Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-23 / 172. szám

1997 július 23. vasárnap. nögrád 11 Orvosi előírás nélkül méreg*! A gyógyszerek aranykorában élünk. A gyógyszerkészítmé­nyek száma évről évre növek­szik és ezzel együtt a gyógy­szerfogyasztás példátlan mér­téket ölt, és a gyógyszer-di­vatok éppúgy váltják egymást, mint a divatos ruhák, frizu­rák és a táncok. A rendelők folyosóin és a kórházak kórtermeiben a be­tegek panaszaikat és kezelé­sük módját szeretik egymás közt megbeszélni. Ez érthető, de az már helytelen, hogy gyógyszereket és egyéb gyógy­módokat ajánlanak egymás­nak. Nincs kellő tudásuk ar­ról, hogy vájjon a másik beteg azonos betegségben szenved-e és hogy az ajánlott gyógyszert a másik beteg szervezete el­bírja-e, vagy sem. Bízzuk az orvosra a szükséges kezelés, valamint a gyógyszerszedés előírását, mert ő tanulmányai, a betegek ezreinek kezelése során szerzett tapasztalatok alapján végzi munkáját, míg a „várószobák professzorai” csak a saját betegségük, vagy egy-két más eset ismerete alapján adják ártalmas, sőt olykor végzetessé válható ta­nácsaikat. Manapság már ott tartunk, hogy a szomszédasszonyok nem ételrecepteket ajánlanak egy­másnak, hanem divatos gyógy­szer-készítményeiket is elcse­rélgetik. Á gyógyításhoz min­denki „ért” és ez napjainkban szinte járványszerűen terjedő veszélyes szenvedéllyé vált. •A^gyógyszerek azonban csak az orvos kezében jelentenek segítséget. Sajnos a betegek jelentős része gyors gyógyu­lást, csodaszert szeretne kap­ni az orvosától. A beteg köve- telődzése nem egyszer az or- orvost is befolyásolja, ha pe­dig nem írja fel a kívánt gyógyszert és akkor a beteg keres másik orvost, aki eset­leg teljesíti kívánságát. Az öngyógyítás terjedése azon a téves elképzelésen alapszik, hogy az orvostudo­mányhoz nem értő laikus meggyőződése szerint a gyógy­szereknek a gyógyító hatás az egyetlen tulajdonsága. Minden gyógyszer idegen anyag a szervezetünk számá­ra és a kellemetlen mellék­hatások kockázata még a legártalmatlanabbnak ismert szerek esetében is fennállhat. A tőkés országokban a legtöbb bajt az okozza, hogy a gyógyszergyártást és for­galmazást az üzleti verseny törvényei irányítják. A gyógy­szergyártás egyike a legna­gyobb hasznot ígérő ipará­gaknak, érthető tehát, hogy a gyárak korlátlan mennyi­ségben ontják, hatalmas ap­parátussal reklámozzák, a pa­tikák pedig gyakran recept nélkül árulják a különböző erős hatású készítményeket. A szocialista országok egészségügyében már nem ér­vényesül a kereslet — kí­nálat törvénye és a gyógy­szergyártás állami tervek alapján történik. Nincsenek tömegével különböző nevű, de azonos hatású készítmé­nyek, és a múlté már a ha­tástalan kuruzslószerekkel va­ló szélhámoskodás is. Nálunk a gyógyszerártalmak szapo- íodásának veszélye főleg ab­ból ered, hogy a lakosság többségének kulturális szín­vonala még nem áll arány­ban az egészségügyi ellátás ingyenességével. Sokan minden jelentékte­len, múló panaszuk esetén teljes kivizsgálást kívánnak, és egész sor gyógyszert kö­vetelnek, hiszen minden csak fillérekbe kerül! Kétségtelen, hogy a mo­dern orvostudomány naponta az emberek százezreinek éle­tét menti meg, olyanok életét akik 30—40 évvel ezelőtt még menthetetlenek voltak. Szá­mos fertőző betegség front­ját teljesen áttörték a hatá­sos új gyógyszerek: a tüdő- gyulladás, a gümős agyhár­tyagyulladás, a hastífusz, a gyermekbénulás gyógyítható betegségek lettek. Alig ne­vezhető veszélyesnek ma már a „vészes vérszegénység”, normális életet élhetnek a cukorbetegek, operálhatok a szervi szívbetegek és agyda­ganatok. Az átlagos életkor Európában nem kis mérték­ben az orvostudomány cso­dálatos eredményeinek hatá­sára egy évszázad alatt csak­nem megkétszereződött. Meg­bocsáthatatlan hiba volna te­hát elutasítani vagy lekicsi­nyelni az orvostudomány vív­mányait az előbbiekben is­mertetett veszélyek lehetősé­ge miatt, de sohasem feled­kezünk meg arról, hogy az orvosság csak orvosi rende­letre gyógyszer, orvosi előírás nélkül méreg. Érdekes minta Ezt a kézimunka mintát vastagabb vagy vékonyabb fonállal egyaránt készíthet­jük. 1. sor: 10 láncszemből gyű­rűt zárunk. 2. sor: A gyűrűben 3 lánc­szem, 1 rövidpálca váltako­zik összesen tizenkétszer. 3. sor: Az ívekben 3 egy­madik pálcacsoport után a következőket horgoljuk, ösz- szesen négyszer: 22 láncszem, 1 egyráhajtásos pálcával visz- szaöltünk a tizenegyedik láncszembe, 2 láncszem, 1 egyráhajtásos pálca ismétlő­dik kétszer a harmadik és hatodik láncszembe öltve, majd 2 láncszemet 1 rövid­pálcával a harmadik lánc­szemhez kapcsolunk, 2 lánc­szem után visszatérünk az alapsorra. 4. sor: Az első és második háromláncszemes ívbe három egyszerre befejezett egyrá­hajtásos pálcát öltünk, mind­egyikbe kettőt, közöttük 3 láncszemmel. Láncszem nél­kül térünk át a kétláncsze- mes ivekhez, melyekbe 3 egyszerre befejezett egyrá­hajtásos pálcát horgolunk, 3 láncszemes elválasztással. A tizenegyláncszemes ívbe 5 háromtagú, egyszerre befeje­zett egyráhajtásos pálca ke­rül, közöttük 3 láncszemmel, a második és negyedik pál­cacsoport fölött 1—1 három­láncszemes, a harmadik pál­cacsoport fölött 1 ötláncsze­Itt a nyári Csend van. Elült a vihar. Szól már a víg zenekar: Tücsök zeng a fű alatt S kontrázik a pitypalatty! A szellő is nótázik, Rózsalombon flótázik. Táncot lejt egy pillepár, S a pinty fújja: — Itt a nyár! Borsi Darázs József Hízott egy keveset? A felesleges zsírlerakódás a kö­vér ember szivet viseli meg leg­jobban. Minden kilo súlyszaporu­lat a szív száméra munkatöbb­letet jelent, és végeredményben a szív korai kifáradásához vezet. A zsír a szívizomrostok közé be­furakodik és elhájasltja a szivet, A hizás a szervezet ellenállóké- pességét is csökkenti. Az orvosoknak az a tapaszta­latuk hogy a legtöbb ember fáj­dalommentesen, a legcsekélyebb megerőltetés nélkül, és gyorsan szeretne eredményt elérni a fo­gyásnál. Pedig a fogyókúrát tü­relemmel kell végezni. Ez annál is könnyebb, mert a kúra alatt nem kell, és nem szabad éhezni. Fogyni pedig lassan, szinte de­kánként kell, mert a gyors fo­gyást megsínyli a szervezet. Az oktalan éhezés gyengeséghez, Ide­gességhez, a testi és szellem! frissesség csökkenéséhez vezet. Enni tehát kell, de olyan éte­leket, amelyek nem hizlalnak. Ismert az a mondás: „Reggel élj, mint egy fejedelem, délben mint egy polgár és este, mint egy koldus”. Sajnos sokan for­dítva csinálják. A reggel és dél­ben elfogyasztott ételeket a szer­vezet napközben feldolgozza. Az esti közös és bőséges vacsorát azonban nem. A fogyókúra Ide­je alatt tanácsos külön vacsoráz­ni, mert a családtagok „inspi­rálják” egymást a „pogány” étkezésre. Aki szereti a zsíros ételeket, sok édességet, tésztát, kenyeret, burgonyát fogyaszt, vastagon keni meg vajjal a ke­nyerét, közben egy-egy adag tej­színhabot sem tagad meg magá­tól, az ne csodálkozzék azon, ha hízik. Felvetődik a kérdés: mit együnk és mit ne együnk? Ha egy mondatban kellene válaszolni, azt mondhatnánk: ne együnk túlzsí- ros ételeket óvakodjunk az édes­ségektől, tésztaféleségektől, és ne fogyasszunk sok folyadékot. Szám­űzni kell tehát az étrendből a kövér disznóhúst, a tortát, a vajas süteményeket, a nagyobb mennyiségű burgonyát, édes boro­kat. Fehérjére a szervezetnek a fogyókúra Ideje alatt Is szüksége van. Persze néha elkerülhetetlen egy- egy vacsorameghívás, amikor ha­gyományos értelemben jóllakik az ember. De másnap böjtölni kell. Nemcsak az étkezés megszorítá­sával kell küzdeni az elhízás ellen, hanem fokozott mozgással Is. Sokat segít a napi egy, másfél órás séta, s az úszás. dr. Marék Antal GYERMEKEKNEK szerre befejezett kétráhajtá- mes pikóval. A kapcsolás az sós pálca és 3 láncszem is- utolsó soron a pikók közepé- m éti ódik, majd minden ham nél történik. Szegedi Bélane Az Állatkertben jártunk... Játékos szülők A sok kedves állat közül bemutatunk kettőt. Nézd meg jól a képeket, s válaszolj a kérdésekre: — Jó ötlet volt, hogy a kicsi nek várat építsünk! (Quick karikatúrája) VÍZSZINTES: 1. A bányászok érdekében történt. (Folytatása vízsz. 36, 40). 10. Csehszlovákiai folyó. 11. Szándékozó. 12. Nemzeti Bajnokság. 14. Nem mozog. 15. Régi hosszmérték. 16. Csonthéjas gyümölcs. 18. Já­rom. 19. Személyes névmás. 20. Folyóvíz veszedelme. 22. Füzet. 23. Időegység. 24. Kér­dés helyre (É=E). 25. S. D. V. 26. Tetőfedő. 28. Határo­zott névelők. 29. ... életét. 30. Nem kevés. 32. Leves. 33. Iluska. 35. Állat. 36. A vízsz. 1 folytatása, 40. A vízsz. 36. folytatása. FÜGGŐLEGES: 1. Nem sima hajú. 2. Véd. 3. Akadály. 4. Y. G. 5. Éne­ke. 6. Ü. K. L. 7. Skálázás hangja. 8. Véget nem érőn. 9. Múzsa. 13. Tud. 14. Fekvő­hely. 17. Aprónép tanyája. 18. Kötőszövete. 19. Francia város. 21. Argumentum. 22. Római kettes és ötvenes. 24. Egészen friss. 25. L-lel vé­gén: csinosodik. 26. Hely né­metül. 27. Értelmes. 28. Visz- sza: férfinév. 29. Borotva erénye. 31. Állati szállás. 33. Titkosság része. 34. Birtokos rag. 37. Igevégződés. 38. Más­salhangzó fon. 39. Kicsinyítő rag. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1. A vasárnapi gyermekrejt* vény helyes megfejtése: Krecsmáry László. A diÓ6- jenői Űjtxarázda Tsz. Könyvjutalmat nyertek: Böl­cső Anikó S.-tarján, Kővárt Krisztike Salgótarján és Tóth Ferenc Kisterenye. A könyveket postán küld­jük edl Milyen madár em? Hol él? Mivel táplálkozik ? Gyermekláb — gyermekcipő Milyen állat ez a „füles”? Melyik földrészen él? Miért vannak ekkora fülei? (Kapocsy György felvételei) A Magyar Ortopéd Társaság an- kétot rendezett a korszerű gyer­mekcipőkről. Ebből az alkalom­ból nyilatkozott dr. Bender György, a Budapesti Orvostudo­mányi Egyetem Ortopéd Klinika adjunktusa: — Egészségügyi szempontból nem kielégítő a gyermekcipők választéka és minősége, mert a gyártásnál nem veszik kellőkép­pen figyelembe az egészségügyi követelményeket. A lakosság nagy része különféle lábbetegségekben szenved, amelyek legtöbbje kis­gyermekkorban kezdődik. Mire a gyermekből felnőtt lesz, lába de­formálódik. Rendkívül fontos te­hát a gyermekláb egészségé­nek óvása. — A puha csontozat laza ízü­letek, és gyenge izomzat fejlődé­sére károsan hat a rosszul szer­kesztett. kemény, és nehéz cipő. A gyermekláb különösen érzé­keny a cipőre a saroknál, kö­zéprészen. és az újlaknál. — Ha a cipőfelsőrész vagy o talp, és talpbélés anyagának ned­vességfelszívó képessége gyenge, akkor a láb a cipőben állandóan nyirkos, hiszen egy gyermek lába óránként körülbelül 1 gramm iz­zadságot választ ki. Ez pedig kü­lönböző gombásodást okozhat, ami fertőzések forrása lehet. — Kisgyermek részére 4—6 éves korig általában nem javasoljuk a félcipő hordását. Fűzős, magas­szárú cipőre van szükségük, amely jól rögzíti a lábat. .Félcipőben a puha, rugalmas, pámás gyermek­láb nem áll szilárdan. 4—6 éves­nél idősebb gyermekek hordhat­nak olyan félcipőt amely jól kidolgozott, kényelmes, hajlékony, rugalmas és az egészségügyi szempontoknak megfelel. A helye­sen kialakított szandálok viselé­sét a nyári melegben nem elle­nezzük. Elől nyitottak lehetnek, de hátul kérgük, zárt sarokré­szük legyen. A gyermekek — serdülő korig — ne viseljenek kéreg nélküli cipőt, szandált. A gyermekcipő felső bőrének első­sorban a borjúbox és a sevro felel meg. A gyermekláb élén­ken reagál a vastag, kemény és merev bőranyagokra. Az egészségnek megfelelő gyer­mekcipő árusítása népegészség­ügyi feladat. Ez az ortopéd or­vosnak, a cipőipari és keres­kedelmi szakembernek egyaránt kötelessége — fejezte be nyilat­kozatát dr. Bender György ad­junktus.

Next

/
Thumbnails
Contents