Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-25 / 173. szám

1967. július 25 kedd NÓGRÁD Mozgékony árak - mozgékony fejek A stabilitás — nem mozdulatlanság Napjainkban a közvéle- kiegészítve, szükség van olyan ményoen minduntalan az a gyors, rugalmas jelzőrendszer­kívánság visszhangzik, hogy re, amely a gazdasági élet leg­1968. január 1. után is biztos kisebb sejtjéből is rendszeres, legyen a munka-, a munka- megbízható információt to­hely, a munkabér, bőséges az vábbít a pillanatnyi helyzet­árukínálat, stabil a pénz vá- ről. Arról például, hogy me­sárlóértéke, s szüntelenül ja- lyek a legdivatosabb, a leg­vuljanak az életkörülmények, kapósabb cikkek, mély termé­Altalában a stabilitás, a biz- kékből van hiú. vagy bő- tonság a legfőbb óhaj, és ez ség, mely áruk iránt csökkent volt a gyártmány, de az új áron természetes. Legalább ennyi- a vásárlók érdeklődése, és így már mindenki megtalálja a re valóság ezzel szemben az tovább. Elméleti és gyakorla- számítását. 3. Eddig csakugyan is, hogy a nemzetközi méretű ti vizsgálódások azt bizonyít- szűk volt a kapacitás, de az ják, hogy ilyen jelzőrendszer szerepét a kellő mozgási sza­badsággal rendelkező árak tölthetik be. rülhetnek majd ki: 1. Hogy, hogynem mégis van annyi ka­pacitás, amennyi a szükséglet­tel arányos mennyiségű ter­mék előállításához kell. (Eddig vagy azért nem használták ki, mért nem volt érdemes, mert más kevésbé fontos termék elő­állításával kötötték le.) 2. A régi áron ugyan valóban ráfizetéses osztályharc, a világméretű gazdasági versengés, a tudo­mány és a technika roppant gyors fejlődése ugyanakkor majdnem mindenben a válto­zás, a mozgás állapotát mu­tatja. Például a nemzetközi kereskedelemben gyakran vál­toznak az alapvető nyers- anyagárak, a hitelajánlási, fizetési feltételek. Biztos áru­elhelyezést jelentő piacok szűnnek meg egyik napról a másikra, és persze születnek A mai kötött, merev árrend­szert a jövőben a társadalmi munkaráfordításokat a mai­nál hívebben tükröző rugal­mas árrendszer váltja fel, és önálló beruházási lehetőségek révén ezen most már saját maguk is gyorsan segíthetnek a vállalatok. (Meg is teszik ezt, mert — megfelelő ár mel­lett —több termelés — több nyereség). 4. A régi áron olyan célra is az adott ter­méket vásárolták, amelyre szűkösen lévő lényegében háromféle párral ke^f*lelt volna. Emiatt találkozhatunk máj d: gilag előírt (fix) árakkal, „tói—ig” limitált, vagy maxi­, , máit árakkal, és végül szá­nj lehetőségek. (Például: , , - kk , Vzekhől táiéko­äf“aLetynS0ßkSrt tódnak majd a termelők, a ke­•j i évvel ezelőtt még 4 5 reskecJők, cíe a gazdaságpoliti- fordítottja is. Például, remek kusok is a végzett munka műszaki gárda kezében van a eredményességéről vagy ered arról is vált hiánycikké, és nem jutott belőle oda sem elegendő, ahol mással nem pótolhatták. Természetesen sokszor elő­fordul majd az iménti esetek ezer dollárt is megfizettek, ma már tizedére zsugorodott össze, mert közben a konku- ménytelensegérol, gyártásfejlesztés, é$ egy bizo­nyos idő múlva jelentősen rencia is megjelent hasonló hogy az e6etleges negativ ie' csökkentik a termelés költsé- Ü,? lenségeket hol kell leküzdeni. Seit. Ha maximált árú. vagy lenségeket Az alapvE ____„ k eket ritkán, vagy egyáltalán mékről van szó, akkor a költ­kécyítmén vek'kel 1 Gvorsan lcuoc6c,"rl “•«» geit. Ha maximált árú, vagy készítményekkel.)^^ Az alapvető fogyasztásig dk- szabad megegyezéses árú ter­változik a belföldi, a fogyasztok, vásárlók igényé nem érintő ármozgások mér- ségek Jcsökkemésével'Jpá<rhuza-. ‘ A gazdaság eddigi működé- "10Sa" métselrelhetik az eladási Kpnpk árnvéka — az esvolda- melok ^ fogyasztok alkalma- árat. Legtöbbször meg is teszik fú k£ontítás a termelés -k különösen ha az így megnö­es értékesítés irányításában, h«ÍÍ£Í* vekvő kf1“ gy?zlk er°* — a niaci állaDotokban bekö- ldsdt’ mérlegelhetik döntéséi- Vel. (Nagyobb forgalom — vetLzPődCVánSkb haS, kra’ Jd* több nyereg Tehát minden­következménvét az érdekeltek laez}hatnak a szamukra ked- ki jól jár.) Mas: változik a elől fórészt eltakarta. A tér- Lw’^k ellenőrif Vagy J1 f°gyaftói mékek túlnyomó többségénél ^^gek k°Z° mHel iél « ^s vagyis kezd avulni a ter- hatósáeilas kötött meemere- hetlk- hogy mit tettek jol> s mek. A vásárlók elmaradoz­ott árak sem’ jeleltek a “«“■ rÍOr.falom’t 3 gyártóknak és a kereskedők- raktar egészségtelenül megte­lek hosv változik a foevasz- vezetek a jovoben is figyelem- hk. a kmalat jelentősen meg­lök’ véleménye szükséglete mel kísérik a dolgozó tömegek haladja a keresletet. Nyilván­bizonyos árucikk tekinteté- ^ m 0*0® ben. A termelők tervet telje- nf 13 gyfrt?"\ akarjalc a regi ar sitettek, termékeikért fix “hfiÄf’Äk' nem tartható Az alacsonyabb ámt kantat gyobb kollektívák erdemtele- ar mellett a regi vevők ísmeg­7 ‘ p. .. . nül, munka nélkül, vagy nye- maradnak, és új vevők is je­. A , Va,gy részkedéssel, ügyeskedéssel lentkeznek, akiknek eddig tulteljesite6éert általában ki- tehessenek szert haszonra. A esetleg nem volt kifizetődő, járt az anyagi elismerés — jól végzett munka gyümölcsét vagy nem futotta a fizetésük- premium, jutalom — függet- élvezik majd, akik jól dolgoz- bői. A forgalom színvonala lenül attól, hogy a gyár tér- nak és kárát látják, akik ha- marad, de gyakran emelkedik meke milyen áron kelt el, nyagult felkészületlenül „dől- is. ilyen éset mindenesetre hogy egyáltalán elkelt-e. A gozgatnak”. már figyelmeztetés a vállalat­termekek ertekesítésenek . u a* j: «ondia másoké a megfelelő Számtalan kiállításon, áru- nak* J° lesz gyorsítani uj, di- »onaja másodé, a megieieio emutatfin hánvszor kiállítót- vat06, vagy korszerűbb valto- belkereskedelnu es külker es- bemutatón nanyszor Kiállítót kidolgozását mert az ára kedelmi vállalatoké volt. Ez tunk mar fel: szép, szép, de nemg?^f'clökkentenT ä utóbbiak tervet telie«sftet- mikor gyártják, mikor lehet Kat n€m /enet csoKKentem a tek tyerUgüket Ä kapni:? Méltatlankodásunk az végtelenségig, bevonta, ha pedig áron alul nj termékek bevezetése, for- » a rugalmas, mozgási lehető­értékesítették, akkor a társa- galomba kerülése miatti huza- Béghez jutott árak jeleznek, dalom kasszájából fedezték a vonának szólt, s nem alapta- dörömbölnek, mozgásra kész­hiányt. — így a piac érték- lanuk Amíg a gyártó vállala- tetik a fejeket és a kezeket, ítélete. — a hazai és külföl- i°k számára éppen az árak mindezt a fogyasztók, tehát di vásárlók véleménye — érzéketlensége következtében végül is valamennyiünk érde- nem, vagy csak számos átté- majdnem mindegy volt, hogy kében, télén keresztül, megkésve ju- keresett cikket, vagy bóvlit ál- tott el az érdekeltekhez, s lítanak elő, addig nekik nem akkor is különösebb anyagi sürgős. A merev árak következmények nélkül. konzrevaltak az elmaradottba­A szabályozás új rendszere ^ ™jnd a gyár, az üzem valamennyi f zeifoghatóan A- holf/ az dolgozóját anyagilag érdekelt- lsk®z :1*ogt ^aafeabb té teszi a nyereség növelésé- a k°Z8ze™e‘* ™agaf Pb ben. Ebből törvényszerűen kö- alat l6ó ^femasznáfó és eb- vetkezik, hogy a vállalatok r'Y?szt0’ a te,kaí’?n,a.10’ 68 ,fö termelésüket értékesíteni akar- J»®1 a magasabb árból a yalla- ják. Mégis az árubőség létre- ‘a.tna1.,maravdo «^resegresz is hozása az hoev az árukínálat S°mkolyodik, akkor nem az , i jf elodázás „objektív” okait fog­D. J. Paradicsom — kis hibával Sztereotip kifejezéssel szólva: zajlik az élet Salgóbányón, s hogy mennyire zajlik, arról az új Salgóvár Étterem vezetője a kö­vetkezőket mondja: — Módosítani kellett a tervünket... A nyári évszakra eredetileg 300 ezer forint forgalmat terveztünk, de ha így megy, az egymilliót is elérjük. Jóval többet forgal­mazunk a tarjáni Salgó Étteremnél, pedig mi itt négyszer—ötször kevesebben dolgo­zunk. Az idén rendkívüli a turistaforgalom, és itt vannak a táborok is ... Igen, a táborok. Salgóbánya nyaranta a táborozok paradicsoma, a dombok között itt is, ott is sátorcsoportok csúcsosodnak. Nem­régiben itt járt egy pesti, ifjúsági vezetőkből álló ’ társaság, felmentek a KISZ-iskolához, bejárták a sátortábort, megnézték, megtapo­gatták a színes kemping-házakat és arról beszéltek — Salgóbánya, Nógrád Csillebér­ce. Vaj szín fi falak — Fél napba került amíg az építésvezető­vel közösen sikerült kikeverni éji a színt — mutat az átépített KISZ-iskola bejárati frontjára Bálint Tamás iskolaigazgató. Az erős napsütésben vajsárgán fénylenek a fa­lak, fehérre és feketére mázolták az új ab­lakfákat, így együtt az egész, akár egy ele­gáns szanatórium, valahol a Rózsadombon. Az átalakítást februárban kezdte a tanácsi építőipari vállalat, és ahogy mondják, a ré­gi, alaposan megreformált épület szeptem­berig teljesen elkészül, akkorra hetven KISZ-vezető érkezik ide, az első tanfolyam­ra. — Citromsárga lesz a folyosó — mondja az igazgató. Sokat ad a színekre. — Az át­alakítással számos helyiséget nyert az iskola. Bővítették a konyhát, új nevelői és vendég­szobát alakítottunk ki, női- és férfimosdók, tusolok, mellékhelyiségek épültek és egy raktárépülettel is nagyobbodott az iskola. Az új szárny kétszintes lesz, alul helyezzük el a kazánházat, felül klubok, előadótermek lesznek és terasz ... Markológép dohog, a kiemelt földet a dömper kosarába ejti. Ássák az új épület alapjait. Gyakori vendég a talajvíz, menet­rendszerűen érkezik, olyankor abba kell hagyni a munkát, egy időre a szivattyúkon a sor. — Ennél a munkánál határidő-eltolódás­ra lehet számítani — mondja Hábel János az építők vezetője. — Sajnos, elég gyakran aka­dozott az anyagellátás... (Van egyáltalán olyan hazai építkezés, ahol nem hangzik el ez a mondat?) — Hátráltatott bennünket az is, hogy az átépített rész ablaksorát alapo­san „eltervezték” a tervezők, újra kellett csi­nálni az egészet. (Szinte hihetetlen, amit ez­zel kapcsolatban mondanak: az iskola elő­adótermeire, hálóira kamra-ablak nagysá­gú nyílásokat tervezett a megyei iroda.) Igaz, az sürgős volt és reméljük, ha itt „szo­rul a kapca” — küldenek munkaerőt, anya­got. A határidő? December 31 ... Az új, kétszintes épület alapjait azon­ban most ássák. Nehézkesek vagyunk és drágák is, ha építeni kell. Az átgondolt, ész­szerű munkával is sok a baj még. A ki­festett, kimeszelt falakat utólag vésték, a csöveket utólag helyezték el az iskolában is. Eszembe jut az a beszélgetés, amelyet tavaly, Csehszlovákiában folytattunk a közép-szlo­vákiai terület CSISZ-titkárával. A salgóbá- nyai KISZ-iskola átépítésének terve akkor már ismert volt. Beszéltünk róla, és szlovák barátaink is elmondták: Martinban, a mi salgóbányai iskolánkhoz hasonló, kétszintes, előadótermekkel, klubokkal, lakószobákkal ellátott iskolát építenek (azóta biztosan át is adták már) — mindez potom 400 ezer koro­nába kerül... Nem akartunk hinni a fü­lünknek, ezért kétszer is lefordították, hát­ha elértettük azt a négyszázezret. Mikor azután elmondtuk: a salgóbányai KlSZ-isko- la átépítése, bővítése két és félmillió forint­ba kerül, ők csodálkoztak: — Bővítésre két és félmilliót?! „Megeszik^” az uíat Drágán és lassan — Nem használt az építkezés ütemének az sem, hogy a tarjáni strandnál kialakított kempinghez innen is elvitték az embereket. Az ország legrosszabb, legporosabb útjá­nak járó pálmát minden bizonnyal a salgó­bányai szakasz nyerné el, ha valakinek eszé­be jutna kiírni egy ilyen pályázatot. A So­moskőtől, Salgóbányáig húzódó útszakaszt tíz—tizenöt méterenként tengelytörő gödrök tarkítják, az útmenti növényzet szürke • vastag porrétegtől. A községtől a KlSZ-isko- láig vezető út, ha egyáltalán lehetséges — még rosszabb, porosabb. — Nincs gazdája... Mármint ennek az út­szakasznak — mondja valaki a porfelhőben. — Azelőtt, amikor még üzemelt a bánya, az igazgatóság gondoskodott a karbantartásáról. A bánya rég bezárt, az igazgatóság helyén most az iskola van, az úttal nem törődik senki. — A megye büszkesége lesz, ha elkészül » KISZ-iskola — mondja Bálint Tamás. — Ez az út azonban megkeseríti az örö­münket. Hihetetlen, hogy ennyire ne törőd­jenek vele •.. Mi, KISZ-esek felajánljuk — száz fiatal ragad abban #a percben csákányt meg lapátot, amikor az illetékesek elszánják magukat az út megjavítására. Ha szerszámot, anyagot kapunk, néhány nap alatt „megeszi” ezt a szakaszt száz fiatal. Figyelemre méltó ajánlat. Az alkalmat ér­demes lenne megragadni, még úgy is, hogy valamelyik szerv időlegesen elvállalja a leg­mostohább út gazdájának szerepét. A fiata­lok ajánlatát, amely így is megér öt jó pon­tot — úgy gondoljuk, nem lehet válasz nél­kül hagyni. Pataki László valamivel meghaladja a ke- , , resletet, és összhangba legyen 13k kutatni hanerna piac el- a fizetőképes kereslettel - ez ara«tasanak lehetőseget. a reform legbonyolultabb, Ugyanez a magatartásvál- legösszetettebb problémája, tozás remélhető az úgyneve- Ehhez a tudományos színvo- zett hiánycikkek esetében is. nalú tervezés mellett, és azt Egyszeriben a következők de­Hataimas értéket mentettek meg a balassagyarmati tűzoltók Vasárnap, a koradélutáni zetes becslés szerint a kár tikkasztó forróságban moz- negyvenezer forint, öonyszikrától kigyulladt a Szügyi Tangazdaság búzatáb- A Szügyi Tangazdaság fele­iája. A gyönyörű termést ígé- lős vezetőjének mulasztása, rő táblát senki sem őrizte, hogy a búzatábla aratását, Szerencsére Széles András nem az előírásnak ítiegfelelően helybeli lakos észrevette a ve- a vasútvonal mellett kezdték, szedelmet, s telefonon nyom-, s így nem gondoskodhattak ban értesítette a balassa- védőszántásról sem. Azt, hogy gyarmati állami tűzoltókat. nyári időben mekkora veszélyt A gyarmati tűzoltók ember- rejt a mozdonyszikra, még feletti munkát végeztek, amíg két tűzeset példázza: miatta sikerült eloltaniok a tüzet, támadt avartűz Szügy és tar- Sajnos. még így is hat ka- lótűz Balassagyarmat határá- tasztrális hold termése vált a ban. Ezeket is az állami tűz lángok martalékává. Az elő- oltóság oltotta el. Szőiros Dersenij Erdőkürt határát az erdő- kezeté — mondja Polló Lász- tarcsai úton érjük el, így ló, az erdőkürti tsz főköny- módunkban éli a két erdő- velője, aki Útikalauzul szegő­kezdetű község nyári munkái dött mellénk. — Igyekszünk között különbséget tenni. Tér- gazdaságunkat megfelelő mun- mészetesen a mennyiségi ered- kagépekkel is ellátni... menyeket nehéz szemmérték- s azt is ej kell fogadnunk, kel mégállapítani, de az már hosv mesvénkhen helvtelen cséplőgép harminc bizonyos, hogy a munkák jeruie még a szomszédos köz- sem végez komplexitásában a tarcsaiak, ségek adottságai között is akik egyébként^ kiváló termés- teljes azonosságot feltételezni, hozamaikkal tűnnek ki évről éppen ezért nem folyik kés­évre a kenyérgabonatermesz- hegyre menő küzdelem a köz- sem javította ki tésben, jóval előrébb járnak ségek között. Egy a cél, hogy a kombájnokat, szomszédaiknál. Erről tanús- H helvi körülménveknek mes- években. Sok kodik a szalmalehúzás előre- felelőn mineT efőbb a ^1­.................. "~ h aladása, a kazlazás és nem jobb minőségben, „és a legki- utolsó sorban a szántás üte- sebb szemveszteséggel kerül­őiét mutató, feketére fordult jön magtárba a gabona, tarlók nagyobb területe. De hiba ne akadályozta volna a munkát. Másodéves a kom­bájnom, de... — Milyen kombájnnal dol­gozik? Bárnai István tsz-elnök aki — A legjobb líPussal az az" egyik ^ domb móíé SZK-4-essel. De kicserélték bukó tábla szélén bűvöli te­kintetével a kombájnosokat, mintha ezzel gyorsabban ha­ladnának. ­nap, hogy a vágóasztalt, mégpedig olyan rosszra... w________ __ Budai Mihálynak, a KISZ­S ajnos, van olyan es kombájnosnak tavaly hat- a három arató- száz hold és 77 vagon volt holdon a győztes teljesítménye. Az idei eddigit nem ismeri, de — Ennek mi az oka? állandóan meghibásodó gépé­— Az Idén a Pásztói Gép- vel igyekszik versenyben javító Állomás megközelítőleg maradni. olyan jól — Az idényt Vácszentlász- mint más lón kezdtem — mondja, mi- a hiba. Ki Iá- előtt újból elfoglalná helyét tott olyat, hogy a tarlón hü- a kombájn nyergében. — Ott velyezzék a motort? voltunk segíteni a Pest me­Mtnthogy azonban a kom- gyeteknek. Onnan nyolcvanegy bájnosok versenyének nyomé- holdat hoztam el magam­mintha valamivel mennyiség­Annál nagyobb verseny fo­lyik a kombájnosok és arató­ba szegődtünk, a legilletéke- sebbhez, a tavalyi megyei Indít. mai... benfiisft megelőzték volna Ér- akik “az kombáTnfoj«. TO De^még viss“:"™ — Jobb, ha nem írnak er­ről még! kr,„ik Salgótarjánban, a Gépállp­' mások Nógrád megyei Igaz­Varjuk meg a végét! gatóságán utána nézünk Budai mondja. — Különben is, Mihály helyezésének. A leg­frissebb felmérés szerint 259 holdas és 35 vogonos teljesít­öőkürtöt. Az igazsághoz tartozik vi- jek mellett mérhetik össze s^n.h ,h°ey igyekezetben Er- erejüket, tudásukat. Eső, csa- dokurtón, a November 7. Tsz padék alig-alig hátráltatta ed- teruletén sincs hiány, és itt djg a munkát, és nagy me- is korszerű gazdálkodási és iegben szinte egyszerre beér- szeryezesi elvek alapjan han- tek a gabonák. Van golták össze a munkákat. aratnivaló bőven. idén nagyon kedvező feltété- Mihályhoz fordulunk felvilá­gosításért. A huszonkétéves, tavalyi bajnok nagyon szabad­tehát am! az idén megy.,. — Éppen ez érdekel ben­,^.z , egyik learatott táblán — Hatszáznegyvenöt hold nőnket. Meg vannak-e a fel- ménnyel jelenleg a negyedik, bálazogep préseli es kötözi a betakarítását terveztük a há- tételek a reális versenyhez? Nagy és szoros a verseny az szalmát. — A bálázógép rom szövetkezetünkben dől- — Az idén még nem volt idén. a szövet- gozó kombájnra — tájékoztat olyan napunk, hogy valami L. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents