Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-23 / 198. szám
W67. augusztus 23. szerda NOG R A Ö 3 Napirendre Hozzászólás az új mechanizmushoz Fegyelmezett, jó munka Reggelente több, mint tízezer embert hoz Salgótarjánba, délután ugyanannyit szállít otthonához a vasút — ugyan ki csodálkoznék azon, hogy a vasúti személyfuvarozás gyorsasága, kulturáltsága az egyik leggyakoribb beszédtéma nálunk. Akár az építkezéseknek, a MÁV-nak is tíz- és tízezernyi kritikusa van. A Nógrád megyei Népi Ellenőrző Bizottság egy, a közelmúltban lefolytatott vizsgálata egyebek között arra is fényt derített, vajon a vasút odafigyel-e a bírálatra. A problémák tanulmányozása nem korlátozódott csak a Hatvan—Somoskőújfalu vonalra. A testület társadalmi munkatársai ellátogattak a balassagyarmati csomópontra és a mellékágakra is. Az első és legfontosabb tapasztalat, hogy Salgótarján térségében a menetrend általánosságban megfelel az utazási igényeknek. S hogy a MÁV vezetői igyekeznek a panaszokat orvosolni. Példa rá a háromszázhuszonkettes számú vonat menetrendjének megváltoztatása, melynek következtében a Pásztó és Salgótarján közti utazási idő tizenkilenc perccel rövidült. Sokat lendített a közlekedésen az ingavonatok járatása, ami . nem csupán a kocsifordulót élénkíti, de könnyít az egyébként túlterhelt salgótarjáni személyzet munkáján is. Persze azért nem fenékig tejfel az utazás! S ezt a Salgótarjánból Somoskőújfaluba utazó tanulók fogják megérezni: a több éve közlekedő há- romszázharmincnégyes számú vonat május huszonnyoleadi- ka óta nem közlekedik. Ugyancsak felülvizsgálatra szorul a menetrend a mátra- nováki és a kálkápolnai mellékvonalról Salgótarjánba, illetve Nagybátonyba igyekvő diákok utazása érdekében. Balassagyarmaton ennél kellemetlenebb állapotok vannak, mert a menetrend nemcsak a szaporodó ipari üzemek második és harmadik műszakjait nem veszi figyelembe, de még az első műszak megszervezése is gond a csomópont három vonaláról befutó szerelvények különböző érkezési ideje miatt. Annak ellenére, hogy az idén életbe lépett menetrend némi változást, sőt új járatokat is hozott Balassagyarmat térségében, a MÁV-menetrend készítői mintha nem vennének tudomást arról, hogy Balassagyarmat fejlődő, gyarapodó iparral rendelkező várossá vált. Nem túlságosan dicsekedPranciaországi megrendelők kérésére már korábban is szállítottak kisebb mennyiségben üvegárut a Salgótarjáni Öblösüveggyárból. Ügy látszik azonban, hogy a francia külpolitika kapunyitása keletre a megélénkülő üvegkereskedelemben is érezteti már hatását. A FERUNION Külkereskedelmi Vállalat útján nagyobb megrendelés futott be a gyárhoz, amely összesen mintegy százötvenezer darabra szól. A francia cég különböző festett bonbonniere- ken, dobozokon, kehely-széri- ákon kívül elsősorban a legutóbbi Budapesti Nemzetközi Vásáron sikert aratott re- pesztett technikával készült limonádés készletek, jégvödrök. s egyéb hasonló eljárással előállított üvegáruk iránt érdeklődik. A külkereskedelmi vállalat felhívta a as élet hetünk a nógrádi vasutak technikai-műszaki színvonalával. Igaz, a Hatvan—Salgótarján vonal alépítményeit az elmúlt évek során átépítették, s ez most már lehetővé teszi a vonatok biztonságosabb, gyorsabb menetét. Az idén befejeződik Somoskőújfalu állomás átépítése és megkezdődik a salgótarjáni külső pályaudvar, valamint a város- központ megállóhely átépítése. De — bár erre korábban határozott miniszteri ígéret is elhangzott —, napjainkban a bizonytalanság köde burkolja, mikor tűnnek el erről a vonalról végérvényesen a korszerűtlen és a város levegőjét szennyező gőzmozdonyok, s váltják fel őket a dieselmotoros vonóművek, amelyek egyébként a vonatok közlekedési idejének tovább^ húsz- százalékos megrövidítésére is módot adnának. A balassagyarmati csomópont ezzel kapcsolatos fogyatékosságai szembetűnőbbek. Az alépítmények elavultak, a személyvonatokat szertartályos gőzmozdonyok vontatják, amelyeknek útközben vizet kell felvenniök, kis teljesítő- képességük lehetetlenné teszi a szerelvények meghosszabbítását. A személykocsik fiókműhe- lyi és futójavítása Salgótarján külső, illetve Kisterenye és Balassagyarmat állomások fűtőházában történik: általában huszonnégy óra leforgása alatt. Korábban a kitört ablaküveg pótlása okozott gondot, a rugótörések miatt azonban jelenleg is két—három hétig ki kell vonni a forgalomból az elromlott jármüveket. A mozdonyok gyors javítását akadályozza, hogy fontos alkatrészekből krónikus a hiány. Az eddig elmondottak sem választhatók el a vasúti közlekedés kulturáltságának problémáitól, de ami a személykocsiparkot illeti, az helyenként kritikán aluli. A Hatvan—Salgótarján vonalon az idén — a közvetlen mátra- nováki vonatpár kivételével — jobbára már négytengelyes, vasvázas, középajtós, bőrül é- ses kocsik közlekednek. Igaz, hogy a gyorsvonatokon kívül, elsőosztályú vagont nem találni, de más megyei vasútvonalakkal összehasonlítva itt mégis szinte paradicsomi állapotok uralkodnak. A Kis- terenyére „állomásított” személyvagonok kéttengelyes, elavult járművek.. A balassagyarmati csomóponthoz tartozó hetvenhárom kocsi közül ötvenkilenc őtven évnél is korosabb, a vagonok javarégyár figyelmét a követelmények maximálisan pontos kielégítésére tekintve, hogy az első nagy megrendelés után folyamatos és jelentős francia megrendelésekre van kilátás. Kapóra jött, hogy Takács Géza iparművész, az öblös- üveggyár tervező csoportjának vezetője, aki az említett limonádés készlettel idén elnyerte az év legszebb terméke kitüntetést, szeptemberben az exporttermelés elősegítésében kifejtett szolgálatainak elismeréseként — kéthetes franciaországi tanuVnányútra indul. Egyebek között ellátogat a marseillei nemzetközi vásárra is. Módjában lesz tanulmányozni nemcsak a francia üvegipar tapasztalatait, de a francia piac igényeit is. s a látottakat gyümölcsöztetni idehaza. sze favázas, az újonnan átalakított vasvázas kocsikat sem lehet télen fűteni, s a személykocsik egy részében gázlámpa pislog. A kulturált utazás gátlója az is, hogy a balassagyarmati csomópont és Hatvan—Salgótarján fővonal állomásainak felvételi épületei, a mellékágakról nem is szólva, jórészt elmaradnak a követelményektől, A peronok nem biztosítják a balesetmentes fel- és leszállást, a várótermek — elenyészően kevés kivételtől eltekintve — kicsik, elavultak. Több állomáson, például Nagybátonyban, Balassagyarmaton gyakorlatilag nincs is váróterem. Az Utasellátó Vállalat várótermi sön- tései korszerűtlenek, többnyire részegek gyülekező helyei. Az állomások mellékhelyiségei piszkosak, rendetlenek, egészségtelenek. Megoldatlan a személykocsik takarítása, minek következtében tisztességes ruhában — különösen nyáron — kockázatos vonatra szállni. A balassagyarmati vasúti csomópont tax’aly ünnepelte fennállásának hetvenötödik évfordulóját, a salgótarjáni vasút száz éve működik. Ahol a vasút megjelent, fejlődésnek indult az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra. Különösen meggyorsult a fejlődés megyénkben az utóbbi tíz—tizenkét évben, amit nehéz lenne elképzelni a vasút szolgálatai és a vasutasok áldozatos munkája, erőfeszítései nélkül. Sajnos, az előrehaladás, a korszerűsödés ütemétől a vasút maga jócskán elmaradt. Igaz, a Hatvan—Salgótarján vonalon a gazdasági fejlődés már kikényszerítette a vasút rekonstrukcióját, amely ha nem is egészen a nekünk tetsző gyorsasággal, de azért következetesen halad. (Észrevételeinkkel is ezt szeretnénk szolgálni). Az élet már napirendre tűzte a megye más vonalainak fejlesztését is: nem tagadják ezt a MÁV szakemberei sem. Hasznos lenne, ha ezt minél hamarább a gyakorlatban is tapasztalhatnánk. Miről lesz szó? Játékról, emberről, amely mint kiderül — tulajdonképpen ugyanaz, mert bár az állatok is játszanak, az azért nem az igazi. Szó lesz tehát a homo ludens, azaz a játékos ember természetrajzáról egyrészt, továbbá mindazokról a kisded játékokról, amelyekkel évezredek óta jól elszórakozik, másrészt. E Kezdjük mindjárt természettudományos alapossággal: milyen fajta a játékos ember? Mindenfajta. És a legérdekesebb, hogy mind külön- külön is ember, bár ezt az utóbbit, olyan nagy játékosok, mint teszemazt Hitler, Gőring és Hess (hess!) a maguk játékos módján vitatták. Egy valamirevaló tudományos munkának (mint amilyen ez is) nem lehet a kiindulópontja a közelmúlt. Nézzünk messzebbre: mióta ludens a homo, vagyishát, mióta játszik o.z ember? Mióta, mióta? Olyan fontos ez? Már az ókor bölcsei kimondták, az ember tulajdonképpen mindig is játszott. Véleményüket minden további bölcs osztotta, ezt teszem én is. Mivel játszott az ember? Nem fogják elhinni — du- runggal kezdte. . tehát mindjárt az elején. Leütött egy diót a fáról, azután, mert rájött. hoqy a vitánál a leg- vaskosabb érv a husáng — leütött egy „diót” a vállról, Csak el kellett kezdeni. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta hat esztendő telt el. Ez az idő elegendő ahhoz, hogy számvetést készítsünk: meddig jutott el a ka- rancskeszi Március 15. Termelőszövetkezet. A második ötéves terv célkitűzéseit sajnos nem teljesítette a gazdaság. Az elmaradás nemcsak a szeszélyes időjárással magyarázható. A szövetkezet vezetősége, a tagok sem végezték kielégítően munkájukat. Így aztán a Március 15. Termelő- szövetkezet szinte alakulás óta a gyenge gazdaságok közé tartozott. Pedig a lehetőségek, az adottságok lényegesen jobb eredményekre engednek következtetni. A segítség nem is késett. A párt helyes agrárpolitikájának megfelelően a termelőszövet- kézet jelentős állami támogatást kapott. A termelőszövetkezet vezetői és a tagok közgyűlésen vitatták meg azokat a lehetőségeket, amelyek felhasználásával állami támogatás nélkül is előbbre juthatnak. A javaslatok között a munkaszervezés, a munkafegyelem megszilárdítása szerepelt a legtöbbször. A harmadik ötéves terv előkészítésénél a tagok észrevételeit, javaslatát már figyelembe vetA homo ludens azóta minden játékot kipróbál, ami a kezébe kerül. Jelenleg atombombával játszik, ha nem ejti el — nem lesz semmi baj ... E történelmi bevezető után ismerkedjünk meg néhány mat játékkal. (Szó sincs róla, nem a labdarúgásra gondolok! Az nem játék. A labdarúgás nemzeti létkérdés, tabu, ott nincs helye játéknak. Hm). Ha mar szóbakerült a foci — oszlassunk el néhány félreértést. Nem játék a lottó, a totó, a lóverseny. Hogy miért nem játék, azt a ló is - tudja. Mi nem játék még? Az ulti sem az. Az ulti sima formája általános és átlagos kulturálódási igényt elégít ki, míg a rabló ulti már egyenesen műélvezet számba megy széles e hazában. Nem játék a házibuli, mivel gyakran komoly következményekkel jár. aki tapasztalta, maga is tudja: a legkellemetlenebb az egészben, hogy a következményt pe- tenkázni kell. {27 Mi hát a játék? A homo ludens általában játéknak tekint minden, úgynevezett — komoly dolgot. Egy példa. ték. Élve az adottságokkal, — az új helyzet adta önállósággal, a felelősség növelésével, — a munka helyes szervezésével, a fegyelem szilárdításával elérhető, hogy a termelőszövetkezet közepes, majd a jól dolgozó gazdaságok számát gyarapítsa. E célkitűzések megvalósítását segíti az új ártámogatásos rendszer bevezetése. Sokat várunk az alakuló termelőszövetkezeti szövetségtől is. Emellett természetesen a szövetkezet vezetősége és a tagok is megteszik a magukét. A legsürgetőbb tennivaló változatlanul a munka- fegyelem szilárdítása. A termelőszövetkezet elnöke, a mezőgazdászok, a brigádvezetők, a munkacsapat-vezetők elsőrendű feladata, hogy pontos munkát követeljenek a tagoktól. A tagok pedig akkor teszik a legtöbbet, ha végrehajtják a közös elképzeléseket. Csak így lehet elérni, hogy a brigádok, a munkacsapatok a soronlevő vetési, betakarítási munkákat időben és megfelelő minőségben végezzék el. A szövetkezet . erősödését, szilárdulását szolgálja az új eljárások alkalmazása, meghonosítása. Ezt bizonyítja szöKomoly dolog az időjárás? Ahogy vesszük, illetve, ha komolyan vesszük úgy járunk vele mint az angolok: nem lesz más témánk. Mit csinál a dörzsöltebb ludens? Beszerez egy bécsi naptárt (meteorológiai szuper-távprognó- zis — egy évre előre jósol), és bár tudja, az egész egy bécsi biztosító társaság reklámja, s azt is, hogy a bécsiek vicclapnak használják — ő komolyan veszi, Budapesten. Ez a játék mostanában kiegészült az orvosmeteorológia előrejelzésével, különös tekintettel a frontátvonulásokra, amelyek okként szerepelhetnek mindenfajta idegeskedés vizsgálatánál. A társadalmi méretekben folyó játék kezdetét vette, és ha továbbra is igy megy, rövidesen ilyeneket mond a játékos ember: — Szörnyű, milyen felhőátvonulásom volt tegnap. — Vagy — Elnézést de a. fejembe szaladt a talajvíz. — Más — Már megint alacsony a légnyomásom ... Játszunk, játszadozunk. Néhány hete új, évenként visz- szatérő, komoly játékba fonott az ország dolgos népe. Nem a táncdalfesztiválról — az aratásról van szó. A játék. ez az aratósdi egészen jól sikerült, utána követkevetkezetünkben a hibridkukorica térhódítása, a vegyszere* gyomirtás, a takarmány tápok felhasználása, új gépek, eszközök munkába állítása. Természetesen a tervek végrehajtásának csak egy részét képezik az új eljárások, a jó módszerek. Továbbra is nagyon sok múlik a termelőszövetkezeti tagok lelkiismeretes munkáján. Tóth István tóni, Somoskői József, Pintér József, Ozsvárt Mihály példát mutatnak a munkában. Sokat segítenek a közös gazdaságnak az ipari nyugdíjasok is. A közeljövőben új termelői árak lépnek életbe. A párt. a kormány célja ezzel is az, hogy elősegítse a mezőgazdasági termelés emelését, a termelőszövetkezet erősödését, szilárdulását. Az intézkedés — számításaink szerint, — kedvezően érezteti hatását a karaneskeszi Március 15. Termelőszövetkezetben is. Ha a párt helyes agrárpolitikája, a kormány intézkedései helyes anyagi ösztönzéssel párosulnak, termelőszövetkezetünkben újabb nagy tartalékokat tárhatunk fel. Ez pedig a szövetkezeti tagok szorgalma, alkotó kedve, amely elősegíti célkitűzéseink megvalósítását. Baksa Gyula párttitkár zett a neheze: a fesztivált döntő. Az ugyanis nem játék. Ebben az országban mindenki komolyan veszi a játékot és viccel az igazán komoly dolgokkal. Magyar specialitás. Négy—ötmillió homo ludens ül esetenként a televíziókészülékek előtt és homlokráncolva, csticsöri-füiyülős szájjal, műsort, zenei lexikont nyálazva azt játssza, hogy ő most magyar slágert „csinál”. Zárnék Bódog, akinek közismerten botfüle van, és mellesleg negyvenesz- tendös, komoly ember — oe- iratkozott a zenei óvodába, szolmizálni tanul, hangvillával eszik és arra készül, hogy jövőre fellép a fesztiválon. Annyit elárulhatunk — a „Jössz vissza azonnal hozzám, te kis nyavalyás ...” kezdetű saját szerzeményét fogja énekelni. Hetvenöt pontot hallatlanban megér. 3. Volt idő, amikor már a bölcsődében tapsolni tanítottuk a kis homo ludemeket. 4 „Hej szellők, fényes szellők...” nevű játékról kiderült — korai az öröm, nem állnak olyan jól a dolgok, mint azt a játék hevében képzeltük. De — ha holnapra nem is, holnaputánra egészen biztosan megforgatjuk az egész világot. E kis hibát leszámítva, azt még a szomszéd (nyugati szomszéd) várbeli „gyerekek” is elismerik: játékunk így it jobb és szebb az övékénél... Pataki 1 ászlé A jó öilet lehetősége Tarjáni üvegáru ,F ranciaországnak Csizmadia Géza Igény - öntudat - telelőn Tucatjával tartja nyilván a Posta azokat a kéréseket, amelyeket a salgótarjáni nyilvános telefonállomások létesítése érdekében küldtek a kérelmezők. Az emberek szeretnének kényelmesebben, praktikusabban élni — s elvégre nem lehet mindenkinek még saját telefonja. A Posta illetékesei ismerik ezt a gondot. Tudják mennyire fontos lenne egy-egy területet ellátni nyilvános telefonnal, mert nem lehet sürgősen orvost, mentőt hívni, vagy más fontos kérdésben gyorsan intézkedni. Évekkel ezelőtt voltak Salgótarjánban nyilvános telefonállomások. Mindegyiket meg kellett szüntetni, mert apránként elhordták a berendezést, s csak a vasváz maradt meg. A helyzeten azonban segíteni kellett valahogyan. Cukrászdákban, eszpresszókban szereltek fel nyilvános telefonokat — védve a társadalmi tulajdont az esetleges újabb eltulajdonítástól. Nos, ez sem hozott végleges megoldást. A Posta visszatért a régi formához — két hónappal ezelőtt felszerelték az első nyilvános telefonállomást az Acélárugyár előtt. A fülkét közvetlenül az irodaház elé helyezték abból a meggondolásból, hogy innen már csak nem vész el semmi. A múlt azonban ismét kísért. A készülék beszerelése előtt már kitörték a fülke üvegét. Nem sokkal később valaki szétszerelte, s elvitte a telefon hallgatóját. A postán azt mondják, tehetetlenek az ismeretlen tettesekkel szemben. Érthető, hogy ezekután nagyon meggondolják az illetékesek, hogy újabb állomásokat felszereltessenek-e. Ugyanis nem olcsó dolog egy-egy nyilvános telefonállomás létesítése, meghaladja a hatezer forintot. S arról nem is beszélnek szívesen. mennyibe kerül a karbantartás, a felelőtlen emberek által okozott károk helyreállítása. Érthetetlen, hogy nem lehet nyakoncsipni az ismeretlen rongálókat. Ebben éppen azoknak az embereknek kellene segíteni, akiknek az igényük növekedésével együtt növekedett az öntudatuk is. P. A. Okoskodás a vonal alatt Homo ludens
