Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-06 / 157. szám
4 woes ä D 1967. Július 6. csütörtök Vevőre várva Foto: Koppány Gondosan felkészüllek a balassagyarmati járás tűzoltói Nagy feladat ezekben a hetekben a gabonatermés betakarítása. Felelősségteljes munka hárul a tűzoltókra, tüzérségekre. A balassagyarmati járásban alaposan és jól szervezték meg a felkészülést a tűzoltótestületek. amelyeknek a munkáját 260 területfelelős is támogatja. Az aratás—cséplés idejére a tűzoltók tevékenységét támogató tűzrendészet! bizottságokat mezőgazdasági szakemberekkel is kiegészítik. A tanácsok és a bizottságok jó kapcsolatából fakadó eredményes munkának köszönhető, hogy a betakarítás idején hosszabb idő óta nem történt tűzeset. Az eredményben az is közrejátszott azonban, hogy a tűzoltók elméleti és gyakorlati foglalkozásokon rendszeresen képezték és képzik magukat, ugyanakkor több tűzoltótestületnek korszerűsítették a felszerelését is. A balassagyarmati járás tűzoltói az idén is szeretnék _ megelőzni a tűzeseteket. öntvény, megy a pénz Utazik az Mi az ésszerű és mi nem — azon még lehet vitatkozni. Mi a gazdaságos és mi nem — azon már alig. Különösein akkor, ha tények és számok bizonyítanak. Manapság sokat lehet hallani az ésszerűségről és a gazdaságosságról is, csak az egészséges elképzeléseket néha megtorpedózzák. Az talán ésszerű volt, hogy néhány évvel ezelőtt felszámolták a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár öntödei részlegét. Nem ez a profilja, másutt bizonyára korszerűbben és olcsóbban állítják elő az öntvényeket. Ezzel viszont az öntvény-alkatrész igény még nem szűnt meg, sőt azóta növekedett a Bányagépgyárban. Két évvel ezelőtt Kaposvárt jelölték ki a Bányagépgyér öntvényeinek gyártására. Ez már a 320 kilométeres távolság miatt sem volt valami észszerű. Volt is vita, reklamáció edég, mig végül az illetékesek belátták, lehet ésszerűbben, gazdaságosabban is. Tavaly már a szomszédos salgótarjáni ZIM-gyáregységben készültek a Bányagépgyár öntvényei. Igazán jó kooperáció alakult ki. Mindig időben megkapták a gépgyáriak az alkatrészeket. A gépkocsi egy-egy rakománnyal, még 10 kilométert sem tett meg. míg a 640 kilométeres kaposvári út két napot kívánt. Ésszerű volt ez és gazdaságos. Hogy mégis miért nem felelt meg ez a KOHÉRT-nek? Ki tudja? Elég az hozzá, hogy az idén ismét Kaposvár a gyártó és a Bányagépgyár a szállító. Negyedévenként folyamatosan mintegy 30 tonna kézi formázású öntvényre van szükség a salgótarjáni üzemben. Vagontételt nehéz lenne összevárni, ezért marad a gépkocsi. Havonta hét—nyolc, 640 kilométeres fuvar. Megy a pénz. Sok a gyárban az egyedi gyártmány, amiből következik, hogy az öntvényekből is egykét darab kell. A baj akkor kezdődik, amikor a megmunkálás közben kiderül a selejt. A gyár nem rendel elfekvő készletre. Kéri tehát a jó öntvényt. Jegyzőkönyv, igény- bejelentés. és ha két hónap múlva érkezik is a kért pótlás, bele kell nyugodni. Legfeljebb milliós berendezéseket nem tudnak határidőre elkészíteni. Ügy hírlik, a következő negyedévben már a ZIM gyártja ismét a Bánygépgyár öntvényeit. Ez az ésszerű és ez a gazdaságos. Az ember csak azt nem érti, miért kellett egy korábbi jó intézkedést még időlegesen is megtorpedózni? B. J.. Ki akarja a gyermek javát? Bukás és bonyodalom l\ógrádmarealon Jufius 21-én délután és másnap délelőtt a nógrádmarcali általánosba járó tanulók szüleinek egy része csoportosan járult Erdős Pál tanító elé az iskolába. Hitoktatásra folyt a beíratás. Guth László, a termelőszövetkezet fogatosa is bemondta három gyermeke nevét. Pistával és Ágostonnal nem is volt baj. De a Laci gyerek számára bizony nehéznek bizonyult hatodikban a fizika — megbukott. Augusztus végén pótvizsgáznia kell. A hitoktatásról szóló rendelet szerint az utóvizsgára bocsátott tanulót — amíg el nem dől, hogy melyik osztályba is jár majd — nem lehet hittanra beíratni. Guth László sikertelensége után másnap reggel felesége ment el az iskolába. S3 Rados István igazgató: — Guthné sirt, könyörgött, veszekedett. Mondtam, hogy a törvény, az törvény! Különben i mi a gyermeke javát akarlak. „Ha így lenne, beírnák őt” — vágott közbe. Ö igazi felelősséget érez gyermeke jövőjéért. És, hogy kötelessége a valláserkölcs szerint alakítania fia életét. Meg hasonlókat mondott. Persze hajthatatlan maradtam. Erre dühösen kiáltotta: — Akkor buktassák meg három, vagy négy tárgyból! És akkor most azonnal beírhatják hittanra! — Alig akartam hinni a fülemnek. Mert, milyen szülő is az, aki gyermeke javáról prédikál és közben nyilvánvalóan „el akarja alatta vágni a fát.” Ügy gondolom, könnyen eldönthetjük, ki akarja igazán gyermekének boldogulását! Több mint harminc éve tanítok, de a fanatizmusnak ilyen nvers megnyilvánulását még sehol sem tapasztaltam. Nem értem! 2. Laci csendes gyerek. Vékony. fekete hajú, szeméből nem sugárzik egy bukott tanuló értelmetlensége. Éppen anyjának vitt ebédet, kint beszélgettünk a Teglaházi dűlőben. Feleleted alig hallhatók. — Miért nem ment a fizika? — Nem tudom. — Osztálytársaid azt mondják, többet is ülhettél volna a fizika könyv mellett. El is neveztek „plébános úrnak”? — Lehet. — Hova szeretsz jobban járni: templomba, vagy iskolába? — Nem tudom. Hallgat, vagy esetleg „nem tudómmal” és „lehettel” vála- szolgat. Tanítói szerint kár érte: nem rossz fejű gyerek, de osztályról osztályra esett a tanulmányi átlaga. A gyermeknapot sem pajtásai körében töltötte. Ministrált. Ott lakik a templom mellett. 13 A plébános házvezetőnője nyit ajtót. Bevezet a zsúfolt dolgozószobába. — A Guth-ügyről szeretném hallani a véleményét. Csiszár Ferenc homlokán redők gyülekeznek: — Én nem ismerek sernmi„Az jó hírért, névért..." Féleser idegen vesetője Nap mint nap népes csoportokkal járnak-kelnek közöttünk. Látjuk, ahogy beszélnek, mutogatnak, sietnek szüntelen. Tájékoztatnak, tanácsot adnak. Segítenek, amit tudnak. Kérdésekre válaszolnak — több nyelven. Felhívják a figyelmet ránk! A városra, a hazára, Magyarországra, és a szűkebbre, •Nógrád megyére. Felhívják a figyelmet épületekre, ipari létesítményekre, múzeumokra, műemlékekre, a tájra, fűre. fára. s — az emberre. Többnyire jó felkészültséggel, egyik közvetlenebb, a másik hivatalosabb hangon mutatja be a várost, a tájat. Az új lakótelepek mellett a város fejlődéséről beszélnek. Kinek, mennyit jelentenek az elé táruló épületek, utcasorok. — rajtuk is múlik. Mégis, talán a legkevesebb szót ejtjük róluk, az idegenforgalmi, turisztikai szezonok ..hőseiről”, az idegenvezetőkről. Ez az év az idegenforgalom éve. Az idegenforgalom út a békéhez. A megfelelő forgalom egyik alapfeltétele — egyében kívül — az idegenvezetés és a propaganda minősége, színvonala. Hiszen, akik hozzánk jönnek bel- és külföldről egyaránt, általában nem tudják, nem is tudhatják, hogy például a vár alatt, ahol az előbb jártak, évszázadokkal ezelőtt „az jó hírért, névért” mily keserves viadal zajlott. Nógrád megyében huszonkettői végeztek öthónapos idegenvezetői tanfolyamot, közülük jelenleg 10—15 az aktív idegenvezető, néhány közülük angol, orosz, német nyelven is értenek, beszélnek. Liptay Jenő a megye, illetve Salgótarján egyik legrutinosabb idegenvezetője, német és magyar nyelvű idegenvezetést végez. A városban, a bányamúzeumban, Somoskő váránál, s a megye egyéb helységeiben egyaránt otthonosan mozog. — Hogyne, hiszen magam is nógrádi vagyok, nem hagynám el Nógrádot, Salgótarjánt semmi pénzért — mosolyog. — Minden zegét-zugát ismerem gyerekkorom óta, és most is nyitott szemmel szeretek járni. Azt hiszem, az efajta érdeklődés a megye, a város mindennapi dolgai iránt a jó féle Guth-ügyet. Pesten voltam. — Az anya azt akarta, fia ismételjen osztályt, hogy a hittanórákat látogathassa. — Lehet, hogy így van, nem tartozik rám. Én csak a hitoktatásra szólítok fel. Tovább nem avatkozom bele. Kíváncsi még valamire? Ilyen kurtán még sehonnan sem dobtak ki... @3 Az anya 34 éves. Fekete ri- bizlit szed, Ilona-puszta mellett — A szivem majd megszakadt amikor az igazgató azt mondta, nem írhatják be Lacit hittanra. Annyira ideges lettem, majd összeestem. Éjjel sem tudtam aludni. — Tényleg megtette, azt a különös kijelentést. — Minek tagadnám? — Nem furcsállotta? — Egy kicsit. Dehát értse meg: addig parancsolhatok csak nekik, amíg fel nem nőnek. Én felelősséget érzek gyerekeim jövőjéért. Vallás- szabadság van, kell bizony a hittan nekik, hogy jó emberek legyenek. Ugye megért? — Nem. — Hát, akkor én hiába is beszélek. — Lemondóan legyintett és elment ribizlit szedni. Rozgonyi István idegenvezetés egyik alapfeltétele. Csak arról beszélhet az ember szívvel, értelemmel, amit maga is Ismer. — Tehát a szív is szükséges. És még mi? — Ha a hazát másokkal is meg akarom szerettetni, akkor elsősorban saját magamnak kell nagyon-nagyon szeretni azt. Természetesen, ez a szű- kebb szülőföldre is vonatkozik. Az idegenvezetés azonban ösz- szetett feladat, a csoportok ösz- szetétele különböző, az érdeklődési körök is egyénenként változnak, s az idegenvezetőnek minden kérdésre válaszolnia kell. — Vannak-e „klasszikus” nógrádi kérdések? — A földrajzi, történelmi, gazdasági kérdéseken túl Nógrád megyében a turisták nagyon gyakran érdeklődnek Madách Imre élete, munkássága iránt, s újabban a szénbányászat jövője felől is. Azt hiszem azonban, hogy e kérdések elsősorban nem „klasszikusak’"’, inkább természetesek. Liptay Jenő, aki egyébként a Nógrádi Szénbányászati Tröszt munkatársa, ez évben Somoskő várához körülbelül 300, a bányászati múzeumba félezer látogatót vezetett. Természetesen, ez a „munka” nagyon is folyamatos, s a nyár közepén az adatokat nem tekinthetjük megközelítően sem véglegesnek. További munka, terv? — A Nagybátonyban működő honismereti tábor lakóit kísérem július 9-én Nógrád megyei körútra — mondja Liptay Jenő. — Az út során két emléktáblát is leleplezünk. Eresztvényben a szén meglelé- sének 200. évfordulójára készült emléktáblát, Baglyason pedig Targos-emléktáblát. Tar- gos 1884-ben az első csendőr- sortűz áldozata lett.. Remélem, ezen kívül még sok csoportot vezetek, hiszen a megye idegenforgalma tapasztalatom szerint is örvendetesen növekszik. Mit csinál az idegenvezető szabadidejében? — Nagyon szeretem a természetet, gyakran vagyok a Mátra erdeiben külföldi vadászok tolmácsaként, ilyenkor színes fényképfelvételeket is készítek a vadászatról, a tájról, az állatvilágról. Az Erdészeti Tudományos Kutatóintézet Liptay Jenő vadászati-erdészeti felvételeinek gyűjteményét az országban egyedülállónak tartja. A két album mintegy ezer színes felvételt tartalmaz. Bővíti-e ismereteit? Az elmondottak is igazolják: igen. Szerinte ez nemcsak az idegenvezetőre, minden emberre kötelező, a kor irama is ezt diktálja. Aki nem halad, lemarad. Többi között olvasója az Egyesült Államokban 15 millió peldányszámban megjelenő „szakmai” lapnak, a National Geografie Magazin- nek. A világnak ez a legnagyobb példányban megjelenő lapja számos hasznos tapasztalatot adhat a jó idegenvezetőnek országokról, népekről, műemlékekrőj, művészetről, földrajzról. (tóth) „Gólya, gólya gilice, mitől véres a lábad?” A képen látható madárét valaki ellőtte, ezért kényszerleszállást hajtott végre a salgótarjáni strandon. A sebesült gólya jóideje Tuska István strand-gondnok vendége... (Koppány György felvétele) Múzeum vakok számára Észak K arcúi na Művészeti Múzeuma vakok számára rendezett szoborkiállítást. Megállapították, hogy azok a vakok, akik sohasem láttak, s akiknek csupán hallás útján szerzett ismereteik vannak, nagyon gyorsan azonosítják elképzeléseikkel a kézbevett tárgyakat, pl. a különböző állatokat, amelyeket sohasem érintettek, amelyekről csak hallottak. Voltak olyanok is, akik különböző Rodin-szob- rokat ismertek fel. A tervek szerint rendszeressé teszik ezeket a kiállításokat, mert komoly tudományos megfigyelésekre adnak alkalmat, s ugyanakkor a vakok esztétikai műveltségét is bővítik.
