Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-24 / 147. szám
4 N66BÄD 1967. június 24. szombat rádió és a televízió Aktuális beszélgetés nyári gyermek- és ifjúsági műsora é A levéltárról A személynevek toldalékolása Szavainkhoz különböző tol- dalékok (végződések) járulnak. Ezek a toldalékok a következők: ragok — Aranyhoz, Petőfi-reí, Jókai-na/c; jelek — Vörösmarty-é, Hunyadi-alc; képzők: petőü-es, lenini. A ragok mondatokká fűzik össze a szavakat, azaz kifejezik az egyes szók mondatbeli szerepét. (Bem, nagy, szeret, Petőfi—Bem nagyon szereti Petőfit.) A jel módosítja a szó jelentését. Széchenyi nagy ember. — A Széchenyiek — Ferenc, István — történelmünk nagyjai közé tartoznak.) A képző pedig megváltoztatja a szó jelentését. (Lenintől származnak a lenini eszmék). Mai cikkünkben vizsgáljuk meg a személynevekhez vagy személynévként használt más fogalmakhoz kapcsolódó ragok és jelek helyesírásának problémáit. A személynevekkel általában egybeírjuk a ragokat: Eötvösnek, Berzsenyivel, Pannonius- hoz; Hadúrral. Jupiter ért, Zeuszig. A többtagú nevek írásában az utótaghoz kapcsolódik a rag: Hunyadi Jánossal, V. Lászlónak, Ányos Pálban, Fa- ludi Ferencért, A legtöbb helyesírási nehézség a családnevek -val. -vei rágós alakjainak leírásából adódik. Mindnyájan tudjuk, hogy a -val, -vei határozórag v-je hasonul, ha előtte másfajta mássalhangzó van. (Lábbal, lánccal, náddal, rálfal stb). Ez történik a nevek esetéljen is. Lássuk az előfordulható eseteket: [ Ha a név rövid egyJ * jegyű mássalhangzóval végződik, akkor a teljes hasonulásból keletkező hosszú mássalhangzót kettőzéssel jelöljük: Kis -(- vei — Kissel; Sólyommal, Simonnal, Vitézzel. 9 Ha a név végén rö*■** vid mássalhangzót jelölő kétjegyű betű van, csak az első jegyét kettőzzük: Nagy 4- val = Naggyal; Martinoviccsal, Királlyal Darázzsal, ’ * Neveink végén hosz- szú (kettőzött) mássalhangzók is előfordulhatnák. Ilyen esetben — a teljes hasonulás miatt — három egyforma mássalhangzó kerülne írásban egymás mellé. Ez pedig látványnak is csúnya. (Pl.: Papppal). Ilyenkor a hasonult ragot kötőjellel kapcsoljuk a teljes névhez: Papp + val — Papppal; Kiss-sel, Széll-lel, Vass- sal. Idegen írásmód szerint írt személynév esetén is hasonlóan járunk el: Grimm-mel, Hermann-nál, Scott-tal. Ha a név régies be* tűvel végződik, a régies betűt változatlanul hagyjuk, a ragot pedig hasonult formájában kapcsoljuk hozzá: Madách + val = Madáchcsal; Kossuthtal, Takátscsal, Végh- gel. A mássalhangzóra vég* ződő keresztnevek -val, -vél határozóragos alakjainak helyesírása mindenben megegyezik a -val. -vei rágós családnevek írásával: (Gézával), Elemérrel, Zoltánnal, György- gyei, Károllyal, Mihállyal. (Az elválasztások esetén azonban természetesen kiírjuk a hasonulásból keletkező hosz- szú kétjegyű mássalhangzók minden betűjét: Kodállyal — Kodály-lyal, Hajnoviccsal — Hajnovics-csal; György-gyel, Milialy-lyal) A -k többesjelt általában közvetlenül kapcsoljuk a személynevek változatlan nagy kezdőbetűs formájához. Például: — Az Árpádok hazát szerezve megteremtették és megszilárdították a magyar feudális államot. — A Hunyadiak egész Európát is védve feltartóztatták a törököket. — A Kossuthok, Petőfik és Táncsicsok kora mindig lelkesítette a magyar ifjúságot. Fenti példáink mindegyikében az amúgy is sokat jelentő nagy nevek még gazdagabbá, még ragyogóbbá lettek a többesjellel kifejezett jelentés- módosulással. De megtaláljuk ennék ellenpárját is nyelvünkben. Kis kezdőbetűvel írjuk az olyan tobbesjellel ellátott tulajdonneveket, amelyeknek rosszalló, lekicsinylő értelmük van: hitierek, pecsovicsok, guislingek; Háryjánosok, pató- pálok. — A hitlerek felgyújtanák a világot, hogy végülis önnönmagukat is fel gyú itassák. Tóth Imre A Magyar Rádió és Televízió ifjúsági és gyermekosztálya a nyári vakáció idejére sűrített programot állított össze. Naponta változatosan segíti a vakációzó diákok szórakozását, hasznos időtöltését. Az ifjú hallgatók a nyári hónapokban is mesejátékok, rádiójátékok, összetett szórakoztató műsorok, filmek, sportesemények között válogathatnak. A mesejátékok sorában kerek tucatnyi érdekes történettel ismerkedhetnek meg a kicsinyek, de bőséges szórakozási lehetőség kínálkozik rádiójátékok, folytatásos műsorok. zenés összeállítások formájában a nagyobbaknak is. A televízió programja két alkalommal is színes összeállítást ad az Aranyérmes úttörők műsorából, ifjú világjárók beszámolnak útiélményeikről, Művészinasok a Du- na-kanyarban címmel helyszíni adásra kerül sor Szentendréről és Zebegényből, ugyancsak helyszíni közvetítés mutatja be a gödöllői állatidomító telep munkáját. A televízió több alkalommal Csak gyerekeknek címmel színes nemzetközi filmműsort sugároz, és külön figyelmet érdemlő a Francis a nagyvadak országában című francia filmsorozat, mely 52 részből áll, s amelynek néhány darabja már a nyáron adásra kerül. Napközit kap Ságiijfalu Sag újfalun mintegy hetven gyermeket szeretnének szüleik napközi otthonba járatni. Az otthon megteremtéséhez a legfontosabb feltétel — a helyiség — adott. A helyi tanács a községfejlesztési alapból és állami támogatásból tavaly majdnem negyedmillió forintért vásárolt pedagóguslakást; így a szükséglakásként használt terem a kisdiákok rendelkezésére. A községi tanács szívesen megépíti — a KÖJÁL kívánságának megfelelően — a konyha mellé a mosogató helyiséget. Az üzemeltetéshez szükséges költségfedezet biztosításától nem zárkózik el a szécsényi járási tanács. Ennek érdekében hitelátcsoportosításra kér engedélyt a megyei tanács végrehajtó bizottságától. Bizonyosra vehető, hogy ősszel egy csoporttal megkezdi működését a ságújfalui napközi. Újra lehet kezdeni Doboay Imre regénye [17.| — Ezúttal mégsem erről van szó — mondja Deső. — Erről is. Ne legyen naiv, főhadnagy úr. A disznó- ságok megítélése attól függ, melyik oldalon követték el őket. — Ne haragudjon, de ez cinizmus. — Rendben van. Halljuk az ön elméletét. Gallai gyulladt szemmel bámul maga elé, azt hiszem, az egészből egy szót sem hall. Szüntelenül iszik, a szesz gőze végképp kilendítette abból az állapotból, amelyben még érdeklődni tudott a dolgok iránt. A főjegyző furcsán megnyugodott, a levegőben lógó veszedelem fantomja néki egyszeriben realitássá lett. Az esperes elővette brevirá- riumát, de becsukva nyugtatja a térdén, fáradtan bámul a semmibe. — Nincs elméletem — mondja Deső. — Csak szégyenem. — önnek? Azt hiszem. mindent megtett. Ritkán látni ilyen szépen dekorált tisztet. — Mindnyájan szégyelljük magunkat, akik gondolkodunk. Az első ütközet után azt mondtam magamban, nem. Később is mindig mondtam, és mindig magamban. Ha felfűzném ezeket a néma nemeket, ijesztő rózsafüzér lenne belőlük... Bereg- ben elvitték a szállásadómat, egy kacskakezű, girhes falusi szabót. Szidta a németeket, a háborút, minek kell kihajtani a magyar fiúkat, idegen földet trágyázni a testükkel, emberi mivoltából minek kell kivetkeztetni mindenkit. Hangosan. Érti? Ez a nyomorult kimerte mondani. Hát mit ér a belső tiltakozás? Semmit. Rohadt alku. Kiabálni kellett volna... Akarni valami mást, és amellett kitartani. De nem tudtunk választani. Nem mertünk dönteni. A gyáva folytatással csak növeltük a felismert bűnt. És nem is az, amit elkövettünk, nem az a nagyobb, hanem amit elmulasztottunk. Amit nem tettünk meg, pedig kellett volna. — Érdekes. Nincs tovább? —Ne legyen fölényes. Én nem értek a politikához, ön ebben bizonyára professzor hozzám képest. De bukott professzor, ezt kár is tagadni. — Igaz. Most legalább úgy látszik. Sajnos, ön azt hiszi, hogy ez az egész... magyar ügy. Verje ki a fejéből. — Azzá lehetett volna. Igen! Német tisztektől tudom, a szomszéd országokban milyen erős a nemzeti felkelés. — És milyen áron? — így is pusztulunk. De értelmetlenül. És hiába beszél nekem, szerb ügy lehet? Román, csehszlovák, lengyel, mindenféle, csak magyar ügy nem lehet? De miért nem? Kérem, én történelemtanár vagyok: mindabból, amit itt ezer éven át végigcsináltuk, mivel cáfolja meg, hogy a magunk zászlója alá is oda tudunk állni? Épp, amíg magunkért verekedtünk, akkor volt becsületünk mások előtt Is. Egyik felettesem azt mondta. szegény jó főméltóságű urunk belehülyült a háborúba. De nem akadt más? Se mellette, se ellene? Engem Minden megyének van levéltára. Csőn grad bari például négy. Nógrádban egy sincs. 1950-ig Balassagyarmaton, a volt vármegyeházában kapott helyet, miután az szociális otthon lett — Budapestre került a levéltári anyag. Közben sok pótolhatatlan irat — főlevéltárosok hiányában — elkallódott. Tolnából szalonnacsomagolásra használt Madách levél került elő — véletlenül. Közben pezsgő honismereti mozgalom bontakozott ki Nógrádban is. A múlt írásos emlékeinek távolléte miatt a kutató munka megrekedt. Ezért volt a jövő szempontjából nagyjelentőségű a megyei tanács végrehajtó bizottságának tavalyi határozata: a Nógrád megyei levéltár teljes anyagát vissza kell telepítem! A hatmillió forintból Salgótarjánban 1970-re megépülő négyszintes levéltár-múzeum- kiállítási csarnok 2250 négyzetméter alapterületű lesz: az ország legmodernebb ilyen rendeltetésű létesítménye. Amíg elkészül, ideiglenes helyre — a volt megyei kórház egyik épületébe — költöztetik az anyagot. A Pest—Nógrád megyei Levéltári Központ igazgatójával a meglevő — nógrádiak előtt alis ismert — írásos emlékekről beszélgettünk. — A két megyéből összesen 11 ezer iratíolyómótemyi anyagot őrzünk. Egy iraitfo- lyómóterre 3000 lapot számolunk. Az egészből 1150 folyó- móternyi anyag nógrádi vonatkozású. Ez hozzávetőleg hárommillió közhivatali eredetű és személyi irathagyatékot jelent. — Milyen az eredetmegoszlás? — Kilencven százaléka hivatali anyag: községi, vármegyei ügyiratok. A többi magán, családi vonatkozású. — Tárolási viszonyok? — Rosszak. Rohamosan szaporodik az anyag, a terület viszont nem növekszik. Az iratok fele pincében., rossz körülmények között porosodik. Minél előbb kezdődik a költözés, annál jobb. Nekünk is, meg a nógrádiaknak is. — Érdekesebb írásos emlékek? — A vármegyei közgyűlések anyaga 1597-től meg van. Pest és Szabolcs-Szatmár kivételével országosan ez a legrégebbi időktől megőrzött ilyen jellegű megyei emlék. A törvényszéki periratok 1872-től 1944-ig nincsenek meg. A többi igen. A magán irathagyatékokból jelentősebb a Gréczi családé (1716-tól 1882-ig), A Bory— Madách anyag (1608-tól 1864-ig), dr. Koltái Ernő és dr. Kirsner János ügyvedek írásos emlékei. — Hogyan kívánják a költözést lebonyolítani? — A nógrádi anyag becsomagolva, útra készen áll. Most a kutatók számára is hozzáférhetetlen. Ügy gondolom, legkésőbb az év végéig Salgótarjánba tudjuk a felbecsülhetetlen értékű iratokat szállítani. Húsz bútor- szállító gépkocsi egy hónap alatt elvégezheti a nagy munkáit. Ehhez lenne szükségünk a nógrádi honismereti szakkörök tagjainak aktív közreműködésére. Bizonyos, hogy a társadalom emlékezetéül szolgáló levéltár leköltöztetese újabb lendületet ad a megye múltja iránt érdeklődők kutató munkájához. (rozeonyi) Hossássólá* „A felnőtteké a felelősség" című cikkhez Sok szemrehányás illeti a vendéglátóipari dolgozókat, mert ittas egyéneket szolgálnak ki, és az alkoholizmus elleni harcból nem veszik ki kellőképpen részüket. Tagadhatatlan, vannak ilyenek is, de ezeket maguk a vendéglátóipari dolgozók ítélik el elsősorban. Kétségtelen, hogy kellő megértés, tapintat és rutin sokat segíthet az ittas egyének magatartásával létrejött incidensek helyes levezetésénél. Nem szükséges a szakmához érteni annak belátásához, hogy egy-két ittas egyén egy forgalmas üzletben sokkal többet árt az üzletnek, és ezen keresztül az ott dolgozóknak is, mint az az összeg, amit ott elköltenek. A részegek eltávolítása nem kellemes feladat. Ha nem akarják őket itallal kiszolgálmár a Tiszántúlon megkörnyékeztek néhányszor, adjak nyolc—tíz fegyvert, vagy húszat, valamicske töltényt is hozzá... hát ne verjem falba a fejem, nemzeti megmozdulás helyett csak siralmas pótlékra, erőtlen kalandokra telik tőlünk? Én egy egész századdal. .. mit is kezdhettem volna... De önök közt, báró úr, még ilyen se akadt, aki legalább a maga egyszál bőrét vásárra vitte volna, ha semmi másért, úgyis elvisz az ördög, hát a virtusért. Igen, én is tudom, zászló kell, és vezér, aki felemeli... De az ön egész tudománya nem több Juvenalis egyetlen mondatánál: ille crucem sceleris praetium túlit, hic diadamc. Csakhogy ez nem mentség. Hiszen akkor teljesen mindegy, magyaroknak hívjuk-e magunkat, vagy zuluknak... mi a tartalma az egésznek? Múlt héten a Hungáriában együtt vacsoráztam egy frontismerősömmel. Groedke századossal. Ti, magyarok, mondta nekem, érthetően pesszimistábbak vagytok mint mi, németek: együtt változtok mindenféle változással, és ez nem ád valami nagy biztonságérzetet. Dehát volt idő, báró úr, ezt önnek jobban kell tudnia mint nekem, hogy változtatni is tudtunk, nemcsak (Folytatjuk) ni, vagy eltanácsolják az üzletből, gyakran botrányt rendeznek, sőt nem riadnak visz- sza a tettlegességtől sem. Sok példa van erre. Azonban sokszor a gyakorlott vendéglátóipari dolgozó sem ismeri fel azonnal, hogy a vendég ittas, vagy kiszolgálása még megengedhető. Rendelet tiltja az ittas egyének és fiatalkorúak szeszesitallal való kiszolgálását. De mennyivel hatásosabb volna, ha a rendelet aként módosulna : ittas egyén vendéglátóipari helyiségbe nem léphet be, ott nem tartózkodhat! A demokratikus országokban sok helyen az üzletvezetők hatósági személynek számítanak munkahelyükön, szolgálati idejük alatt úgynevezett rendőrjoggal rendelkeznek. Ennek alapján joguk van az ittas, botrányt okozó vendégeket azonnali távozásra felszólítani. Ha nem tesznek eleget, úgy — az üzletvezető jelentése alapján — büntetés vár rájuk. Ha az autóbusz- és villamoskalauz 6zámára ez a jog biztosított, akkor miért ne lehetne ugyanezt megadni a rájuk bízott vagyon védelme és a vendégek zavartalan szórakozása érdekében a vendéglátóipari üzletvezetőknek is? Az alkoholizmus nem elszigetelt jelenség, nem is hazai, vagy európai, hanem világ- probléma. Teljes társadalmi összefogásra, nevelésre és propagandára, de nem utolsósorban jó szénsavas és gyümölcs italokra, azok gyártására és forgalomba hozatalára van szükség ahhoz, hogy ebből a harcból eredményesen vehesse ki részét a vendéglátás is. Szükségessé válna, hogy illetékes helyről figyelmeztessék a notórius részegeket. Intézkedésnek kellene születnie, hogy azok, akik részegen, ismételten botrányt okoznak, meghatározott ideig ne látogathassanak vendéglátóipari helyiségeket. Az sem ártana, ha a javíthatatlan, visszaeső botrányokozókat a sajtó is pellengérre állítaná. K, B. Salgótarján Szorgos napok Varsányban Sok munkával telnek a nyári napok a varsányi termelőszövetkezetben. Amint azt az elnökhelyettes mondotta, a megnövekedett terület — három község határában gazdálkodnak — megnövelte a szövetkezeti tagok munkáját, a szövetkezeti vezetők gondját. Érthető ez, hiszen a mezőgazdasági termelést, az eredményeket jelző számok, lényegesen nagyobbak, mint a korábbi években. Csak kukoricával háromszázötven holdat vetettek be az idén. Száz holdon vegyszerrel irtják a gyomot, de a 250 hold növényápolása a szövetkezeti asszonyokra várt, s azok nem késlekedtek a munkával. A kukorica kapálásával már végeztek a közös gazdaságban. Jelentős területen termelnek az idén cukorrépát is. Az időjárás jó, a terméskilátások kedvezőek. Az előzetes becslések szerint mintegy 280—300 mázsa répát várnak holdanként. A jó eredmény titka abban rejlik, hogy a gazdaságban általában időben végzik a soron következő munkálatokat. Nem vártak a talajelőkészítéssel, a vetéssel, s a szövetkezeti asszonyok időben hozzáláttak a növényápoláshoz is. A varsányi termelőszövetkezetet hosszú évek óta úgy tartják számon, mint az egyik legjelentősebb burgonyatermelő gazdaságot Most is, mintegy 230 holdon termelik e rendkívüli fontos növényt. A terület nagy részén, 150 holdon vetőgumótermesztést folytatnak. A növényápolást, már a töltöge- tést. is, elvégezték. Túljutottak két szántóföldi szemlén, és most már a következő munkára, a szártalanításra készülnek. A fáradságos kézi munka helyett, vegyszerrel „tüntetik el” a burgonyanövény szárát, lombozatát.