Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-27 / 175. szám

2 fTÖGRÄD »67. július 27. csütörtök Detroiti helyzetkép «V A négerek építették fel Amerikát" DETROIT (MTI) A nyugati hírügynökségek detroiti tudósításai vietnami hadijelentésekre emlékeztet­nek. A Reuter szerdán a kö­vetkező mondatokkal kezdte beszámolóját: „Harckocsikkal és páncélos járművekkel támogatott ejtő­ernyősök vonultak be szerdán hajnalban a Detroit központ­jától északra fekvő lakóne­gyedbe, miután előzőleg az orvlööószek sűrű tüze vissza­vonulásra kényszerítette a rendőrséget. A faji konfliktus három éjszakájának eddig 33 halálos áldozata van, és a harcok folytatódnak. A rend­őrség és a nemzeti gárda tűzharcot vívott az orvlövé­szekkel: egy gárdista és rend­őr megsebesült, a rendőrség megölt egy 38 éve6 néger orvlövészt. A húsz háztömb- nyl területen tüzek füstfelhői emelkedtek a magasba. A ka­tonaságot 25 helikopterrel erősítették meg”. Az üjabb harcok véget ve­tettek annak a viszonylagos enyhülésnek, amely az ame­rikai gépkocsiipar fővárosá­ban akkor alakult ki, amikor Johnson elnök utasítására kedden délután 3 200 ejtőer­nyős vonult be a városba. A zendülésnek a halottakon kí­vül eddig 1000 sebesültje van. 2 500 személyt letartóztattak, a károkat legalább 150 millió dollárra becsülik. A legna­gyobb pusztítást a tüzek okoz­ták: a gyújtogatások nyomán 1 070 komolyabb tűz tört ki a városban, és a tűzoltók más 2 500 esetben még időben be tudtak avatkozni. Nagy ká­rokat okozott az üzletek ki­fosztása is, amely egyaránt volt fehérek és négerek mű­ve. Az éjszaka során mintegy 200 nemzeti gárdistát átirá­nyítottak Grand Rapids vá­rosba, a Michigan tó partjára, ahol újabb zavargás tört ki, 30 épületet felgyújtottak, és három néger megsebesült. New Yorkban, a Harlem spa­nyol negyedében kedd este körmenetben emlékeztek meg a rendőrség által meggyilkolt Puerto Rico-i Renaldo Rodri- guezről. A New York állam­beli Rochester ben ugyancsak feszült a helyzet, miután elő­zőleg két néger életét vesz­tette a zavargások során. Az Ohio állambeli Toledóban a rendőrséget barrikádok fogad­ták, és legalább hét tűz gyul­ladt ki. A New Jersey állam­beli Newark városában vádat emeltek John Smith néger taxisofőr ellen, akinek letar­tóztatása július 12-én kirob­bantotta a néger zavargást, amely ebben a városban 25 áldozatot követelt, összesen több mint 700 személy ellen emeltek vádat. A szövetségi bíróság elfoga­tó parancsot adott ki Rap Brown, az SNCC nevű diák- szervezet elnöke ellen azzal a váddal, hogy lázadást szított Cambridge-ben mondott be­szédével. Brown a rendőrség szerint kijelentette: „A nége­rek építették fel Amerikát, és ha Amerika ezt nem veszi fi­gyelembe, felgyújtjuk”. Gazdasági intézkedések az EAK-ban Közel-keleti helyzetjelentés AMMAN Jeruzsálem arab szektorá­nak városi tanácsa megtagad­ta az együttműködést a meg­szálló izraeli hatóságokkal — jelentette be a Jordániái kor­mány sajtóosztálya. TEL AVIV A Kairóból hétfőn este visszatért Odd Bull tábornok kapcsolatba lépett az izraeli kormánnyal. Szerdán reggel tájékoztatta Dajan izraeli hadügyminisztert az egyipto­mi vezetőkkel folytatott több­szöri hosszas tárgyalásáról. Dajannak a tábornok tudomá­sára hozta, hogy az EAK nem hajlandó elfogadni a kölcsö­nösségi elvet a Szuezi-csator- na hajózására vonatkozóan, s nem hajlandó meghatározni a túzszüneti vonalat a csatorna- övezetben. KAIRÓ (MTI) „Újjáépítés és hadiköltség­vetés’’ — ezzel a címmel je­lenti be a Gumhurija a költ­ségvetés módosítását és az adó-, illeték- és áremelkedése­ket. Az intézkedések célja az EAK katonai erejének növe­lése és a gazdasági fejlődés biztosítása az agresszió kö­vetkezményeinek felszámolása szakaszában. Az Ahram négy pontban foglalja össze a költségvetés módosításának fő tendenciáit: t, A kiadások csökkentése. Z. Az adök, illetékék és árak emelése, a népélelme­zési cikkek árának Jelentős érintése nélkül. S. A sagy megadóztatása. 4- A kőtelező megtakarítás felemelése fél napról há­romnegyed napi bérre. Megszüntették a dolgozók évi jutalmazását és csökken­tették a termelési prémiumo­kat. Az eddigi honvédelmi adót további 50 százalékos nemzetbiztonsági adóval egé­szítették ki. A reprezentációs költségeket 25—50 %-kal csök­kentették. 50 százalékkal nö­velték az állami illetékeket, a telefon és televízió előfizeté­sek díját, a gépkocsi forgalmi engedélyekét és a gépkocsi gumiabroncsok árát, valamint számos szórakoztató iparág adóját, stb. Az új gazdasági intézkedé­sek augusztus elsején lépnek életbe. II rádió és a tv mai műsora KG&SUTH RADIO: 8.22: Az idegen tehén. — 8.8S: Balettzene. — 9.13: Időszerű nemzetközi kérdések. — 9.23: Kedvelt régi melódiák. — 10.16: Saint—Saens: Sámson és Delila. — 12.55: Verbunkosok, magyar nóták. — 18.30: Arcok munka közben. — 13.45: Liszt-dalok. — 14.05: Tör­vénykönyv, — 14.20 f Kóruspódium. — 14.3i: Az elpusz­títhatatlan Molly Brown. — 15.10: Gazdasági rentabilitás és női munkaerő. — 15,15: A kék expressz. — 10.00: Hugo Montenegro zenekara játszik. — 16.23: Szép magyar no­vella. Tliury Zoltán: Az idegenek. — 16.38: Frits Busch vezényel. — 17.14: Fjodor Saljapin Ibert Don Quijote c. filmzenéjéből énekel. — 17.25: Olaszországi tapasztalatok, hazai következtetések. — 17.40: Lakatos Sándor népi ae- nekara játszik, Kürthy Éva énekel. - 18.07: Brahms-mű- vek. — 19.30: Világhírű tenoristák. — 20.20: Tánedal fesztivál 67. — 22.25: Meditációk. — 22.35: Lemezek közt válogatva... — 23.00: Tánezene. — 23.30: Sosztakovics: «.'jnjoraetcs. — ü.lO: Verbunkosok. PETŐFI RADIO: 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 12.30: Albert István népi zenekara játszik. — 12.50: Haydn: D-dúr (Miracle) szimfónia. — 13.13: Hangverseny gyerme­keknek. — 14.00: Kettőtől — hatig... — 18.10: Párbe­széd a sorssal. — 19.05: Részletek Viktor Jereszko zon­goraestjéből. — 19.31: Utry Anna és Szabó József ma­gyar nótákat énekel. — 20.30: Zenekari muzsika. — 21.15: A XX. század nagy írói. Életem. — 22.01: Népi hangszerek — népdalok. — 22.20: Az ezredesek lázadá­sa. — 22.35: Fortunio dala. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 9.40: Műsorismertetés. — 9.41: Gyilkosság Riverportban. I. rész. — 10.40: A képzőmű­vészet története. — 11.10: Szereti ön Mozartot? — 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: A Magyar Hir­dető műsora. — 18.15: A TV könyvesboltjában. — 18.45: A világ térképe előtt... — 19.00: Kapcsoljuk... — 19.30: Telesport. — 19.50: Esti mese. — 20.00: TV-Híradó. — 20.20: Táncdalfesztivál 67. — 22.00: TV-Híradó — 2. ki­adás. BESZTERCEBÁNYA: 17.15: Filmhíradó. - 17.25: A peches nő (tv-játék.) — 19.00: TV-Híradó. — 19.35: ÜJ dalok. —• 19.45: Az elnök (szovjet film) I. rész. — 21.15: Zempléni dalok és táncok. Szovjet vezetők üdvözlete Kubához A Kubai Nemzeti Felkelés napja alkalmából Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgör- nij és Alekszej Koszigin szí­vélyes jókívánságait fejezte ki a Kubai Kommunista Párt­nak, az ország kormányának és hős népének. Nigéria A biafrai tájékoztatásügyi minisztérium hivatalos közle­ménye szerint a biafrai fegy­veres erők kedden offenzívát indítottak és nigériai területet támadtak. A biafrai légierő — mint a közlemény jelenti — csapatösszevonásokat és anyagraktárakat támadott Nsukkan, Ngálán, Adorun és Idahon körzetében. Panmindzson emlékeztet Panmindzson ban, a 38. szélességi fok mentén, egy sá­torban, tizennégy esztendővel ezelőtt írták alá a fegyver­szünetet, amely pontot tett a koreai háborúra. 1950. június 25-én robbant ki a háború, a dél-koreai reakciós bábkor­mánynak az Egyesült Álla­mok vezette imperialista há­borúja a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság ellen. Három évig folyt a pusztítás, három esztendőn át hullottak a bombák a demokratikus Ko­rea városaira és falvaira, na­palmmal égettek, halomra mészároltak koreai asszonyo­kat, öregeket és gyermekeket. E két dátum — június 25-e, a háború kirobbanása, és jú­lius 27-e, a fegyverszünet alá­írása — közötti időszakban zajlott le a koreai szolidaritá­si hónap Magyarországon. A békeszerető erők világszerte megrendezték ezt a hónapot, ismét kinyilvánítva együttér­zésüket és barátságukat a hős koreai nép iránt. Mert igaz, hogy 1953. július 27-én aláír­ták a fegyverszünetet. De az is igaz, hogy tizennégy esz­tendő alatt tízezrekre ment a határincidensek száma, ame­rikai és dél-koreai provokáto­rok újra meg újra megsértik a fegyverszüneti egyezményt. Ezer és egy példáját idéz hetnénk annak a forró szere­tetnek és baráti segítőkészség nek, amellyel népünk — együtt a szocialista országok­kal — mindig is viseltetett a koreai nép iránt. Elég csak a koreai „magyar” kórházakra és gyárakra emlékeztetni, ar­ra a sokirányú segítségre, amellyel hozzájárultunk háború pusztításaiból bámula­tos tempóban és ragyogó ered­ményekkel újjáépülő KNDK fejlődéséhez. Testvérek vagyunk a szocia­lizmusban, a békés építőmun­kában és az imperializmus el­leni harcban egyaránt. Ezért követeljük mi is, együtt a KNDK-val és az egész béke­szerető világközvéleménnyel Koreát békés eszközökkel kell egyesíteni, Dél-Koreából pedig távoznia kell az újabb hábo­rúra spekuláló jenki imperia­lizmusnak. (M Tizenöt éves Lenin nevét viselő csatorna Tizenöt évvel ezelőtt, 1952. július 27-én adták át a for­galomnak a Volga és a Don között megépített, 101 kilo­méter hosszú Lenin-csatornát. A csatorna kisebb tengerjá­ró hajók fogadására alkal­mas, ami azt jelenti, hogy a Fekete-tengerről, a Don és az Azovi-tenger vizének fel- használásával, hajók úszhat­nak a Volgára, innét pedig a Moszkva-csatornán át ér­hetik el a szovjet fővárost. A Lenin-csatoma üzembe he­lyezése óta Moszkva öt ten­ger kikötője lett. A csatorna jelentősége a belvízi hajózás, az öntözés, a 'tájjelleg előnyös fejleszté­se szempontjából egyaránt igen jelentős. Az 1967 kilo­méter hosszú Don, és a leg­nagyobb európai folyam, a 3690 kilométer hosszú Volga egybekapcsolása technikai bra­vúr is. A két folyó 90 méter magas szintkülönbségét kel­lett elmés zsiliprendszerrel és a Cimljansz(ki 2600 négyzet- kilométer felületű víztároló felhasználásával megoldani. A csatorna létrehozatalának gazdasági előnye igazán csak akkor érthető meg, ha te­kintetbe vesszük, hogy a Vol­ga vízgyűjtő területe 1 380 000 négyzetkilométer, a Doné pe­dig 442 500. A beltengernek beillő víztárolók és mellék­folyók egész tömege vált így egységes víziútrendszerré. A folyamóriás, a Volga a zárt Kaspi-tengerbe ömlik, s ezért — noha a szovjet bel­vízi hajózásnak 2/3-át bonyo­lította le —, nem volt kap­csolata a kereskedelmi vi­lágutakkal. Ezt a hátrányt a Volga—Don ,csatorna kiiktat­ta. A nagy mű építése to­vább folyik. A Volga 3550 kilométeren hajózható. A Szovjetunióban folyó gi­gászi munkálatok már régen csodálattal töltik el a világ szakértőit és egyszerű embe­reit. És nincs abban az állí­tásban egy szemernyi túlzás sem, hogy — ez, ilyen ará­nyokban, ilyen rövid idő alatt, csakis a kommuniz­must építő Szovjetunióban mehetett végbe. Ez a tény is hozzátartozik a lenini forra­dalom 50-ik évfordulójának fényéhez. F. M. Taylor Bankokba érkezett Újabb támadás a VÜK ellen SAIGON (MTI) Taylor tábornok, Johnson elnök különmegbízottja szer­dán befejezte háromnapos dél-vietnami látogatását és Bankokba, Thaiföld főváro­sába érkezett. A tábornok távozóban kijelentette, nagy hatást gyakoroltak rá a sai- goni hadsereg „fejlődésének tényei”. A dél-vietnami had­sereg létszáma hétszázezer fő. Ky tábornok, a dél-vietnami, miniszterelnök Taylor látoga­tása előtt kijelentette, hogy ezt a létszámot növelni fog­ják. Az AP jelentése szerint a Tonkini-öbölben megkezdte szolgálatát a 60 000 tonnás Forrestal amerikai repülő­gép-anyahajó. A Forrestal ed­dig nem vett részt a VDK elleni légiháborúban. A ha­dihajót a jelenlegi legkor­szerűbb elektronikus beren­dezéssel szerelték fel. Repülő­gépeinek száma mintegy nyolcvan. A B—52-es típusú ameri­kai nehézbombázók szerdán két légitámadást hajtottak végre Észak-Vietnam terüle­tén fekvő célpontok ellen, a demilitarizált övezettől köz­vetlenül északra. Az ameri­kai gépek az észak-vietnami tüzérségi állásokat próbálták megsemmisíteni. A B—52-es légierődök több mint két he­te hajtották végre utoljára támadást északi célpontok el­len. Újra lehet kezdeni Doboxy Imre regénye 45. A híradósok tekerik a tele­font, aztán odanyújtják a kagylót Golovkinnak, próbál­ja ki. Az őrnagy jelentkezik felettes parancsnokságánál, le­teszi a kagylót. — Igen, értem — mondja aztán. — Ez természetes, szeretnék, Ka saját magük ... Igen, de mondja csak, ebben a helyzetben lehetségesnek tartja, hogy ütőképes, önálló magyar haderő alakuljon, és a mi segítségünk nélkül szem­beforduljon a nácikkal? Hon­nan veszik a felszerelést, fő­leg a nehéz fegyverzetet? A légierőt? És ha mindez meg­volna ... van itt az emberek­ben tömeges hajlandóság, ki­verni a megszállókat? Desó hallgat, aztán a fejét rázza. — Nem, ebben igaza van. Golovkin elmosolyodik. — Látja, a dolgok végül mégis csak egyszerűek. Vagy onnan lehet ide lőni, vagy in­nen oda, harmadik lehetőség nincs. ' — Nincs — mondja Deső kényszeredetten, veríték üt ki a bőrén. — Csakhogy mi nem úgy kerülünk szembe a fasizmussal, hogy lőni fogunk a náci haderőre, a nyilas mi­niszterekre és tábornokokra. Nem, őrnagy úr... Sajnos, mi a nyomorult magyar bakára fogunk lőni, mert az kuporog velünk szemközt az árokban, és ezért, lássa be, az egész mégsem olyan egyszerű. — Ez igen fájdalmas — erősíti meg Fésűs Járó —, mert a baka sem akar ott lenni, ahol van, és különben sem 6 a felelős. De mondjá­tok meg, mit lehet tenni? A baka hallgat a parancsra, és lő. Muszáj rá visszalőni, akármilyen keserves. Ezt egyébként ők is tudják, az őrnagy elvtársék. náluk olyan hosszú és véres pol­gárháború volt... Golovkin Közbevág, nincs több ideje. — Tehát? Egyszerre bólintunk mind­nyájan. Csak Deső nem. — A harcot — mondja las­san —, mint katona, vállalom. Azt hiszem, ez a legbecsüle­tesebb, amit tehetek. Én ... nem akarok fogságba menni. De parancsnoknak, úgy ér­zem, a mostani körülmények között nem vagyok alkalmas. Megint ő az egyetlen közü­lünk, aki kimondta, amit gon­dol. Idegesít ez a minden kö­rülmények között kifogástala­nul működő feddhetetlenség: avultnak érzem, valami lovag­korinak, persze az is lehet, csak azért, mert a saját ko­runk erősen elszoktatott a korrektségtől. — A legjobb parancsnok, akit valaha ismertem! — lár- mázik Gallai. — Aki alatta szolgált, biztonságban érez­hette magát! Golovkin azonban nem akarja rábeszélni Desőt. — Sajnálom — mondja, el­időz a szeme Desőn, és látszik rajta, hogy valóban sajnálja. — Nos, akkor ki vállalja? Kilépek gyorsan, ne húz­zuk az időt, és egyszer lega­lább elébe vágok Desőnek (ha már hagyja): közben azt gon­dolom, de persze csak gon­dolom, hogy nem mindig az a legalkalmasabb, aki leg­fürgébben jelentkezik. — ön, hadnagy? — Igen. — Megbízom önt a meg­alakítandó magyar század pa­rancsnoki teendőinek ellátá­sával. Ismerkedjék meg Ba- luh kapitánnyal, a további rendelkezéseket és felvilágosí­tásokat tőle fogja megkapni. Helyettesére, a szakaszpa­rancsnokra, a szolgálatvezetői beosztásokra nézve majd ne­ki tegyen személyi javaslato­kat. Egyúttal kérem, vegye tudomásul, hogy a századhoz ezt az elvtársat... — Fésűs Járó! — Igen, ezt az elvtársat neveztem ki politikai tiszt­nek. Gallai ezen annyira elcso­dálkozik, hogy füttyent egyet, holott ilyesmit parancskia­dás közben nem szokás mí­velni. — Na mi az? — kérdi, míg kifelé igyekszünk a parancs­nok szobájából. — Te Is fel­csapsz? Azt hittem, csak du­málni tudsz. Mindenki megkönnyebbült. Döntöttünk. Sorki elröhinti magát.., — Ez — mondja, Fésűs Já­róra mutatva — minden kilo­métert kétszer tesz meg. A gacsos lábával nemcsak lép, hanem kaszál Is. Fésűs Járó is nevet, nem sértődik meg. Deső azonban rászól Sorkira. — Ha elfeledted volna, fi­gyelmeztetlek: Fésűs Járó mostantól fogva katonai elöl­járód, engedelmességgel és tiszteletadással tartozol neki. Sorki köp egyet. Desőről az újdonsült politikai tisztre bá­mul. Homloka dudora mögött nyikorogva elindul a gépezet, s lassan, módszeresen feldolgoz­za azt a tényt, a belőle eredő következtetésekkel együtt, hogy Fésűs Járó zsidónak gyanított, ám annak idején szabályszerűen keresztvíz alá tartott, bujkáló munkaszolgá­latos egyik pillanatról a má­sikra tisztté változott. Kint a folyosón egyszercsak oda­pattan eléje, s a szokottnál kissé éneklőbbre nyújtott, il­ledelmes érdeklődést rejtő hangon lejelentkezik. — Politikai tiszt úr, Sorki törzsőrmester alázatosan je­lentkezem. Gallai zsírosán vigyorog. Ezt a gazember Sorkit, miu­tán a fogságtól megmeneke- dett, légióként az érdekli, va­jon meghagyják-e a törzsőr­mesteri sarzsijában, vagy af­féle kutyaütőként kell elölről kezdenie a katonai pályafu­tást. Fésűs Járó azonban na­gyobb dolgokkal foglalatosko­dik, ügyet sem vet a hang­súlyra, annál inkább a meg­szervezendő egység demokra­tizálására. — Ez így nem lesz jó — fe­leli. — Először Is, elvtárs va­gyok, nem úr. Másodszor, hogy alázatosan, ez nincs, ez meghalt. Jelentkezem, kész. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents