Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-23 / 198. szám
4 V 0 G R 4 D t967 augusztus 28. szerda Az új mechanizmus lexikona I KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG. |G?zdasági fejlödé- I I sunk nagy mértékben függ a nemzetközi kereskedelemben játszott szerepünktől, hiszen hazánkban az évi export értéke eléri a nemzeti jövedelem 39 százalékát. Űj gazdasági mechanizmusunknak is egyik alapeleme a belső és a külső piac ésszerű összehangolása, a külkereskedelem előnyeinek kihasználása, külkereskedelmi és fizetési mérlegünk kedvező alakulása céljából. Gyakran merül fel a kérdés: mit értünk külkereskedelmi és fizetési mérleg alatt? A különböző országok a nemzetközi munkamegosztás alapján gazdasági kapcsolatban állnak egyórással. E gazdasági kapcsolatokról készített kétoldalú kimutatás a külkereskedelmi mérleg, amelyet rendszerint egyéves időtartamra számítanak. A mérleg egyik (bevételi) oldalán az exportált áruk mennyiségét tartják nyilván. A mérleg egyenlege: a lebonyolított egész import és export értéke közötti kölcsönös viszony. Ha az export értéke meghaladja az import értékét, akkor aktív, ellenkező esetben passzív a mérleg. Fizetési mérleg alatt valamely ország összes külföldre teljesített és onnan kapott fizetéseit értjük, amelyet rendszerint egyéves időtartamra számítanak. A fizetési mérleg bevételi oldalán tüntetik fel az összes külföldi pénzbevételeket. Ilyenek: az exportált áruk ellenértéke, a külföldi országoknak végzett tengeri és vasúti, valamint közúti fuvardíja, kapott külföldi kölcsönök, idegenforgalmi bevételek stb. A fizetési mérleg kiadási oldalán pedig az összes külföldre irányuló pénzkifizetéseket tartják nyilván. Ilyenek: az importált áruk ellenértéke, más országoknak kifizetett különböző fuvardíjak, külföldi kölcsönök kamatai stb. A fizetési mérleg teljesebben tükrözi egy ország nemzetközi gazdasági kapcsolatait mint a külkereskedelmi mérleg, mivel nemcsak az árumozgás (export- import.) által kiválasztott, hanem az adott időszak ösz- szes kifizetéseit tartalmazza. Bizonyos mértékben azonban szűkebb is, mert hiányzik belőle az export és az import ki nem fizetett része. Ebből is látható, hogy a fizetési mérleg mozgása eltérhet a külkereskedelmi mérleg mozgásától, tehát lehet aktív fizetési mérleg passzív külkereskedelmi mérleg mellett is, például ha a fizetési mérleg nem árutételeinek aktívuma meghaladja az árutételek passzívumát. A mérlegek aktívumai általában kedvezőek az illető országra nézve, mivel pótlólagos külföldi vásárlóerőt jelentenek. Ennek megteremtése alapvetően az exportált és importált áruk kedvező árarányaival érhető el. Ezért különös fontosságú a termelés export- képességének fokozása. Művészet és népművelés A népművelés mindennapos gyakorlatában a közízlés fejlesztése, a művészetek tudat- formáló hatásának növelése az egyik legfontosabb feladatként jelentkezik. A művészet és a népművelés elválaszthatatlan kapcsolata a művészet társadalmi meghatározottságában rejlik. A népművelésben, művészeti nevelésen elsősorban a művészet eszközeivel történő nevelést értjük, amelynek célja nem csupán a szép felismerésére, megértésére és átélésére való felkészítés, hanem több annál. Célja: az egész ember nevelése, művelése. E dialektikus kapcsolatot elemzi Maróti Gyula Művészet és népművelés című munkájában, amely a Népművelési Propaganda Iroda kiadásában a közelpiúltban került forgalomba. A kiadvány, — melynek célja, hogy áttekinthető összefoglalást nyújtson a művészeti nevelés alapvető elvi és gyakorlati kérdéseiről, módszertanának alapjairól, valamint szervezeti lehetőségeiről — egyaránt szól az általános népművelőkhöz, és az egyes művészeti ágakban szakképesítéssel rendelkező úgynevezett művészeti szakneve- lökhöz. Ez utóbbiakat ugyanis a szakintézményben nyert képesítésük csak ritka esetben készíti fel az iskolán kívüli művészeti nevelés követelményeire. Maróti Gyula az alapvető művészetpedagógiai fogalmak tisztázása után a művészet és az ember viszonyával foglalkozik, a művészeti nevelés célját, feladatait, formáit, módszereit elemzi. „A művészeti nevelés szakterületeinek áttekintése” című fejezetben a szerző részletesen megvizsgálja az irodalmi, a színházi, a zenei és a képzőművészeti kultúra fejlesztésének lehetőségeit, művészi hatásának szélesítését, majd a bábművészet és a tánckultúra nevelőhatásával foglalkozik. A tudományos igénnyel, de közérthetőén megírt művészetpedagógiai kiadvány rendkívül hasznosnak látszik a gyakorló népművelők számára a művészetben kevésbé, vagy egyáltalán nem járatos emberek megnyeréséhez, műélvezővé válásuk megalapozásához. Maróti Gyula munkája a jövőben minden bizonynyal a népművelők egyik kézikönyve lesz. Cs. B. A szügyi országút mellett, az útszéli fák árnyékában hatalmas halmazban mutatja magát a görögdinnye és szerényen sárgállik a sárgadiny- nye kupac. A dinnyék mellett hosszúkás asztalka, rajta mérleg. A dinnyére és a mérlegre két ember vigyáz. Egy idős asszony az árnyékban pihen a füvön. Az asztalnál idős férfi üldögél, kezében ceruzát tart, előtte nyitott tömb hever. — Hogy a dinnye? Egyik se siet a válasszal. — A piros három, a másik kettő forint — mondja végül az asszony. — Drágább, mint Tarján- ban — mondom. A megjegyzés nem okoz meglepetést. Az idős asszony egykedvűen kérdezi. — Ott mennyi? Ridegség és zárkózottság árad szavaiból és viselkedéséből. Nem siet a válasszal, s nem tolakodó az eladásban. A férfi viszont láthatóan átengedi az asszonynak a szót, amiből arra következtetek, hogy ő csak az adminisztrációt végzi, az üzletet az asz- szony irányítja. — Hová valók? — kérdezem a rideg asszonyt. — Hort. Tudja hol van? — Jártam már arra. Még mindig beszegezik az ajtót, ablakot, mielőtt elmennek dinnyésnek? Némiképpen megenyhül é6 a válasz is gyorsabban elhangzik. — Mindent elhozunk ilyenkor. Még a kutyát és macskát is . Az ajtót, ablakot pedig A pártélet hírei Politikai könyvnapok a Aagy Októberi Szocialista f'orrutlalom évfordulójára — 4 Kossuth Könyvkiadó áj kiadványai Szeptember 4-én kezdődik az oktatás a Marxizmus—le- ninizmus Esti Egyetemén. A hároméves általános tagozaton 494-en, a filozófia, a politikai gazdaságtan, a munkásmozgalom története szakosító tagozatain összesen 129-en kezdik meg tanulmányaikat. Az oktatás Salgótarján mellett Balassagyarmaton, Pásztón és Nagybátonyban történik. Tervszerűen foglalkoznak a Zagyvapálfalvi Síküveggyár pártszervezetei a pártépítéssel. A IX. kongresszus, illetve a módosított Szervezeti Szabályzat alapján a négy alapszervezet összesen tizenegy párttagot vett fel. Az új párttagok közül hat fizikai munkás, négy. műszaki és egy alkalmazott. Most újabb két műszaki dolgozó tagfelvételi kérelméről döntenek az alapszervezetek. Megnőtt az érdeklődés a politikai oktatás iránt a Zománcipari Művek Salgótarjáni Gyáregységénél. Tavaly hu- szonketten vettek részt a marxizmus—leninizmus középiskoláinak esti tanfolyamain. Most negyvennégyen jelentkeztek az esti középiskolákba. A gyár, az üzemegységek vezető dolgozói részére elméleti konferenciákat szerveznék. A pártoktatásban részt vesz a párttagság csaknem nyolcvan százaléka. A gazdaságirányítás új viszonyai között címmel tanulmányt készített az Acélárugyár pártbizottsága. az MSZMP Központi Bizottságának kérésére. A harminc^ oldalas tanulmány foglalkozik a párt- bizottság és a pártszervezetek szerepével az új gazdaságirányítás körülményei között. A Nógrádi Szénbányák üzemeiben és munkahelyein 43 helyen tartanak most taggyűlést. Az első félév termelési tapasztalatait, a második félév feladatait és a tagkönyv- cserével kapcsolatos tennivalókat vitatják meg. A napokban tárgyalta az Öblösüveggyár pártbizottsága végrehajtó bizottsága a propaganda anyag terjesztésének munkáját Az előterjesztés és a vita azt célozta, hogy közvetlenebbül jussanak el a pártkiadványok az üzem kommunistáihoz, dolgozóihoz. A napokban az ezzel kapcsolatos feladatokat a pártcsoportok is megbeszélik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója méltó megünneplésére a Nógrádi Szénbányák szeptemberben a bányásznap alkalmából nagyszabású könyvterjesztési kampányt indít a politikai irodalom olvasottságának növelése érdekében. A vállalat felhívta pártalap- szerveit, hogy segítsék elő a bányásznapi könyvnapok népszerűsítését, érjék el, hogy növekedjék a népszerű politikai művek olvasóinak száma a dolgozók körében. A terjesztés agitációs módszerekkel történik, amelybe bekapcsolódnak a szakszervezetek, KISZ-bizottságok, a szocialista brigádvezetők, mun- kacsapatvezetők is. A Kossuth Könyvkiadó Nógrád megyei Kirendeltsége szeptember 1- ig megküldi a könyveket a pártalapszervezetek titkárainak. A kampányt a vállalat pártbizottsága október közepén értékeli, s a három legjobb terjesztő alapszervezetet megjutalmazza. A politikai könyvnapokat szeptemberben a tanintézetekben is megrendezik, s indulnak könyvterjesztési akciók az üzemekben, valamint télen a falvakban is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára számos értékes könyv látott, illetve lát napvilágot. Megjelent magyarul és oroszul a Munkások, parasztok, katonák című miniatűrkönyv, amely a szovjet hatalom első intézkedéseit tartalmazza. Az atomvárostól a csillagvárosokig című kötetből ízelítőt kapunk a szovjet tudomány néhány legfontosabb eredményéről. A Vörössapkás lovasok, Garasin Rudolf műve, a magyar forradalmárok szovjetunióbeli harcának állít emléket. John Reed: Tíz nap, amely megrengette a világot című • könyve az emberiség eddigi legizgalmasabb tíz napjának története. A könyv írója haditudósítóként került Oroszországba, a riporter és forradalmár szemével látta, rögzítette az eseményeket. A könyv hanglemezzel is vásárolható, a lemez Lenin két beszédét tartalmazza, a magyar szöveget Sinkovics Imra mondja el. Szovjetunió 550 kérdés, 550 felelet címmel bőséges tájékoztatót kapunk a Szovjetunióról. Zsestyev: Sorsforduló című alkotása egy szovjet ember életén keresztül mutatja be azt az óriási küzdelmet és fejlődést, amelyet a szovjet hatalom megvívott. A közeljövőben lát napvilágot a Szovjetunió 56 éve számokban, s A Szovjetunió magyar szemmel című kötet, amelyben egy küzdelemben, munkában, sikerekben gazdag évszázadról vallanak magyar tudósok. politikusok, írók. művészek. A magyar internacionalisták részvétele a* októberi forradalomban, és a Szovjetunió polgárháborújában című dokumentumkötet első része ugyancsak hamarosan napvilágot lát, s megjelenik Lenin rövid életrajza is. Lenin élete címmel. Napirenden az óvodai testi nevelés Földrengés-jelző oroszlánok Valasek idomárt a nemzetközi artistaközvélemény az öt legjobb csehszlovák cirkuszművész között emlegeti. A mester hatalmas berber-oroszlánjai mindenütt, minden fellépés alkalmával megérdemelt sikert arattak. Csupán egyetlen alkalommal — Zágrábban — bokrosodtaíc meg. Félelmes bődülésekkel, hatalmas ugrásokkal rémítették a nézőket, s tették próbára Válások mester bátorságát, rátermettségét. A produkció nem maradt el... A ragadozók szokatlan nyugtalanságának magyarázata az volt, hogy néhány órával később földlökések jelentkeztek. Ezeket érezték meg előre az állatok. A Humbertoó cirkusz három napig Salgótarjánban. majd huszonnegyedikén és huszonötödikén •— Pásztón szerepel. Az 1966/67-es tanévben több megyében megvizsgálták az óvodákban a testi nevelés helyzetét. Megállapították, hogy az elmúlt években kifejtett erőfeszítések eredményeként jelentősen javult a gyermekek testi nevelése. Az óvodai testi nevelés követelményeit az alapdokumentumok, a Nevelőmunka az óvodában című Kézikönyv és a Rendtartás az óvodák számára határozza meg. Megvalósításukhoz segítséget nyújtanak a testi nevelés kérdéseivel közvetlenül, vagy köz- \ etetten foglalkozó útmutatások. Ilyenek főképpen a Játék és munka az óvoda ud- \ arán. Az óvoda pedagógiai vezetése, a Tanulmányok az óvodai munkára nevelés köréből és A 3—6 éves gyermek átalakuló társadalmunkban című kiadványok, a múlt években lezajlott beszámoltatásokon elhangzott ajánlások, valamint az Óvodai Nevelés című szaklapban megjelent cikkek. A Művelődésügyi Minisztérium Közoktatási Főosztálya az óvodai testi nevelés soron levő feladatairól állásfoglalást adott ki, amelyet, a Nógrád megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya megküldött a városoknak, járásoknak. Az abban foglaltakat ez év júniusában a Művelődésügyi Minisztériumban tartott értekezleten vitatták meg a megyei óvodai felügyelőkkel, akiknek felhívták a figyelmét arra, hogy e tanévben a közoktatási főosztály óvodai osztálya tovább vizsgálja a testi nevelés helyzetét aa óvodákban. Dinnyések beszögezzük. Már ez így van minálunk. — Meg Csányon is. — Ott is. Horton és Csányon valóban nagy számban élnek még a vándordinnyés dinasztiák, akik nyaranta felkerekednek, hogy felesben termesszék, neveljék, árusítsák a dinnyét. Nagy szakértelmüket, szorgalmukat szívesen fogadják a Nógrád megyei termelőszövetkezetek is. Ilyenkor Horton és Csányon egész utcák találhatók, ahol az élet legkisebb jele sem mutatkozik. Az ablaküvegeket pedig részegeit deszkák takarják. Kisgyerekek lopakodnak a mérleg közelébe, az egyik óvodáskorú kisfiú, a másik lány és iskolásforma. — Az unokáim — dicsekszik az idős asszony — Nemsokára kezdődik az iskola. — Mikor utaznak haza? — Csak valamikor októberben. — És a gyerekek? — Ök addig itt járnak iskolába. Szemem a dinnyések jellegzetes földbevájt kunyhóján akad meg, amelyből itt kettő is szerénykedik egymás mellett, sőt lécből, deszkából baromfiólait is kopácsoltak melléjük. Az ólak lakói most az útmenti fák alatt kapirgál- nak az eső híján szenvedő fűben. Tyúkok, pecsenyecsirkék szép számban. De talán a gyerekek itt az egyedüli saj- nálnivalók, hogy kétfelé kell végezniük az iskolát és októberig mostohább körülmények között. — Hányán vannak itt? — A lányommal és az unokákkal együtt éppen heten. Két család. Litkei Béla és felesége. Sőregi József és felesége. Azzal feláll, hogy az imént megállóit teherautó vezetőjének dinnyét adjon el. Mozdulatai világosan jelzik, hogy velem végezett, nem óhajt tárgyalni többet. A dinnyeföldön elszórtan szorgoskodnak a többiek. Szedik fa kétféle dinnyét, ellenőrzik a paradicsomban iparkodó segítséget. A távolabbi földekről lovasszekér fuvarozza az út mellé a paradicsommal telt ládákat. Az út.- nál viszont sárgadinnyét raknak a MÉK tehergépkocsijára. Szednek, rakodnak, szállítanak. Ott mutogatja magát a dinnyét áruló idős nő asz- szony-lánya is. — A lányát hogy hívják? — Azt nem mondom meg. Ne is kérdezze. — Miért? — Annak olyan ura van, hogy ha megtudja, merre járunk, rögtön jön utána. Külön élnek, de.,. — Goromba ember? — Jobb ha nem érdeklődik ■*- támasztja alá az asztalnál ülő, tekintélyes, idős férfi is, aki láthatóan helybeli, a tsz- be tartozik. Az asszony halkabbra fogja hangját, mintha a fatörzs- nek is füle lenne. — Itt volt az ura börtönben, Gyarmaton. Űjabb vásárlók érkeznek és a beszéd fonala félbe szakad. Magam is besorakozom a vevők közé és a kiválasztott sárgadinnyékért leszurkolom a járandó tizenkét forintot. S úgy gondolom, hogy ezzel vége a kereskedelmi aktusnak. Én viszem az árút, az asszony besepri a ládikába a pénzt. Ámde, nem addig az! Az asztalnál ülő férfi csak most lép akcióba. Vásárlás közben már pontosan felírta a mérlegre helyezett dinnyék súlyát, amelyet már csak az egységárral kell beszorozni. Most azonban hozzám fordul. — A nevét? Szabad lesz a nevét! A hang fel se tételezi az ellenkezést, így azután nevem belekerül a könyvelésbe. S akkor látom, hogy ott szerepel a teherautó-sofőr és a többi vásárló neve is. — Rákényszerültünk erre a precizitásra — magyarázza már Szügyben, a VII. Párt- kongresszus Tsz irodájában a fiatal Hlacsok János, a szövetkezet agronómusa. — A közös vagyon védelme azt kívánja. hogy legyen valaki a* eladásnál a tsz-böl is. Elvárják a tagok tőlünk, hogy jól sáfárkodjunk a dinnyével. Majdan János, a szövetkezet főkönyvelője pedig arról panaszkodik, hogy zöldborsóból, paprikából, paradicsomból és dinnyéből, tehát azokból a cikkekből, amelyeknek termesztésére a két horti család feles haszonra leszerződött, ezideig összesen tizenhétezer forint a bevétel. — És dinnyéből? — Eddig csak hatezer. De mi még nagyon az idény elején vagyunk. Kezdem megérteni, hogy a horti dinnyések lelkesedese miért hanyatlott úgy alá. Egyelőre nehéz munkájuknak kevés a látszatja. A MÉK is olcsón veszi át a dinnyét es jó áron adja tovább a fogyasztóknak. Jobb néven vennék a felesek, ha a szövetkezet megszegné szerződését a MÉK-kel és szabadpiacon árulná a dinnyét. A főkönyvelőnek és az agronómusnak azonban más a véleménye. — A szerződésnek is eleget kell tenni, de szabad piacra is kell juttatni. Szépen mutatkozik a dinnye. — És ki az a bácsi, aki olyan nagyon pontosan, megbízhatóan vigyáz minden gramm dinnyére? — kérdezem búcsúzóul. — Krizsanyik Pálnak hívják — mondja az agronómus — Ne csodálkozzanak rajta, ha alapos ember. 0 ugyanis az ellenőrző bizottság elnök* is... tekw Gm>
