Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-21 / 144. szám

2 ROöBÄD 1967. június 21. szerda fiz ENSZ-közgyűlés üléséről Londoni és bonni lapok írják (Folytatás az 1. oldalról) nisztertanácsának elnöke adott a szocialista országok kor­mányfői tiszteletére. Kedden a magyar küldöttség részt vett a közgyűlés munkájában. Foek Jenő előreláthatólag csütörtökön mond beszé­det az ülésen. Kedden a közgyűlésen első­nek U Thant szólalt fel, majd Goldberg amerikai delegátus mondott beszédet, Goldberg amerikai küldött beszédében elutasította a Szovjetunió által hétfőn beter­jesztett határozattervezetet, s helyette amerikai tervezetet terjesztett elő. Az amerikai javaslat a Johnson által hétfőn kör­vonalazott öt pont alap­ján akarja „rendezni” a közel-keleti problémákat. Egyetlen szót sem szól az ag­resszió tényéről. az agresszor elítéléséről, és mindenfajta rendezést az Izrael által köve­telt „közvetlen tárgyalások” eredményétől akar függővé tenni. Az öt pont, amelynek elis­merését az amerikai javaslat sürgeti, a következő: A körzet minden népének jo­ga van az önálló életre. Meg kell oldani a menekültek problémáját. Biztosítani kell a „szabad hajózás” jogát. Korlá­tozni kell a Közel-Keleten a fegyverkezési versenyt. Bizto­sítani kell minden ország füg­getlenségét és területi integri­tását Az ötpontos javaslat nem mer nyíltan állást foglal­ni a területhódítások mel­lett. Goldberg az arab államokat igyekezett felelőssé tenni a háború kirobbanásáért, s ta­gadta, hogy az Egyesült Álla­moknak bármi köze lett volna a válság kitöréséhez, az izra­eli célok támogatásához. A Szovjetunió által előterjesztett határozati javaslatról Gold­berg azt mondotta, hogy az helyreállítaná a korábbi, fe­szültséggel teljes helyzetet. A következő felszólaló Atasszl, a Szíriái Arab Köztár­saság elnöke volt. U Thant, a világszervezet főtitkára, aki a napirend előtt szólalt fel, kijelentette: öt és féléves főtitkári műkö­dése alatt első ízben kom­mentál egy, a közgyűlésen el­hangzott felszólalást. Azért kényszerült erre, mert az iz­raeli külügyminiszter nem a valóságnak megfelelően állí­tatta be hétfői beszédében az ENSZ-erők visszavonásáról hozott döntést. U Thant rá­mutatott, korábban Eban el­A Koizi^id'boNzétl visszhangja ismerte a főtitkár lépésének jogosultságát. Köztudomású az a tény is, hogy Izrael nem járult hozzá a békefenntartó erők izraeli területen történő állomásoztatásához. Izrael ezen felül több ízben követett el provokációkat a határ mentén. „Az EAK sohasem járult hozzá szuverenitása megcsorbításához, s ezt az izraeli külügyminiszter úr­nak tudnia kell” — mondotta U Thant, aki közölte, hogy két napon belül részletes jelentést ad ki a csapatok visszavoná­sának körülményeiről. U Thant felszólalásának je­lentőségét még jobban alá­húzza, hogy az amerikai saj­tó egy része koncentrált tá­madást intézett ellene dönté­séért Egy állítólagos meg­állapításra hivatkozva, amely hallgatólagosan jött volna lét­re Hammarskjöld főtitkár és Nasszer elnök között, arról U Thant kijelentette: ilyen megállapodás sohasem léte­zett. (MTI) LONDON (MTI) „Koszigin reményt nyújt a békére’’ — a szovjet kor­mányfő ENSZ-beli beszédét ezzel az első oldalas főcím­mel ismerteti kedden a Guardian. Valamennyi angol lap vezető helyen hatalmas szalag-címek alatt számol be Koszigin beszédéről, amely — mint hangsúlyozzák — megad, ta alaphangját az ENSZ rend­kívüli közgyűlésének. Kieme­lik a lapok, hogy a szovjet kormányfő állásfoglalását a közgyűlés viharos tapssal üd­vözölte. A Guardian ENSZ-tudósí- tója rámutat: Koszigin be­széde két olyan fontos elemet tartalmazott, amely megnyit­ja az utat a tárgyalások előtt, és reményt nyújt a béke ren­dezésére. Ezek: 1. Az izraeli csapatok visszavonása az el­foglalt arab területekről meg­változtathatja a helyzetet az enyhülés irányába, és megte­remtheti a feltételeket a kö­zel-keleti békéhez; 2. A nagy­hatalmaknak közös nyelvet kell találniok a közel-keleti béke érdekeit szolgáló dön­tések meghozatalához. A Times vezércikke kieme­li, Johnson elnök és Koszigin miniszterelnök egyaránt úgy véli, hogy Izraelnek fel kell adnia az elfoglalt területeket, de amíg Koszigin a hódítások feltétel nélküli feladását kö­veteli, addig Johnson ezt ősz- szekapcsolja a rendezés más elemeivel. A Times értelme­zése szerint Koszigin legfon­tosabb mondanivalója az volt, hogy a világbéke osztha­tatlan és a nagyhatalmak köz­ti „közös nyelv” nem vonat­kozhat csupán a Közel-Ke­letre, hanem szükségképpen ezen a nyelven kell tárgyalni a világbékét fenyegető más háborús válság-gócokról is. Koszigin beszéde a nyugat­német sajtóban is vezető he­lyet foglal el. A lapok első oldalon részletesen ismertetik a beszédet. A tudósítások cí­mei teljesen különbözőek. „Súlyos ellentétek Koszigin és Johnson között”, állapítja meg a Frankfurter Runds­chau. „Koszigin az Egyesült Államokat, Izraelt és Bonnt vádolja” — írja a Kölner Stadt-Anzecger. A kommentá­rok általában kiemelik, hogy Koszigin beszéde monda­nivalójában kemény volt, stí­lusában azonban korrekt, szenvedélymenjes, és ugyanez jellemezte Koszigin előadás­módját is. (MTI) Letette az esküt az új egyiptomi kormány Angoleílenes zendülés a dél-arábiai kormánycsapatok egységei között Ülésezik czz SZKP Központi Bizottságának plénuma Moszkvában kedden az alábbi tájékoztató közleményt adták ki: 1967. június 20-án megnyílt az SZKP Központi Bizottsá­gának plénuma. A plénum napirendje a következő: 1. A Szovjetunió politikája Izrael közel-keleti agressziójá­val kapcsolatban. 2. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfordu­lójának tézisei. Az első napirendi ponttal kapcsolatban a plénum meg­hallgatta Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP Központi Bi­zottsága főtitkárának beszámo­lóját ,,A Szovjetunió politikája Izrael közelkeleti agressziójá­val kapcsolatban” címmel. A vitában a következő elv­társak szólaltak fel: Pjotr Se- leszt, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Dinmuhamed Kunajev, a Kazah Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, Viktor G ri­sen, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, Nyikolaj Jegoricsev, az SZKP Moszkvai Városi Bizottságá­nak első titkára, Vlagyimir Holjavjo, a donyeci területen levő makajevkai „Kirov” ko­hászati üzem olvasztóra, Va- szálij Tolsztyikov, az SZKP Leningrádi Területi Bizottsá­gának első titkára, Msztyiszlav Keldis. a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke. A plénum folytatja munká­ját. (MTI) KAIRO (MTI) Az Egyesült Arab Köztár­saság új kormánya a kairói Kubbeh palotában Nasszer el­nök kezébe kedd délelőtt le­tette az esküt, majd nyom­ban megtartotta az első mi­nisztertanácsot. Az új kor­mány összetételét az államfő hétfőn elnöki rendeletben kö­zölte. A kormányfői tisztet — mint ismeretes — maga Nasz- szer elnök tölti be. Az EAK sajtója rámutat: Nasszer elnök azért vette át mind a kormány vezetését, mind az Arab Szocialista Unió főtitkári tisztét, hogy egyesítse az állam- és a népi szervezet minden erejét az egyiptomi forradalom jelenlegi szakaszá­ban. Az EAK új kormánya kedd délelőtt, nyomban az eskü­tétel után megtartotta első ülését Nasszer elnökletével — jelenti a MENA hírügynök­ség. Az ülés után Mohamed Fa- jek tájékoztatásügyi miniszter kijelentette, az új kormány fe­lülvizsgálja az ország katonai, politikai és gazdasági helyze­tét. A Reuter és az UPI jelenté­se szerint Adentől délre az egyik katonai tábor dél-arab egységei között zendülés tört ki. A zendülők szembefordul­tak a brit tisztekkel, mert több magasrangú arab katona­tisztet áthelyeztek. Ütközet Saigon mellett SAIGON (MTI) Hétfőn este gyilkos ütközet dúlt amerikai gyalogság és partizánerők között, Saigontól harminc kilométernyire délre. Az amerikai sorkatonaság a haditengerészet segítségét kér­te. A tengerészgyalogosok partraszáliító hajókon halad­tak végig a Rach Hűi folyón, s beleavatkoztak a küzdelem­be. Amerikai repülőgépek és nehéz fegyverekkel felszerelt- helikopterek is támadták a parti zánállásokat. Az ütközet éjfél tájban ért véget. A partizánok visszavo­nultak a környező dzsunge- lekbe. Az amerikai sorkatona­ság igen érzékeny vesztesége­ket szenvedett. Ezzel egyidőben Észak-Viet- nam fölött fokozódott az ame- rika légitevékenység. Az Aden ben elterjedt hírek szerint a zendülők felgyújtot­ták a barakokat, összetörték a berendezést, és védelmi állást foglaltak el. Az UPI értesülé­se szerint a zendülés akkor tört ki, amikor egy brit jár­őr érkezett a helyszínre, hogy letartóztasson több arab tisz­tet, feltehetően az arab nacio­nalista mozgalomban való részvétel vádjával. A szövetségi kormány a leg­frissebb hírek szerint Nagy- Britanndához fordult segítsé­gért a dél-arábiai kormány­erőkhöz nemrégiben besorako­zott arab nemzetőrség egysé­geinél kitört zendülés elfojtá­sához. Az UPI kedd délutáni gyorshíre már arról számol be, hogy a rendőrség fegyvereket oszt szét a lakosság között, és harcra szólítja fel a brit erők és a dél-arábiai szövetségi kor­mány ellen. Podgornijt Kairóba várják A MENA, közel-keleti hírügynökség bejelentette, hogy Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnöke, az SZKP Politikai Bizottságának tagja szerdán a kora délutáni órákban Kairóba érkezik, hogy fontos tárgyalásokat folytasson Nasszer elnökkel. (MTI) A rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ: 8.22: Bogáncs. — 8.35: A Ma­gyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel. — 8.42: Filmzene. — 9.00: Orvosi tanácsok. — 9.05: Kórusok, hang­szerszólók. — 9.34: Rádió-szabadegyetem. — 10.10: Ci­gánydalok. — 10.28: Schubert: A házi háború. — 11.30: A Szabó család. — 12.15: Tánczenei koktél. — 13.00: A buda- j pesti színházak műsora. — 13.03: Válaszolunk hallgató­inknak. — 13.18: Zenekari muzsika. — 41.10: Nőkről — nőknek. — 14.40: Könnyűzene. — 15.15: Magyar nóták. — 15.42: Orfeusz, aki megbukott Budapesten. — 16.32: Svejk. — 16.57: Hallgatóink figyelmébe. — 17.15: Uj ope­rettlemezeinkből. — 17.26: Hivatása — pedagógus. — 17.40: Hangverseny a stúdióban. — 19.30: Mikisz Theodorakisz görög zeneszerző dalaiból. — 19.58: A XX. század nagy írói. — 20.25: Népdalcsokor. — 20.50: Czine Mihály könyv­szemléje. — 21.05: Lyoni Fesztivál 1967. — Kb. 23.00: Márkus László bemutatja lemezgyűjteményét. — Kb. 23.45*. OperarészJetek. — 0.10: Michel Legrand zenekara játszik. PETŐFI RÁDIÓ: 10.00—12.15: Zenés műsor üdülőknek. 12.15: Kamarazene. — 13.02: Könnyűzenei híradó. — 13.32: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. —• 14.00: Kettőtől — hatig ... — 18,10: A vadorzó. — 18.40: A kulisszák mögött. — 19.00: Wanda Landowska cseni­balózik. — 20.30: Schönberg: Megdicsőült éj — szimf. költemény. — 20.58: Az Ifjúsági Rádiószinpad bemutató­ja. A két koldusdiák. — 21.53: Színes népi muzsika. — 22.37: Operettdallamok. — 22.56: Ugetőversenv-eredmények. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 16.23: Műsorismertetés. — 16.25: III. Nyári Üttörő Olimpia. — 18.00: Hírek. — 18.05: A Magyar Hirdető műsora. — 18.15: A régi magyar mu­zsikáról. — 18.40: Hajóépítők. — 19.00: Hazai tükör. — 19.05: Falusi dolgokról. — 19.30: A KISZ kongresszusa előtt. — 19.50: Esti mese. — 20.00: TV-Híradó. — 20.20; A kulisszák mögött. Türelem az állatokhoz. — 21.20: Peng a gHár ... — 21.55: TV-Híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 16.55: Spartak Praha — Spartak Trnava labdarúgó kupamérkőzés. — 19.00: TV-Híradó. -• 19.20: Kulturális híradó. — 19.30: Stúdió Unó (olasz TV- revüfilm.) — 20.20: Fészek (szovjet TV-film.) — 21.35: Gra­mofon-balett. Újra lehet kezdeni Dobosy Imre regénye 14. — Hová való? — Komárom megyei. Gers- tenfeldernek hívták, jóravaló sváb, ezért káromkodik foly­ton, überelni akar, zaftosabb magyart még nem láttál. Ne­ve, persze, nem illett a tiszti uniformishoz, a hadseregben kérte a névmagyarosítást. Kü­lönben nem baj, ha iszik. Igyon csak, hátha mond va­lami jó vastagot ezeknek a fa­bábuknak, amitől megrándul a képük. — Nem hiszem, hogy a bá­ró. .. — Mindegyik játszik. Igaz, a báró jól. De a többi? Az es­peres. .. hát gondolod, hogy a whiskyn jár az esze? És nézd a főjegyzőt, figyelmeztetni kellene, ne egye meg a zseb­kendőjét, lesz vacsora. Irigylem Desőt. Nagyobb veszedelemben forog mint én, legalább olyan keserves volt neki elválni az anyjától, mint nekem búcsú nélkül Klárá­tól. de most is parancsol ma­gának, az egész társaságban, Gáldyt is beleértve, ő a leg­korrektebb, legelegánsabb je­lenség. — Nyáron nem iszom whis­kyt — közli Gáldy, valahová közénk nézve. — Az angolok nyáron is isszák, jeges vízzel. Én nem. A főjegyző friss zsebken­dőt vesz elő. Egyet már tele­izzadt. — Ősztől tavaszig méltózta- tik, nagyon helyes — mondja az esperes, szóra szánva ma­gát. — Mikor az ember érez­ni kezdi a csontjában, hogy valamilyen idő van, akkor ezek a tömény szeszek na­gyon jók. — Hát még, ha megjön az eső — bosszankodik a főjegy­ző, kellő reverendával, sze­mét a báróra függesztve. — Ilyenkor ősszel, ha rákezdi, se vége. se hossza. Én ugyan a csontomban nem érzem', de a fejemben annál jobban. Egész nap fogatokéit gyötör­nek, igen, a mi falunkban alig van katona, de már min­degyik külön fogattal járna: igen, de ha felárnak az utak, a parasztot bottal sem lehet fuvarba hajtani. — Még aztán — véli Gal- lai, szépen vörösöd ve a ve­gyesen fogyasztott italtól —. ha a fenekébe durrogat a ruszki, az még rosszabb. A paraszt az időnél is érzéke­nyebb a golyóra. Az esperes figyelmeztetőleg köhint. A főjegyző a répa mi­att kezd bánkódni gyorsan, kint van a földeken, nagyon bajos lesz behordani. — Nyáron — folytatja Gál­dy, ahol abbahagyta, mintha megállapodás lenne köztük, hogy épp csak a háborúról nem szabad beszélni — leg­jobb a száraz, könnyű bor. A sör puffaszt. Nem is való ma­gyar embernek. Jellegtelen lötty. A magyar ember a ka­raktert keresi ételben-italban. Deső meglöki a könyökö­met, figyeljek. Gallai nagyon jól érzi magát, derűsen és megiiletődötten jártatja sze­met a finom eieganciájú, szép szalonban. Annyi olcsó csil- logású, mindig vasárnaplas, úriszobás-szalonos polgárla­kás után, melyekbe az Ittho­ni visszavonulás során bekvár- télyozta magát, ez végre va­lami eredeti és igazi. — Tiszteletem, méltóságos uram — mondja egvszercsak. poharát a házigazdára emel­ve. — Engedje meg, hogy jó egészséget, boldogságot kíván­ják. Gáldy iszik egy kortyot. — Őszintén mondom, nem az ital beszél belőlem — foly­tatja a hadnagy, bepárásodó szemmel —, fáj a szívem, ha erre a gyönyörű kastélyra gondolok. Legalább kétszáz éves. — Valamivel több — mond­ja Gáldy, mosoly nélkül. — A közepét, amelyben most va­gyunk, 1440-ben kezdték épí­teni. Gallait nem zökkentette ki a helyreigazítás. — Annál jobban fáj a szi­vem. Mert szarrá lövik ezt a pompás kastélyt, méltósá­gos uram, nagyon rossz helyen áll, az ellenséges ágyuk lő- vonaIában, és a ruszki fene­mód ért az ágyúhoz. Maliki- nóban egy lövéssel széttúrták a tiszti étkezdét, egy másik­kal az ezredparancsnok " úr klozetjét, és sajnos, személye­sen benne ült... Grétha esperes indulatosan rákiált. — Elég! Gallai a száját nyalja, fo­galma sincs róla, miért hur- rogják le. — De mi baj van, esperes úr? — ön kétszeresen is megfe­ledkezik magáról. Ebben a társaságban... hát nem gon­dolja, uram? És mit jelent­sen az, hogy ruszki? — Oroszt jelent, esperes úr. Az a gyanúm, ön is meg fog­ja tanulni. — Mi az, hogy orosz? Ban­da! Istentelen banda! ön itt kedélyeskedik, mintha nem tudná. .. De még nincs vé­ge! Az Ur megpróbált ben­nünket, bizonyára rá is szol­gáltunk: de megálljt fog in­teni, én ebben... igen, uram, én ebben bizonyos vagyok. Tele lett a pohara^ kicsur- rant. Sajnálom az öreg espe­rest, de közben épp az in­gerel ellene, hogy gyámolta­lan, begyulladt troth, az ijed­ség kiabál belőle. Eleget mi- nistráltam neki, ha csak egy gondolattal elkéstem a csen­getéssel úrfelmutatáskor, ki­verte a víz, vékony nyaka rög­tön nedvesen csillogott. Az is­kolában, még akkor plébános volt, pléhlábosnak csúfolták a háta mögött, egyszer meghal­lotta, de ahelyett, hogy felpo­fozott volna bennünket, a tábla elé térdelt,, és imádko­zott a lelkünk üdvéért. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents