Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-05 / 156. szám
2 NOORAO 1967. július 5. szerda Cíponiiko beszéde az ENSZ közgyűlésén (Folytatás az 1. oldalról) folytatta Gromiko — megelégedéssel nyugtázhatja, hogy az ülésszak résztvevőinek többsége megértette, milyen veszélyekkel jár a jelenlegi közel-keleti válság, tudatára ébredt annak: úgy kell cselekednünk, hogy ne lobbanhasson újra lángra a háború. A szovjet kormány nem kételkedik benne, hogy minden állam, minden felelősséget érző politikus fel tudja becsülni, milyen következményekkel járhat az agresszió folytatása. Azok a fegyveres provokációk, amelyeket az izraeli csapatok július 1-én és 2-án Szerveztek a Sínai-félszige- ten, újra figyelmeztetnek a helyzet veszélyességére. Amíg az izraeli csapatok nem távoznak az idegen földről, nem lehet béke a Közel-Keleten. Andrej Gromiko felhívta a közgyűlés figyelmét azokra a szüntelen kísérletekre, amelyekkel egyesek megpróbálják megnehezíteni a béke helyre- állításához vezető amúgy sem könnyű utat, amelyekkel az izraeli csapatok visszavonását attól akarják függővé tenni, teljesítsenek-e az agresszió áldozatai egy sor előzetes feltételt. Izrael a háborús hangulat bűvöletében területi nyereségeket követel. Pártfogói nem mennek ilyen messzire. hanem beérnék azokkal a politikai osztalékokkal is, amelyeket az arab államok rovására kapnának. Csak így értelmezhetjük az amerikai küldöttség által javasolt és jellegét tekintve mélységesen imperialista határozat-tervezetet, amely ösz- szekavar egy sor különböző kérdést, és vele egy lapra helyezi az agresszort és áldozatát. Az igazságos megoldás csak egy lehet: mindazt, amit az agresszor elhódított, késedelem nélkül és maradéktalanul vissza kell adni azoknak, akiket az agresszor megtámadott. Erről van szó a szovjet határozat-tervezetben, és az el nem kötelezett országok határozat-tervezetében. Minden olyan javaslat, amely holtvágányra tereli e legfontosabb feladat megoldását, rossz szolgálatot tesz a béke érdekeinek. Gromiko határozottan elítélte Izrael állam agresszív kalandorpolitikáját, azt, hogy egy évtized leforgása alatt két ízben is lángra lobbantotta Közel-Keleten a háborút. ' Visszautasította Izrael képviselőinek arm vonatkozó próbálkozásait, hogy kioktassák a közgyűlésben képviselt államok delegátusait. A Szovjetunió küldöttsége nem érzi szükségét annak, hogy válaszoljon izraeli személyiségeknek a Szovjetunió címére szóló meglehetősen otromba kijelentéseire. A népek tudják, amint azt egyébként az izraeli politikusok is tudják, hogy az az állam, amelynek az izraeliek most különféle sértő szavakat címeznek, síkraszáll, és a jövőben is síkra fog szállni a kis és nagy népek jogainak védelmében, tekintet nélkül a bőr színére, a politikai, filozófiai és vallási különbségekre. A szovjet küldöttség támogatásáról biztosítja az el nem kötelezett országok csoportja által előterjesztett határozati javaslatot. Az agresszor nem számíthat jutalmazásra. Ez elvi kérdés. Ma az arabokat érte támadás, de mi garantálja azt, hogy valamely más kormány — Izrael példáján felbuzdulva — nem bocsátkozik katonai kalandokba? Ebben az esetben azok az országok, amelyek számára az izraeli agresszió a távol ködébe vész, maguk fogják keresni azoknak az államoknak a támogatását, amelyek az ő szavai szerint ma túlságosan szigorúan bírálták el Izrael politikáját. Távol áll tőlünk, hogy bárkit is azzal fenyegessünk: majd meglátjátok, alkalomadtán nektek is ugyanazzal a pénzzel fizetnek. Egyetlen küldöttség sem engedheti meg, hogy most az elveket feláldozzák a kulisszák mögötti egyezkedésben, a különböző manőverekben. Egyetlen küldöttség sem teheti ezt meg, ha önmaga védelmezőjét akarja látni az Egyesült Nemzetek Szervezetében, amelynek hatékony támogatására nehéz percekben bizton számíthat. A szovjet külügyminiszter befejezésül felhívta az ENSZ- közgyűlést, határozottan utasítsa vissza az izraeli politikusoknak és pártfogóiknak azokat a kísérleteit, amelyekkel megpróbálják megosztani, vagy zsarolni a közgyűlés mostani ülésszakát. Az agresszor határozott elítélésében az agresszió megfékezésére és következményeinek felszámolására vonatkozó eltökélt szándékkal kell válaszolni Izrael azon fenyegetéseire, hogy figyelmen kívül hagyja a többség óhaját, és bizonyos körülmények között újra erőszakhoz folyamodik — mondotta végül Gromiko. Václav David csehszlovák külügyminiszter felszólalásában hangsúlyozta, hogy az ENSZ-közgyűlés vitája erkölcsileg elmarasztalta az agresszort és pártfogóit. Most az a feladat vár a közgyűlésre, hogy olyan határozatot hozzon, amely elősegíti az agresszió következményeinek felszámolását és a tartós béke megteremtését. A szovjet határozat-tervezet a legjobban szolgálná e feladat teljesítését. Miklo Trabonov bolgár küldött elfogadhatatlannak minősítette az amerikai határozat-tervezetet és a latinamerikai határozat-tervezetet. Küldöttsége támogatásáról biztosította a szovjet határozat-tervezetet és az el nem kötelezett országok határozat-tervezetét. Csatorday Károly, hazánk állandó ENSZ-képviselője a szovjet határozat-tervezet támogatására szólított fel, hangsúlyozván, hogy ez a tervezet a lehető legvilágosabban van megfogalmazva, a legteljesebb mértékben megfelel a jelenlegi helyzetnek és az ENSZ feladatainak. Kijelentette, hogy a magyar küldöttség az amerikai határozat-tervezet ellen szavaz, amely mentegetni próbálja az izraeli agressziót. Egyben elveti a latin-amerikai országok határozat-tervezetét is. Ez utóbbi ugyanis elvonja a figyelmet a fő kérdésről, az agresszor csapatainak visszavonásáról, és más problémák megoldásával kapcsolja Össze a csapatok kivonását. A magyar küldött támogatta az el nem kötelezett országok határozat- tervezetét. Ez a kompromisszumos tervezet a legszélesebb körű támogatást érdemli — mondotta. Guinea ENSZ-képviselője arról szólt, hogy az el nem kötelezett országok határozat-tervezete az a minimum, amelyet az ENSZ-közgyűlésé- nek feltétlenül el kell fogadnia. Kanada, Írország, Belgium, Peru és Honduras képviselői a latin-amerikai határozat-tervezet mellett szálltak síkra. Az ülésen folytatódtak a felszólalások a szavazással kapcsolatos álláspontok indokolására. Nézetazonosság a lényeges kérdésekben 4 koaxigin — Pompidou tárgyalásokról MOSZKVA (MTI) Pompidou francia és Koszigin szovjet miniszterelnök kedden délután több mint két órát töltött a tárgyalóasztal mellett. Francia körökből származó értesülések szerint a tárgyalófelek a vietnami problémával kapcsolatban nézetazonosságot árultak el, a Közel- Keletről pedig egy árnyalattal különbözött véleményük. Idézett hírforrások szerint Pompidou kifejtette, hogy az európai politikai helyzet jobb. mint a világ többi részén. A válsággócok között elsősorban a közel-keleti és a vietnami térséget említette meg. A tárgyalásokat követő francia nagykövetségi ebéden a kormányfőkön és Gromiko szovjet, valamint Couve de Murville franci külügyminiszteren kívül ott volt Pato- licsev szovjet külkereskedelmi miniszter és Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere is. Pompidou pohárköszöntőt mondott. Mint francia részről elmondták, a miniszterelnök kijelentette, hogy a világhelyzettel kapcsolatos szovjet— francia párbeszéd „nyílt és gyümölcsöző” volt. „Álláspontjaink nem minden területen azonosak, de könnyen jutottunk nézetazonosságra a lényeges kérdésekben” — mondotta Pompidou. (AFP. AP, REUTER) Hz agresszor nem érvényesülhet KAIRÓ (MTI) Az Afro-ázsiai Szolidaritási Szervezet rendkívüli kairói értekezletén Kamal Dzsumblatt, a libanoni küldöttség vezetője rámutatott arra, hogy a nyugat Izraelt felhasználja az arab világ megosztására. Az indiai politikus rámutatott, hogy Izrael az Egyesült Államok kitartottja, és ezért agressziója is imperialista célokat szolgált. A rendkívüli értekezlet záróbeszédét Khaled Mohieddin, az EAK béketanácsának főtitkára mondotta. Felhívta Afrika és Ázsia népeit, az igazságos békét kívánó nemzetközi közvéleményt, ne engedjék meg az agresszió kifizető- dését. Ha megengedik az agresszor érvényesülését a Közép-Keleten, újabb agresszo- rok támadnak másutt is! — Afrikaiak és ázsiaiak százmillióit képviseljük és Valiink éreznek Latin-Amerika népei is — folytatta Khaled Mohieddin. Velünk vannak a szocialista országok és velünk van a nagy Szovjetunió. Velünk a munkások, a demokraták, a forradalmárok ereje, még az imperialista világban is! Ha megszervezzük ennek a roppant erőnek az összefogását, akkor szétzúzzuk az agressziót itt is, Vietnamban is, bárhol a világon! Román párt* cs kormányküldöttség utazott Pekingbe MOSZKVA (MTI) Mint az Izvesztyija hétfő esti száma beszámolt róla, Ion Gheorghe Mauremek, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének vezetésével román párt- és kormányküldöttség utazott a Kínai Népköztársaságba. Köxlemény: Podgornij iraki tárgyalásairól BAGDAD (TASZSZ) Nyikolaj Podgornijnak a* Iraki Köztársaságban tett látogatásáról az alábbi közleményt adták ki: Nyikolaj Podgornij a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke Abdel Rahman Mohammed Aref Iraki Köztársasági elnök meghívására 1967. július 3-án és 4-én hivatalos látogatást tett az iraki köztársaságban. Nyikolaj Podgornij t. és kíséretét szívélyes fogadtatásban részesítették. Ez a fogadtatás kifejezte az iraki népnek a szovjet nép iránt táplált baráti érzelmeit és rokonszen- vét. Nyikolaj Podgornij és Abdel Rahman Mohammed Aref a barátság és kölcsönös egyetértés légkörében megbeszéléseket folytatott. A találkozókon és megbeszéléseken megvitatták a közel-keleti helyzettel összefüggő kérdéseket, tekintettel Izraelnek az arab országok elleni agressziójára, és megtárgyalták. milyen intézkedéseket kell tenni az agresszió következményeinek felszámolására. Nyikolaj Podgornij szovjet államfő látogatása az Iraki Köztársaságban mindkét fél véleménye szerint elősegíti a két állam barátságának továbbfejlődését a Szovjetunió és Irak népeinek érdekében, az egyetemes béke és biztonság érdekében. (MTI) Még nem döntöttek Csőmbe sorsáról A1G1R (MTI) Az algériai sajtószolgálat (APS) hétfőn közleményt adott ki a Csőmbe-üggyel kapcsolatban. A közlemény határozottan leszögezi, hogy „Algéria semmilyen külföldi hatalomtól nem hagyja magát befolyásolni”, sem pedig eltéríteni imperializmus-ellenes irányvonalától”. A közlemény elítéli az imperializmus és neokolonializ- mus nemzetközi ügynökeit, akik kampányt indítottak Csőmbe kiszabadítására, és megpróbálnak nyomást gyakorolni az algériai kormányra. H rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: 4.32: Hajnaltól — reggelig ... — 1.22: Bogáncs. Regény folytatásokban. XIV. — 8.42: Szórakoztató zene nyugdíjasoknak. — 9.29: Száz év távolából. Az 1867-es kiegyezés. (A tegnapi adás Ismétlése.) — 10.10: Radnai György operettdalokat énekel. — 10.90: Orvosi tanácsok. — 10.35: Kamarazene. — 11.30: A Szabó család. (A tegnapi adás ismétlése). — 12.15: Tánczenei koktél. — 13.02: Válaszolunk hallgatóinknak. — 1S.1T: Vivaldi: A nimfa és a pásztor — szerenád. — 14.05: Nőkről — nőknek. — 14.35: Abrahám—Harmath-operettekből. — 15.15: Kóruspódium. — 15.25: Urbán Katalin énekel, Béres János furulyázik. — 15.55: Magyarországon először. Ivanov: IV. szimfónia. — 16.39: A kékszemü Dávidkáné. Regény folytatásokban. II. — 16.57: Hallgatóink figyelmébe. — 17.14: Világslágerek magyar előadásban. — 17.40: Operabarátoknak. — 18.20: A Foreign Office levéltárából. — 18.35: Szovjet népek dalai. — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Magnósok figyelem! (A tegnapi adás ismétlése). — 20.15: Hviszéves a „Tiszatáj”. Irodalmi est közvetítése Szegedről. — 21.03: Clara Haskil két Mozart-zongoraversenyt játszik. — 22.20: Maja Krisztalinszkaja és Palócz László énekel, a Bratislava! Rádió esztrádzene- kara játszik. — 23.15: Dvorzsák operáiból. — PETŐFI RADIO: 4.30—7.57: Azonos a Kossuth Rádió műsorával. — 10.00—12.30: Zenés műsor üdülőknek. — 12.30: Lohengrin. Két részlet Wagner operájából. — 13.02: Könnyűzenei Híradó. (A tegnapi adás ismétlése.) — 13.32: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. — 14.00: Kettőtől — hatig. A Petőfi Rádió zenés délutánja. — 18.10: A fehér ló. Operettrészletek. — 18.35: Az aranyember. Rádiójáték. I. rész. — 19.38: Hangverseny a stúdióban. — 20.00: Esti Krónika II. — 20.30: Sas László táncdalaiból. — 20.41: A tanári szobában. — 20.56: Muzsikaszó. Dalok a rózsáról. — 21.50: Mit és miért tanítanak a vállalatvezetők iskoláján? — 22.00: A jazz kedvelőinek. Leroy Vinnegar együttese játszik. — 22.15: Ránki György: Cirkusz — fantasztikus álomjelenetek 5 képben, előjátékkal — Karinthy Frigyes novellája nyomán. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hirek. — 18.15: Barkácsooljunk. 18.35: Hazai tükör. — 18.40: Egészségügyi kisfilm. 19.10: Világhírű tudósok a kamera előtt. — 19.30: Esti mesi. — 19.40: Mai vendégünk: dr. Korom Mihály igazságügyin'niszter. — 20.00: TV-Híradó. — 20.20: Supraphon-album. Cehszlovák könnyűzenei film. — 21.05: Gond. A TV színházt krónikája. — 21.25: Tizenkét szék... Művészeti vetélked j U. — 22.00: TV-Hiradó 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 16.00: A wimbledoni nemzetközi teniszbajnokság közvetítése. — 18.35: Kelet-Szlovákta életéből. — 19.00: TV-Híradó. — 19.30: Szörnyű nő (film- vígjáték). — 20.55: Kis kabaré. Újra lehet kezdeni Doboxy Imre regénye 26. Géza a homlokára üt, a fenébe is bámészkodom itt, beszalad a házba, táskájával jön vissza mire észbe kapunk, már a szérűskertben lohol, a cselédházak felé. Deső mozdul, kiáltana is, de meggondolja magát. Nincs joga megtiltani, hogy Géza ellássa a kocsist. — Ez... nem veszélyes? — kérdi Fésűs Járó, nyugtalanul pillogva. — Nyakunkra hozhat valakit. •— De veszélyes — mondja nyersen Deső, és befordul a házba. Gallai lecsót főz, amikor Géza visszajön. A présház körül szedte a paprikát, paradicsomot, rég megcsípte a dér, de nem baj, jobb lesz, mint hideget falni, meg is kellett volna mosni alaposan, ez azonban csak akkor jutott eszébe a hadnagynak, mikor már beleaprította a lábasba, majd megsülnek a bacilusok ebben a jó, forró zsírban. Gallai láthatóan élvezi a főzést, egyszerre két embernek is dirigál, ezt adjanak a kezébe, meg azt, kolbászt vág karikára, szalonnát szeletel vékonyan, lágyan potyogtat- ja a lecsóba, tág orrlyukkal szimatol mint a csődör, isteni lesz, gyerekek, szent Péter is megnyalná az ujját. — Csúnya törés — mondja Géza. — Ha összeforr is, nem biztos, hogy rendesen csukódik a szája. Kezet mos, rágyújt. — Apámnak megmondom — folytatja — este ha kijön, hogy holnapra hozzon civil ruhákat. Jobb lesz mindjátoknak kibújni az angyalbőrből. Gallai otthagyja a lecsót. — Mit hallottál? — Alighogy bekötöztem a kocsist, odaért a körorvos. — Tudja, hogy itt vagyunk? — Nem. Tőlem biztosan nem. Azt mondja, az oroszok a mándori révnél nem a túlsó partra lőnek. Deső bólint. — Gondoltam. Élesebb a dörgés. — Igen, már az éjjel átjöttek. Mándor és Bitta közt tank-csapdákat ásatnak a civilekkel, dehát úgyse tudják keresztben felásatni az egész határt. — És? — kérdezi mohón Fésűs Járó. — És? Nem felelnek neki. Deső elgondolkozva járkál, Sorki leoldja övéről a kötényül odakötött konyharuhát. — Főhadnagy úr, még nem késő. .. Amíg nyitva az út, meg kellene próbálni. Beleremeg, ahogy kimondja. Szeme idegesen ugrál. Egyszerre szakadt rá a riadalom, annyi ütközet, anyi menetelés után itt a küszöbön a fogság. Ezt talán a főhadnagya sem gondolta végig, mi lesz, ha betoppan az ajtón az első orosz katona, nem, ezt, nem lehet megvárni, menni kell innen, bele a világban, míg a kör be nem zárul. Csontos arca merő víz, egy pillanat még, kirohan a présházból. Deső ráemeli szemét. — Igen, Sorki, ezen át keli esnünk. Ha kiteszed a lábad, az első igazoltatás után le- puffantanak. — De hát ha így is? Főhadnagy úr, én magának mindig... — Elmehetsz, ha akarsz. Nem parancsolhatlak vissza. De bármit csinálsz, saját felelősségedre teszed. Tarba zöld, mint a leveli béka. — Én nem maradhatok... Eszembe jut a gyűjteménye. De hiszen nincs nála, „Algéria, elveihez híven, tudni fogja, hogyan döntsön Lumumba gyilkosának, Afrika ellenségének sorsáról” — hangsúlyozza a közlemény. Csombét társaitól elkülönítve egy algíri villában őrzik. Tájékozott források szerint a hivatalos kiadatási kérelmet az algériai hatóságok még nem kapták meg. Az AFP algíri diplomáciai megfigyelőkre hivatkozva arról ír, hogy ha Algéria nem is adja ki Csombét a Mobutu-kormánynak, valószínűnek látszik, hogy az Afrikai Egységszervezet rendelkezésére bocsátja. (AFP, AP) ott maradt a századnál. Igaz, csak a rongyokat hagyhatta el, mindazt a rémséget mely hozzájuk kötődik, magával hordja. Gallai káromkodik. — Az anyátok beszari szentségit, nem értitek? Civil gúnyába bújunk, sose voltunk katonák, bárki kérdje, semmi közünk az egészhez! De még ha kiszagolnák is, szökevények vagyunk, saját hadbíróságunk elől pucolunk, a genfi konvenció szerint ez egészen más. .. főhadnagy úr, parancsolj rá ezekre a barmokra, hát persze hogy ideér a ruszki, mit gondoltatok. horgászni fog a Duna-parton, míg itt mindenki tisztára mossa a gatyáját? — Legalább azt tudnám — gondolkozik hangosan Géza —, hogy mondják oroszul, orvos. — Vracs — feleli Deső. — Persze, te tudod. El is felejtettem. Dehát ez kitűnő! Ha beszélni tudunk velük, minden rendben lesz. Engem az idegesített, hogy mutogatni kell, az rémes, hadonászik az ember, mégse tudja pontosan megértetni magát... ke-- zeltem egyszer egy süketnéma nőt, úgy felbőszített mindig, majd lelöktem az. asztalról, pedig nekem a beteghez áldott türelmem van. — Terítsetek — mondja Gallai —, rögtön kész a lecsó. (Folytatjuk)
