Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-06 / 157. szám
2 NOSRAD 1967 július 6. csütörtök Szavazás az izraeli agresszió ügyében (Folytatás az 1. oldalról) csapatok azonnal visszavonását és izraeli részről kártérítés fizetését követeli, s ezen kívül az agresszióban való közvetlen részvétellel vádolja az Egyesült Államokat és Angliát. Az albán határozati javaslat 21 szavazatot kapott, 71 ország szavazott ellene, 27 pedig tartózkodott a szavazástól. A szovjet határozati javaslat egészéről nem tartottak szavazást, minthogy a fejezetenként történt szavazásnál a szovjet határozat-tervezet egyes pontjai nem kapták meg az elfogadáshoz szükséges többséget. Az Egyesült Államok küldöttsége, figyelembe véve azt, hogy az általa benyújtott határozat- tervezet a vita során nem kapta meg a kellő támogatást, a szavazásnál visszavonta indítványát. Ezután a közgyűlés 116 szavazattal 2 ellenében, Kuba és Szíria tartózkodása mellett, elfogadta Svédország és néhány más ország határozati javaslatát, amely intézkedéseket sürget az izraeli agresz- szió által sújtott polgári lakosság és az arab hadifoglyok szenvedéseinek enyhítésére. Végül 99 szavazattal 20 tartózkodás mellett a közgyűlés elfogadta Pakisztán, továbbá Guinea, Irán, Mali, Niger és Törökország határozat-tervezetét. Ennek értelmében a közgyűlés felhívta Izraelt, hatálytalanítson minden olyan intézkedést, amely módosítást jelent Jeruzsálem státusában, mert ezek az intézkedések nem törvényesek. A közgyűlés továbbá indítványozta, hogy Izrael a jövőben tartózkodjék a város státusát módosító minden lépéstől. U Thant ENSZ-főtitkár- nak javasolta a közgyűlés, hogy legkésőbb egy héttel a határozat elfogadása után terjesszen jelentést a közgyűlés és a Biztonsági Tanács elé a határozat gyakorlati megvalósításáról. A Szovjetunió és a szocialista országok a pakisztáni javaslat mellett szavaztak. A TASZSZ a közgyűlési szavazást kommentálva rámutat: az agressziót segítő Egyesült Államok és Anglia cinikusan és válogatott módszerekkel gyakorolt nyomást a latin-amerikai, afrikai és más fejlődő országok küldöttségeire. A fenyegetőzés mellett az úgynevezett gazdasági segélyre vonatkozó ígéreteket is latba vetették. A szavazás megmutatta: néhány kormány nem gondol arra, hogy a jövőben saját országa is imperialista fegyveres agresszió áldozata lehet. Ezek az országok a kulisszák mögötti egyezkedésekben feláldozták az ENSZ alapelveit. ★ KAIRÓ (MTI) Az Egyiptomi közvélemény csalódással értesült az ENSZ-ben lezajlott szavazások eredményéről. A csalódásnak hangot adó lapok rámutatnak az amerikai manőverekre, amelyek a szavazást megelőző pillanatokig tartottak. Az Ahram szerint ezek a manőverek zsákutcába jutatták a világszervezetet. A sajtó a szavazást elemezve rámutat arra, hogy Franciaország pozitív befolyása ellenére az Egyesült Államoknak sikerült több afrikai országot rábírnia az el nem kötelezett országok javaslatának elvetésére. Az afrikai és arab delegátusok körében különösen mély sajnálkozást keltett Etiópia magatartása, amellyel az Egyesült Államok által sugallt latin-amerikai javaslatot támogatta. Vietnami hírek SAIGON (MTI) Truong Thanh professzor kedden Saigonban bejelentette, hogy jelölteti magát a szeptemberre kitűzött dél-vietnami elnökválasztásokra. Hozzátette, hogy programja háborúellenes, mert úgy gondolja, hogy nem lehet katonai győzelmet aratni a gerillák felett. abban a kérdésben, hogy béke legyen-e, vagy a háború folytatódjék. Kifejtette, hogy „bizonyos veszélyeknek teszi ki magát ezzel a semleges programmal”. Tudomása szerint a kormány rendőrsége már eddig is azt tervezte, hogy letartóztatja őt, de ehhez nem talált megfelelő ürügyet. •:* Pompidou Leningrádban LENINGRAD (TASZSZ) Pompidou francia miniszterelnök, aki a szovjet kormány meghívására hétfő óta hivatalos látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban, szerdán Leningrádba érkezett. Vele utaztak Couve de Murville külügyminiszter és a kíséretében levő más hivatalos személyiségek. Pompidout útjára elkísérte Vlagyimir Kirillin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese. Keddi nyilatkozatában Thanh azt mondotta, hogy a tűzszünetet és a béketárgyalásokat követelő programja szöges ellentétben áll Thieu politikájával, s ily módon lehetőséget nyújt majd a választóknak, hogy egyfajta népszavazást bonyolítsanak le Dél-Vietnamban a szabadságharcosok Da Namgtól délnyugatra tüzérségi támadást intéztek az amerikai tengerészgyalogosok 5. ezredének állásai ellen. Támadták a de- militarizált övezettől délre, az amerikaiak egyik támaszpontját is. Leonyid Brezsnyev beszéde a katonai akadémiák végzett hallgatóinak tiszteletére adott fogadáson MOSZKVA (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev, azSZKP Központi Bizottságának főtitkára szerdán beszédet mondott a szovjet katonai akadémiák végzett hallgatói tiszteletére a Kremlben adott hagyományos fogadáson. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára foglalkozott a Szovjetunió külpolitikájával, és egyebek között kitért a közel-keleti eseményekre. A Kozol-Kelet a nemzeti felszabadító mozgalom egyik nagy színtere. A haladó arab államok — az EAK, Szíria és Algéria — a nem kapitalista fejlődés útját választották. A haladó arab államok külpolitikájukban imperialistaellenes vonalat követnek. A nemzetközi imperializmus, mindenekelőtt az amerikai és az angol imperializmus nem hajlandó beletörődni ebbe. Az imperialisták sok évtizedein keresztül hitbizományuknak tekintették ezt a vidéket, hozzászoktak ahhoz, hogy kényük- kedvük szerint döntsenek az ott élő népek sorsáról. Az imperializmus célja Ha röviden ismertetni akarjuk, mi a fő oka az arab országok ellen indított izraeli agressziónak, azt kell mondanunk, hogy az amerikai és az angol imperialisták csapást akarnak mérni a közel-keleti nemzeti felszabadító mozgalomra, bármi áron fékezni próbálják a népek előrehaladását a társadalmi felvirágzás útján, újra rabszolgasorsra kárhoztatnák azokat az országokat, amelyek drága árat fizettek szabadságukért és függetlenségükért, megfosztanák őket kincseiktől. A Szovjetunió feladatának tekinti, hogy meghiúsítsa az imperializmus közel-keleti terveit, segítséget nyújtson szabadsága és függetlensége megvédéséhez az arab világnak. Már régóta az őszinte barátság és együttműködés kapcsolatait tartjuk fenn sok arab országgal, éppen úgy, mint más olyan országokkal, amelyek lerázták a gyarmati igát és a haladás útját választották. A Szovjetunió mindjárt az izraeli agresszió első napjaiban más szocialista államokkal szoros egységben, és állandó kapcsolatban állva az arab országokkal, energikus intézkedéseket tett, hogy lefogja az agresszor kezét, megvédelmezze az arab népek törvényes érdekeit, gátat vessen a háborús konfliktusnak és megakadályozza, hogy az az egész emberiséget fenyegető méreteket öltsön. Cselekedeteink helyesek voltak Visszapillantva az eseményekre nyugodtan kijelenthetjük, hogy a közel-keleti válság napjaiban cselekedeteink helyesek voltaik. Most is, amikor az agresz- szió elleni harc új politikai szakaszába léptünk, mindennemű támogatást megadunk az arab népeknek az agresz- szió következményei felszámolásához. Önök tudják, hogy az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakán, amelyet a Szovjetuniói kezdeményezésére hívtak össze, Alekszej Koszigin szovjet kormányfő és vele együtt más szocialista országok jelenlévő kormányfői, sok más békeszerető állam képviselői elítélték az izraeli agressziót. Az ülésszak szemléltetően megmutatta és leleplezte Izrael és a mögötte álló országok agresszív szerepét. E helyről újra hangsúlyozni akarjuk arab barátaink felé: a szovjet emberek megértik, hogy önök most nehéz időket élnek át. A felszabadító harcban azonban m»n- csak győzelmek vannak, hanem időleges kudarcok is. Ezek a kudarcok azonban nem törhetik meg az olyan népet, amely határozottan a szabadság és a függetlenség útjára lépett. Az európai biztonságról A vietnami helyzettel foglalkozva Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak be kell ismernie, mennyire kilátástalan vietnami kalandja és távoznia kell Vietnamból. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára ezután az európai kollektív biztonság kérdéseit elemezve hangsúlyozta, hogy a kollektív biztonsági rendszer kiépítését makacsul ellenzi a nyugatnémet militarizmus és re- vansizmus. A nyugatnémet kormánykörök politikájának agresszív jellege szemléltetően megmutatkozott a közel- keleti válság kellős közepén. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződésben tömörült többi szocialista ország, mint már nemegyszer kijelentette, megvédi a Német Demokratikus Köztársaságot. A jövőben is támogatni és védelmezni fogjuk az NDK-t az imperialisták minden merényletével szemben, szilárdan és határozottan védelmezzük, ha kell, minden erőnkkel. Még nagyobb figyelme! a honvédelemre Leonyid Brezsnyev kijelentette, az imperialista reakció mesterkedései megkövetelik, hogy a Szovjetunió meg nagyobb figyelmet fordítson fegyveres erőinek fejlesztésére. Minden munkánkban a honvédelem kérdései állnak előtérben. Leonyid Brezsnyev emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban Alekszej Koszigin társaságában megtekintette az Északi Flottánál a legújabb hadihajókat és rakétatechnikát. „A fegyverzet állapota, a flotta harci felkészültsége, a személyi állomány képzettsége jó benyomást tett ránk” — mondotta Brezsnyev. A szovjet fegyveres erőknek szüntelenül készenlétben kell állniuk, hogy az agresz- szor legkisebb mértékben se érhessen bennünket felkészületlenül. Leonyid Brezsnyev végül gratulált a végzett hallgatóknak a magas katonai képzettség elnyeréséhez. A fogadáson, amelyen Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és más szovjet vezetők is jelen voltak, Andrej Grecsko marsall, a szovjet honvédelmi miniszter is köszöntötte a végzett hallgatókat. II rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: 4.32: Hajnaltól — reggelig ... — 8.22: Bogáncs. Regény folytatásokban. XV. — 8.42: Mezei csokor. — 9.00: Tallózás a világsajtóban. — 9.10: Kamarazene. — 10.10: Kacsoh Pongrácz: Rákóczi. Történelmi daljáték. — 11.49: Schubert-kórusok. — 11.57: Hallgatóink figyelmébe. — 12.15: Zenekari muzsika. — 13.02: Törvénykönyv. A Rádió jogi műsora. — 13.17: Táncmelődiák. — 13.50: Történetek dúrbán és mollban. — 14.10: Találkozás békaemberekkel. Az Ifjúsági Rádió műsora. — 14.40: Énekegyüttesek műsorából. — 15.15: Zengjen dalunk! A Magyar Rádió énekkari híradója. — 15.45: Zenés séta Nyíregyházán. — 16.22: Régi híres énekesek műsorából. Antonyina Nyezsdanova énekel. — 16.42; A kékszemű Dávidkáné. Gárdonyi Géza regénye folytatásokban. III. — 17.15: Egy amerikai Párizsban. — 17.25: Emberek sorsáról döntenek. — 17.40: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye a stúdióban. — 19.00: Esti krónika. — 19.30: Kedves lemezeim. A mikrofon előtt Psota Irén. — 20.25: Rapallótól — Potsdamig. Dokumentumműsor. — 2J.11: Nótaszóból — szállóige. — 22.25: Arthur Grumiaux hegedül, Clara Haskil zongorázik. — 23.10: Tánczene. — PETŐFI RADIO: 4,30—7,57: Azonos a Kossuth Rádió műsorával. — 10.00—12,30: Zenés műsor üdülőknek. — 12.30: Hans Sandig: Séta az Allatkertben. Szvit gyermekeknek. — 13.05: Három rapszódia. — 14.00: Kettőtől — hatig . .. A Petőfi Rádió zenés délutánja. — 18.10: Gyöngyösi Rácz Géza népi zenekara játszik, Makkay Klára énekel. — 18.35: Modern japán elbeszélők. — 19.00: Ravel: Pásztoréra. — 20.00: Esti Krónika II. — 20.30: Közvetítés a Veszprém! Petőfi Színházból. Talpig úriasszony. Vígjáték 3 felvonásban. — 22.26: Bugyonnij: Lovasroham. Könyvismertetés. — 22.36: Tánczene. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 9.30: Műsorismertetés. — 9.31: Fekete szombat. Magyarul beszélő csehszlovák film. — 10.40—11.10: Montreuxi Fesztivál 1967. Autó-revű. Zenés csehszlovák film (ism.) — 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Nótaszó. — 18.25: Telesport. — 18.50: A világ térképe előtt. — 19.05: Kapcsoljuk. . . Helyszíni közvetítés. — 19.45: Esti mese. — 20.00: TV-Híradó. -* 20.20: Angyal kalandjai. Az óvatos terrorista. Magyarul beszélő angol film. — 21.10: Zenei figyelő. A TV zenei újságja. — 21.55: TV-Híradó. — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 16.50: Kicsinyek műsora. — 17.30: Telesport. — 18.00: Ifjú szemmel. — 19.00: TV-Híradó. — 19.35: Másokért élni. Az első szlovák orvosnőről. — 20.00: Amíg tart. ez az éjszaka (szlovák filmvígjáték) — 21.30:. Kisfilmek. Újra lehet kezdeni Doboxy Imre regénye 27. Tarba kezdi széjjelrakni a a tányérokat. Sorki az evőeszközt, ügyesen és figyelmesen csinálják, belemenekülnek ebbe a semmi kis tevékenységbe is, elfoglalják magukat, sajnálják abbahagyni, addig se kell gondolkodni. Amint Tarba elém helyezi a tányért, csomót érzek a torkomban, ördögbe is, ezzel a kezével akasztott, most egész ebéd alatt arra fogok gondolni, hogyan pászította az elítéltek nyakára a kötelet. — És? — kérdezi Fésűs Járó. — Ha szabad érdeklődnöm, miről fogtok beszélni velük? Még nincs a nyeregben, még megtáncoltathatják a nyilasok, vagy bárki más, de már nagy a szája, hát persze, a mándori rév húsz kilométerre sincs tőlünk. Gallai rá is formed, ne ugrálj, szarházi, nem mi bújunk tenálad, te bújsz miná- lunk, különben sem akarunk bevágódni a krumpllkajtató barátaidnál, Deső azonban nem szól semmit, háttal fordul Fésűs Járónak, kibámul az ablakon. Milyen rozsdás a diófa levele, milyen fekete rozsdás, mintha vér száradt volna rá. — Rendben van — mondja Fésűs Járó, ügyet se vetve GaLlaira —, letagadjátok, amit csináltatok, éntőlem letagadhatjátok, nem érdekel, bár gondolom, nemcsak tökmagot rágtatok odakint. Az is rendben van, hogy elmondjátok szép sorjában, mi mindent nem csináltatok: nem engedelmeskedtetek a parancsnak, vagy a behívónak, már mint a legvégén, amikor úgy is kilátástalan minden, nem öltétek meg apátokat-anyátokat. De mit csináltatok? A sok nem után mi lesz az igen? Mit tudtok mondani arról, hogy tettetek is valamit a háború ellen, a nácik ellen, az egész országvesztő banda ellen? Rossz a hangütés, hepciás- kodás nélkül, aggódva rokonszenvesebb és visszhangot keltőbb lehetne az egész. De ráció van benne, tagadhatatlan, ez a Fésűs Járó a valóság té- nyeiből indul ki, végre is az oroszokat várjuk ide, nem az angolszászokat. Géza a késével játszik, a tányér mintáit követi karistolva, kék szőlőfürt van a tányéron, kék indákkal, kék levelekkel. — Nem hiszem — mondja —, hogy erről az oroszoknak tartoznánk számadással. — Hát kinek? — Legelőbb is tulajdon lelkiismeretűnknek. Aztán majd azoknak a magyar fórumoknak, amelyek a háború után megvizsgálják, remélhetőleg tárgyilagosan, mit tudtunk volna elkerülni, és mit nem. — Rendben van, dehát az oroszokat támadtátok meg! Náluk dúltatok, vagy nem? — Hogyne — mondja Géza gúnyosan — ahányszor injekciós tűt vagy kaparót vettem a kezembe, folyton arra gondoltam, na most elintézem őket. — Nem rád céloztam! Te orvos vagy, bár ember is, állampolgár, tehát az egész nem olyan egyszerű. . . De ismétlem, nem rólad van szó. Gallai leszopja a főzőkanál végét. — Világos — mondja, és a levegőt csápolja a kanállal —, ez a paprikajancsi minket leckéztet. Hát figyelj csak rám, seggfejű barátom, én írtam alá a hadparancsot, nem olvastad? Irány Moszkva, előre a hazáért meg mindenért, Gallai Frigyes tartalékos hadnagy és textilügynök. A kormányzó úr a klozeton ült éppen, még onnan is kiabált kifelé, nem akarom, gyerekek, nem kockáztatok egy csepp magyar vért se, de én erőltettem, ne hülyéskedj Miklós bátyám, csináljunk már egy disznó nagy háborút, végre meglesz a magyar—japán határ... — Ez nem tréfa! — Nem is! — Gallai levágja a kanalat az asztalra, nyaka kidagad, nyála szétfröcsköl a tányérok felett, ahogy kiabál, egyre jobb étvágyam lesz a lecsóhoz. — Te mit, csináltál a büntetőszázadban? — Aknát raktunk le. — Ki elé? Na! — Hát... Hogy lehet ilyesmit kérdezni? Ki elé raktuk volna ? — Mondd ki, mert szétverem a fejed, az anyád szentségit! Deső int, ennek semmi értelme, Gallai azonban belevadul. — Kimondani! — Az oroszok elé... — Ügy! De miért? Nyelted volna le az aknát! Vagy miért nem dobtad a tisztek közé? — Nem lehetett. Te is tudod, hogy... — Én tudom! Fogom is a pofámat, nem prédikálok! Mondták, tettem. De te? A büntetőszázad előtt mit csináltál? Halljuk csak! — Börtönben voltam. (Folytatjuk)
