Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-05 / 156. szám

1967 Július 5. szerda NÖ89ÍB Jubileumra készülünk Hasznosítsuk az első félév tanulságait Jubileumra készül a világ. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulóját a magyar dolgozók is a szocialista munkaver­seny fokozásával akarják köszönteni. Szűkebb hazánkban, Nógrádban a sikerekben bővel­kedő kongresszusi verseny után nyomban ké­szültek a felajánlások a jobb munkára, gaz­daságosabb termelésre, takarékosságra. Élen iártak. példát mutattak ebben a szocialista brigádok, amelyek ma már mindenütt meg­találhatók. Több mint ezerkétszáz brigádban tizennégyezemél többen tevékenykednek a mozgalom összetett céljának megvalósításáért. A verseny eddig talán még egyetlen alka­lommal sem igazodott úgy a helyi sajátossá­gokhoz, mint az idén. A bányáknál például a mennyiségi szemléletet egyre inkább a minő­ségi, illetve gazdaságossági szemlélet váltotta fel. A fennállásának századik évfordulójára is készülő Salgótarjáni Acélárugyárban közel két és félmillió forint értéket akarnak megta­karítani, egyrészt anyagtakarékossággal, más­részt a minőség javításával, műszaki fejlesz­téssel. A Salgótarjáni Öblösüveggyárban — mivel kívánatos a tervtúlteljesítés — a termelé­kenység növelésével és selej tcsökken téssel hétszázezer forint értékkel többet állítanak elő a tervezettnél. A ZIM Salgótarjáni Gyáregységében ennél többet, nyolcszázezer forint értéket akarnak anyagból megtakarí­tani. Az Ötvözetgyár kollektívája a népgazda­ság számára igen fontos ötvöző anyagból, ferroszilíciumból vállalt többletgyártást, mint­egy hárommillió forint értékben. Nem ritka az olyan vállalás sem. mint ami­lyet a Nógrád megyei Bútor- és Faipari Vál­lalat KISZ-fiataljai tettek. A jövőt jelentő beruházások határidőre történő megvalósítá­sa érdekében négyezer óra társadalmi mun­kát végeznek. A félév lezárult, most készülnek az üze­mekben az értékelések. Az eredmények biz­tatóak. A bányáknál például csaknem két­millió forintot sikerült megtakarítani már ed­dig az önköltségből. Hasonló eredményekről lehet beszámolni a többi üzemből is. Ezek az eredmények azonban nem terelhetik el a fi­gyelmet azokról a hibákról, amelyek gondot okoztak az elmúlt időszakban. A szénbányászatban a gyakori tervmódosí­tások igen zavarólag hatottak a szocialista munkaversenyre. A szükségessé vált átcso­portosításoknál a legjobb akarat ellenére is előfordult, hogy régen összeszokott, már nagy múlttal rendelkező szocialista brigádo­kat oszlattak fel. Illetve telepítettek szét. Ez semmi esetre sem vitte előre a mozgalom ügyét. Másutt, mint például a Bányagépgyár­ban és több más üzemben késedelmes szer­ződéskötések. vagy anyaghiány akadályozta a vállalások teljesítését. Az ilyen akadályok el­hárítására nagyobb figyelmet kell fordítani az elkövetkező időkben, hogy az ígéretek tel­jesítésének feltételei biztosítottak legyenek. A jubileumi év egyben a felkészülés éve is a jövőre, a gazdaságirányítás új rendszerére. Tennivaló bőven akad. Az idei tervek, célok elérésére való törekvés azonban nem választ­ható el a jövőre való készülődés nagy mun­kájától. párhuzamosan kell ezeknek folynia Egyes helyeken mégis előfordul, hogy a jö­vőre való készülődés során a jelenről megfe­ledkeznek. Az út az idei sikereken keresztül vezet csak az új mechanizmusba, és nem árt erre figyelmeztetni. Nemcsak arról van szó, hogy elfeledkeznek a szocialista munkaversenv • értékeléséről, nyilvánosságáról, hanem ami talán még en­nél is fontosabb: a hibák ismeretében a fel­tételek javításáról is. A dolgozók alkotó kedve az utóbbi időben megnövekedett. Elég talán példának az, hogy a nógrádi bánvászújítók a tavalyi kilenemil- 11 ős megtakarítással szemben az idén már fél év alatt 14 milliót könyvelhetnek el. De ta­pasztalható ez más területen is. A verseny dandárja még ezután következik. Igen fontos, hogy az első félév tapasztalatait hasznosítsuk. A feltételek jobb biztosítása mellett üzemeinkben éljenek az erkölcsi és anyagi ösztönzés lehetőségeivel. Ezeknek is igen nagy szerepük van a vállalások teljesíté­séért folyó küzdelemben. Még van néhány hó­nán ahhoz, hogv pótolni lehessen a pótolni valót, és mindenütt az ígéreteknek megfelelő eredményekkel köszönthessük a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom jubileumát. Bodó János Az arafás tűzrendészet! ellenőrzéséről A megyei tűzrendészeti pa­rancsnokság jóval az aratás kezdete előtt tájékoztatta a tanácsi vb-k mezőgazdasági osztályait a teendőkről. Gon­doskodott arról, hogy vala­mennyi erőgép kezelője meg­kaphassa a traktora típusá­nak megfelelő tűzrendészeti utasítást. Az állami és ön­kéntes tűzoltók valamennyi mezőgazdasági nagyüzemben ellenőrizték a tűzoltófelszere­lések állapotát; s ahol hiá­nyosságot tapasztaltak, taná­csot adtak megszüntetésére. — A rendrevágó gép me­gyénk területén ebben az év­ben először a dejtári József Attila Tsz őszi árpa táblá­ján kezdte meg a munkát. Az aratás második napján ide látogatott a megyei tűz­rendészeti parancsnokság kül­dötte. A dejtári községi tanács vezetői a tűzrendészeti bizott­sággal közösen példás beta­karítási tervet dolgoztak ki. A helyi tanács igen fontos feladatnak tekinti a tűzbiz­tonság megteremtését. Sajnos. kevesebb gondos­ságot tanúsított a tsz vezetősé­ge. Sem a már arató trakto­ros, sem segédvezetője nem kapta meg az előírásos ok­tatást, a tűzrendészeti utasí­tást. A traktorról hiányzik a kézi-tűzoltókészülék. A trak­toros is, segédvezetője is csak hosszas tétovázás után tud felelni, mit tenne, ha a gabonatáblán tűz támadna. A tanácsok és az állami tűzoltóság adta segítség ér­téke semmivé válik, ha azok, akik a betakarítást végzik, nem ismerik teendőiket. Közös erővel a szénsavgáz ellen Visszaérkezett lengyelorszá- réz bányában, a Nowa-Ruda-i gi tanulmányút járói a nógrá- Piaszt bányában és Slupiec di szénbányászati szakembe- bányában. Mondhatom, hogy rek küldöttsége. Sült Tibort, a küldöttségünket a lengyel—ma- Nógrádi Szénbánya Vállalat gyár barátság jegyében min- főmérnökét, a küldöttség ve- den felvilágosítással ellátták, zetőjét kérdeztük meg utazá- Meglátogattuk Thorez hányá­suk céljáról és a Lengyelor- ban azt a frontot, ahol három szágban szerzett tapasztala- atmoszférás túlnyomás mél­tókról. A következőket tudtuk lett végzik a bányaművelést, meg. A Nowa-Ruda-i bányában a — Konzultációra mentünk a sz®n mellékkőzeteként terme- lengyel elvtársakhoz. Tr Ük a tűzálló agyagot. A sa­sén ugyanis a nemrég elért mottot Norvégiától Olaszor- százméteres felvetőnél ismét sz®Sig szinte mindenhová ex két-három atmoszférás túlnyo­mással széndioxid-beáramlást tapasztaltunk. Utunk célja azt is szolgálta, hogy az augusztu­si bányaleállás idején lengyel szakértők jöjjenek hozzánk. Ekkor ugyanis minimális lét- ®az- szám lesz csak a bányában, és A s*up*ec‘ banyában különböző kísérleteket szeret­nénk lefolytatni. Az alsósziléziai bányáknál évtizedek óta világviszonylat­ban Is igen jelentős küzdelmet vívnak a széndioxid-gázzal. A _______ _ l egtöbb áldozatot eddig a No- géznek most kísérleteket. En- wa-rudai szénbányánál köve­telte a gáz, ahol 1944-ben pél­dául még a völgyben állomá­sozó katonaság is elpusztult. Hat napot töltöttünk Len­gyelországban. s három bá nvajáráson vettünk részt. Elő­portálják. Ennél a bányánál nem is a szén, hanem a tűzál­ló anyag a főtermék. Amíg náluk a szénben, nálunk Ti- ribesen a mellékkőzetekben húzódik meg a széndioxid­meg­tekintettük a KWB kettes lengyel kombájnnal művelt frontot, ami azonos a Kányá- son használatos gépi műve­léssel. Itt a portalanítást vizs­gáltuk. A lengyel elvtársak a széntelep nedvesítésével vé­nél a bányánál egyébként korszerűsítik a bányaművelést. Tanulmányutunk úgy ér­zem. eredményes volt. Augusz­tus végére várjuk a lengyel elvtársakat, és közösen igyek­szünk majd megoldást találni szőr a velünk régóta kapcso- a tiribesi szénsavgáz lecsapo- latban álló Walbrych-i Tho- lására. Mi tegyen a Lakos-híddal? A romhányl háromlyukú Műemlékről, hídról van szó, Lékos-hfdról van szó. Műem- tehát lebontani, és helyébe cél- lékileg védett objektum: 1710. szerűbbet építeni nem lehet. január 22-én Rákóczi íejede- Mi akkor a megoldás? Mert lem utolsó csatájának is valamit tenni kell. Ügy véljük ..szemtanúja volt. Mostaná- senki sem lenne tiszteletlen ben azonban sok gondot okoz A Lókos bővizű patak, tava­sz ő=z! áradások !d<Mén víz se' - ••»orc«#rn duzzad És akko a három bcltfve; lyu1-- szín­nek bizonyul, kicsi az áteresz­tő képessége. hagyományaink Iránt, ha a híd >t vénynél még k^t áteresztő- ivüket éeít-nének, a «zabad vízlefolyás bztosííására — R — Túlteljesítette félévi exporttervét a Síküveggyár Nemesek pótolta első ne- A járművek — autóbuszok, gyedévi export-elmaradását vasúti személykocsik — alko- a Salgótarjáni Síküveggyár, tó elemeiként külföldre kerül de mintegy harmincnyolc- és a Síküveggyárban előállított félezer négyzetméterrel túl is edzett üveg is: ebből a ter- teljesítette félévi megrende- mákból terven felül csaknem léseit. Ez körülbelül ötven- kilencezer négyzetméter ké- ezer devizaforint többletbevé- szült el s fgy félévi edzett_ telt hozott a népgazdaságnak. .. , . , , Pontosan indította útnak a üveg-tervet a gyár szazhu- gyár a Szovjetunióba a pet- szónkét százalék fölött tel- ri-csésze szállítmányokat is. jesítette. Segít stég a vásárlónak Márkák és védjegyek Különös feltételezés lenne tói — függ például a gyárt- azt várni a boltba lépő vá- mány sorozatnagysága, követ- sárlótól, hogy pontosan és kezesképp gazdaságossága. Ä4ÄÄ esendő indok arra, formai árnyalatainak szövevé- J^rStoek kö­nyóben. Végtére is kémiai la- ! ^dl^gyezés boratóriumot és műszereket ^e£Jb€bgyszaz: még sem vihet az ember a hivatalosan bevásárló tásikában. Mind- , ,, emellett kétségtelen, hogy a legmegbízhatóbb minőségellen­bejegyzett védjegyet tartanak nyilván a világon, s jellemző, hogv a bejelentések száma az utóbbi őr a fogyasztó, aki mérlegel, ^tendökben rendkívül gyor- és ítél az áruk versenyében, esztendőkben rendkívül g>or csak éppen: nem mind'g ala­kulhat ki azonnal ez az íté­lete. Egyes termékek általáno­san ismert és elismert „név­jegyei” azonban rendkívül megkönnyítik a jó áruk és az ezt kereső vásárlók egy- lenére túlzás lenne azt állítá­sán emelkedik: a növekedés ütemét jelzi, hogy évenként hozzávetőleg megnégyszerező­dik a védjegyes áruk száma a világon. A szembetűnő előnyök el­másra találását. Ilyen a jegy és a márka. véd­nl. hogy a mi ipari köreink­ben kellően elismernék, meg­becsülnék a védjegyezés’, már­kázást. A számok szemlélete­sen jelzik ezt: alig 2000 hazai — ezen kívül mintegy 3000 külföldi — védjegyet tart nyil­ván jelenleg a Találmányi Hi­vatal. s a márkázott áruk szá­ma elenyésző. (Jobbára né­hány élelmiszeripari termék szokott minőségben, összeté- — iparági arányaihoz mér­teiben gyártott, s lényegében a ten — jelentős számú gyógy­termelő kötelezettségét tűk- szer). röző védjegyes, márkás tér- A váUalati érdekeltség, a méket talál. Az ilyen ismert jelenleg még érvényes terve- — és elismert — áruért oly- zésj rendszer énioenségeel nem kor az átlagosnál magasabb kedvezett a védjegyezés’, reál­árat is megfizet a vásárló. Két kérdés következik ez­után: miért jó a fogyasztónak és miért a vállalatnak a ter­mékek védjegyezése, márká­zása? Az első kérdésre egy­szerű a válasz: nyilvánvaló, a vásárló szívesen veszi, ha az áruc’kkék tengerében a meg­kázási törekvéseknek. Olyan gazdálkodási atmoszférában, s ha az ár nem magasabb az amikor g htmfisüly túlzott egv_ átlagnál, akkor az érté esi 0]daiúsággal a termelésre, és tés tömegessége nyújthat nagy kevégbé ftz értékesítésre h<s. előnyöket a termelőnek. Ez­zel pedig lényegében már a második kérdésre is válaszol­hatunk: világos, hogy bár a védjegyezett vagy márkás áru termelése többletköltséget is okozhat a vállalatnál — pél­dául: az egyenletes, illetve kiemelkedő színvonalú mmó­lyeződik, amikor a termelők nemcsak azt kapják meg kö­telező mutatók formájában, hogy mit termeljenek, de még azt is; kiknek kell majd eze­ket a termékeket kötelezően átvenniök, nincs ok a magas minőségi követelményekkel járó iparjogi megkülönbözte- ség feltételeinek megteremtő- ^ vállalására, se járhat ilyen kiadásokkal —, ám az értékesítés, a vevő bi- Az ^ gazdaságirányítási zalma bőséggel kárpótolhat rendsaer azonban ~ mive'1 ép" mindezért. Ez a bizalom, amit 13611 ezan a ^ P°nton: a a reklám tudomány külön szak- vállalatok anyagi érdekeltsé- k’fejezéssel ,.goodwill”-nek ne- sietve ezzel összefüggésben piaci kapcsolatai tekfntetében ígér alapvető változásokat — vez. a termelésnek olyan fon­tos tényezője, hogy az előállí­tási költségek tervezésekor is minden bÍZOtWai me8toem* ti a védjegyek, márkák gyors térhódításának feltételeit is. mérlegelni kell. Hiszen ettől — tehát a bizalomra alapo­zott értékesítési lehetőségek­Tábori András Forró a drót Szakmai dolgokra fordul a szó. A Villány szer elő szakmá­ban elég egy óvatlan pillanat, és kész a tragédia. A meg­ülepedett életben a veszély is kikerüli az embert. Ahol tíze­ién beszélgetésből sem hiány- Dénes városi előkelőséggel pa- mek születnek, házak épül­rolázni nem volt mindennapi, nek, villanyszerelő nélkül nem Dehát egy iparos ezt kiérde- lehet az életet elképzelni. Ke- — Nálunk forró a drót, melheti. Néhány nap múlva Serü tapasztalatokat elevenít Egy értekezleten a tanács­elnök elismerő szavakkal szólt zik: „Édes fiam, nagyon fi a villanyszerelőkről. Sokat fá- gyelmesen .. ,r radoznak a város szépítéséért. — Nálunk _ ______ __ _____ _ A z értekezletet megelőzően is ügyelni kell minden mozdu- szerelni ment egy vezetéket, fel. Céczj Béla történetét, aki UrtSf/rn/i« n ■fridifs'nart . 1 rt+*>** w-> r-, n rJ Z ~ __i. X. •» i i t ... v asárnap a főutcán szorgos- latra kodtak, kiszedték a régi ősz- mezve. topokat. De a legnagyobb el­mondja nekem ci- Maga tolta a két keréken hor­dozható létrát. A járdán, vele Szobájában máris szedi a szemben Baross. A farsangi ismerést azzal aratták, hogy hivatalos feljegyzéseket az jóhangulat még csiklandozta felajánlották: önszorgalomból elfoglalt ember mozdulataival, Végvárit. Jókedvűen köszön- elvezetik a „sok tó völgyé- és sorolja az adatokat. Em- tötté: „Szervusz kérlek”. A be” a Nyírjesbe az áramot. Ütem az értekezleten elhang- kerekek gödörbe huppantak, a Ezzel ,,összkomfortot” teremte- zott ''dicséretet. A hivatalos létra megbillent. Baross hű­nek ott. hangulat felenged. Összehajt- vösen rátekintett, biccentett Nézem a megdicsértek kép- ja a papírokat, beletúr a hajá- fejével: „Jó napotés ment viselőit, egy fiatal keskeny ar- ba. cú, hullámoshajú ember, mel- — A dicséret mindig jól­tovább. Azt mondja, örökre el akar­lette széles vállú, őszülőbe esik. Egy kicsit megmozgat- ta hagyni Balassagyarmatot. ,coil t/„l forduló férfi. Mintha elpirul- ja az ember vérét. Engem ar- Mások is megtudták, és sze- építéséből a transzformátoron olajvizsga közben égett össze. Vengri Ti­bor tragédiáját, akit as osz­lopon ért a ..forró halál." — Az emberekre vigyázni kell. Tanítani, oktatni őket. Következetesnek lenni velük. Lehet, hogy duzzoffnak a ke­ménységért. de ha jól si 'serül a munka, hálásak. Ez az egyetlen titkunk, hogy mi közösen, munkaidőn kívül is részt vállalhatunk a város tak volna. A fejüket leütik, hogv takarják zavarukat. Másnap keresem őket. Azt mondják, Janák Ernő, a veze­tő. a fiatalabb, nincs otthon. De keressem csak Végvári Je­nőt. a helyettesét Ha a mun­káról gitárok tájékozódni, any­uin, mintha Janákkal beszél­nék, mert nagyon összehangol­ton dolgoznak. Egyébként Vég­vári az üzem párttitkára is. Megyek Végvári után. A raktárban találom. Előtte egy tömb, m^ounrAzza honnan kcV ki.ffbtof7í *ifn <i szobáin felé j,-»., .»„„t. t-árman is mmiái- Htját’, mí” Jenkivel türelmes, pontos válaszokat ad, és egyet­ra serkent, még jobb szolgá. kírozták Végvárit. Törleszteni latot tegyek — mondja. akart, de nem talált lehetősé­A városról beszél. hogy itt get. Az új világban aztán nemcsak pezseg. haver forr az már Baross köszöntötte, hogy élet, amiből nem lehet kima- „szervusz”. És akkor Végvári rasdni. Negyven éve került mint őt Baross, végigmérte ide Kotyházáról. egy Tarján és jó hangosan azt mondta melletti kis bányatelepről. Te- neki: ..jónapot.” le volt akarattal alkotás irán- — Mérje le a különbséget, ti vágyakkal. Mint minden Akkor letagadtak, most meg- fiatal. dicsérnek. — Én mindig szerettem szé- Az új élet. új gondja tala­pén öltözködni. Társaságban kodik elő. Egy' fiatal kopog- megfordulni... fg* n szobába, aláírást kér. Annak idején a kaszinó far- Mikor távozik csendesen még­se ngi kavargásában egy tír fsgyzi állt e’.áie telt pohárra’: ..Szer- — övék ez a város nekik VHSZ kérlek...” A poharak épül. Arra tanítom őket, hogy fektetését, összecsendültek. Dr. Baross szeressék .., magyarázza. Szól a telefon, a snlgőtarjá- ni központ a vonalban. Je­lent, „Különösebb esemény nem történt . ..” Valami azért, mégis, de ez a telefonban már nem hangzott el. Hubányi László a yártveze- tőség egyik tagja lép a szo­bába. — Holnap összeül a nárt- vezetöség. Megtárgnalivk a nyirjesi munkát Szűk a* a vgn ott a villanyra, a fA-'-,hen jobbon érzik mo.gvkr1 -- -m- herek Szabados Pali' - 05- srerelnt is megdicsérjük, ---rf i'd ré” e-ták el a kábel '«• Bobál Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents