Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-25 / 173. szám

2 NrtGRÄD 1967. július 25. kedd Ülésezik a román nemzetgyűlés A román nagy nemzetgyűlés 6. ülésszaka a szokásoktól elté­rően, ezúttal nem a parlament épületében, hanem a köztár­sasági palotában ült össze. Az ülésszakot 456 képvise­lő és több mjnt kétezer ven­dég jelenlétében nyitották meg. Legfőbb napirendi pont­ja: Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt KB főtitkárának külpolitikai be­számolója. Ceausescu az ülés­szak bevezető formaságai után megtartotta beszámoló­ját. Taylor újabb csapatokról tárgyal? SAIGON (MTI) Taylor tábornok, az Egye­sült Államok volt nagykövete Dél-Vietnamban, valamint Clark Clifford, Johnson elnök tanácsadója hétfőn Saigonba érkezett. A két politikus egy újabb csúcsértekezlet előké­szítése végett végigjárta az Egyesült Államok vietnami szövetségeseit, azokat az or­szágokat, amelyeknek kormá­nyai csapatokat küldtek Dél- Vietnamba. Taylor tábornok utoljára januárban járt Sai­gonban. Bár saigoni sajtóértekezle­tén a tábornok cáfolta, hogy a körút során a csapatlétszám növeléséről fognak tárgyalni, az összes hírügynökségi jelen­tések szerint ez lesz a meg­beszélések egyik központi té­mája. A dél-koreai kormány az AFP szerint nem hivatalo­san már hírül is adta, hogy az amerikaiak által kért had­osztályt nincs módjában kiál­lítani, viszont kész 20 000 fővel növelni az utánpótlást — nem harcoló — alakulatokban résztvevő embereinek létszá­mát. A saigóni sajtóértekezleten Taylor tábornok az újságírók kérdésére válaszolva azt állí­totta, nem igaz, hogy az ame­rikaiak egyhelyben topognak Vietnamban, és azt hangoz­tatta, hogy az amerikaiak nagy veszteségeket okoztak a gerilláknak. Taylor állást fog­lalt a VDK bombázásának folytatása mellett, amit az amerikai politika lényeges és értékes elemének nevezett. A hadszíntérről érkező je­lentések szerint a szabadság- harcosak hétfőn hajnalban aknákkal árasztották el a 9. amerikai gyalogos hadosztály egyik támaszpontját a Me­kong deltájában. Az amerikai hadijelentés szerint, vasárnap négy és félórás csata zajlott le a kambodzsai határ men­tén. 4 detroiti pokol Mintha bombatámadás érte volna a várost DETROIT (MTI) Hétfőre virradó éjszaka Det­roit városa Romney michigani kormányzó szavaival élve va­lóságos pokollá változott. Vasárnap este a rendőrség razziát tartott a négerek egyik gyülekező helyén és száz em­bert letartóztatott. A razzia szikra volt a puskaporos hor­dóban. Több ezer néger vonult az utcákra, tüntetett a rend­őrök ellen. Heves utcai har­cok támadtak. A kormányzó utasítására megerősített rend­őr és milicista alakulatokat vetettek be. A helyi rendőr­séget négyszáz vidéki rendőr­rel, a városban tartózkodó 1100 milicistát pedig további 1900 milicistával erősítették meg. Az utcákon harckocsik jelentek meg. A város néger negyedében a felháborodott tömegek kö­vekkel és puskával szálltak szembe a milicistákkal és rohamrendőrökkel. Az utcai ütközetekben sok épület tönkrement, a város 15 pontján tűzvész támadt, volt, ahol 70 épület égett le. Romney kormányzó helikop­teren repülte be a várost, és szemleútja befejeztével meg­állapította, Detroit olyan ké­pet mutat, mintha bombatá­madás érte volna. A hatósá­gok még hétfőn reggelre sem tudták legyűrni az ellenál­lást. A kormányzó elrendelte a rendkívüli állapotot. A rend­őrség 750 tüntetőt vett őri­zetbe. A harcokban négyen meghaltak, a sebesültek szá­ma meghaladja a hatvanat Kijárási tilalmat léptettek életbe az éjszakai órákra, de ennek senki sem engedelmes­kedett. A háború veszélyezteti Izrael nemzeti érdekeit Biszku Béla fogadta David Khenint Biszku Béla elvtáns, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, július 21-én fo­gadta David Khenin elvtársat, az Izraeli Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A baráti légkörű megbeszé­lésen a felek áttekintették a nemzetközi helyzet legégetőbb problémáit, a kommunista vi­lágmozgalom előtérbe álló kérdéseit, és a kétoldalú kap­csolatok fejlesztésének lehető­ségeit. Mindkét fél egyetértett abban, hogy az imperialisták és kiszolgálóik agresszív cse­lekedeted Vietnamban és a Közel-Keleten, valamint a vi­lág más térségein súlyosan veszélyeztetik az emberi hala­dás és az egyetemes béke ügyét. megdöntése, a külföldi olaj­monopóliumok, valamint a nyugati kolonialista pozíciók védelmezése volt, és ez a há­ború súlyosan veszélyezteti Izrael állam nemzeti érdekeit és nemzetközi kapcsolatait. Az MSZMP Központi Bizott­sága ugyanakkor kifejezi szo­lidaritását az Izraeli Kommu­nista Párt nehéz viszonyok között vívott küzdelmével. A két párt egyetért abban is, hogy a fenyegető imperia­lista törekvésekkel szemben a világ haladó, antiimperialis- ta erőinek összefogásán belül rendkívül nagy jelentősége van a kommunista és mun­káspártok akcióegysége kiszé­lesítésének és állandó erősíté­sének a marxizmus—leniniz- mus és az internacionalizmus alapján. Az eszmecserén megállapí- A két testvérpárt képviselői tást nyert, hogy az MSZMP megállapították, hogy az érin- Központi Bizottsága egyetért tett kérdésekben teljes nézet- az izraeli Kommunista Párt azonosság van pártjaink kö- Kozponti Bizottsága 16. plenu- mának azon megállapításával, hogy az izraeli kormány által 1967. június 5-én az arab or­szágok ellen kirobbantott há­ború fő célja, az Egyesült Arab Köztársaság és Szíria antiimperialista rendszerének Vidéki körúton kemerofói vendégjeink (Folytatás az 1. oldalról) vendégeket. A gyár kiszesei ajándékkal Kedveskedtek a szovjet vendégeknek, akik vi­szonzásul Szibéria legnagyobb kohójának első öntvényét nyújtották át. A finomkötöttárugyárban szegfűcserére került sor. A szovjet vendégek pirosat a gyár lányai fehér szegfűt nyújtottak át. Mihalovics Jó- zsefné igazgató társaságában megtekintették a munkater­meket. Délután az érsekvádkerti Magyar—Csehszlovák Barát­ság Termelőszövetkezetben tettek látogatást, ahol Tóth István tsz-elnök tájékoztatója után a szarvasmarha-tenyész­tést tekintették meg. A késő délutáni órákban Rétságra látogatott a delegá­ció. A pártbizottság székháza előtt kiszes lányok piros ró­zsákkal köszöntötték a vendé­geket. Fogadásukon ott volt Nagy Zoltán, a rétsági járási pártbizottság titkára, Rakon- czai János, a járási tanács vb elnöke, valamint a járás társadalmi és tömegszerveze­teinek képviselői. A baráti eszmecsere után a Romhányi Cserépkályhagyárat keresték fel, ahol Titkos Ferenc, gyár- igazgató kalauzolta a szibéri­ai küldötteket. A tegnapi látogatás során A. F. Jestokin elvtárs, a dele­gáció vezetője kijelentette: .Ttt-tartvüe>dásunk során meggyőződhettünk arról, ahol a dolgozók vannak hatalmon nagyszerű eredményeket ér­nek el. A magyar népre, köz­tük a nógrádiakra is az élet­öröm, a büszkeség jellemző. Mindennapi tevékenységükkel, az élet szeretetét bizonyítják." A kemerovői pártdelegáció este a bánki tavat kereste fel. Megyénk vendégei ma a Ba­latonhoz látogatnak. Somogyvári László A szibériai pártmunkások a szécsényi II. Rákóczi Ferens Termelőszövetkezet kertészetében Sok kérdés hangzott el a Sziráki Állami Gazdaság sertéstelepén tett látogatás során U rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: 8.22: Az idegen tehén. — 8.35: Liszt: Magyar fantázia. — 8.53: Harsan a kürtszó! — 9.33: Kó­rusok népdalokat énekelnek. — 10.10: Folyóparton. — 10.25: Leo Slezák énekel. — 10.45: A nyári hőhullám elő­rejelzése. — 10.55: a vendég. — 13.22: A budapesti színházak műsora. — 13.24: Délutáni muzsika. — 13.50: Rejtvényúton a Szovjetunióban. — 15.10: Gazdasági ren> tabilitás és szociális juttatás. — 15.15: Beethoven: A-dúr szonáta. — 15.45: Gazdasági újságíróké a szó. — 15.50: Géczy Dorottya énekel, Deák Tamás együttese játszik. — 18.11: Mendelssohn: a-moll (Skót) szimfónia. — 16.44: A kékszemű Dávidkáné. — 17.15: „Debrecenbe kéne men­ni!»’ — 17.45: Wilhelm Backhaus Cpopin-műveket zongorá­zik. — 18.00: Gazdasági magazin. — 18.29: Könnyűzenei híradó. — 19.30: Szabó-család. — 20.00: A vígopera reme­kei — V. Mozart: Figaro házassága. — 22.54: Népdalok, né­pi táncok. — 23.2«: Bartók: I. hegedű-zongoraszonáta. — 0.10: Sanzonok. PETŐFI RADIO: 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 12.30: Glazunov: Parasztkisasszony — balettzene. — 13.15: Házunk tája. — 13.35: Jósé Arzamendia latin-amerikai dalokat éne­kel. — 14.00: Kettőtől — hatig ... — 18.10: Hanglemezgyűi- tők húszperce. — 18.30: Történész-szemmel Bécsben. — 18.55: Részletek Szenkár—Ambrózy operettjeiből. — 19.15: Az Olasz Rádió és Televízió felvételeiből. Beethoven: Esz-dúr zongoraverseny. — 20.30: Lakatos Ferenc népi zenekara játszik. — 20.57: A XX. század nagy írói. Ember szü­letik. — 21.27: Grofé-hangverseny. —• 22.00: Sólymos Pé­ter Debussy-prelödöket zongorázik. — 22.20: Tánczene. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 17.58: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: A Magyar Hirdető műsora. — 18.15: A gyógyszerfogyasztásról. — 18.45 Üj könyvek. — 18.50: Mo­nitor. — 19.20: Előjáték. — 19.30: Rubel, forint, dollár.. — 19.50: Esti mese. — 20.00: TV-Híradó. — 20.20: A pénz komédiája. — 21.55: Permi fafaragások. — 22.05: TV-Hír­adó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 18.20: Gyermekműsor. — 19.00: TV- Híradó. — 19.30: Rejtvényműsor. — 20.00: Kincsek szigete: Isla de Pinos. — 21.00: Vidám összeállítás. — 21.45: Riport­film. Élmények, emlékek Angliából 4 British Museumhan Külföldi útján gyakran ke­rül válságba a látogató, mit Is nézzen meg a rendelkezés­re álló mindig rövid idő alatt. Nincs gondja, ha hivatalos program szabályozza útját, de még ilyenkor is akad vala­micske szabad idő, amely­nek okos eltöltéséért ő fele­lős. Számomra a nehéz kérdés így vetődött felt National Gallery vagy British Muse­um. Az utóbbi mellett dön­töttem, és ha érthetően fájt is a szívem a képtár mellő­zése miatt, nem bántam meg választásomat. Nem kis do­log, ha az ember szinte meg-, tapinthatja a tovatűnt szá­zadokat, s a múlt varázs­latait, — tudományos rend­szerezésben, ugyanakkor az élet elevenségeinek ihletésé­vel. Olyan korszakok és tá­jak kultúráját vetíti elénk ez a páratlanul gazdag mú­zeum, amelyekről csak hal­vány utalásokat szerezhet­tünk, így az elő-ázsiai, het­tita vagy f az indus művelt­ségről. A egyiptomi emlékeknél órákig időzhet az ember; múmiák és épségben maradt kerámiák, mindennapos hasz­nálati tárgyak, s a sírboltok­ból előkerült ékszerek köz­ük mondanivalójukat egy sok ezer éves világról. Szembetűnő helyen látha­tó a Rosetta-kő, amelynek megfejtésével az egyiptoló­gia megalapítója, a jeles francia orientalista, Cham- pollion különleges szolgála­tait tett az emberi kultúrá­nak. A kövön egymás alatt látható a képírás, az egyip­tomi népi írás, s ugyancsak a szövegnek görög fordítása. A követ, mint ismeretes, Na­poleon egyiptomi hadjárata alkalmával a Nílus deltájá­ban, Rosetta város közelé­ben’ (arabul Rasid) találták meg 1798-ban. A tárló másik oldalán részletek olvashatók a jeles tudós művéből, aki leírja, hogyan hatolt be e háromfajta írás lenyűgözően türelmes, rendkívül fegyel­mezett egybevetésével a hie­roglifák rejtelmeibe, fejtette meg azt, és állította össze a képírás sajátos ábécéjét, el­készítve ennek ismeretében az ó-egyiptomi nyelv első nyelvtanát és szótárát. Azokról az elkápráztató adatokról, amelyekről sokat hallottunk és olvastunk, — kezdetben tervszerűen halad­va, később botorkálva-széde­legve a termekben, — lega­lább nagyjából képet kap a látogató, mert arra aligha gondolhat, hogy átfoghatná a hatalmas anyagnak akárcsak a rendszerezését is. Számomra a régi fóliánsok, az emberi gondolat hőseinek erőfeszftését betűkbe záró könyvek különösen vonzóak és kedvesek: szerencsémnek tartom, hogy külön kiállí­táson megcsodálhattam a ki­rályi könyvtárak néhány re­mekművét, amelyek egyebek között a könyvkötés művé­szetének fejlődését és gaz­dagságát Is illusztrálják. A British Museum I könyvállo­mánya ma 7 millió, ezen kí­vül 60 ezer kéziratot és 2700 papírusztekercset őriz. A hét évi munkával elkészített ka­talógus tartalmazza a múze­um kiállítási tárgyainak lel­tárát, 263 kötetben több mint 130 ezer oldalon. (Csekélység!) Még egy alkalmi kiállítást sikerült elkapnom. Témája nem rendkívüli, de a megol­dás és a szellemes elrende­zés kedvéért érdemes meg­említeni. Jeles angol költők, s írók kéziratait láthattam az alkotás gyötrelmes pilla­natairól tanúskodó törlések­kel, áthúzásokkal, javítások­kal; mindegyik mellett lát­ható volt a vers, vagy pró­zarészlet első nyomtatott ki­adása, továbbá a költő port­réja valamelyik művész raj­zában megörökítve, és a leg­szükségesebb tudnivalók éle­téről, pályájáról. Már kavargóit bennem a szobrok, használati eszközök és művészeti tárgyak soka­ságának látványa, amikor döbbenetes élményként egy ezüsttálca közepén a horog­keresztet pillantottam meg. Itt, természetesen, erdeti rendeltetésében, a szvasztika szimbólumaként évezredek­kel ezelőtt az indusoknál, a kínaiaknál és a japánoknál a napot jelképezte díszítő­elemként. Számunkra, még ilyen Intim elhelyezésben is nyomasztó képzettársítások sorozatát indítja el, hiszen ez az ezerszeresen gyűlölt rajzo­lat a jelképek világából a véres Valóságba lépett ki. Nem tudom, vajon a Bri­tish Museum hazai látoga­tóin átvillan-e az emlékezés a tálca megpillantásakor. Bizonyára, hiszen ők sem fe­lejthetik Coventryt, vagy ép­pen London bombázását, amely többek között a mú­zeumban is károkat okozott. E jel jegyében szervezett szörnyűségek és barbárságok után, — bár egy s ugyanazon palotában láthatók — nem lehet többé köze egymáshoz a horogkeresztet mutató ezüsttálcának és a Rosetta- kőnek. Az utóbbinál mindig töb­ben állnak. (Folytatjuk) * Sárközi Andor

Next

/
Thumbnails
Contents