknél ezt a tevékenységet az illetékes járási és városi tanácsok pénzügyi osztályai látják el. A vizsgálat elvei azonosak a vállalatokéval. Teher men lesi 1, informál A költségvetésből gazdálkodó szervek — kórházak, iskolák, tanácsok, főhatóságok stb. — ellenőrzésének tartalma és szemléletmódja szintén megváltozik. Ennek során a gazdálkodás régi, merev és aprólékos szabályai jórészt megszűnnek. A testületek, intézmények gazdasági és pénzügyi önállósága jelentősen megnövekszik. A tervezett intézkedések végső fokon a szakmai feladatok színvonalasabb és hatékonyabb ellátását szolgálják. Ezért a költségvetési revízió súlypontja ennek elemzésére irányul. Emellett továbra is fontos a költségvetési gazdálkodást behatároló pénzügyi előírások megtartásának vizsgálata. Az új gazdaságirányítási rendszerben fokozott jelentőséget kap a belső ellenőrzés. Ez összefügg a nagyobb vállalati önállósággal, a külső ellenőrzések tartalmának, szemléletmódjának és szervezettségének megváltozásával. A bevezetőben említett új jogszabály a gazdálkodó szervek vezetőinek feladatává teszi, hogy gondoskodjanak a belső ellenőrzés hatékonyságáról. A vállalatok vezetőire bízza az ellenőrzés rendjének kialakítását. A felügyeleti szervek csupán típusszabályzatokat, ellenőrzési módszereket dolgoznak ki, amelyek csak ajánlások lesznek. A vállalati belső ellenőrzés fogalma alatt nemcsak a függetlenített, illetve külön belső ellenőri szervezetet kell érteni. Ide tartozik a vállalat vezetőinek személyes ellenőrzése, az ügyviteli folyamatokba beépített úgynevezett automatikus ellenőrzés is. A jól szervezett vállalatoknál a belső ellenőrzés kiépített rendszer, feladata lényegében megegyezik a korábbival, ugyanakkor új vonásokat is tartalmaz. Célja: a_v££§lgs hatékonyságának növelése^, a gazdaságos működés- elősegí- tése, a t ársadalmi J ulaido n védelme, jí vállalati belsőjiía- sílások, sMbályok^ betartásának ellenőrzése, üj vonásként jelentkezik a vállalati részlettervek teljesítésének ellenőrzése, mivel a jövőben a vállalatok kötelező tervmutatókai nem kapnak. A nyereség fokozása érdekében viszont szükség van a vállalati tervmunka fejlesztésére. De biztosítani kell a rend és szervezettség feletti felügyeletet is. Ezért a belső ellenőrzés fontos célja, hogy tehermentesítse és informálja a gazdasági vezetőket. Megváltozik a belső ellenőrök szerepe, a vállalatok éves mérlegének összeállításánál is. Főként a mérleg valódiságát kell ellenőrizniük. A társadalmi tulajdon intézményes védelme elsősorban szervezési feladat, mely azt jelenti. hogy helyesen jelölik ki a felelős személyeket, pontosan határozzák meg ki, miért felelős. A vagyonkezelésnél zárják ki az összeférhetetlenséget. építsék ki a zárt ügyviteli rendszert, jelöljék meg az ellenőrzési pontokat. A belső ellenőrök azt is vizsgálják, nincsenek-e hézagok a rendszerben, s ügyeljenek a rendszer helyes működésére. Jenei Tibor pénzügyminisztériumi főrevizor Több szakmás katonák Látogatás a sorozáson A Salgótarjáni Acélárugyár Művelődési Otthona néhány napra „szerepet” cserélt. Az előadóteremben katonatisztek tartanak előadást a sorozásra váró fiataloknak a katonai szolgálati szabályzatról, a honvédelmi törvényről, ismertetik mit kell tudni a szolgálati idő alatt stb. A művelődési otthon és a TIT a fiatalok szórakoztatásáról is gondoskodik, vagy természettudományi előadásokat tartanak. A másik teremben dr. Fazekas Dénes orvos vizsgálja a fiatalokat. Figyelme mindenre kiterjed. A kérdések egész özönét zúdítja a „katonajelöltekre”. — Gyomrára, szívére, látására van-e panasz? — Milyen betegségben szenvedett korábban? Közben nézi a fiatalemberek szemét, alaposan vizsgálja a fogakat. A kartonra kerül minden. A sorozáson levő fiatalember súlya, magassága, iskolai végzettsége, szakmája. Rendkívül fontos ez a körültekintés, hiszen ebben az évben is zömmel már a tizennyolc éves fiatalok kerülnek a honvédségbe. — Az orvosi vizsgálat és az eddig eltelt idő azt bizonyítja. hogy a tizennyolc éves fiatal alkalmas katonai szolgálatra. Nagyon ritkd az. hogy esetleg a testalkat miatt szolgálathalasztást kellene adni a sorkötelesnek — mondja a beszélgetésünk során Miliczki Jenő alezredes. — Fiataljaink is rájöttek arra, hogy ez a korábbi behívás előnyös számukra. Először is nincs megszakítás a fiatal életében. A gimnázium, a szakmunkás- képző iskola elvégzése után ismét egy nagyobb kollektívába kerül a fiú, folytatódik a pedagógiai nevelése is. — Milyen tapasztalatokkal rendelkeznek eddig? — kérdem az alezredestől. — Talán néhány szociális problémáról szólnék először, ami ma már nem okoz gondot. A tizennyolc éves fiatal még nem nősült meg, nem hagyja itthon a feleségét, esetleg már egy kis gyermeket. Nagyon ritka az, hogy ez a korosztály családfenntartóként szerepelne. Ez az egyik része. A másik az, hogy ezek a fiatalok sokkal fegyelmezettebbek, mint korábbam a húszévesek voltak. A katonai kiképzés mellett az életre is fel készítik őket, s mint érett emberek térnek vissza a polgári életbe. A honvédségen belül szinte valamennyi esetben biztosítjuk, hogy a fiatalember a szakmájába kerüljön, sőt, arra törekedünk, hogy több szakmát sajátítson el a katona, ami után később esetleg foglalkozást is változtat a fiatalember. És talán még valamit. Az utóbbi időben jelenség. hogy mind több érettségizett fiatal jelentkezik hivatásos tiszti, vagy tiszthelyettesi iskolára, jó tanulmányi eredményekkel — Nekünk is rendkívül kedvező tapasztalataink vannak — kapcsolódik a beszélgetésbe Otta Ferenc őrnagy, az egyik alakulatunk tisztje. — Annak ellenére, hogy a tizennyolc évesek még nem kész emberek, rendkívül fogékonyak, értelmesen gondolkoznak. Bent a hadseregben minden rendszeres, tudatos, a fizikai megterheléstől az étkezésig, pihenésig, szórakozásig. Ez a rendszeresség pedig előnyösen hat a fejlődő szervezetre. Az pedig, hogy a katonaságnál alkalmazott magas technika kezelésének elsajátítása is kötelező az általános műveltségen túl a katona szellemi felfogó képességét i6 növeli. Mi a leszerelés után is figyelemmel kísérjük katonáinkat. Meggyőződésünk, hogy ezek a fiatalok a civil életben, a munkahelyen is sokkal fegyelmezettebbek, zöme megnősül, s nyugodt családi életet alakít ki. S mivel a hadseregben aktívan részt vesznek a KISZ munkájában, tapasztalataikat a leszerelés után vagy a községükben, vagy az üzemben hasznosítják. Nem véletlen az például, hogy az Ifjú Gárda törzsét, éppen a leszerelt katonák alkotják. A beszélgetés során szó esik a fizikai megterhelésről is. Erre a kérdésünkre dr. Firtkő László orvosszázados ad megnyugtató választ. — Az a tapasztalat, hogy a fizikai állóképesség szempontjából ezek a fiatalok megközelítik a húszéveseket. A szervezet még fejlődőben van, éppen ezért két év alatt sokat változik. Meggyőződésünk, hogy a katonaság alatt eltöltött időben a fiúknál lényeges a súlygyarapodás és a testmagasság növekedése. A mi alakulatunknál napi 5 400 kalória értékben kapnak kosztat a fiúk. naponta négyszer. Érés a reggeli, mégerősebb az ebéd. könnyebb a vacsora. A fizikai megerősödés mellett a szellemi képessége is fejlődik a katonának. annak ellenére, hogy különösen az első időkben még az ösztönös cselekvés érvényesül egyes tettekben. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy az egészségügyi ellenőrzés mellett még hatékonyabbá legyük a pedagógiai nevelést, amire a hadsereg kellő időben fel is készült. S amíg beszélgetünk, a fiatalok egymás után érkeznek az asztalhoz Pölös István ugyan férfi fodrász civilben, most gépkocsivezető lesz a honvédségnél. MiSkolczi György ma még szerszámkészítő az Acélárugyárban, bevonulás után ő is gépkocsira kerül. Sótér József szilaspogo- nyi fiú, segédmunkásként dolgozott a gyárban. Most az MHSZ tanfolyamán már megszerezte a gépkocsivezetői jogosítványt. Azt tervezi, hogy a honvédségnél gyakorolja a szakmát, s leszerelés után ezt a pályát választja. Purger István elektrolakatos Nagy- bátonyban, de már másik szakmát is szerzett magának. Tökéletesítésére a honvédség nyújt nagy lehetőséget számára. Varga Pál Mátranovákról ma még esztergályos. A több szakma elsajátítását tervezi a hadseregben. Fiatalok, tizennyolc évesek. Űj, nagyszerű tér ve Ide el készülnek valamennyien a katona-életre. S mint ahogyan szinte valamennyien megfogalmazták: kötelességük teljesítésére készülnek. .. Somogyvárí László ff Ki minek mestere"? A KISZ Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége és a Magyar Televízió az idén is megrendezi fiatal szakmunkások számára a „Ki minek mestere” versenyt. Az idén a lakatosok versenyeznek. Vasárnap reggel néhány perccel hat óra után a Salgótarjáni Acélárugyár tanműhelyében megkezdődött az országos verseny megyei döntője. A zsűri nevében Dániel László a megyei KlSZ-bizott- ság munkatársa üdvözölte a döntő tizenegy résztvevőjét. Közülük nyolcán az Acélárugyár, hárman a Salgótarjáni öblösüveggyár fiatal szakmunkásai. Valamennyien azonos feladatot kaptak. Két részből álló lemezhajlító szerkezetet kellett a már kiadott darabokból műszaki rajz alapján elkészí teniük. A zsűri este hét órakor hir detett eredményt. Az összetett versenyben első helyezést ért el Gyuris Tibor, a tavalyi esztergályos verseny győztesének öccse, ak: megkapta a Szakma Ifjú Mestere kitüntetés arany fokozatát, valamint a kéthetes üdülési beutalót és a részvételi .jegyet az október elsején Budapesten megrendezésre kerülő országos elődöntőre. A második Kálmán József, a har tnadik Bata Ferenc lett. Mindhárman az Acélárugyár lakatosai. ök a Szakma Ifjú Mestere kitüntetés ezüst, illetve bronz fokozatát kapták, valamint 500, illetve 300 forint'» vásárlási utalványt. Egyébként a verseny valamennyi résztvevőjét oklevéllel jutalmazták. Ludak Szondán Több százezer forint kamatot hoz A ludak Kiskér-pusztán túl, kint tanyáznak a Hután. Ügy kétezer körül, van belőlük, s a hófehér, nagytestű szárnyasok serege igazán szemet gyönyörködtető látvány. — Moat mái' igen — mondja Szandán a termelőszövetkezet főkönyvelője. — Hanem a nyár derekán, amikor megérkeztek hozzánk a pelyhes állatok, magam is aggodalmasan csóváltam a fejem: vajon mi lesz ebből? Most már hatkilós egyik-másik... Valóban, amikor a nyár elején Hegedűs Pál, a szövetkezet elnöke azt tanácsolta, lúdtenyésztésre használják fel az üresen tátongó sertésistállókat, a vezetőség tagjai sem lelkesedtek túlságosan. Pedig az elnök számokkal bizonyította, nem fizetnek rá a vállalkozásra. Ilyen kevés beruházással egyetlen más üzemig sem hoz annyi pénzt, mint a liba. A járási tanács mezőgazdasági osztálya ugyanis Heves megyébe vitte tapasztalatokért az érsekvadkerti, a patvarci, valamint a szandai Lenin Termelőszövetkezet elnökét. Mikor végül csak megegyeztek, kiderült: a vita rengeteg időt elrabolt. Alig maradt három—négy nap az állatok fogadására. _A asszonyok azonban segítettek, Szin- Té éjt nappallá téve dolgoz - tok, s mire megérkeztek a jószágok, tiszta, védeti, meleg szállás várta őket — Persze . ideális körülményeket nem tudtunk teremteni. .. Az eddigi tapasztalatok azonban kedvezőek — magyarázza Hegedűs Pál. — Hatszázalékos elhullással számoltunk. Az elmúlt három hónap alatt azonban ennél kevesebb kisliba pusztult el. A jószágok — nagytestű Rajnai ludak, — egyenletesen, szépen fejlődnek. gyarapodnak. A ludak szállásán néhány éve még sertéseket hizlalt a szövetkezei. A vezetők véleménye egyöntetű: ráfizetéssel. Abraktakarmányból soha nem termett annyit a szandai határ, amennyi elegendőnek bizonyult volna. A takarmány kiszállítása Hutára, a sertéstelepre, ugyancsak körülményes volt. Kiváltképpen akkor, amikor beköszöntöttek az esős. őszi. téli napok. Két traktor is járta a három kilométeres útszakaszt, hogy a hízókat el- lása. Nem volt va'ami olcsó mulatság. De mi van akkor a ludakkaJ? Az elnök, mint aki várta a kérdést, azonnal kész a válasszal. ' — Nincs annyi gondunk, mint a sertésekkel. Kevesebb takarmány kell. s ritkábban járnak Hutára a traktorok is. .. Erre a mostani esztendőre 36 kiló abrakot számoltunk minden lúdnak. Ez tulajdonképpen csak a nevelő és életfenntartó takarmány. Tojással, tolla] így aztán a jő védelemmel is tulajdonképpen csak jövőre számolunk. Az új esztendőben azonban sokat várnak a libáktól.* Mindenekelőtt azt, hogy az 1300—1400 lúdból álló törzs- állomány tenyésztojással lássál el a keltetőállomást. A naposlibából aztán kedvükre vásárolhatnak a környék termelőszövetkezeti és a háztáji termelők is. — Az első tojásszállítmányt februárban indítjuk útjára — mondja az elnök. — A keltetőállomással 50 ezer tojásra kötöttünk szerződést. Számításaink szerint ez mintegy 700 ezer forint jövedelmet hoz a termelőszövetkezetnek. S ez a pénz különösen sokat jelent. Hiszen februárban, márciusban és áprilisban kapjuk, amikor egyéb bevételi forrásaink meglehetősen szűkösek... A telepen a napokban fejezték be az asszonyok a libák tépését. Két mázsa tollat gyűjtöttek össze, ami kezdetnek nem rossz. Jövőre azonban már öt mázsával számolnak. S mivel a toll felvásárlási ára aránylag magas, ez újabb 75—80 000 forintot hoz. Ha a költségeket leszámítják, akkor is közelíti a tiszta jövedelem a 300 ezer forintot. Ezért mondják aztán a szövetkezet vezetői, hogy a liba- tenyésztés valóban hasznot hozó. A számítások, mint mondják, meglehetősen óvatosak. Ez a jövedelem még akkor is meglesz, ha történetesen 350 forintért kellene vásárolniuk a takarmányt. Ezt persze igyekszenek elkerülni. Az idén, a szükséges abrakmennyiseg biztosított. A jövő évre meg jelentősen növeli^ az abraktermelő területet, őszi árpából és kukoricából 100 holddal termelnek többet, mint az idén. A 100 hold termése már önmagában is elegendő, a lúd- állomány ellátásához. A ludak telepe Hután ma már egyre kevesebb gondot okoz a szövetkezet vezetőinek. A gyorsan gyarapodó jószagok láttán mind nyugodtabbak a szövetkezeti tagok is, hiszen a kiadott pénz gyorsan megtérül. Annyira, hogy több százezer forint kamatot is hoz.
