Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-12 / 189. szám
1967. augusztus 12. szombat NÖGBSD Ceredi lelemények Elutazott a csehszlovák delegáció Élményt jelentő napot töl- városi csőgyár gyártatta ve- külföldi vendégek, amikor a lőttek el a ceredi Ceredvölgye lük a szalmakötelet. Mi ész- ceredi fennsík hat-hétszáz Tsz vezetői a csehszlovák szerűtlennek találtuk, hogy a méteres magasságáról érte- pártdelegáció négy tagjával, rengeteg zsuppszalmát Pestre sültek. akik kivétel nélkül mind me-' szállítsuk, amikor a gép a Nem véletlenül jelentette zőgazdasági mérnöki végzett- nyersanyag közelében, vagy- ki Pavel Smal, a küldöttség séggel rendelkeznek. Rendkí- is a szövetkezetben sokkal vezetője a cerediektől való vülivé nem csupán a kedves olcsóbban üzemelhet. Megvet- búcsúzás perceiben, vendégek megtisztelő jelen- tűk a gépeket... — Itt olyan hegyes, mosléte avatta ezt a napot, ha- Szóba került a szövetkezet toha környezetben gazdálkod- nem az is, hogy a vendégek egy másik kisegítő üzemága: nak, mint Közép-Szlovákiá- kérdésein, érdeklődési körén a fafeldolgozó üzem is. A tá- ban a szövetkezetek hatvan kicsit lemérhették a tízezer- holdas gazdaság munkáját és a fejlődés irányát. — Milyen a pártszervezet felépítése? — Hogyan aktivizálják a kommunistákat? — Ki és hogyan oldja meg a szakmai továbbképzést? Már a találkozás és a bemutatkozás első perceiben elhangzott a fenti három kérdés és Pál Vilmos, a pártbizottság titkára és Boros Béla, a szövetkezet elnöke felváltva igyekezett választ adni. A nagy, több községre terjedő és ugyanannyi üzemegységre tagolódó szövetkezet pártalapszervei és a községi szervezetek hozták létre a csúcsszervet, a pártbizottságot. A központosított pártirányítás pedig lehetővé teszi, hogy a kommunisták mindig maguk előtt lássák a „nagy egész”, a nagykiterjedésű szövetkezet célkitűzéseit és elképzeléseit, s ne csak a szűk, helyi érdekeket tartsák szem előtt. A pártmunka is sokoldalú, amit elevenné tesz a különböző bizottságok — sport-, szociális-, kulturális- és még sokféle bizottság — meghatározott tevékenysége. A szakmai továbbképzésnek Is több útját-módját keresik. Ezt szolgálják a téli tanfolyamok, de ehhez segít hozzá a napi eligazítás különleges rendszere. A csehszlovák voiabbi tervek szerint a sző- százaléka. Nagyon hasznos- vendégek szinte kivétel nél- vetkezet több olyan haszr.á- nak tartanám, ha a szövetke- kül feljegyezték, hogy Cere- cikk, fogas, lábtörlő, fa- zcf vezetői látogatást tennéden a brigádvezetők és az csipesz gyártására is „rááll”, nek nálunk, üzemegység vezetők a napi aínelyek iránt kereslet mu- S egyszeriben az is szóba eligazítás alkalmából szakmai tatkozik. Valószínűnek látszik, került, hogy a ceredi tsz szí- vitat is folytatnak amelynek hogy norvégiai rendelésre vesen versenyezne egy azo- tartalmat. legfeljebb fél órára megsokszorozzák azoknak a nos adottságú csehszlovákiai korlátozták^ de amely rend- facs,'ptetőknek a gyártását, szövetkezettel. ..............amelyeket Norvégiában a Hasznos, gyümölcsöző az h alszárításhoz használnak. Azt ilyen látogatás, is szervezik, hogy a fagőzökívüli módon ébrentartja a szakmai érdeklődést, és arra kényszeríti a szakvezetőket, hogy tudásukat könyvekből, ,é szünetében a fafeldolgo- lolyoiratokbol minduntalan felfrissítsék. Még jobban lekötötte azonzó berendezésének segítségével szilvát aszalnak, s krump- A csehszlovák delegáció lit szárítanak. Megannyi terv. tegnap befejezte Nógrád me- ban a vendégek figyelmét az amely a szövetkezet jövedel- §>'ei látogatását és az esti üzemlátogatás. Követésre mét, nyereségét növelheti! méltónak találták, hogy a A Gyepüs-völgyben, a közmostoha körülmények között gazdálkodó szövetkezet tagsága milyen leleményesen keresi a jövedelmet növelő, kisegítő üzemágakat. A híres ceredi kötélüzemben, amely az idén kétmillió forintos termelésre készült fel, ugyancsak peregtek a kérdések. A legtöbb kérdést Igor Bella, a dolni-kubini járási pártbizottság mezőgazdasági titkára tette fel. Milyen idősek a gépek? Honnan jutottak hozzá a ceredi tsz-lagok? — kérdezte többi között. Boros Béla készségesen válaszolt. — A gépek öregek már, de még jól használhatók. Amíg hozzánk nem kerültek, a főponti majorban a mesterséges borjúnevelőben az került a vendégek füzetébe, hogy a Laktin nevű tápszer segítségével milyen fejlődést sikerül elérni és mennyi értékes tejet takarítanak meg ezáltal. Ésszerűnek találták azt is, hogy a szarvasmarhaállományt tbcmentesítik és a szakosítás során egy helyre, a központi majorba telepítik, ahol egyidejűleg a t-akarmánytáp keverését is megoldják. A szárazsággal viaskodó legelők láttán elhangzott egy újabb, váratlan kérdés is: — Milyen magasan vagyunk most a tenger szintje felett? S megértőén bólogattak a órákban hazautazott. Lakos György Az üveg mestere Zúg a motor, pörgeti a csiszoló korongot. A mester minden idegszálával koncentrál. Jel nincs, mégis mikropontosságra rendszereződnek a vonalak, minták a csillogó ólomkristályon. A nyers, szendvicses tál csak kilóra érték. Mire valamennyi mintát rávág, a csiszolókorong értéke megsokszorozódik. — Rengeteg munka van vele. Én a munkadíjat kapom érte — mondja Szirácsik Aladár, az üvegcsiszoló kisiparos. — Exportra készül a KETI (Kisipari Exportra Termeltető Iroda) számára. Tulajdonképpen nem ez a fő foglalkozásom. Tizenöt évig dolgoztam az üveggyárban. Ott tanultam a szakmát. Tizenhárom éve kértem és kaptam iparengedélyt. Ügy gondoltam kell lenni olyan kisiparosnak is, aki a lakosság számára az eltört bútorüveg helyett másikat készít, csiszol, vagy méretre megcsinálja a falitükröt, a „vakult”- tükröt újra borítja. Kezdetben volt is megrendelő, de az utóbbi időben egyre kevesebb. Talán sokan nem is tudják, hogy Van ilyen kisiparos. Ezt azért mondtam el először, hogy így kezdődött a dolog. A KlOSZ-nál érdeklődtek, hogy ván-e olyan üvegcsiszoló kisiparos, aki esetleg exportra is tudna munkát vállalni. Tavaly szeptemberben személyesen felkeresett az iroda szervezője, ötven darab ólomkristály gyümölcsöstálkát kaptam csiszolásra. Mikor leszállítottam, nagyítóval nézték, de nem találtak kifogást. Adtak aztán 360 kelyhet, később 220 vázát megmunkálásra — mondja, miközben korongot cserél. Kisebbet rak fel a vékonyabb vonalak csiszolásához. — Most 50 darab szendvicses tál készül. Nagyon kényes és sok munkát igényel. A minta késett, és most nagyon kell hajtani, hogy időre szállíthassam. Itt van még száz hamutál. de mintát még nem küldtek. Az lesz a következő. — Hová exportálják? — Pontosan nem tudnám megmondani, csak annyit hallottam, hogy tőkés országba, tengeren túlra, valószínű az USÁ- ba — válaszol, azután ismét munkához lát. Figyelem az óiomkristályt, hogyan engedelmeskedik a mester akarata szerint... — Ki esik a forgalomból ez a Kővár utcai műhely. Talán ott lent a fővonalon többen benyitnának megrendeléssel. Elsősorban az kellene, hogy folyamatosan legyen az embernek munkája — mondja. Egy megrendelő mégis érkezik. Egy mintás eltört tolóüveget hoz. — Lehetne-e ugyanilyent, újat készíteni? — Miért ne lehetne. Azért vagyok kérem. Mikorra kellene? — Sürgős lenne. — Jó, meglesz mester. holnap reggelre — válaszol a Az ólomkristál.v formálódik tovább. Belekerül abba a 28 éves szakmai gyakorlatból minden, ami csak kell. Néha megáll, két kézzel a világos felé fordítja, vizsgálgatja. és ilyenkor egy halovány mosoly is megjelenik az arcán. Érzi. hogy ez a szendvicses tál bár-hova kerüljön is a magyar ipar hírnevét öregbíti. Bodó János Pihenőpavilon 8 napközis táborban Évről évre nagyobb népszerűségnek örvend Salgótarjánban az Űttörőház mellett működő nyári napközis tábor, amely mintegy száz gyermeknek nyújt pihenést, tartalmas, hasznos időtöltöst. A tábor- fejlesztés jegyében most elkészült egy száz személyes pihenő- és játszópavilon, amely lehetővé teszi az eddig használt sátrak más célra történő felhasználását, s a táborlakóknak kultúráltabb elhelyezést nyújt. A pavilonépítés ellenére ez évben a napközis tábor programja tartalmasabb volt a korábbi évekénél. A tábor augusztus 26- án zárja kapuit. Tcljesítetle teryét a Gabonáiéi vásárló- és Feldolgozó Vállalat Az aratás befejezésével nem azon a mennyiségen, amely« szűnt meg a malmok, a ga- re korábban szerződtek a bonafelvásárló vállalat mun- gazdaságok. kája. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol nagyrészt Amint azt Lombos Jenő, aratóeénekkel takarították be a vallalat csalója mondot- aratogepekkei takarítottak De ta> mintegy 2700 vagon kea termést, még javában tart a nyérgabonát vettek át a tercséplés. A közös gazdaságok melőszövetkezetektől és állatöbbségében azt a gyakorlatot gazdaságoktól. Ez mintegy követik- a csénlőeénektől 105 százalékos tervteljesítéskovetik. a cséplőgépektől nek {elel meg A gazdag ter_ egyenesen a magtárba szál- m£s aZ0nban arra enged kölítják a gabonát. A Gabona- vetkeztetni, hogy még mint- felvásárló- és Feldolgozó Vál- egy ezer vagon gabonát érté- lalat már augusztus első nap- kesítenek a közös és az álla- . .. .... .... mi gazdaságok. Takarmán injaiban túlteljesítette felvásar- gabültá5ó] Mintegy ezerszáz lási tervét. A négy járási ki- vagon került a magtárba, a rendeltség ugyancsak túljutott takarmánykeverő üzemekbe. Remekel! a Bezosztája 1 és a Fertőd! 293-as A , mohorai Mikszáth Tsz tagsaga a tervtárgyaló közgyűlésen úgy döntött, hogy búzából kizárólag intenzív Bezosztája 1 és Fertődi 293- as fajtát fog termelni, s ahol a domborzati viszony engedi ott kombájnnal végzi el a betakarítást. Igen nagy gonlül múlta a várakozást. Búzából holdanként 18 mázsás termést takarítottak be a tervezett 11 mázsa helyett. Ez 15 vagon többletet jelent, amire pótszerződést is kötött a szövetkezet. Hasonlóan jól fizetett az őszi árpa, amely 12 mázsa helyett 18 mázsát dot fordítottak a nagyobb adott holdanként. Ez terven adagú és a szakszerű műtrágyázásra is. A szakszerű szorgalom jó eredményt hozott. Július 31-én felül négy vagont jelent tsz-nek. összegezve két: a 39 magtárban volt az utolsó szem szemben 60 búza is. A terméseredmény jóval feaz eredménye- vagonos tervvel vagonos gabona termett a mohorai Tsz földjén. Mikszáth CBúeuiztatdi él emberi szó Elkeseredett ismerősökkel az időpontot is, amikor már amikor már szinte mindenki találkoztam a napokban. Az nem tartanak igényt a mun- beszélte, kik távoznak, érdeklődésre csak legyintet- kájukra. Sőt arról is beszéltek, de azután egyikükből ki- tek, hogy az intézmény kol- . _ ___ ... __ _______ _ _______ t ört a szó. Nem mondott so- lektívája mikor rendezi meg szólna bárki, ha közölnék ve- gondoltak arra, hogy az ő kát: „Nem ezt érdemeltük ti- számukra a búcsúztatást. Igaz, le, egy hónap múlva már nem egyéni „nagyvonalúságuk” zennyolc év után.” Ebben az az elhelyezésükről is szó a régi helyén dolgozik. S tör- miatt néhány emberben csőr- agy mondatban sűrűsödött esett. Felajánlottak a ré- je a fejét, hogyan lesz azután, bát szenved az elv? Valószínű össze a fájdalmuk, csalódott- szűkre egy-egy állást. Hogy Az ilyen embertelen, a mi nem gondoltak ezekre! Mit saguk. Végül elmondták mi ezek megfelelőek-e, ki elégi- politikánkkal össze nem egyez- számít ebben a nagy forga- történt. ti-e a szakmai érdeklődésű- tethető ügyintézés mindenkil tagban egy-két eset? TeljeAz intézmény, ahol annyi két, megtalálják-e az anyagi bántana. Mélységesen sérti sitették a kijelölt feladatot az alkotó embert, akit ez a — s ez a lényeg. De hokörültekintés nélküli, lélekte- gyan? Ez már nem okoz szálén átszervezés a dolgok szín- inukra fejfájást. Minthogy az vonalára süllyeszt le. Sokan sem, örök kétkedést, tüslcéelfelejtik, hogy az embert két hagytak a három embermegszokott munkahelytől, a* ismert feladatoktól. Bizonyos korban már nehéz váltani, beletanulni az újba. Ezeket felejtették el azoic, akik felelősek az áthelyezett emberek sorsának alakulásáért. Nem gondoltak arra, hogy az idősebbek érzékenyebbek, s éppen ezért körültekintőbben, az egyéni körülmények, a szakmai érdeklődés és a képzettség sokoldalú Ezek a megőszült emberek mérlegelésével kellett volna most jogosán kérdezik, mit elintézni a sorsukat? Nem évet dolgoztak csökkentette számításukat, erről nem (.áraz alkalmazottak létszámát, s gyaltak. Rájuk bízták, ke- éppen ők hárman kerültek ressék fel az új helyeket, s az elhelyezendők listájára, beszéljék meg. Arról tudtak, hogy néhány Ezután „beszélgetés’ ember rövidesen másutt veszi a kezébe a tollat. Megtudták ^ön mentek keresztül ezek ,fLlS;mllyeVZerVeZetÍ wált0' az embS S ezt a belső vt *?r. azonban a vódóst> konfliktust( bizonyta- szemelyi változásokat a leg- lanságot még most’ sem s[ke után nagyon keserves vívó- egyik helyről a nek a szívében. , . ... .... . móciL-i-o b q! iroon I nrtrnmirti X..í-á„4. másikra helyezni, ugyanúg'. Megtörtént a búcsúztatás mint egy széket. Ebben í is. Evés, ivás, nagy szavak, nagy átalakító munkában köszönet az eddigi munkáért, nemcsak elvekről, ügyrendről. Vajon mit éreztek ők hársurubb homály fedte Fel rült megnyugtatóan rendez- módszerekről, hanem ember man? A történtek után hit mondatokból, egy-egy elejtett ni magukban. Egvikük sem sorsokról is kell dönteni, célzásból „kitotoztak , biztos mai gyerek- hiszen csaknem Nos- mindhármán kapcso őket helyezik el. S amikor húsz évvel ezelőtt kezdték tek-e bármiféle őszinteségben? Nem hiszem. Nekik latba léptek a leendő mun- mindenféle búcsúztatásnál egyikük bekopogott a sze- ezj. a munkát, ültek le ahhoz helyükkel, megpróbálták sa- jobban esett volna a nagyobb melyzeushez,__^ megkérdezni az asztaihoz. ahol most fe- iát maguk intézni sorsuk aia- gondoskodás, az emberi szó. k ulását. A munkahelyük Megértették volna mi a kömegvan. kenyerük lesz. De telességük, ha nyíltan, elv tárnem is arról van szó, hogy si módon közük velük — bimik az elképzelések, az kö- iesiegessé váltak. Megértik - me§ nincs dontés az azt a nagy gazdasági átalazölte ügyben. kulást. ami az országban foNem sokkal később azon- Jyiki de valamit nem tudnak valakinek — különösen ha szén az idősebb korosztályok megérteni. ban hivatalosan közölték lük, a szervezeti változások- ... ra, az új feladatokra való te- rniert nem beszélgettek el kintettel más munkahelyre őszintén, nyíltan. Miért hárí- kell távozniok. Megjelölték tották el az érdeklődésüket, Azt, hogy velük szorgalmas, becsületes munkás oly sokmindent megérteitek — nem jut munka. Az elin- már. S nekik éppen az őszin- lézés módszere kifogásolha- teség, az egyenesség hiánya tó. Hiszen nem könnyű meg- fáj a legjobban válni a régi környezettől, a Pádár András
