Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-12 / 189. szám
4 NÖGR ÄB 1967. augusztus 12. szombat Az új mechanizmus lexikona A GAZDASÁGI MECHANIZMUS I A gazdaságpolitika, a gazdasági rendszer és a gazdasági mechanizmus kifejezések gyakran halmozódnak a gazdasági jellegű írásokban, beszédekben, és ez nem véletlen. A három fogalom szorosan összetartozik és a valóságos gazdasági folyamatban is szinte együttesen egymással összefüggésben jelentkezik. A gazdaságpolitika és a gazdasági mechanizmus kapcsolatában, összefüggésében azonban nem téveszthető szem elől, hogy mindenkor a gazdaságpolitikáé az elsőség. „Az új mechanizmus bevezetésének célja, hogy új eszközökkel és módszerekkel erősítsük társadalmunk szocialista jellegét, tegyük hatékonyabbá tervgazdálkodási rendszerünket, hasznosítsuk jobban a szocialista gazdálkodás lehetőségeit, gazdálkodjunk minden szinten jövedelmezőbben, gondos gazda módjára őrizzük a nép vagyonát, szolgáljuk szorgalmas munkával a közösség és egyén alapvetően azonos érdekeit, és így gyorsítsuk meg a szocializmus teljes felépítését, mozdítsuk elő népünk életkörülményeinek folyamatos javítását.” — összegezte az új gazdasági mechanizmus rendeltetését, szerepét és leglényegesebb kritériumait a július 12—15-i országgyűlés előtt elmondott minisztertanácsi beszámolóban Fock Jenő elvtárs, a kormány elnöke. Ebből is következtetni lehet rá, hogy a gazdasági mechanizmus fogalma „magába foglalja mindazokat a gazdasági kapcsolatokat, a szervezés és irányítás módszereit, és gazdasági intézményeket, amelyekben az emberek gazdasági tevékenységének kölcsönös cseréje a termelés, az elosztás, a forgalom és a fogyasztás során végbemegy.” A gazdasági mechanizmust e tág felfogásban és legáltalánosabban a történelmileg adott termelési viszonyok és ezek egyes elemei közötti kapcsolatok konkrét megjelenési formájaként értelmezzük, a termelési viszonyok elemeinek összességét értjük alatta. Ebből viszont az is következik, hogy a gazdasági mechanizmust, mint a gazdaságpolitika által meghatározott gazdasági cselekvés, „kibontakozás” fejlődés mozgásformáját, a termelési viszony szerepének megfelelően, mint a formaváltozás törvényét fogja fel a közgazda- sági elmélet. Fejlődését, változását, átalakulását a termelőerők fejlődése vonja maga után, akár tőkés gazdasági rendszerről, akár szocialista rendszerről van is szó. A formaváltozást illetően a kettő között „csak” az a különbség, hogy a tőkés gazdaságban a spontaneitásé, a szocialista gazdasági rendszerben már az első fázisban, az alapok lerakása idején is a tervszerűségé, a társadalmi tudatosságé az elsőség. A termelőerők szakadatlan fejlődése azonban a szocializmusban is kikényszeríti a termelési viszonyok, következésképpen a gazdasági mechanizmus formáinak, elemeinek, egész összefüggő rendszerének változását, még akkor is, ha a szubjektív erők nem ismerik fel kellő időben a fejlődés, a haladás követelményeit. És ez a változás folyamatos éppen úgy, ahogy a termelőerők fejlődése is — mint az emberi alkotókészség megnyilvánulása — állandó folyamat a társadalom történetében. Amikor tehát az új gazdasági mechanizmus közgazdaságilag, tudományosan előkészített bevezetéséről van szó, és ezt egész társadalmunk ügyévé, közös nagy akaratává kívánjuk tenni, akkor azt is mondjuk, hogy gazdálkodásunk módszerei, formái és gazdasági kapcsolataink, termelési viszonyaink elemei elavultak, gátolják termelőerőink tovább fejlődését. Ezért a gazdasági mechanizmus, azaz a termelési viszonyok átfogó, radikális és minőségi formaváltozásáról intézkedtünk, amikor a gazdasági mechanizmus reformjáról, az új gazdasági mechanizmus 1968. január 1-i bevezetéséről határoztunk. Egyszerűen azt akarjuk, hogy jobban dolgozva, hatékonyabban gazdálkodva tegyük jobbá saját, és embertársaink életkörülményét. Nagy Ferenc KISZ kulturális szemle 1967—68-ban A Kommunista Ifjúsági Szövetség Nógrád megyei Bizottsága, a Nógrád megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa és a MÉSZÖV az 1967—68-as évben ismét megrendezi a fiatalok kulturális szemléjét. A szemle feladata, hogy a népművelés eszközeivel, az ifjúság növekvő szabad idejének tartalmas kihasználásával fejlessze a fiatalok szocialista tudatát, emelje általános, szakmai, politikai és kulturális műveltségüket. A kulturális szemle célja, hogy egész kulturális, népművelési programjának tervezésével és lebonyolításával méltóan tükrözze a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának jelentőségét, megismertesse világtörténelmi szerepét, a mai szov- jetunióbeli politikai, gazdasági és kulturális életet, s hogy az évforduló kapcsán a hazafias és internacionalista nevelés célkitűzéseinek megvalósítója legyen. Az említett szervek felhívják járási és városi szerveiket, hogy a járások, illetve városok sajátosságaiból kiindulva készítsék el a szemle kiírását, s a programokon belül rendezzenek „Ki mit tud a Szovjetunióról és a szocialista országokról?” vetélkedőket is. Szükségesnek tartják azt is, hogy a öntevékeny művészeti csoportok helyi bemutatóikat november 7-én rendezzék meg a többi rendezvénnyel égyidőben. A szemle felmenő rendszerű lesz. Kiemelt művészeti ágak ez évben az irodalmi színpad, a vers- és prózamondás, a kórus, valamint a jazz- és tánczenekarok járási bemutatója. Űj szobor Salgótarjánban Űj képzőművészeti alkotással gazdagodik még e hónapban Salgótarján. A Képzőművészeti Kivitelező- és Ipar- művészeti Vállalat elkészítette Dabóczi Mihály szobrász- művész Ülő nő című kőszobrához a talapzatot haraszti mészkőből. Kis időn belül elkészül a szobor betonalapja, s augusztus második felében a Sztahanov úti Technika Háza előtti parkban felavatják az új köztéri alkotást, amely a környék dísze lesz. Freskók a századokba zártan Nógrádsapon tatarozzák az öreg templomot. Völgy oltalmában húzódik meg a falu, hegyháton áll a templom, a természet és a történelem százados viharaitól tépetten. Idestova hét évszázad nyomait őrzik a falak, s korszakok hosszú vonulatában is bámulatosan ép és szilárd a valahai mesterek remeke, öles kőfal koszorúzza az építményt, oltalomul a dúló hadak ellen, amelyek egykor gyakran kalandozták a tájat. A nógrádsápi, egyik legősibb temploma hazánknak. Tudós búvárkodók úgy ítélik: még a XIII. században emelték. Alighanem bencés közösségé lehetett, mert az Árpád-házi időkben bencések és ciszterciták települtek meg nálunk, s közülük az előbbiek napos hegyhátra, utóbbiak viszont völgyekben építkeztek. Hét évszázad nagy idő; most ‘"távozzák a templomot. Rá- ’ -r a megújítás kívül-belül. ' Országos Műemléki Felügyelőség végezteti szakértő kezekkel a munkát, hogy egyetlen művészi értéke veszendőbe ne menjen az építészeti ritkaságnak. A belső vakolatbontással néhány hete megtorpantak a gyakorlott szemű munkások. A felszíni rétegeket követően színes felületek derengtek elő. A további rétegfejtés igazolta az óvatosságot; a századok során felkerült vakolat freskókat takart, melyek nagy szakaszokon szinte sérületlen épségben megmaradtak. A művészeti leletről így beszél a község lelkipásztora: — A nógrádsápi templom egyike legrégibb gótikus műemlékeinknek. Keletkezését a tizenharmadik századból származtatjuk, s minden bizonynyal ebből a korból valók a most felfedett freskók is. Rokonságuk rendkívül szembetűnő az esztergomi királyi palotában levő, a négy sarkalatos erényt ábrázoló műalkotással. Készítőik egyazon festőiskolához tartozhattak. Az első freskórészre a szentély restaurálása kezdetén akadtak. A keresztre feszített Krisztust és a szűzanyát mutatja, valamint azt a mozzanatot, ahogyan a szűzanya palástja alá gyűjti a megboldogult lelkeket és híveket. — Az alaposabb feltárási munkák a főhajóban is eredményre vezettek. Itt a felső rétegek mögött Keresztelő Jánost látjuk, amint híveket keresztel a Jordán vizében. — Ügy tudjuk: a feltárások egyéb érdekes eredményeket is hoztak. — A templom köré a pannonhalmi bencések másfél méter magas kőfalat építettek, melyen szabályos távolságban tizennégy nyílást számolhatunk. A korábbi megállapítással szemben a feltárás eredményeként most arra következtetünk, hogy a nyílások nem lőrésül, hanem a tizennégy stációnak szolgáltak. Az egyik restaurátor az om- ladékok között két kapurészt is talált. Ezeket most szintén a falba dolgozzák, mint rendkívül becses darabjait a roReggel szabadulok, délután dolgozom Újjászületett az Ipoly Cipőgyár — Realitásoki tervek Vörös salak kis foltja élénkíti az udvar új betonburkolatának szürkeségét, fölötte fehér háló. (Ez a röplabda- pálya). Piros burkolótéglával széppé tett falak, hatalmas ablakokon fekete díszrács. Tágas munkatermek, modern gépek. Fénycsővilágítás, központi fűtés, fehér ajtók. Az ebédlőben ragyogó pvc-borí- tású asztalok. Elegáns vonalú bútorok az irodákban. Mind- összesen: az a születésének tizedik évében megnagyobbított, újjávarázsolt Ipoly Cipőgyár. Ez a remek üzem, amelyet ma ad át rendeltetésének az igazságügyminisztérium küldötte, a balassagyarmati börtönben működik. Eredményesen, jó minőségben termel. Fontos népgazdasági érdek ez, ám ebben az intézményben csak másodlagos — igaz, hogy szorosan másodlagos — a fontossága. A vitathatatlanul elsődleges cél az elítéltek nevelése, mag javítása, rávezetése a becsületes élet útiára — ezekhez pedig nélkülözhetetlen eszköz a rendszeres, erkölcsiekkel és anyagiakkal egyaránt honorált munka. 4 fegyháx-ballada emléke Aki egyszer látta Van Gogh „Börtönudvarát”, aki egyszer olvasta Wilde-től „A readin- gi fegyház balladáját”, sosem szabadul nyomasztó emlékétől. A gyarmati börtön látogatója azonban hiába idézi az említett művek hangulatát, nem találja nyomát a reménytelenségnek. Nem, pedig az elítéltek között akad, aki immár tíz évnél többet töltött a vastag, ódon falak között. Nagy Tóth Béla — például —, aki emberölés és fegyverrejtegetés bűntette miatt tizenharmadik esztendeje börtönlakó. A szigorú szabályokat sosem szegte meg, egyetlen fenyítése sincs. Ügyszintén nincs — sokak mellett — a zagyvapálfalvi Tóth Lászlónak sem, akit négy és félévre ítélt a bíróság. A börtön parancsnoka készséggel hozzájárul, hogy a nevelőtisztek egyikének kíséretében zárkájában keressük fel a megyénkben elítéltet. Kopott csigalépcső vezet az ötödik emeletre. A folyosón néhány rabbal találkozunk, valamennyi jóltáplált. Közeled- tünkre az emeletfelelősi beosztásban levő elítélt megáll, mán és gót stílusnak, melyekhez hasonlót csak a prágai, és az esztergomi székesegyházban láthatunk. Találtak még egy román stílű keresztelő kutat — négy darabban maradt meg. — A restaurálás — amint tudom — mintegy hatszázezer forintos költségű. A belső helyreállításhoz az egyházközösség is hozzájárul, mert igen ritka érték megmentéséről van szó. A templomba jó kétszáz évvel ezelőtt ugyanis copfstílű főoltárt építették be. A copf-stílű oltároknak ma már mindössze két képviselője van az országban. A kapurész- leletekből viszont arra lehet következtetni, hogy az építkező bencéseknek a templom közelében zárdájuk is állhatott, s annak bejáratát díszítették a míves faragású kövek. A templom restaurálása szakértő gondoskodással halad. A feltáró és helyreállító munka nyomán újabb művészeti produktumokat őrző műemlékünket menthetjük meg a megsemmisüléstől — örömére a ránk következő korok emberének. <b, t.) az előírásnak megfelelően levett sapkával jelenti: — Különös esemény nincs. A foglalkozás tárgya: tisztálkodás. Ahol sok ember él egymás közelségében, a higiénia fokozott követelmény. Minden ragyogóan tiszta. Pillantás a varosra es a jövőbe A jelentéstétel a zárkában is kötelező. Ezt követően letelepszünk az ülőkékre, hogy kényelmesen beszélgethessünk. Mire belemelegednénk, valamennyien állunk ... így folytatódik a diskurzus. A szabad életben — ezt a fogalmat itt gyakran emlegetik —, szinte ismeretlen a tiszteletadásnak annyira érezhető, majdnem tapintható jelenléte, mint a börtönben. A kintről — tehát a lakók szemével nézve: nagyon messziről — jött embert meglepi, hogy a hangulat ennek ellenére sem feszélyezett. Ilyen légkört teremteni : művészete az ember- nevelésnek. Tóth László a feleségét emlegeti, s hogy milyen nagyszerű létesítménye lesz a rohamosan fejlődő Salgótarjánnak a síküveggyár új üzeme. Szeretettel szól a régiről, amelyben megbecsülték munkáját. Mint társait, őt is megmegújuló reménnyel tölti el, hogy előbb-utóbb szabadul, s a rács nélküli világban folytathatja az itt életelemévé vált, nélkülözhetetlenné lett munkát. — Reggel szabadulok, délután már dolgozom — mondja Tóth László. — Hangja lejtéséből kicseng, hogy nem csupán mondja, de így is tervezi, így is érzi. — A szabadulok számára nem probléma az elhelyezkedés — kapcsolódik társa szavához egy kerekképű,, pocakos fiatalember, Kosaras Iván — Szám szerint nem tudom, de tény, hogy nagyon sokan szereztek itt Gyarmaton szakmunkás oklevelet. Az intézet tisztjei már hónapokkal a szabadulás előtt érdeklődnek, leveleznek annak érdekében, hogy a büntetését kitöltött elítélt munkába állhasson. Alig várom, hogy újra Csepelen legyek. Dolgozhatok ott. ahonnan ide kellett jönnöm. — En nem megyek vissza Pestre, elég volt az ottani társaságból — szólal meg Belez- nai Adám. — Látja: jó erőben vagyok. Legszívesebben rakodónak csapnék föl az AKÖV-nél. Megszerettem ezt a várost. A vendégben egy pillanatra minden összekavarodik. Zavaros szürkeséggé kuszálódik a zárka fehér fala, az emberek enyhén napbarnított arcszíne, a nyári ruhák csíkozása, a falon nylon-zacskóban függő cigarettacsomagok tarkasága. Rossz tréfa volna, amit Beleznai Ádám mondott? Komolytalanul élcelőd- ne ez a fiatalember, aki a Mint hírül adtuk, fúvószenekari találkozót rendez szeptember 10-én Salgótarjánban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója és a bányász művelődési otthon fúvószenekarának 75. éves fennállása alkalmából a Nógrádi Szénbányák szakszervezeti bizottsága, a salgótarjáni bányász művelődési otthon és a városi tanács. Elkészült az eseménysorozat forgatókönyve, mely szerint a találkozó programja délelőtt fél 10-kor a zenekarok hosszú ideje élt börtönelet» ben is megőrizte víg kedélyét? ... — Nézzen ki a zárkaajtón — ajánlja Beleznai. — Köny- nyebben megért! A tekintetek az ajtó, s azon át a folyosóablak felé fordulnak. Emezen túl csillog a kanyargó Ipoly, pompáznak pirosban, rózsaszínben a házak tetői. Az ablak felől áradó fény erősebb, mint a zárkában uralkodó világosság, de a három rab pupillája mégsem szűkül, hanem nagyobbra nyílik. Most, ebben a másodpercben, ebből a reflexből érezhető először, hogy a szabadság hiánya a nap minden órájában fájdítja az elítéltek szívét. — Ennyi látszik a városból az ötödik emeletről — folytatja az elítélt. — Valóban nem sok. De ez a kevés is megragadó. Nekem többet jelent fejlődő, szép településnél Balassagyarmat. Engem itt tanítottak meg, hogy csak tisztességesen szabad, csak úgy érdemes élni. Gyarmaton akarok letelepedni. Karácsonv előtt szabadulok negyedkedvezménnyel. Eddig hétezer forintot gyűjtöttem össze. Apám megírta: amennyire lesz, annyit tesz mellé, hogy legyen miből egészen új életet kezdenem. Nem panasz és nem dicsekvés Jó félórával később a megyei börtön parancsnoka kétszer is megkérdi: — Beleznai? Az ötödikről, az a Beleznai? A nevelő alhadnagy jelenti, hogy személycseréről, félreértésről nem lehet szó. Munkájából, viselkedéséből, komoly terveiből ítélve úgy látszik, hogy Beleznai Adám megjavult, megérett a szabad életre. Pedig eleinte mennyi gondot adott! Nem panasz, de nem ií dicsekvés ez; a tények egyszerű közlése a nevelőtiszt részéről. A tények viszont azt közük, hogy ismét sikeresnek bizonyult esztendők fáradhatatlan nevelő munkája. A büntetés elsődleges célja: az elítélt megjavítása megvalósult. Tegnap délelőtt a balassagyarmati megyei börtönbe látogatott dr. Márkája Imre az igazságügyminiszter első helyettese, valamint dr. Szabó János alezredes, a büntetés- végrehajtás parancsnokának helyettese. Felkereste az intézményt dr. Lakatos József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Szabó István megyénk főügyésze, dr. Okoti- csányi Gvörpy a megyei bíróság elnökhelyettese. Oéczy Imre, a balassagyarmati városi pártbizottság első titkára, Lombos Márton a városi tanács vb elnöke is. Borváró Zoltán felvonulásával kezdődik a Tanácsköztársaság térre. Az ünnepélyes megnyitó 10 órakor lesz, köszöntőt mond Csik Pál, a városi tanács vb elnök- helyettese, ezt követi az egyesített zenekar műsora. A megyei József Attila Művelődési Ház színháztermében az ünnepi hangverseny fél 11-kor kezdődik. Délután 5 órakor Baglyasalján, a Forgács-telepen, a Lenin téren, Salgóbá- nyán, Somlyó-bányatelepen, a Tanácsköztársaság téren és Zagyvapálfalván térzene lesz. Fúvószenekari találkozó a megyeszékhelyen
