Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-23 / 172. szám
NÖGKAd 1967 július 23. rasarnaf) 1" Éjféli látogatók Az asszony átvitte a gyereket a nagymamához. Jómagam csak valamikor éjfél után vetődtem haza. Bevacsoraz- tam, talán túlzottan is jól, és rózsás hangulatban, dúdolva próbáltam beilleszteni a kulcsot a zárba. Az előszobában égett a villany. ,,Az az átkozott szórakozottság!” — gondoltam, miközben benyitottam, pedig ezúttal nem a szórakozottságomon múlt a dolog. Két idegen férfi tanyázott a lakásban. Kiráncigálták az összes fiókot és üzleti modorban társalogtak, miközben a padlón nyitva fekvő bőröndökbe rakosgattak egyet, s mást. Ügy tűnt, mintha vakációra indulnának. Földbegyökerezett lábbal álltam az ajtóban. Amikor végül is észrevették, az egyikük, az öszes bajszú ellenséges hangon rámszólt: — Mit akar? — Ez őrület! — feleltem én. — Hiszen ez az én lakásom. Nem gondolják, hogy itt tévé- dés történt? — Szó sincs róla. Maga jött haza túl korán... — Igaz, igaz, dehát Lili le akart feküdni és kidobta a társaságot... Megkérdezhetném. mit művelnek? — Ejnye, de nehéz a felfogása apuskám... — Üristen! — kiáltottam és valószínűleg elsápadtam. De hamarosan összeszedtem magam és szemrevételeztem, vajon mi mindent akarnak elvinni. Alázatos siránkozásba kezdtem. — De uraim! Tönkretesznek engem és a családomat is. — Ügy értsük, hogy maga havi fizetésből él? — kérdezte a fiatalabbik szemüveges, ösz- szehajtogatva feleségem télikabátját. — Természetesen. — De a biztosító busás kártérítést fizet majd, nem igaz? — erösködött az öszes bajszú. Persze, lehet, hogy a bajusz ragasztott volt. — Nekem nincs betörés elleni biztosításom. — Micsoda? Nincs biztosítása? Még ilyen nagyfokú gondatlanságot! Hát akkor most mi lesz? — Az őszes bajuszű mintha összegörnyedt volna egy pillanatra. — Önök tudják, uraim. — Mi a véleményed, Billy, most az egyszer még futni hagyjuk? A Billy nevezetű férfiú, a szemüveget viselő fiatalabbik biztató szemhunyoritással kihúzott egy nyomtatott űrlapot a zsebéből, átadta nekem, és azt mondta: — Menjen és reggel azonnal biztosítsa be magát. Legközelebb már nem leszünk ilyen megértőek!... Gyere Johnny, menjünk egy házzal arrébb. Es elmentek. Azóta két hónap telt el, s én még most sem értem, a dolgot. BOSSZÜS StJGÓ Adjon neki fizetésemelést, különben tönkreteszi mi egész tragédiát! (Wochenpresse karikatúrája) Mi az igazság a A modern tudomány nem olvassa el, aki semmiképpen ismer „megoldhatatlan titko- sem változtathat a feljegykat”. Ezért újabban a pszichológia eddig legérinthetetle- nebb területeit is ostrom alá vette, az úgynevezett megérzéseket és hasonlókat. A hipnózis után most a telepátiára került sor. Világszerte sok tudományos intézetben végeznek most kísérletsorozatokat a telepátia területéről. A fizioló- gusok megállapították, hogy amikor valamilyen emóciót élünk át, a vér egy része elfolyik végtagjainkból és nagyobb mennyiségben kerül az agyba. Még olyan kisebb izgalmaknál is, mint egy egyszerű számtanpélda megoldása, érzékeli ezt a jelenséget a pletizmográfnak nevezett műszer, amelyet 1959-ben fedezett fel dr. Figar csehszlovák tudós. De felfedezett egy másik, még érdekesebb jelenséget is. Elegendő, hogy látókörünkben egy olyan személy tartózkodjék, aki valamilyen izgalmat él át, és a készülék máris jelzi végtagjaink vérellátottságának csökkenését! Így született meg a telepátia tudományos kutatásának módszere. Sok tudós alkalmazza ma már a pletizmográfot az ilyen jelenségek vizsgálatánál. Az egyik kísérlet úgy folyik, hogy a telepatikus vevő szerepére szánt személyt megkérik. sorolja fel egy listán jó ismerőseit. A listát kiegészítik a telefonkönyvből találomra kiválasztott nevekkel, majd átadják egy „emberi adóállomásnak”, aki a másik szobában tartózkodik. Az „adó”, akit ezentúl röviden A-nak nevezünk, sorra elolvassa a neveket. A kísérlet tartama alatt a „vevő” — ezentúl V. — végtagjaira rákapcsolják a pletizmográfot. Valamennyi ilyen kísérlet sikerült. Amikor V belsőleg „meghall” egy ismerős nevet, akkor karjaiból és lábaiból agya felé indult a vér, bár A-tól tökéletesen hangszigetelő vastag fal választja eL Az eddigi hasonló kutatások módszerei azért voltak tökéletlenek, mert a végső értékelést a kutató szubjektív, egyéni megítélésére bízták. A pletizmográf azonban nem fantáziái. A feljegyzett görbét egy harmadik személy zésen, hiszen nem is tudja, hogy mely neveket ismer V. V-tól a kísérlet folyamán azt kérik, hogy ne próbáljon semmit sem kitalálni, feltételezni, ne is képzeljen el semmit. Egyszerűen pihenjen a legkényelmesebb helyzetben, teljesen mozdulatlanul. A tudósok most kibővítik az ilyen kísérletek skáláját. Megpróbálják ellenőrizni, elérhető-e efféle pszichikai kapcsolat oly módon, hogy a névsor helyére egyszerű információt kitevő szavak kerülnek. Megállapították, hogy a gondolatok vételére beállított feszült figyelem határozottan akadályozza a kísérlet sikerét. Megerősítette ezt egy másik kísérlet, amelyet 26 személlyel folytattak. Ezeket két csoportra osztották. Az első csoportba kerülőket teljesen elszigetelt szobákban helyezték el, de nem is sejthették, hogy telepátiával kapcsolatos kísérlet alanyai. Fogalmuk sem lehetett, hogy ők lesznek az „adók”. Megfelelő készülékekkel mérték hőmérsékletüket, lélegzetvételüket, szívműködésüket és bioáramaikat. Hasonló körülmények között helyezték el a V csoportba osztott személyeket. A kísérletvezető egész idő alatt távol maradt mindkét elszigetelt helyiségtől, ötletszerűen kiválasztott pillanatokban az A szobában bekapcsolt egy diavetítőt, vagy magnetofont, amire az A személyeknek akaratlanul is reagálniuk kellett. Háromfajta behatást alkalmaztak: kellemes hangulatot keltő, nyomasztó és ijesztő hatásokat. Mindegyik kísérlet után megkérdezték az A és V csoport tagjait, mit gondoltak és éreztek ugyanabban a pillanatban. A beszámolókat magnetofonszalagra vették és egész tudósgárda értékelte ki őket. E kísérletek először is bebizonyították, hogy az érzékietek transzmissziója teljesen független attól, vajon a vizsgált párok rokonok, ismerősök vagy teljesen idegenek. Azután kiderült, hogy (egyelőre megmagyarázhatatlan okokból) az emberek fogéVASÁRNAPI FEJTÖRŐ Húszéves a VIT 26 évvel ezelőtt rendezték Prágában az első Világifjúsági. Találkozót. Az eddigi találkozókkal kapcsolatos rejtvényünk vízszintes 1., 58., 69., és függőleges 7., 13., 27., 37. számú sora. VÍZSZINTES: 1. A IV. (Bukaresti) VIT-en ezüst-, a VII. (Bécsi) VIT-en aranyérmet nyert zenekar. 13. Felemelt „a” hang (+’). 14. Formáló. 15. őrzője. 16. Skálahang. 17. Pestmegyei község. 18. Becézett női név. 20. Vallás röv. 21. Adás-vétel tárgya. 22. Kitűzött nyeremény. 24. Időegység. 26. Fordítva: női név. 28. Tőke. 30. Határozottan kíván. 32. Megnézi a súlyát. 3£. Izomkötő. 34. Távolkeleti mértékegység. 36. Fordítva: spanyol folyó (+’). 38. A kör kerületének része. 39. Ismérv (—’). 43. Fedd. 44. TOTO fele (!) 45. Fordítva: erős szél. 46. Offé része. 48. Kisebb szépirodalmi mű. 50. Harcászat. 52. Menyasszony. 53. Hím-juh kevert betűi. 55. Billiard játék. 56. Német kettős magánhangzó. 58. Az 1957. évi VI. (Moszkvai) viT-en aranyérmet nyert balett-táncosnő. 61. Római 6. 62. Becézett női név. 64. Diplomát jelentő rövidítés. 65. Mutató szó. 66. Világtalan. R7. Város az NDK-ban. 69. rn->ben a városban tartották 'z ötödik VIT-et. 72. Lusta. " ’ Alpaka fele (!) 75. Régi súly egység. 76. Egykori orosz uralkodói cím. 77. Ver. 79. Kopasz. 81. Évszak. 82. Kis vízfolyás. 83. Három — szlovákul. 85. Felvágott-féle. 88. Gyilkol. 89. Fiatal válogatott kardvívó. FÜGGŐLEGES: 2. Fiúgyermeke. 3. A vízszintes 14. utolsó betűjével a közepén: látnok. 4. Lábbeli. 5. Átkoz ellentéte. 6. Gallium jele. 7. Fordítva: itt rendezték 1962- ben a VEI. VIT-et. 8. A vízszintes 33. fordítottja. 9. ,. .csiga. 10. Labdajáték. 11. Fordítva: erdei vad. 12. A munka fizikai mértékegysége. 13. Berlinben ezüst-, Bécsben és Helsinkiben aranyérmet nyert táncegyüttes. 17. Argumentum. 19. Mint vízszintes 52. 21. Levegő — görögül (+’). 22. Német személyes névmás. 23. Egymást követő betűk. 25. Ürmérték. 27. A IV. (Bukaresti) VIT-en aranyérmet nyert fotóművész (Miklós). 28. Fordítva: hozzáér. 29. Olajbogyó (+’). 31. Dal — franciául. 33. Nyugat-európai nép 35. Bizmut magánhangzói. 37. 1955-ben Varsóban bronz-, 1959-ben Bécsben aranyérmet nyert balettművész. 39. Kavicsot és homokot kitermelő hajó (—’)• 40. Tipor. 41. Gyér. 42. Korszerű szálló. 44. Üdítő ital. 47. Rögzített. 49. Vívó fegyvernem. 51. Kenőcs. 54. Igen ritka férfi név. 57. Komárom megyei község. 59. Alattomos. 60. Csonthéjas gyümölcs. 61. A leggyakoribb fém. 63. Mint a vízszintes 52. 66. Ütlegel. 68. Hangnem. 70. Rangjelző. 71. Egymást követő betűk. 72. Cibál. 74. Az egyik szülő. 76. .. a szúnyog. 78. Három — olaszul. 80. Víziállat. 81. Nagyon régi. 82. Késnek, szónak egyaránt lehet. 84. Kötőszó. 86. Görög betű — latinosán írva. 87. Egymást követő betűk. 88. Számnév. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 58., 69., és a függőleges 7., 13., 27. és 37 számú sorok megfejtése. A vasárnapi keresztrejtvény helyes megfejtése: Tarnaszent- mária, Zamárdi, Akaii, Lillafüred, Parádsasvár, Hajdúszoboszló. Zengővárkony. Dömös, Bakony. Könyvjutalmat nyerteik: Bibék László Salgótarján, Imreh Zoltán Szirák és Balázs Sándor Salgótarján. A könyveket postán küldjük el! telepátia körül? konysága a gondolatátvitelre más és más. A kísérletek közben váratlanul azt a felfedezést tették, hogy amikor az A és a V helyet cserélt, tehát már pontosan tudta, miről van szó, a gondolatátvitel eredményei sokkal gyengébbek lettek. Ismét bebizonyosodott tehát, hogy a legjobb vevő az olyan személy, aki teljesen „nyers anyag”, fogalma sincs a kísérlet céljáról. A tudósok szerint az erős érzelmek vagy benyomások, amelyeket A átél, megköny- nyítik a vételt, különösen, ha V teljesen fellazított lelkiállapotban van. Az egyik kutató leír például egy kísérletet, amelyet 30 adó-vevő párral folytattak. Hat fényképet alkalmaztak, ezeket előre megállapított, rendszeres időpontokban vetítették. V-nek megmondták, hogy ezekben a percekben kapcsolja be a magnetofont és mondja el benyomásait. Az A által átélt benyomások közül azt sikerült a legjobban átvinni, amelyet a Kennedy meggyilkolását ábrázoló kép keltett. Ez a legtöbb „adónál” valóságos sokkot váltott ki. A második leghatékonyabb és átvitelre legalkalmasabb téma egy meztelen leány fényképe volt. Végső soron a 30 páros tranzakció közül 11-et a véletlen számlájára lehetett írni, II másik viszont jelentősen meghaladta ezt az arányt, számokban kifejezve 2.8:6 arányban. Számítógépekkel kiszámították ugyanis, hogy ebben a konkrét kísérletben mennyi a véletlen „eltalálás” esélye. Ezt igazolta az ellenőrző csoport, amely .tíz olyan V személyből állt, akiknek azt mondták, hogy tíz A ül a szomszéd szobában. Pedig ilyen A személyeik egyáltalán nem is léteztek. Ezeknek a vevőknek benyomásai jelentősen különböztek az előbbiektől: egyszerűen a fantázia művei voltak. Ezekből a kísérletektől függetlenül a világ sok kutató- intézetében tanulmányozzák a telepátikus oktatás legjobb módszereit. Készüléket is dolgoztak ki erre a célra a, már ismert oktatógépek alapján. A legsikeresebb az a módszer, amelyet egy nagyon fogékony V, a prágai Stefanik doktor dolgozott ki megfelelően alkalmazott hipnózis alapján. A kutatásokba egyre gyakrabban kapcsolódnak be az orvosok és pszichológusok részvételével működő „álomlaboratóriumok” is. Ezekben álomba merült vevőkkel kísérleteznek. A telepátiakutatások utolsó területe: az adó és a vevő egymástól való távolságának befolyása a vétel minőségére, intenzivitására és tisztaságára. Azt akarják megállapítani, hogy az átviteli energia hasonlít-e a tisztán fizikai jellegű energiáikhoz. Kapcsolatot létesítettek egymástól különböző távolságban levő egyetemek között, például New York és Los Angeles, Helsinki és az Amerikától több, mint 16 000 kilométerre lévő Tasmania között. Remélik, hogy az űrhajózásban is alkalmazni lehet majd az eredményeket. Ha A-t és V-t egyaránt herme- tikus fémkabinba zárják, az — mint a Szovjetunióban legutóbb folytatott kísérletek bizonyítják — nem nagyon befolyásolja a vétel intenzi- vitását. A kísérleteket szorgalmasan folytatják, de még sok idő telik el, mire annyi kísérleti anyag gyűlik össze, hogy miután azt a matematikai gépek kiértékelték, és a modern statisztika megfelelő módszerével feldolgozták, választ kapunk a kérdésre, miféle energia kapcsolja össze a két pólust, az adót és a vevőt, és hogyan lehetne mérni ezt az energiát. (Ford.: Murányi Beatrix) Ötlet ötlet hátán „Gondos” főnök: — Erre időről időre szükség van, nehogy elaludjanak! (Stern karikatúrája) Feledékeny elefánt: — Időnként kihagy az emlékezetemé (Stern karikatúrája)
