Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-22 / 224. szám
VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP N O G RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVF. 234. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1967. SZEPTEMBER 22., PÉNTEK Megalakult a Palóctáj Területi Szövetség Balassagyarmaton tanácskoztok a rétsági és o balassagyarmati járás termelőszövetkezeteinek küldöttei Tegnap ünnepi díszt öltött Balassagyarmaton a járási tanács nagyterme. A rétsági és a balassagyarmati járás közös gazdaságainak küldöttei tanácskoztak és megalakították Palóctáj néven a termelőszövetkezetek területi szövetségét. Részt vett az ülésen Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője, Matúz József, a Nógrád megyei pártbizottság titkára, Géczi János, a megyei "tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Sümegi János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökhelyettese, a szécsényi IX. Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke. A meghívott vendégek sorában a megyei' és járási párt- és tanácsszervek képviselői, szövetkezeti vezetők foglaltak helyet. Dr. K. Nagy Sándor, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára táviratban kívánt eredményes munkát a küldötteknek. Az előterjesztés Az előkészítő bizottság beszámolóját Tóth István, az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet elnöke, az előkészítő bizottság tagja terjesztette elő. Bevezetőjében röviden szólt a termelőszövetkezetek első országos kongresszusáról, ahol a szövetkezetek működésével összefüggő, lényeges kérdések mellett állást foglaltak abban is, hogy az idén megalakulnak a termelőszövetkezetek területi szövetségei. A határozatnak megfelelően. a balassagyarmati és a rétsági járás közös gazdaságaiban augusztusban közgyűléseket tartottak. Ezeken a tanácskozásokon valamennyi termelőszövetkezet csatlakozott az új érdekképviseleti szervhez. Megválasztották a küldötteket, akik képviselik majd a gazdaságokat a területi szövetségben. Nőtt a mezőgazdasági termelés A továbbiakban a beszámoló részletesen elemezte a két járás termelőszövetkezeteinek fejlődését. A legutóbbi években a balassagyarmati és a rétsági járás termelőszövetkezeteiben egyaránt nőtt az árutermelés. a közös gazdaságok erősödtek, szilárdultak. A párt é3 a kormány hathatós intézkedései, az egyre erősödő vezetés, a termelőszövetkezeti tagok szorgalmas munkájának együttes eredménye ez. A bruttó termelési érték a rétsági járásban 15, a balassagyarmati járásban pedig 14 százalékkal emelkedett évente. Több növényféleségből sikerült jelentősen emelni a hozamokat. Különösen említésre méltó, az idei gazdag búzatermés. A balassagyarmati járásban búzából 15,1, a rétsági járásban pedig 12,9 mázsa termett holdanként. Az átszervezés előtti időkben a járások átlaga nem haladta meg a 8—9 mázsát. A közös gazdaságok többségében tavaly burgonyából több mint 100 mázsás termést takarítottak be. Kiváltképpen a ke- szegi Zöldmező és a patvarci Lenin Termelőszövetkezet eredménye dicsérendő. Cukorrépából is sikerült tartósan 200 mázsa fölé emelni a hol- dankénti hozamot. A közös gazdaságok egy részében, többek között a galgagutai Táncsics, a rétsági Búzakalász termelőszövetkezetekben megközelítette a 300 mázsát a cukorrépa termése. Az elmúlt években a termelőszövetkezetek erőfeszítéseket tettek az adottságokhoz, a lehetőségekhez igazodó termelésszerkezet kialakítására. Ebben az időszakban honosodott meg a balassagyarmati és a rétsági járás közös gazdaságaiban a bogyós gyümölcsök termesztése. Az országos eredményeket meghaladó hozamokat értek el a honti Győzelem, a keszegi Zöldmező, valamint az ipolyvecei Alkotmány termelőszövetkezetekben. A két járás szövetkezetei a mezőgazdasági termelés belterjességére, bizonyos szakosítására törekedtek. így a drégelypalán- ki Szondy Termelőszövetkezet a bogyósgyümölcsök, elsősorban a málna termesztésére és feldolgozására „rendezkedett be”. Diósjenőn a kenyérgabona mellett a baromfitenyésztést fejlesztik. Az állattenyésztés fejlődése az erőfeszítések ellenére sem érte el a kívánt mértéket. Igaz ugyan, hogy több termelőszövetkezetben — az őrhal- mí Hazafias Népfront és a nagyoroszi Egyetértésben — már 3000 liter tejet fejnek tehenenként. Azonban a járási összkép nem a legkedvezőbb. A szűkös takarmányhelyzet nem teszi lehetővé az egyenletes termelést, hizlalást. ságokat, hogy időben elvégezzék a soron következő mező- gazdasági munkákat. Ezzel egyidőben nőtt a rendszeresen dolgozó tagok jövedelme is. A balassagyarmati járásban az 1961. évi 6144 forintról tavaly már 14 ezer 666 forintra nőtt egy dolgozó tag jövedelme. A rétsági járásban hat évvel ezelőtt az egy tagra jutó átlagos jövedelem 3752 forint volt, tavaly ez az összeg már elérte a 9 ezer forintot. Az eredmények értékét csak növeli, hogy Nógrád megye, így a rétsági és a balassagyarmati járás közös gazdaságai is rendkívül mostoha körülmények között gazdálkodnak. Köztudott, hogy az országban a 11 eróziónak kitett megye közül Nógrádban pusztít leginkább a víz. A szövetkezeti gazdaságok túlnyomó többsége a tipikus hegyvidéki gazdaságok kategóriájába tartozik. Ezekben az üzemekben a nagyobb erőfeszítések ellenére is gyengébbek az eredmények, s rendkívül magas a termelés költsége. Volt olyan- esztendő, amikor az átlagos költségszint meghaladta a 68 százalékot. Ezért az elmúlt években nagyszabású talajvédelmi munka indult meg a megyében. Az Ipoly szabályozása, a Lókos vízgyűjtő területének rendezése, mind az eredményesebb gazdálkodást segíti elő. Tavaly a rétsági járásban 2160, a balassagyarmati járásban pedig mindössze 1860 liter volt a tehenenkénti tejtermelés. A szarvasmarha-hizla lás azonban jelentős jövedelmet hoz a gazdaságoknak, hi szén az értékesített jószágok több mint 60 százalékát ex-*- portra szállítják. Ösztönző jövedelemelosztási módszerek Az elmúlt évek másik jelentős eredményeként említette a beszámoló, hogy a szövetkezetekben sikerült meghonosítani az ösztönző jövedelem- elosztási formákat. A hagyományos munkaegység-rendszer, a nádudvari módszer mellett új módszerek egész sorát alkalmazzák a mezőgazdasági üzemekben. Az idén kísérletképpen, a rétsági járásban bevezették az úgynevezett ártámogatásos dotációs rendszert. Az állami támogatásnak ez a formája többek között lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezetekben megteremtsék a garantált, rendszeres havonkénti előlegosztás feltételeit. A jövedelemelosztás sokszínűsége azonban gondokat is hozott, amelyekről az előadó ugyancsak szólt. Mindezek ellenére a meghonosodott jövedelemelosztási rendszerek hozzásegítették a közös gazdaA gyenge ísz-ek erősödéséért Csak tetézi a meglevő gondokat, hogy ilyen körülmények között alacsony a beruházások hatékonysága. Másrészt az elkészült épületeket, eszközöket sem mindenütt használják rendeltetésüknek megfelelően. Ha mindezekhez még’ hozzá tesszük, hogy a közös gazdaságok többségében a termelési szerkezet nem igazodott a helyi adottságokhoz, akkor máris együtt vannak az okok, amelyek gátolták a termelés gyorsabb ütemét, bel- terjesebb irányú fejlesztését. A beszámoló később azt elemezte, a szövetkezeti mozgalom gondjai fokozottabban jelentkeztek a gyenge termelő- szövetkezetekben. Nyíltan, bátran tette szóvá az előadó, hogy a korábban megjelent, egyébként hatásos országos intézkedések, mint például a (Folytatás a 3. oldalon.) A Budapesti Kötöttárugyár balassagyarmati telepét az évről évre fejlődő ipari létesitmé« nyék közt tartják számon. Az üzem jelentős exporttermelést bonyolít le, teljesítőképességének további növelését is tervezik. Érthető hát, ha a vállalat vezetői nagy súlyt fektetnek a szakmunkásképzésre. Nem is eredménytelenül: szerdán, szeptember 20-án egyszerre hatvan újdonsült szakmunkásnak nyújtották át ünnepélyes keretek között oklevelét (Koppány György felvétele) Készülés az őszre és a télre Csütörtökön a Duna Cipőgyár Művelődési Otthonában az őszi—téli felkészülésről tájékoztatták a sajtó munkatársait a Duna Cipőgyár és a belkereskedelem képviselői. Elmondották, hogy a Duna Cipőgyár az őszi—téli idényre legújabb modelljeiből 1,8 millió pár lábbelit ad át a belkereskedelemnek. Készít többek között 235 ezer pár női műbőrcsizmát, 75 ezer női bőrcsizmát, ötvenezer műbőrcsizmát gyermekeknek, 30 ezer férfi bokacipőt és 260 ezer pár különböző bőr gyermekcipőt A sajtótájékoztató további részében dr. Gál László, a Cipőnagykereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese elmondotta, hogy a közelgő őszi—téli idényre 980 ezer pár női- és gyermekcsizmát hoznak forgalomba a múlt évi 400 ezer pár helyett. Egymillió pár eső-, illetve hócipőt szereztek be külföldről. * Elkészült az Öblösüveggyár samottüzeme Bizonyára még sokan emlékeznek rá, hogy tavaly, az év elején egy robbanás rom- badöntötte a Salgótarjáni öblösüveggyár samottüzemét, amelyben az olvasztó fazekakat és az egyéb olvasztó- berendezések samott idomait állították elő. Szerencsére súlyos sérülés nem történt, de a gyárnak érzékeny veszteséget okozott a termelésben. Az átmeneti nehézségeket ugyan enyhítette a testvér vállalatok segítsége, de határozat született egy új samottüzem soron kívüli megtervezésére, illetve megépítésére. saA réginél korszerűbb mottüzem kivitelezése befejeződött. A kétmillió-nyolcszázezer forintos beruházást szeptember 30 után birtokba vehetik az üveggyáriak. Az átadásnak egyetlen szépséghibája: a porelszívó berendezést az ÉVM Csőszerelőipari Vállalat csak jövő évben tudja felszerelni, anyaghiány miatt. Az Öblösüveggyár vezetői úgy intézkedtek, hogy addig samott őrlés az új üzemben nem lesz, illetve szükség esetén a munkásokat egyéni védőeszközökkel látják eL Újabb vállalások a Nógrádi Szénbányáknál Tovább növelik gazdaságosságot A Nógrádi Szénbányáknál értékelték az első félévi versenyeredményeket és a legutóbbi termelési tanácskozásokon már módosították a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére tett eredeti felajánlásokat. A Nógrádi Szénbányák szakszervezeti bizottsága és legutóbb a párt végrehajtó bizottsága is tárgyalt a szocialista munkaverseny helyzetéről, és a vállalatvezetőséggel karöltve elkészítették az éves módosított felajánlást. A munka termelékenységében a műszaki fejlesztési célok megvalósításával, a munkaszervezés javításával, takarékos létszámgazdálkodással az eredetileg felajánlottnál nagyobb arányú előrehaladást érnek el. Tovább növelik a frontfejtések előrehaladási sebességét is. Az idén igen jelentős lépést tettek előre már a gépi jövesztéses módszer elterjesztésében. Eredeti vállalásuk szerint az össztermelés 6,8 százalékát vállalták géppeli jövesztéssel. Most úgy módosították vállalásukat, hogy 7,5 százalékos lesz ez az arány, ami azt jelenti, hogy az idén már több mint 200 ezer tonna szenet jöveszteinek gépekkel, 60 százalékkal többet, mint az elmúlt évben. További erőfeszítéseket tesznek a gazdaságosság fokozása érdekében. Árbevételi tervüket a termelési arányok ésszerű módosításával, a munkahelyi és osztályozol meddő- megünneplését. kiválasztás fokozásával kívánják túlteljesíteni. Szerepel módosított felajánlásukban a készletgazdálkodás javítása, az állóeszközállomány csökkentése, jobb kihasználása és nagyfokú takarékosság is. A saját rezsis beruházású munkák, valamint a melléküzemek termelésének fokozásával is elősegítik az éves termelési értékterv túlteljesítését. Az eredeti vállalásban az szerepelt, hogy a tervezett költségszintet hét tized százalékkal csökkentik. Ezt most 2 százalékra módosították. összesítve a felajánlásokat öt és fél millió forint termelési értékkel kívánnak többet elérni a tervezettnél, de nem a mennyiség, hanem a minőség javításával. Ezt az értéket 3 millió forint értékkel olcsóbban kívánják előállítani. Ez azt jelenti, hogy az állami dotációból .több mint 8 millió forintot takarítanak meg az idén. Az eredeti vállaláson túl októberben munkásvédelmi hónapot szerveznek. A balesetelhárítási munkák további javítása érdekében külön intézkedési tervet dolgoznak ki. A Nógrádi Szénbányák vállalatvezetősége, párt-, szakszervezeti és KISZ-vezetősége felhívással fordult valamennyi bányaüzem dolgozóihoz, hogy az eddiginél jobb munkával biztosítsák az éves felajánlások teljesítését, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó
