Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-26 / 201. szám
NÖ6S A B 19er augusztus M. rí/ mechanizmus lexikona KÖZPONTI SZABÁLYOZÁS. 'I A gazdaságpolitikai J programok nem valósulnak meg automatikusan. A központi szabályozás rendszerének jut az a szerepe, hogy a népgazdasági tervekben kifejezésre jutó „központi akaratot” átvigye a gazdasági valóságba. A megvalósítás eszközei alapvetően két csoportra oszthatók: közvetlen szabályozási eszközökre (ilyenek pl.: a kötelező tervelőírások, hatósági döntések, utasítások, engedélyezések stb.) és közvetett szabályozási eszközökre (ilyen pl.: az ár, az adó, a vám, a hitel, a szubvenció). A szocializmus viszonyai között — függetlenül a gazdaság működésének konkrét mechanizmusától — mind a két típusú szabályozási eszközre szükség van. A közvetlen szabályozási eszközök lehetősége és szükségessége a szocialista állam tulajdonosi pozíciójából^ fakad, míg a közvetett eszközök felhasználása alapvetően az áruviszonyok jelenlétének függvénye. Népgazdaságunk működési mechanizmusát eddig a közvetlen szabályozási eszközök túlsúlya, a direkt módon való szabályozás jellemezte. Ez összefüggött a döntési jogkörök centralizációjával, a termelőerők viszonylagos fejletlenségével, a népgazdaság rendelkezésére álló anyagi eszközök szűkösségével, a magasan kvalifikált gazdasági szakemberek kis számával stb. Ezért szoktunk centrális gazdaság irányítási rendszerről, vagy direkt gazdálkodási típusról beszélni. Természetesen a közvetlen szabályozási eszközök nem lehetnek egvedüliek, hiszen az áru- és pénzviszonyok a szocializmus építésének különböző szakaszaiban mindig — leszűkített vagy teljesebb formában — jelen vannak. Ezért szükség van közvetett szabályozási eszközökre is. Az új gazdasági mechanizmusban a központi szabályozás alapvető eszköze a közvetett (közgazdasági) eszközökkel történő, indirekt módon való szabályozása. A közvetett szabályozási eszközök dominálása a központi szabályozás rendszerében szükségszerű következménye a döntési jogkörök decentralizálásának, a gazdaság differenciáltabbá és bonyolultabbá, az áru- és pénzviszonyok teljesebbé válásának. Ezért szoktunk decenti'ális gazdaság irányítási rendszerről, vagy indirekt gazdálkodási típusról beszélni. Természetesen a közvetett eszközök sem lehetnek egyedüliek, hiszen a szocialista állam tulajdonosi pozíciója lehetővé, a gazdasági programok megvalósítása pedig szükségessé teszi a közvetlen szabályozási eszközök felhasználását. Bármilyen is tehát a gazdaság működésének konkrét mechanizmusa, a szocialista állam mindig felhasználhatja az adminisztratív eszközökkel való szabályozást. Gazdasági mechanizmusunk reformjánál éppen arról van szó, hogy a szocialista állam „lemondott” a közvetlen adminisztratív eszközökkel történő szabályozásról, a gazdasági növekedés meggyorsítása, az életszínvonal további emelkedése céljából. Névadó ünnepség Honton Bensőséges, meghitt ünnepség színhelye volt a napokban Honton a művelődési otthon nagyterme. Dombai Ferenc termelőszövetkezeti traktoros és felesége harmadik gyermekének Csaba Attilának tartották névadó ünnepségét. A községi tanács, a nőtanács, a termelőszövetkezet, a művelődési otthon vezetői egyaránt megtettek mindent, a családi ünnepség sikere érdekében. A termelő- szövetkezet vezetősége ajándékkal kedveskedett a szülőknek. Német történész Salgótarjánban Budapesten a napokban zajlott le a Magyar Történelmi Társulat centenáris ülésszaka. A százesztendős társulat ünnepi tanácskozására számos külföldi vendég érkezett, akik ellátogatnak hazánk különböző helyeire, többek között Nógrád megyébe is. Nógrád, illetve Salgótarján vendége Gerhardt Schilfert berlini egyetemi tanár, a Német Történelmi Társulat elnöke lesz, aki ma, szombaton érkezik hozzánk. A tudós délelőtt megismerkedik Salgó, Somoskő történelmi múltjával, Salgótarján nevezetességeivel, délután 2 órakor pedig tiszteletére rendezett baráti beszélgetésen vesz részt megyei történészekkel a József Attila Művelődési Ház klubjában. Új iskola — új oktatási rendszer Mint hírül adtuk, elkészült Salgótarjánban a Lovász József utcai új általános iskola, amelynek ünnepélyes avatására szeptember -3-án kerül sor. Az intézmény az 1967/68-as tanévben körülbelül 800 diákot, 21 tanulócsoportot fogad. (Elődjében, a Pécskő utcai általános iskolában a múlt évben 17 tanulócsoport volt). Az oktató-nevelő munkát a megnövekedett létszámnak megfelelően a tavalyi 27 helyett 34 nevelő végzi. Üj tantárgyként jelentkezik az iskolában á gyakorlati foglalkozás, amelyet a* V. és a VI. osztályosok kezdenek tanulni, illetve amelynek oktatására eddig a mostoha körülmények miatt nem volt lehetőség. Az új iskolában a felsőtagozatos oktatás kabinetrendszerű lesz, a „hagyományos” tantermek helyett szaktárgyi termek várják a diákokat. Ez az oktatási rendszer lehetővé teszi, hogy a megnőtt létszám ellenére az iskolában csak délelőtti tanítás folyjon. Az új tanév első napjaiban az iskola vezetősége tájékoztatja a szülőket az intézmény rendjére vonatkozóan, hiszen a nagyszerű iskola tisztántartása, illetve megőrzése a gyermekektől fokozottabb fegyelmet, s a szülők részéről is több figyelmet követel majd. MUNKAKÉPTELENSÉGI JÁRADÉK MUNKAVÉGZÉS ESETÉN IS KORLÁTOZÁS NÉLKÜL MEGILLETI A DOLGOZÓT D. S. olvasónk kérdezi, hogy munkavállalás esetén is megilleti-e őt a havi 260 forintos munkaképtelenségi járadék? Ugyanilyen kérdést intézett hozzánk B. F. olvasónk is, aki két lábára megbénult, és ezért lett munkaképtelenségi járadékos. Most egyik tsz-ben ülő foglalkozást ajánlottak neki, és nem tudja elvállalja-e, nem veszik-e el tőle a munkaképtelenségi járadékot. Mindkét olvasónkat megnyugtatjuk. Fizikai munkát (a tsz-ben ülőfoglalkozást, telefonkezelő, portás stb) vállalhatnak és a munkaképtelenségi járadékot nem vonják meg. Attól természetesen nem mentesek, hogy orvosi javaslatra újból felülvizsgálják a Munkaképességcsökkenést Véleményező Orvosi Bizottságnál munkaképtelenségi fokát. Azt tanácsoljuk vállalják el a munkát, emiatt hátrány egyiküket sem éri. MENNYI LEHET A TERMELŐSZÖVETKEZETI TAG NYUGDIJA? B. P. olvasónk 15 évi termelőszövetkezeti tagság után nyugdíjba készül, szeretné tudni mennyi lesz a nyugdíja. Általános szabály, hogy tsz- tag öregkégi nyugdija 400 forintnál kevesebb nem lehet. A törzsnyugdíj az előző négy évben végzett átlag munkaegységének megfelelően alakul, és ettől függően nyugdíj- osztályba sorolják be a tagokat. Mivel olvasónknak a nyugdíj megállapításához szükséges 10 évnél több tsz- tagsága van, így az átlagjövedelem 33 százalék, összesen 10 százalék kiegészítés jár. Azt tanácsoljuk olvasónknak a tsz-ben állapítsák meg, melyik nyugdíjosztályba van besorolva, és pillanatok alatt kiszámítják, hogy mennyi lesz a nyugdíja. Hasonló kérdéssel fordult hozzánk H. T. olvasónk is, aki közölte is velünk, hogy abba a nyugdíjosztályba tartozik, amelyikben a havi átlagkereset 900 forintnak felel meg. Húsz nyugdíjévé van, kérdezi, mennyi lesz a nyugdíja, ha ebben az évben kéri nyugdíjaztatását. A fentiekből következik, hogy olvasónknak 33 százalék törzsnyugdíj jár, és nyugdíjévenként 2 százalék. Mivel a rendelkezés szerint a nyugdíj az átlagjövedelem 70 százalékánál nem lehet magasabb, olvasónk nyugdíja 630 forint lesz. A CSALÁDI PÓTLÉKOT A GYERMEK NEVELÉSÉRE, GONDOZÁSÁRA KELL FORDÍTANI É. J.-né olvasónk írja, hogy férje iszákos, nem ad haza elegendő pénzt két gyermekük eltartására. A családi pótlékot is elkölti, és ezért már a férj budapesti munkahelyéhez fordult panasszal. Nemrég azt a felvilágosítást kapta, forduljon a társadalmi bírósághoz, és kérje, hogy a családi pótlékot közvetlenül utalják az ő nevére. Olvasónk azt kérdezi: van-e erre törvényes lehetőség? Családi pótlék rendeltetése és célja, hogy a gyermek szükségletei kielégítésére fordítsák. Ha olvasónk férje a családi pótlékot nem a közös gyermekükre fordítja, iszákos magatartásával veszélyezteti családja fenntartását, jogosan fordulhat a társadalmi bírósághoz, ahol elrendelhetik, hogy a családja eltartását elhanyagoló dolgozó munkabérének egy részét — a családi pótlékot teljes egészében — a gyermeket eltartó másik szülő, illetve gondozó kezéhez fizessék ki. lógrád a nag-y idők sodrában II. 1914 nyarán heves szélvihar zúgott végig az országon. Házakat döntött össze, fákat tördelt ki és szinte pillanatok alatt porfelhőbe borított mindent. Losoncon villám csapott a szeszfőzdébe, Tarjánban dél felől rontott be a vihar és embereket vágott a házak falához, Gyarmaton tetők repültek a szomszédok udvarába ás alig maradt ép kémény a megyében. — A természet erőinek ebben a szokatlan tom- bolásában most mindenki vésztjósló előjelet látott és a falusi lakosságot szinte babonás félelem szállta meg. Az előjelet — véleményük szerint — igazolta a háború kirobbanása. A történészek általában keveset foglalkoznak az ilyen lélektani hatásokkal, de ha az egykorú sajtót és a visszaemlékezéseket átlapozzuk, akkor kiderül, hogy az 1914- ben hadbavonultak jelentős része, akárcsak az itthonma- radottaké, babonás volt. Ez a babonás hangulat, amely egy időjárási kilengésben is elő- íelet látott, magasabb szinten a .csodavárás” hangulatává vált, és ezt érdemes elemezni. A csodavárás alapja ugyanis a saját, ez esetben osztrák— magyar monarchiabeli gyengeségünknek a beismerése, a csodatevő, mindent jóra fordító barát pedig a Német Birodalom, személy szerint pedig II. Vilmos, „a császár”. — Szinte fáj, ha olvassuk azt a sok német dicséretet, ami helyi sajtónkban is napvilágot látott. A csodavárás és németimádat hangulatát 'tragikusan mélyítették el az olyan események, mint a frontokról érkező halálhírek, a sebesülteket hozó vonatok, a hadműveleti területekről menekülők. Volt belőlük része megyénknek is, ahová kolerát hurcoltak be. Különösen a menekültekkel és beszállásolt katonasággal túlzsúfolt Balassagyarmaton hatalmasodott el a járvány. 1914 őszén, 208 megbetegedés és 46 haláleset történt. A megbetegedett 32 polgári személy közül csaknem a fele, 15 személy halt meg. Losoncon 17, Tarjánban 4 halálos áldozata volt a kórnak. — Ez a járvány, — hónapokig hol itt, hol ott ütötte fel a fejét megyénkben — nagymértékben hozzájárult a háború okozta félelem és biA HÁZTULAJDONOST. VAGY A BÉRLŐT TERHELI A LAKÁS KIFESTÉSE, AJTÓK, ABLAKOK JAVÍTÁSA B. I. olvasónk panaszolja, hogy állami kezelésben levő lakásban lakik és bérbeadó több mint 20 év óta nem hozta rendbe az ajtókat, ablakokat, faredőnyöket. Kérdezi: kinek kötelessége ezeket kijavítani, és kit terhel a lakás kifestése? A bérlő kötelessége, hogy a lakás tartozékait és felszereléseit karbantartsa, a falon kívül keletkezett hibák kijavításáról köteles gondoskodni. A bérlőt terhelő javítási munkák közé tartozik az ablakok, ajtók zárainak javítása, a fal festésének és vakolatának épsége és tisztántartása, a redőnyök használati állapotban tartása. Ellenben a bérbeádót terheli a lakás tartozékainak és felszereléseinek pótlása, ha az természetes elhasználódás következtében állott elő. Tartozékok alatt értjük az ajtókat, ablakokat is. Ha valóban fennáll, hogy a bérbeadó több mint húsz éve azok kijavításé-ól nem gondoskodott, akkor véleményünk szerint természetes elhasználódásról van szó, és ebben az esetben a bérbeadó köteles kijavítani vagy pótolni ezeket. Ha a bérbeadó erre nem hajlandó, a vitás ügyet bíróság elé lehet vinni. zonytalanság érzés növeléséhez. Csakhamar a felháborodás érzése is szerephez jutott. Egy másután jelentek meg a legkülönbözőbb területeken uz árdrágítók, a háború hiénái és az ellenük írt kevés, többnyire semmi eredményt sem hozó cikkek és hivatalos eljárások. Kereskedelmi struktúránkban — miként az egykorúak mondták: a magyar középréteg gyakorlati pályáktól való irtózása következtében — a zsidóság jutott vezető szerephez. Ez önmagában véve nem volt baj és semmi sem következett volna belőle, ha a múlt század nyolcvanas évei óta terebélyesedő antiszemita propaganda, — aminek a célja az uralkodó osztályok elleni gyűlölet más mederbe terelése volt — nem éppen a zsidó kereskedőket és iparosokat vette volna célba. Az egyház, elvi síkon, elítélte a zsidósággal szembeni propagandát. gyakorlatilag azonban, felekezeti és gazdasági téren — országszerte és így megyénkben is — kihasználta. Ebben a gazdasági harcban megyénk papságának jelentős része vállalt szerepet, aminek eredményeként már az első világháborút megelőző időkben számos „keresztény fogyasztási szövetkezet” jött létre. A papság egyrésze által támogatott nemzetmegosztó és felekezeti gyűlölséget teremtő folyamatot falvaink értelmiségi rétegéből is számosán — jegyzők, tanítók, gazdatisztek — magukévá tették, és így a lakosság is követte példájukat. Erős az antiszemitizmus Pásztón is. A pásztóiaknak 1915 januárjában ökrös szekereket kellett leadniuk a katonaság számára Hatvanba. Január 22-én a nép lázongani kezd és a városháza elé vonulva azt követeli, hogy „hajtsák az ökrök mellé béreseknek a zsidókat is.” Beverték a városháza egyik ablakát, amire a csendőrök rendet csináltak. 1915. október 20-án, egy diót vásárolni szándékozó p>esti zsidó kereskedőt a plébános „megugrasztat”. Oka erre nyilván az, hogy már augusztus 29-én elhatározták a városházán az ő javaslatára, — 30 igen és 7 nem szavazattal —, hogy keresztény fogyasztási szövetkezetei létesítenek Pásztón. Ez 1916. június 2-án meg is nyílt és áruval való ellátása ügyében a plébános is utazgat a fővárosba. Mindezt azért vázoltam részletesebben, mert szükséges feltárnunk a minden idők legrombolóbb járványának, a fasizmusnak, a fajgyűlöleten alapuló szupernacionalizmusnak megyénk történetében is a gyökereit. Nem véletleií ugyanis az, hogy az 1918— 1919-ben bekövetlo :! ‘ fosztogatások elsősorban a zsidóságot sújtották és az sem, hogy a Horthy-rendszer ..keresztény kurzusa” egyáltalában létre iöketett és hogy Magyarország a németek kiszolgálójává lett. A németimádat és a fajgyűlölet, ami a nemzetiségek problémáinak meg nem értését is eredményezte, magas szárba szökött már az első világháború előtt és alatt is. Mindez akadályozta a tisztánlátást az ország és a megye ügyeinek helyes útra való terelésében és az állásfoglalást az általános titkos választójog és a földreform ügyeiben. — Jellemző erre az 1917. május 26-i megyei közgyűlés, amely „egyetlen, egyetértő tábor képét nyújtotta” és egyhangúlag elfogadta Heves megye átiratát, aminek értelmében Nógrád is elismerését fejezte ki a Tisza-kormánv- nak. A határozat második pontjában „Nógrád vármegye közönsége kimondja, hogy a magyar nemzet szupremáciá' jának és az értelmiség vezető szereplének feltétlen biztosítása szem előtt tartásával nem tartja időszerűnek ai 1913. évben hozott és gyakorlatban még ki nem próbált választójogi törvénynek radikális irányban való végrehajtását.” A megye vezető körei „értelmiség” alatt a magyar nemzetiségű megyei tisztviselőket értették. Kiderül ez a Nógrádi Hírlap 1917. augusztus 26-i vezércikkéből is. Eszerint „a demokrácia terjedése előnyös a magyar vármegyékben, de hátrányos -* nemzetiségi vidékeken”, tehát megyénkben is, mivel minden „a vármegyén” múlik, amely „kell, hogy a nemzeti alkotmány védőbástyája legyen"-. Felfogásukban a vármegya nem más mint a „megyeháza”, azaz a megyei tisztviselők osztályérdekeket kiszolgáló együttese. Krúdy Ferenc főszolgabíró 1917 júniusában a „vármegyével” kapcsolatban nyíltan meg is írja, hogy „vagy megoldjuk a jelenre nehezedő feladatot, vagy kisiklik kezünkből a nemzeti alapon szervezett magyar hatalom, a magyar államiság kiépítésének utolsó lehetősége”. — Hát, nem oldották meg. Nem is oldhatták meg a megye magyar és szlovák nép>e, valamint az „új idők új dalait” megértő proletariátus akarata ellenére. Dr. Belitzky János Perdöntő volt a baleseti járőr véleménye Jókora koccanásos baleset történt megyénkben 1963. október 16-án. Az az autóbusz, amelyet V. Barnabás vezetett, összeütközött a T. István vezette személyautóval. Az autóbusz vezetőjét a bíróság rövid tartamú javító-nevelő munkára ítélte. Az autó. tulajdonosa a 2. sz. AKÖV ellen pert indított, s a javítási költség megtérítését követelte. A megyei bíróság a kártérítés mértékét több mint huszon- kétezer forintban állapította meg. Ezt követően a munkaügyi döntőbizottság V. Barnabást a teljes kár megtérítésére kötelezte az igazgatói határozattal összhangban. A gépjárművezető felülvizsgálati kérelmét az illetékes járás- bíróság elutasította. Mit volt. mit tenni, a V.-család összeadta a pénzt, V. Barnabás megfizette tartozását. Ebben az ügyben a Legfőbb Ügyészség törvényességi óvást nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz. Ez a fórum hatályon kívül helyezte a határozatot. Az újabb eljárás során a bíróság már figyelembe vette S. István rendőrtiszthelyettesnek — az 1963. évi balesetnél intézkedő járőr parancsnokának — jelentését. E szerint az anyagi kár mindössze négyezer forint. Ugyanakkor megállapította a rendőrség azt is. hogy a karambolozó autóbusz fékberendezése nem volt kifogástalan. A bíróság nem látta kizártnak, hogy a személyautón olyan kár is keletkezett, amelyet a helyszínen nem észlelhetett a baleseti járőr. Mindezekre tekintettel a kár mértékét hatezer forintban állapította meg. A kü- lönbözetet a . 2. sz. AKÖV visszatérítette V. Barnabásnak.
