Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-02 / 180. szám
1067. augusztus 2. szerda N ö G R A D 3 Sikeres közérdekű munka ülésezett a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság esek. Híres falu Vácott, Dunakeszin és Budapesten Berkenye. A községből az említett helységekbe naponta bejáró munkások szorgalmának köszönheti hírét. Igaz, nagy ennek a hírnévnek az ára. Aki reggel fél ötkor elutazik, este nyolc tájt ér haza. Az apróbb gyerek csak munkaszüneti napon látja e miatt az édesapját. Berkenyén rövidesen nagyot fordul a világ. A Petőfi Tsz él azzal a jótanáccsal, ami a IX. kongresszus idején hangzott el, s azzal a lehetőUarmincnyolc évi »zoíguial után Búcsúzik a székvölgyi bányamester Kiöregedett a bánya. Évtizedeken át adta a szenet, de az utóbbi időben egyre gyakrabban lázadozott. Égett belül, és ki is tört a tűz. A bányamentőket egyre gyakrabban riasztották. A bányászok megszokták már a lázadását. Dacoltak vele. Előfordult, hogy a főtéből hullott a hamu, a parázs, alatta pedig gurultak az üres vagy szénnel megrakott csillék. Mindig legyőzték a tüzet. Mahi- nyák István bányamesternek az utóbbi években ahányszor naponta végigjárta a munkahelyeket, mindig legfőbb gondja volt a tűzveszélyes terület vizsgálata. Egyetlen egyszer nem mulasztotta volna el. Most bánya és bányamester együtt megy nyugalomba. De ne vágjunk a dolgok elébe. Mahinyák István 14 éves borában kezdte ott. ahol a többi bányászgyerek. Küldöncnek vették fel, és ahogy erősödött, úgy lett kapcsos, csillés Rau-aknán. Onnan Dorogra került, ahol éveket húzott le. majd vissza Nógrád- ba, Mizserfára. Mint vájár, a felszabadulás után 31 éves fejjel iratkozott be a dolgozók gimnáziumába. El is végezte úgy, hogy délelőtt dolgozott, délután az iskolapadban ült négy éven keresztül. Tatabánya következett. Ott volt előkészítő az egyetemi felvételihez bányászok számára. Felvették. Két év BudaÉlelmes emberek Leányvállalat Kazáron ám ez. Azok a bárnai bányászok, akik Mizserfára kerültek gyakran érdeklődnek. Nincs ott sem rossz helyük, de valahogy a szívük visszahúz. Nekik sem mindegy. Sokáig ez a bánya adta nekik a kenyeret. Hát, így vagyok én is — mondja és hátrasimítja ősz haját. Az akna bejárata felé néz. Csillében fát, rabolt anyagot szállítanak kifelé. Nézi egy darabig, aztán megszólal. — Harmincnyolc év a bányaszolgálatom. Nem mondom, hogy nem érzem a fáradtságot, de ha még élne ez az akna, én is maradnék. Így?... Mód van rá, nyugdíjba megyek. Itt három évig bányamesterkedtem. Ez volt Székvölgy legtűzveszélyesebb időszaka. Állandóan kellett a tűzgáta- kat építeni. A bányamentők kis megszakításokkal folyton dolgoztak, és ennek ellenére: ez a bánya általában mindig adta amit vártak tőle. Száz százalék felett termeltünk, és a sok tüzet egyetlen baleset nélkül úsztuk meg — emlékezik. Amikor elbúcsúzunk még sokáig ott áll egyedül. Búcsúztatja magában a bányát, és búcsúzik tőle. Az egyiket nem bolygatják többet, a másik szegre akaszthatja a bá- ny ászlámpát, harmincnyolc évi becsületben eltelt szolgálat után. Bodó János tésével a MÉK-hez. Ebben az évben a tsz már közvetlenül a MÉK-nek adta át az árut; s ez a gazdákat újabb ötvenezer forint bevételhez juttatta. A kis termelőszövetkezetben nagy pénz ez; ha még munkaegységben számolnának, annak értékét körülbelül húsz százalékkal növelné. Tovább a jó úton! — ez most a jelszó Berkenyén. Jövőre már a MÉK közvetítését sem igénylik a berkenye! szövetkezeti tagok, ök maguk kívánják a málnát vagy a Pest megyei konzervgyárba vagy az egyik mátraaljai feldolgozó üzembe szállítani —> ami újabb, legalább hetvenezer forintot hozna a házhoz. Azért legalább ennyit, mert a rekeszek súlya csak névlegesen, új korukban 1.40 kilogramm; a valóságban 0.90— 1,20. A differenciát a málnának kell kitennie a mérlegen. Ha majd közvetlenül szállítanak, ez a veszteség elmarad. Berkenyén már tudják, hogy a drégelypalánki tsz feldolgozó üzemet létesített. A főkönyvelő asszony véleménye: hogy érdemes lenne beszélgetni a palánkiakkal. hátha átvennék a berkenvei málnát. A kisebb szállítási költség még nagyobb gazdaságosságot eredményezne. b s. Ülést tartott a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A napirend első pontja az elnöki beszámoló volt; ezt dr. László István, a megyei NEB elnöke tartotta. A beszámoló híven tükrözte, milyen sokoldalú és eredményes munkát végzett megyénkben ez év első felében a NEB. A tsz-bekötő- és majoron belüli utak gyorsabb, jobb minőségben történő építése, állandó karbantartása érdekében a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya a NEB javaslata alapján kérte: engedélyezzék, hogy ilyen utakat a tsz építő vállalkozások is készíthessenek. A jövőben arra törekednek, hogy új major létesítését az út építésével kezdjék. A helyi adottságokhoz képest az utak betonburkolatot kapnak. A NEB vizsgálatát követően a húsipar ígéretet tett arra, hogy a balassagyarmati feldolgozó üzem elkészülése után maradéktalanul biztosítja húskészítményekből az ellátást. A tárgyi lehetőség megszületik erre: a beruházás eredményeként az üzem kapacitása hatvan százalékkal növekszik. A Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat helyesli a népi ellenőrzés javaslatát, amely szerint központi húsbontót kell létesíteni a minőség javítása érdekében. Ehhez jelenleg még hiányoznak a pénzügyi feltételek. Az új árkonstrukció kialakítása után — a jövő évben — a kérdésről ismét tárgyal a húsipar és a kereskedelem. A tanácsi vállalatok bérezési és premizálási rendjének vizsgálata során megállapította a NEB. hogy az lényegében megfelel rendeltetésének. A gazdaságirányítás új rendjében remélhetőleg lehetővé válik, hogy a jó munkát végzők fáradozását értékesebben honorálhassák, mint ma. Huszonhétezer forint értékű festéket kellett kiselejtezni az Építőanyagipari Vállalatnál, mivel a hosszú időn át történt tárolás módja nem volt megfelelő. Az ügyben a NEB elvégezte vállalt vizsgálatát; a vizsgálat jegyzőhatalmára, államgépezetére, a munkásosztály és legodaadóbb szövetségeseire támaszkodva, most már a gazdaságpolitika kerül a forradalmi marxista párt osztályharcos politikájának homlokterébe. És ez a gazdaságpolitika az ország belső, és történelmileg adott helyzetétől függően változik, gazdagszik a reálisan elérhető gazdasági-társadalmi céloknak megfelelően. A közgazdasági szemlélet — amelynek a marxisták birtokában voltak proletárhelyzetük idején is — a szocialista forradalom győzelme, a proletárdiktatúra létrejötte után, és következtében mind jobban előtérbe kerül a szocialista gazdaság fejlődésével párhuzamosan. Az osztályharc fő tartalmára és stratégiájára is következtethetünk tehát a politikai, illetve a közgazdasági feladatok súlyából, ugyanúgy ahogy a mindenkori társadalmi feladatok és célok, az osztály- harc lényege meghatározzák a politikai és gazdasági feladatok kölcsönös arányát is. Hazánkban például 1945-től 1950- ig — az első gazdaságtörténeti periódusban — a rekonstrukció, a háborúban elpusztult nemzeti vagyon helyrehozása volt a fő gazdasági cél, de ez az Időszak egyben a hatalom megszerzésének, kiépülésének időszaka is volt. A mai értelemben vett közgazdasági szemléletről még nem lehetett beszélni, de gyorsan meg kellett tanulnunk az üzemek, a könyvét pedig — további intézkedés végett — átadta a megyei rendőrfőkapitányság társadalmi tulajdon védelmi osztályának. A Lakáskarbantartó Ktsz- nél többletanyag kiszállítása. SZTK-illetékek késedelmes befizetése miatt szintén a társadalmi tulajdon károsodott. A megyei NEB vizsgálatát a megyei rendőrfőkapitányság nyomozása, azt pedig bírósági ítélet követte. A kétbodonyi magtisztító telep vezetője és raktárosa üzemi tevékenységből eredő terméket juttatott a pataki és a galgagutai tsz-nek, — s ezért a maga részére terményeket fogadott el. A népi ellenőrzés vizsgálatát követően a vétkes személyeket fegyelmi büntetésben részesítették és kártérítés fizetésre kötelezték. Hényelpusztáról közérdekű bejelentés érkezett a NEBhez ,hogy az fmsz-vegyesbolt vezetője nem tartja be a nyitvatartási időt, s hogy durva a vevőkkel. Az fmsz vezetősége a boltos ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett ; s • amint megfelelő másik üzletvezetőt talál, a munkáját rosszul végző boltost leváltja, A népi ellenőri munka hétköznapjaihoz tartoznak olyan kérdések is, amelyek megoldása csak keveseket, esetleg mindössze egy-egy embert érint, A népi ellenőrzés kérésére javította meg az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat a salgótarjáni 219. számú bolt szikvízellátását; a népi ellenőrzés törvényes közbenjárására fizette ki a Nógrádi Szénbányászati Tröszt B. István siroki lakos és több társa hűségjutalmát. Dr. László István elnök mind a népi ellenőröknek, mind pedig azoknak köszönetét mondott, akik a népi ellenőrzés munkáját segítették. Ezt követően a háztáji gazdaságok árutermeléséről, az ivó- és ipari vízellátás helyzetéről, továbbá különféle vegyes iparcikkekben tartósan jelentkező hiány okairól értekezett, és hozott határozatot a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. gyárak, a termelés beindításának művészetét. 1950—1956 között már kimondottan a szocialista építés feladatai kerültek napirendre, a közgazdasági szemlélet alakulásának, fejlődésének azonban a személyi kultusz útját állta, noha a gazdaságpolitikát segítő propagandamunkának akkor is adva volt a közgazdasági tartalma. Ez a tartalom azonban inkább a megfogalmazott, kinyilatkoztatott elvek alátámasztását, igazolását és magyarázatát adta. A harmadik periódus — bár 1954-től kezdve bontakozott ki — csak 1957-ben érlelhette be gyümölcsét. Az 1957 júliusi országos pártértekezlet már világosan fogalmazott a szocialista társadalom felépítéséről, ezzel egyidejűleg a dolgozók életszínvona'ának növeléséről a termelőerők állandó fejlesztésének útján. Törvényszerűen követte ezt a közgazdasági tudománv fellendítése, a közgazdaságunk iránti növekvő érdeklődés és termész»- tesen a nárt gazdaságszervező munkáiénak tudománvossá tételével nárhuzamosan. magának a közvazöasávi nrnnasan- ö*nak a tudatos előtérbe kerülése is. Gazdaságszervező feladatainkat azonban — adottságainkat. lehetőségeinket fiyvelem- be véve — eddig főleg exten- zív módszerekkel és a hatáskörök centralizáltságával oldottuk meg. A párt részéről kezdeményezett és aktivizált A tények beszélnek J Szalmatercsen Az év első felében végzeit munkáját, az akcióprogramban kitűzött leiadatok végrehajtását a napokban értékelte a szalma- tercsi KISZ-szervezet. Az eredményes hat hónap alapozása az év elején Jól sikerült: a vezetőség minden eddiginél nagyobb gondot fordított a fiatalokat igazán érdeklő program kialakítására. Érdemes sorra venni — mit végeztek a szalmatercsi kiszések augusztus elejéig. Mint mondják: munkájukat, a programban vállalt feladatok végrehajtását segítette a „Forradalmi Ifjúsági Napok” és a „Vádoljuk az imperializmust!” politikai akció megfelelő felhasználása. Ugyanígy lendítette a KISZ-munkát az ifjúsági szövetség legutóbbi kongresszusára történő felkészülés. A szalmatercslek Joggal büszkék munkasikereikre, eddig 957 óra társadalmi munkát végeztek. A rendszeresen végzett közhasznú munka során védnökséget vállaltak a községi művelődési otthon környékének parkosításában, és gyakran segítették a helyi közös gazdaságot is az Időszerű mezőgazdasági munkák végzésével. Bár a szalmatercsi KtSZ-szerve- zet mindössze 27 fiatalt egyesit, a szövetkezet! munkák segítésében mégis 40-en vettek részt. — Érdemes volt — mondják a fiatalok. — Segítségünket. 1700 forint Jutalommal honorálta a tsz ... A pénzt egy felejthetetlen egri kirándulásra fordítottuk. A hetedik kongresszuson szó volt a KISZ-szervezetek fokozottabb tevékenységéről, a honvédelmi nevelőmunka segítéséről. A szalmatercslek már e feladat végrehajtásán fáradoznak, nem Is eredménytelenül: az utóbbi időben nagyon megnövekedett a honvédelmi Sportban résztvevők száma. Egy-egy versenyen úgyszólván az egész alapszervezet rajthoz állt. Nemrégiben rendezték meg az összetett honvédelmi versenyt, a járási döntőn pedig öt csapatot indítottak. Az eredmény nem maradt el. A járási versenyen két első és egy harmadik helyezést sikerült kiharcolniuk. Az alapszervezet tagjai ennél ie többre értékelik^ hogy a versenyekben a lányok Is részt vették, Jól szerepeltek. — Minden jó, ha Jó a vége — tartja a közmondás. A szalmatercsi KISZ-alapszervezet első féléves munkájának értékelésénél azonban arról la sző volt, hogy a helyi gazdasági és politikai vezetők nem segítik megfelelően a szervezet munkáját. — Egy kicsit magunkra hagynak bennünket — panaszolják' a fiatalok. — Kevés tanácsot kapunk az Idősebbektől, az eredményesebb munka megkívánja az állandó Irányítást Is, ami bizony „hiánycikk” Szalmatercsen ... A felsorolt „beszédes” tények pedig mindenképpen arról győznek meg mindenkit — érdemes odafigyelni, mit csinálnak, mit terveznek a szalmatercsi KISZközgazdasági szemlélet is fokozatosan nőtt, erősödött abban a közgazdasági környezetben, hogy azután a gazdaságifolyamatok reális vizsgálata, elemzése és a gazdasági feladatok egyre bonyolultabbá válása következtében közvetlenül a propagandamunka homlokterébe kerüljön. Az új gazdasági mechanizmusban a gazdasági döntések decentralizálása, a tervszerűség és a piac szerves kapcsolata mellett kívánjuk a szocialista építőmunkánkat gyorsabbá, hatékonyabbá tenni. Ez a törekvés még szélesebb, még mélyebb gazdasági ismeretet, közgazdasági szemléletet kíván. És nem is csak a közgazdásztól, vagy a gazdaságiműszaki vezetőtől, hanem társadalmunk valamennyi dolgozójától. Ahogy nemzetgazdaságunk jelene i6 társadalmi ügy, úgy előrehaladásunk, jövőnk alakítása, formálása valameny- nj’iünk közös munkája kell hogy legyen. Miután jövőnk alakítása a gazdasági életben, az anyagi javak termelésében gyökeredzik, ennél fogva gazdaságpolitikánkban tudatosan törekszünk a gazdasági élet adott és reális helyzetének gyorsabb fejlesztésére, a rendelkezésünkre álló eszközök és a munkaerő ésszerűbb és hatékonyabb felhasználására. Ezt a tudatos elemet foglalja magába és ezt kell, hogy segítse a közgazdasági szemlélet, amellyel kapcsolatban azt akarjuk — propagandamunkánk is erre irányul — hogy társadalmi szemléletté váljon. Ez adja meg a közgazdasági propaganda jelentőségét is, mivel az a közgazdasági látókör szélesítésére, a közgazda- sági ismeretek mélyítésére, aktív és tudatosan cselekvő emberek közösségi felelősségének kialakítására irányul. Jelentőségét növeli, hogy a harmadik ötéves terv feladatai és az új gazdasági mechanizmus előkészítése és bevezetése egybeesnek. E feladatok mindegyike tudományosan megalapozott gazdasági jellegű feladat, következésképpen a közgazdasági propaganda is propaganda- munkánk döntő része kell legyen. Közgazdasági propagandánk az országgyűlés legutóbbi ülésszaka, és az azt követő pártnapok során ténylegesen tömegjellegűvé lett. Milliók párbeszéde már a gazdaság és a gazdasági mechanizmus témaköre. Gazdaságpolitikánk — amelvet. a IX. kongresszus, majd most az országgyűlés nemrég lezajlott ülésszaka is megfogalmazott — szocialista rendszerünk gvorsabb fejlődését, egész társadalmunk, és benne az egyén jobb életkörülményeit foglalja magába. Valamennyiünk munkájától függ. hogy e párbeszéd eredményeit. — a közgazdasági szemlélet realizálását — a szocialista éoítés és az életszínvonal-alakulás milyen fejlődésfokaival tudjuk mérni. Nagy Ferenc pesten, négy meg Sopronban, kevéske ösztöndíjjal. A család is megérezte ezt az időt. A diplomát később, három évvel ezelőtt védte meg, már ötven éves fejjel. * Nemrég ismét tűz támadt Székvölgyön. A munkahelyeken olyan szénmonoxid-szeny- nyezettséget mértek, hogy minden bányászt ki kellett küldeni a bányából. Kiszellőztettek, de másnap ismét veszélyessé váltak a munkahelyek. Megszületett a döntés. Nem szabad kockáztatni, ami szene van még az aknának, az kevés, jóllehet már legnagyobb része annak is hamuvá vált. A bányászokról gondoskodtak. A szomszédos Mizserfára helyezték át őket, azóta ott dolgoznak. A bányamester maradt mint süllyedő hajón a kapitány. Csak utolsónak hagyhatja el a helyét. A bányamentők dolgoznak még. Mentik az anyagot, amit csak lehet. A napokban már végeznek, és ahogy mondják „le lehet húzni a rolót”. Szék- völgy-akna Is a lefejtettek listájára kerül. ★ A bányamester nézi a befejező munkát. Vajon mire gondol ilyenkor? A kérdésre a következőket válaszolja. — összeszorul az ember szíve. Tudja, nem mindegy séggel, amelyhez a járási pártbizottság segítette a gazdákat. A szövetkezet melléküzemág szerű kooperációt teremt a budapesti Iskolabútor- és Sportszergyárral. A tsz részéről Dobsonyi Pál elnök tárgyalt a fővárosi partnerrel; a „mit hoz a konyhára?” nagy kérdésére Dombóvári Mihályné főkönyvelő számítja ki a választ. A termelőszövetkezet egyik raktárából alakít ki lakatosműhelyt. Itt bútorok csővázai, sátormerevítések rűdjai készülnek majd. A dolgozók ma még eljáró munkások lesznek. A varroda, amelynek feladatául sátor, bútorhuzat, hátizsák gyártását szánják, a kul- túrotthonba települ. Az öreg épületnek ez már a harmadik „állása” lesz; kezdetben lakóház volt. Ez persze nem lesz akadálya sem a szűkebb körű művelődésnek, sem színházi előadások megtartásának. A községi pártalapszervezet új épületében kitűnő lehetőség kínálkozik mindkettőre. A Petőfi Tsz tízholdas málnásban szüretel. A háztájiban, a zárt kertekben, udvarokon körülbelül kétekkora területen ápolják a bokrokat. Tavaly majdnem nyolc vagon málna került ezekről a területekről a Diósjenő és Környéke Körzeti Fmsz közvetíNyolc évtizede működik már a Váci Kötöttárugyár. Korábban felmérte a vezetőség a fejlesztés lehetőségeit, a helyi munkaerőhelyzetet, és úgy látta, hogy valahol más vidéken kellene konfekciótelepet létrehozni. Az előtanulmányozás után a Salgótarján melletti Kazárra esett a választás. A helyi tanáccsal megegyeztek a volt bányász művelődési otthon hasznosítására, amit alkalmasnak találtak két —háromszáz dolgozót foglalkoztató konfekcióüzem létesítésére. A megvalósítás első lépcsőjében Kazárról öt nőt és egy férfit hívtak be átképzésre a Váci Kötöttárugyárba. Egy hónapon keresztül tanultak. A vállalat 20 varrógépet szállított le már a kultúrotthon- ba, hogy megkezdhessék mintegy 50—60 személy betanítását. Ez képviseli majd a ka- zári részleg törzsgárdáját. Ügy tervezik Vácott, hogy a jövő év első felében — a szükséges átalakítások elvégzése után — 60 varrógéppel megkezdhetik a termelést. A gyár központja komoly eredményekre számit Kazáron.
