Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-24 / 147. szám

in#7. június 24. szombat if Off «'4 © ?* Tanulságos iskolaorvosi vizsgálatok Megfelelő időpontban tár­gyalta az általános Iskolák egészségügyi helyzetét a ba­lassagyarmati járási tanács vb: a nyári szünet alatt a hiá­nyosságok jelentős hányadát meg lehet szüntetni. Sajnos, a legnagyobbak egyikét: a vi­szonylagos tanteremhiányt csak évek munkájával. A ta­valyi tanév négyezer-hatszáz­nál több általános iskolása kö­zül nem egészen hét és félszáz járhatott állandóan délelőtt iskolába. Túl a délutáni isko­lalátogatás kellemetlenségein: a gyors műszakváltás miatt gyakran nem kellően tiszták a tantermek, nem kielégítő a szellőztetés. Az új iskolák elhelyezése, környezete jól megfelel a köz­egészségügyi követelmények­nek. A régebbiek némelyiké­nél viszont valóban Ijesztő a helyzet. A cserhátsurányi is­kola és a tsz trágyadombja között — például — mindösz- sze harminc méter a távolság. Az iskoláknak csupán ötödé mellett található az előírásos, zárt szeméttároló. Elfogadható minőségű ivóvízzel az iskolák­nak csak harmada rendelkezik. Figyelemre méltó sikere az elmúlt tanévnek, hogy a kis­diákok valamennyien megkap­ták az előírásos védőoltásokat A körzeti orvosok és a neve­lők felvilágosító munkáját il­leti ezért dicséret, Nógrádkő- vesden és Honion a gyerme­kek a szokásos védőoltások mellett a járványos májgyul­ladás megelőzésére gamma­globulin injekciókat is kaptak. Az iskolaorvosi munka még teljesebb lett volna, ha több szülőt győznek meg a sérv­műtétek mielőbbi elvégzésé­nek, rövidlátó gyermekek szemüveggel való ellátásának szükségességéről. E fogyaté­kosság ellenére is tény, hogy a tanulók egészségi állapota, testi fejlettsége évről évre ja­vul. Említésre méltó negatívum, hogy néhány iskolában a szükségesnél kisebb fényerejü izzókat használtak. Ezeket na­gyobb fény ere jűekre kell ki­cserélni, s kívánatos minde­nütt mielőbb áttérni a fénycső világításra. Az iskolaorvosokon és a pe­dagógusokon kívül a tanuló- ifjúság számos tagja is hasz­nosan fáradozott a tanintéze­tek egészségügyi helyzetének javításán. A vöröskeresztes el­sősegélynyújtó versenyek bi­zonysága szerint a fiatalok alaposan megtanulták, hogy a leggyakrabban előforduló sé­rüléseknél mi a teendő. A balassagyarmati járás ál­talános iskolái közül hétben napközi otthon működik. A konyhai dolgozók egészségügyi ellenőrzése kifogástalan, mun­kakörülményeik azonban nem kedvezőek. Ennek az az oka, hogy a dejtári konyha kivéte­lével valamennyi a tervezett létszám többszörösére főz. Mennyiségileg kielégítők az adagok, a változatosságon, idényszerűségen azonban még javítani kell. Járáei tanácsülés Balassagyarmaton Napirenden a lakosság áruellátása Nógrádiak a tokaji művészt ele pen Mint hírül adtuk, a tokaji Önállóan, felelősséggel A közeli napokban érkezett a hír, a ná­lunknál sokkal melegebb alföldi tájakon meg­kezdődött az aratás. Itt, Nógrádban, két hét is kell hozzá, hogy meginduljanak a kom­bájnok. az aratógépek. A készülődésről vi­szont annál több szó esik a szövetkezetek­ben. A határszemlék, a menetiránytervek, a nyári gépjavítás, a gabonafelvásárlás. — tá­rolás megszervezésének eddigi tapasztalatai azt bizonyítják: a szövetkezetek többségében a szavak mögött ott van a tettek fedezete. Azoké az intézkedéseké, amelyeket most elő­ször önállóan, — a járási mezőgazdasági osz­tályok, a megyei tanács nélkül —. hoznak a közös gazdaságok. Az aratás jó megszervezése, még a gazdag tapasztalatokkal rendelkező mezőgazdasági osztályok segítségével sem volt könnyű fela­dat. A gabona számos veszélynek van kitéve, amíg a mezőről a felvásárlókon keresztül a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat mag­tárába kerül. Ipolyvecén ezért minden eddi­ginél nagyobb gonddal készültek fel a gaz­dagnak ígérkező termés betakarítására, táro­lására. A szövetkezet vezetői bejárták a ha­tárt. Kijelölték, melyik táblán dolgozik az aratógép, s milyen területről vágják kézzel a gabonát. Kijavították a gépeket, s a kézi ka­szásokkal jó előre megállapodtak, mennyiért vágják le egy hold föld termését. „Helyükön vannak” már a cséplőmunkások, fogatosok is. A szövetkezetben kocsiról csépelnek, s egy- egy géphez 6 lófogat hordja a kévéket. A ta­valyi. meg a korábbi évek tapasztalata is az, ennyi fogattal győzik a munkát. Az aratás idejére elkészül a 32 vagonos magtár is. s az új gabonát már oda hordják, ott tárolják a szövetkezetiek. Nem mindenütt, készülnek azonban ilyen körültekintéssel, ilyen felelősséggel az aratás­ra. Korábban is akadtak szövetkezetek, ame­lyek csak a járás, a megye unszolására láttak munkához S ha a késedelem, a készületlen- seg bajt okozott, a gabonából tekintélyes gok, amellett, hogy megállapították, a gazda­ságok többségében gondos munkát végeztek a szerelők, szóvá tették a visszásságokat is. Történetesen azt, hogy egynémely szövetke­zetben bizony felületesen javították ki, készí­tették elő a nagy munkára az aratógépeket, mert javítás közben nem érezték maguk mö­gött a mezőgazdasági osztályokat, akik ko­rábban helyrehozták a hibát. A vizsgálódás­nál aztán az is kiderült, nincs mindenütt ele­gendő üzemanyag, alkatrész, kötözőzsineg, meg egyéb eszköz, anyag, amelyek a zavarta­lan munkához feltétlenül szükségesek. Július­ban a nagy munka közepette, amikor meg­történik a baj, már hiába szaladgál az elnök, a főasronómus. a gépcsoport-vezető. Addig­ra az amúgy sem bőséges alkatrész és üzem­anyagkészletek kimerülnek. Sokszor na nők. hetek telnek el. míg végre megindulhat a felelőtlenség, hanyagság miatt tétlenségre kárhoztatott gép. Az idén már úgy alakul a helyzet, hogy egy sereg termelőszövetkezet függetleníti ma­gát a gépállomástól. Saját aratógépeivel, kombájnjával takarítja be a gabonát a pa­taki. az érsekvadkerti és a szecsenyi terme­lőszövetkezet is. Az önálló munka rendkívül nagy előnyt jelent, ha gondos készülődés, szervezettség előzi meg. igen óm. de Pata­kon. Szécsénvben is elmaradtak az előkészü­letekkel. Későn láttak a kombájnok javításá­hoz, érthető ha a munkát még mindig nem fejezték be. Ilven körülmények között nyíl­ván az a legfontosabb, hogy kettőzött figye­lemmel. gondossággal dolgozzanak a szerelők, ügyeljenek arra. hogy a gyorsított ütem n» menjen a munka minőségének rovására. A szövetkezetek többségében lelkiismerete­sen. gondosan készülnek az aratásra. A ló­nak ígérkező termést azonban ott is időben, szemveszteség nélkül kell betakarítani, ahol az előkészületek során gondok adódnak, az ilyen szövetkezeteknek a megyei, a járási Megtartotta ülését a ba­lassagyarmati járási tanács. Az ülésen megjelent Andó Gyula, a járási pártbizottság első titkára, Gajdos János és Schuchmann Zoltán ország­gyűlési képviselő. Hoffer Ist­ván vb elnök nyitotta meg a tanácskozást. Elsőnek a föld­mű vessző v'etkezeteknek a la­kosság áruellátása érdekében végzett tevékenységéről és a harmadik ötéves terv háló­zatfejlesztéséről tárgyaltak. A tanácsülés megállapítot­ta, hogy az fmsrz-ek jelentő­sen hozzájárultak a falu éa a váróé közötti kétoldalú áru- kapcsolat megteremtéséhez. Miután kialakultak a kör­zeti hálózat! központok, ja­vult az ellátás. A járásban az elmúlt években hét egy­séget újjáépítettek és 18-at felújítottak. Mindezek mel­lett azonban a kereskedelmi ellátottság nem megfelelő. A kiskereskedelmi boltokban az ezer lakosra jutó alapterület 1-30, a vendéglátásban pedig 100 négyzetméter. Ez jóval alatta van az országos átlag­nak. A tanácsülés megállapította, hogy az ímsz-eknek javíta­ni kell a járás kereskedelmi ellátását, A községek fejlő­désével megfelelő arányban kell fejleszteni a bolthálóza­tot. Az ipari és kereskedelmi ál­landó bizottság és a népi el­lenőrzés kiegészítő jelentést terjesztett a tanácsülés elé. Vizsgálatot folytattak a já­rásban és megállapították: a boltegységek többsége kicsi, korszerűtlen, nem felel meg a követelményeknek. Kiemel­ték Szügyöt és Nógrádmar- calt. ahol elhalasztották a hálózatfejlesztést. Megállapí­tották, hogy az fmsz a kisebb községekben nem szorgalmaz­za a boltegységek átalakítá­sát. Példának állították a berceli italboltot, amely tel­jesen elavult, a nógrádkövcs- di vegyesboltot, ahol a rak­tározási egészségügyi előírá­sok nem biztosítottak. A dré- gelypalánki állapotokat is is­mertették, ahol az italbolt alapterülete mindössze 56 négyzetméter. A beszámolót vita követte. Vertier József tanácstag Bér­céi kereskedelmének ellátá­sáról szólt, s kérte a mielőb­bi intézkedést. Készt vett a vitában Balga Sándor. Sinkó János, Bartos Pál, Gressina Jánosné, Gajdos János, Seres Kálmán, Felszólalt Somoskői Imre, a MÉSZÖV képviselő­je, aki ismertette azokat a körülményeket, amelyek gá­tolják a hálózat fejlesztését. Elsősorban az anyaghiányra hivatkozott. Elmondotta, hogy a MÉSZÖV a járás boltháló­zatának fejlesztését 4 millió forinttal segítette. De nem kaptak kivitelezőket, és ebben a tanácsoknak kellene segí­teni. Felhívta a tanácstagok figyelmét, a tanácsok és töldművesszö vetkezetek mun­kájának jobb összehangolá­sára. A tanácsülés a járás kereskedelmi ellátottságának megjavítására több fontos határozatot hozott. Ezután a közegészségügyi és járvány­ügyi helyzetiül tárgyaltak. A műsoros előadások engedélyezése Az utóbbi időben módosítot­ták a műsorengedélyekre vo­natkozó rendelkezéseket. Esze­rint az engedélyezés jogköre a Hivatásos előadóművészek köz­reműködésével tartott műso­ros előadások esetében a járá­si, járási jogú városi, megyei jogú városi tanácsok művelő­désügyi osztályainak, míg a kizárólag kultúrcsoport közre­működésével rendezett műso­ros előadások, valamint a táncmulatságok esetében a községi tanács illetékeseinek hatáskörébe került. A müsorengedélyezési ha­táskör módosítása szükségessé teszi, hogy a jogkör eredmé­nyes és a jogszabályoknak megfelelő gyakorlására a járá- ni. városi és községi tanácsok művelődésügyi szerveit a me­gyei tanács művelődésügyi osztálya megfelelően felké­szítse. A Nógrád megyei Ta­nács VB Művelődésügyi Osz­tálya a napokban körlevél formájában nyújt tájékoztatót. A műsoros előadásokkal kap­csolatban felmerülő egyéb — például művészeti, díjazási, stb. — kérdésekre a rendezési engedélyezési jogkört gyakor­ló Országos Filharmónia és az Országos Rendező Iroda ad esetenként felvilágosítást. A rendelkezések módosított for­mái a járási és községi taná­csok illetékeseinek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a közön­ség számára valóban csak a korszerű tartalmakat és for­mát hordozó művészi értékű produkciók kerüljenek. művésztelep ez év nyarán is több Nógrád megyében élő és alkotó képzőművészt fogad jú­lius 1-től 18-ig. Kristóf Cecí­lián, Pataki Józsefen, Iványi Ödönön kívül, még néhány fiatal képzőművészünk tölti a tokaji telepen a nyár egy ré­szét. A művészek az alkotó munkán kívül művészeteszté­tikai előadásokat hallgatnak, elméleti továbbképzésen vesz­nek részt A nyár végén a te­lepen készült munkáikból évenként rangos kiállításokat mutatnak be. Ezévben tárlatu­kat Budapestre is szeretnék elvinni. mennyiség elpergett, volt, kire hárítani a felelősséget A felelősségnek egynéhány szö­vetkezetben most is híjján vannak. Az ön­állóságot valahogy úgy értelmezik: minden be­avatkozás nélküL önállóan is mennek a dol­gok a maguk útján. Magyarán: nem készül­tek fél az aratásra, a gabona betakarítására. Nincs munkaerőterv, hiányzik a gépek me­netirányterve. még azt sem döntötték el. me­lyik táblán dolgozik majd aratógép. kom­bájn, s melyiken a kézi kaszások. Vannak aztán olyan gazdaságok, ahol nem tisztázták azt sem, mennyi gabonát adnak közvetlenül a kombájntól a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak, elvetve ezzel a tárolással járó kockázatot. Most fejezték be a szövetkezeitekben a nyá­ri gépszemléket. A megyei és járási bizottsá­szervek segítenek, hogy az indulásig elhárul­jon minden lényeges akadály. A hátralevő egy-két hetet a szövetkezeti vezetők fokozott munkával töltsék. Vizsgálják át a kalászosok területét, határozzák meg a gépek helyét, s azt, milyen kézi erőre van szükség, dolgozzák ki sürgősen az anyagi ösztönzőket. Pótolják, amit korábban elmulasztottak, segítsenek, előzzék meg a bajt, ahol lehet. Szükség van ezekre az intézkedésekre, hogy valamennyi szövetkezetben nyugodtan, kapkodás, zavar nélkül dolgozzanak pz aratógép-kezelők, kom­bájnvezetők, a szövetkezeti tagok. Ha meg­nyugtatóan indul valamennyi szövetkezetben az aratás, akkor a remény is nagyobb arra, hogy időben végeznek, szemveszteség nélkül kerül magtárba a termés. Vincze Istvánné cA ükéi kiztő útikai Rátkai Ottó, a patvarci községi tanács titkára nyu­godt, megfontolt, körültekin­tő ember, olykor túl kemény­nek tartják. Rendszeretete meglátszik a környezetén is. A tanácsházán, a község éle­téről szóló tabló dísziti a fa­lat. Térképek, amelyek a ha­tár megoszlását mutatják. Ott díszlenek a tanácstagok fény­képei is. Valamennyi céltu­datosan, tájékoztató szándék­kal. A község széles utcája is tiszta, a házak takarosak. Azt mondja, hogy az élet kényszerítette a megfontolt­ságra, a pontosságra. Néhány évvel ezelőtt a felsőbb szer­vek úgy határoztak, hogy a kisebb községekben csak a titkárt függetlenítik, az elnök társadalmi megbízatásként végezze a munkát. Patvarcot is kijelölték a kísérletre. Nem nagy község, mindössze 680 lelket számlál. Ettől eltekint­ve bőven van tennivaló. — Kezdetben nyugtalan­kodtam, lesz-e erőm megbir­kózni a feladatokkal? Rájöt­tem, az emberek segítségével minden akadályt leküzdhe- tünk — mondja a titkár. Módszereik egyszerűek. Tá­jékoztatják az embereket a tennivalókról, öt hónap le­forgása alatt 48 előadást tar­tottak. amelyeket filmvetíté­sekkel tettek szemléltetővé. Beszéltek a községi gondok­ról. A költségvetésük mind­össze 180 ezer forint. A köz- ségfeilesztési fedezetük Dedic csak 30—40 ezer forint. A ke­vés pénzből jó beosztással megépítették az új villanyhá­lózatot, nemrégen egy beton- hidat, most az iskola környé­két csinosítják, új kerítést építenek körülötte, rendbetet- ték az állami házakat. — Ha az emberek tudják, mit miért csinálunk, segítsé­gei adnak a munkához és ez biztosítéka a sikernek. Én na­gyon fontosnak tartom, ha már egyszer megegyeztünk, a tanács határozatát, intézkedé­seit tartsa mindenki tiszte­letben — mondja a titkár. Nem is volt eddig semmi baj. A múltkoriban történt egv dolog, ami megbolygatta a falu békéjét és Rátkai Ot­tót is kizökkentette nyugal­mából. Azzal kezdődött, hogy Ko- vácsik Pál lecsípett szomszéd­ja, Rózumberg Mihály kert­jéből egy méter 20 centi szé­les sávot és úgy építette meg a kerítést. Először csak vitat­koztak, később veszekedtek. Rátkai Ottó tudomást szerzett a dologról, de várt. hátha megegyeznek. Csupán Gaj­dos János tanácstagot értesí­tette. kísérje figyelemmel, ne csorbuljon meg az igazság A felek nem tudtak megegyezni Rózumberg sérelmesnek tar­totta, hogy szomszédja megint becsapja. — Nagyon régi vita volt ez, már a bíróság is foglal­kozott vele és Rózumberg- nek adtak igazat. Bosszan­tott. hogy Kovácsik megint kezdi. Tudtam, hogy a falu figyelemmel kíséri az igaz­ságtételt és az intézkedésen a tanács tekintélye múlik — magyarázza Rátkai. Kovácsik jogtalan eljárá­sát nem akarta elismerni. Már a tanácsháza lett a ve­szekedés központja. Rátkai tudta, úgy kell döntenie, hogy Kovácsik ne azt érezze, le­győzték. hanem megggvőződ- jön az igazságról, mert ellen­kező esetben ismét kiélezi a helyzetet. A titkár ezért min­dent elölről kezdett. Felku­tatta a régi bírósági döntést. — A békétlenkedőt meg­döbbentette, hogy ilyen nagy figyelmet fordítunk az ügy­re. Hangoztatta vélt igazsá­gát, de amikor eléje raktuk a térképet, a bírósági határo­zatot és megadtuk a lehetősé­get, hogy ha igazságtalannak tartja a döntésünk, forduljon ismét bírósághoz, elcsendese­dett — emlékezik a titkár. Kovácsik belenyugodott a döntésbe. — Most a házhelyek elosz­tása okoz gondot. Megvon­juk azoktól, akiknek nincs szándékuk építeni, és azok­nak adjuk akik építkezni akarnak — mondja a titkár. Legutóbb DibrovszklnétóJ vették el és adták Uram Púi­nak, aki már hozzá is látott új lakóépületének építéséhez. Ebből Is kerekedett kisebb vi­ta. de a falu helyeselte az in­tézkedést. Ez megerősítette a titkárt, hogy jó volt az Intéz­kedése. Kis község Patvarc. de a gondolt nagyok. A faluról, az emberek sorsáról kell dönte­ni. Ezekben a döntésekben a titkár határozott. Ahogy mondja, a tanács tekintélyét őrzi meg a határozottsággal. Vannak akiknek ez nem tet­szik, de a többség egyetértés­sel fogadja. A körültekintést, a határozottságot szeretik az emberek. B. Gy. Keresik a megoldást Május 23-i lapszámunkban „Tékozlás takarékosságból” címmel a rétsági járás vonat­kozásában a tejfelvásárlás és értékesítés problémájával fog­lalkoztunk. Cikkünkre részle­tesen válaszolt a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat. — hangsúlyozva, hogy időszerű gondot tűztünk tollvégre. A vállalat főmérnökének és fel- vásárlási osztálya vezetőjének leveléből kitűnik, hogy a néni ellenőrzéshez, a tanácsi keres­kedelmi szervekhez hasonlóan a tejipar is keresi a termelők, a fogyasztók és az ipar szá­mára is kielégítő megoldást. Erre mutat, hogy a vállalat képviselői több községben — így például Tereskén és Ber­kenyén — megyei, járási, köz­ségi és termelőszövetkezeti ve­zetőkkel beszélgettek a gon­dokról. A tanácskozás ered­ményeként Tereskén lehetővé vált, hogy a gazdák a háztáji­ból származó tejet a tsz tei- házában, de a szövetkezet tbe- negatív állományától fejt tej­től elkülönítve adják át. A termelőszövetkezet naponta át­lag fél hektoliter tejet juttat — a vásárlók teljes megelége­désére — a földművesszövet­kezeti boltba. A jószándék jelei megmu­tatkoznak Berkenyén is. A tsz e hó végéig vállalja a háztá­jiból származó tej átvételét; július elsejétől azonban mar nem. Állásfoglalása jogos: na­pi tíz—tizenhét liter tej keze­lésével függetlenített dolgozót megbízni nem kifizető. Ezt a csekély mennyiséget nem ne­héz a termelőknek közvetle­nül a fogyasztókhoz eljuttat- niok.

Next

/
Thumbnails
Contents