Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-18 / 115. szám

2 NÖGRÄD W67. május 18. csütörtök Mit bombáznak az amerikaiak Vietnamban? 'több katona kell a „pacifikálásig programhoz HANOI — SAIGON (MTI) „Mit bombáznak az ame­rikaiak?” címmel a Pravda hanoi tudósítója tollából szerdán újabb megdöbbentő adatok kerültek nyilvános­ságra. A Ha Dongba vezető út mentén, hat—hét kilomé­ternyire Hanoi szívétől, romokban hever az Au- rorea hőpalack és izzo- gyár egyik üzemegysége. Már csak nyomokban lelhető fel a vietnami postatiszti is­kola. Vinhben tégláira hullott szét a pedagógiai intézet, ro­mokban hever a Thanh Hoa-i iskola és Hong Hai templo­ma — jelenti Hanoiból a Pravda tudósítója. Saigonból érkezett AFP-je- lentése szerint kedden az amerikai repülőgépek immár a negyedik egymást követő nap támadták a fegyvermen­tes övezettől néhány kilomé­ternyire fekvő területsávot Dong Hói közelében. B—52- es stratégiai bombázók Dél- Vietnam északi őserdői fö­lött jártak bevetéseken. Az amerikai légierő és haditengerészet gépei ezen a napon a kedvezőt­len időjárás miatt nem tudtak eljutni Hanoi és Haiphong fölé. A légierő F—4-es típusú Phantom gépeinek azt az uta­sítást adták, hogy szünet nél­kül támadják a fegyvermen­tes övezet környéki amerikai állásokat fenyegető aknavető­ütegeket. A szerdára virradó éjjel azonban a Da Nang-í légitámaszpont közelében egy dél-vietnami állásra ismét 140 mm-es kaliberű rakéták és aknák záporoztak. Négy rakétalövedék hullott egy Quang Nan tartomány szék­helyén, Hói An-ban felállított dél-vietnami parancsnokságra. Három katona meghalt, tíz megsebesült. Lewis Walt tábornok, a Dél-Vietnamban bevetett amerikai tengerészgyalogság parancsnoka a hét elején az U. S. News And World Re­port című hetilapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy még több katonára van szüksége, ha végre akar­ja hajtani az úgynevezett „pacifikálási” programot. Washingtoni hírek szerint azonban a tengerészgyalog­ságnak jelenleg már nincs elegendő bevethető tartaléka. Patakosz sajtóértekezlete Az AFP hírügynökség to­vábbi részleteket ismertet Pa­takosz tábornoknak, a jun­ta-kormány belügyminiszte­rének keddi sajtóértekezleté­ről. Patakosz bejelentette, hogy ezentúl nem ő, hanem Totomisz foglalkozik a poli­tikai foglyokkal és a depor­táltakkal, mert túl sok más dolga akadt. Patakosz arról is tájékoz­tatott, hogy még mindig nem nevezték ki azt a húsztagú bi­zottságot, amelynek feladata lenne a görög alkotmány mó­dosítása. Ál-Bormann? A guatemalai ál-Bormann ügye azután sem zárult le, teljesen, hogy a nyugatnémet rendőrség kedden bejelentet­te: a letartóztatott földműves ujjlenyomatai nem egyeznek a Führer egykori helyettesé­nek nyilvántartásban levő újj- lenyomataival. Stuarda Gar­cia Gomez, a guatemalai biz­tonsági rendőrség vezetője, kedden újságírók előtt kije­lentette Juan Falero Marti- nezről, a Bormann-gyanús gazdálkodóról röntgenfelvéte­leket készítettek, s a kopo­nya-röntgen kimutatta, hogy Falero Martinez arcplaszti­kái műtéten ment át. Egyelőre nem ismeretes, hogy a nyugatnémet bűnügyi nyilvántartás negatív közlé­se nyomán szabadon bocsá- tották-e a mindvégig kétség- beesetten tagadó Falerót. Riadókészültség Szíriában Amer kinevezte az izraeli front parancsnokait KAIRÓ (MTI) Mohamed Favzi tábornok, az Egyesült Arab Köztársa­ság vezérkari főnöke levelet intézett az ENSZ fegyveres erőinek parancsnokságához, s felkérte a parancsnokságot, hogy vonják ki az ENSZ-csa- patokat a gazai övezetből. A felhívás szerint az intézke­désre egyrészt azért van szükség, hogy gondoskodjanak az ENSZ-csapatok biztonsá­gáról, másrészt az EAK meg­tehesse a szükséges előké­születeket és akcióba lép­hessen, „amint Izrael agresz- sziót követ el bármely arab állam ellen”. Kairói hivatalos közlés szerint az egyiptomi csapa­tok egy része kedd este meg­kezdte az átkelést a Szuezi csatornán, hogy sínai térsé­gében foglaljon el állásokat. Amer marsall az EAK fegy­veres erőinek főparancsnoka, elhelyezésük után megszem­lélte az egységeket. A da­maszkuszi sajtó és a rádió szerdán bejelentette, hogy riadókészültséget rendelteit el a szína fegyveres erők számá­ra is. Favzi vezérkari főnök da­maszkuszi megbeszélései be­fejeztével kedd este vissza­tért Kairóba. Közvetlenül megérkezése után tanácsko­zott Ámer marsallal. JERUZSÁLEM Az izraeli kormány keddi ülésén Levi Eskol miniszter- elnök beszámolt a közép-ke­leti katonai helyzetről, első­sorban az EAK csapatmoz­dulatairól, amelyek aggodal­mat keltettek Izraelben. A kormány üléséről közelebbi részleteket nem közöltek. Féltehető azonban, hogy az izraeli katonai vezetők is tettek előzetes intézkedéseket. NEW YORK Szaud-Arábia ENSZ-kül- dötte U Thant főtitkárhoz in­tézett levelében panaszt tett amiatt, hogy az EAK repülő­gépei az elmúlt héten támad­tak két szaud-arábiai várost. Amer marsall kinevezte Abdel Mohszen Mortaga tá­bornokot az izraeli front pa­rancsnokává. Az esetleges légi hadműveleteket Moha­med Szedki Mahmud tábor­nok, a tengerieket pedig Szolimán Ezzat tengernagy irányítja. Az A1 Ahram rámutat ar­ra, hogy az EAK vezetői a tfizkészültség elrendelése előtt mérlegelték azokat a jelentéseket, amelyek beszá­moltak izraeli csapatösszevo­násokról és fenyegető nyilat­kozatokról. Akadály az angolok elölt De Gaulle beszédének visszhangja PÁRIZS (MTI) A REUTER hírügynökség tudósítója politikai megfigye­lők véleményét idézve lehet­ségesnek tartja,hogy De Ga­ulle francia elnöknek az an­gol közös piaci csatlakozás ellen emelt kifogásai a távo­li jövőbe tolják ki a brit csatlakozás megvalósulását. Az AFP azt emeli ki De Gaulle sajtóértekezletéből, hogy Franciaország nem vé­tózza meg formálisan Anglia felvételét, de „roppant” aka­dályokat lát az angol csat­lakozás útjában. Egy mondat­ban ezt úgy lehetne tömören kifejezni, hogy az angol csat­lakozásról „ma nem lehet szó, de holnap talán igen.” BRÜSSZEL A Közös Piac tagállamainak körében nem nagy meglepe­tést keltett De Gaulle-nak az a megállapítása, hogy aka­dályok vannak az angol csat­lakozás útjában. Brüsszelben általában igen hosszú és szí­vós alkudozásra számítanak. WASHINGTON A hivatalos amerikai ál­lásfoglalás várat magára, mindaddig, amíg az amerikai kormánykörökben nem ismer­kednek meg a De Gaulle meg­nyilatkozásának teljes szö­vegével. (REUTER, AP, AFP.) Általános sztrájk Franciaországban Kedd este megkezdődött Franciaországban az az általá­nos sztrájk, amellyel a szak- szervezetek felhívására a la­kosság tiltakozását fejezi ki a kormány által követelt rend­kívüli felhatalmazás ellen. A sztrájk következtében kedd es­te 19 órától kezdve nem köz­lekednek a francia repülőtár­saság gépei, és kedd délután­tól szünetel a munka a sajtó­vállalatoknál is. A sajtó sztrájkja szerda délután 17 óráig tartott, s emiatt De Gaulle tábornok keddi sajtó- értekezlete is csak a mai lapokban került az olvasó­közönség elé. Gyakorlatilag az egész or­szágban megbénult minden te­vékenység a szerdai napon. A Pravda a Karlovy Vary-i értekezletről MOSZKVA (TASZSZ) Fjodor Burlackij. a Pravda politikai szemleírója a lap szerdai számában hangoztatta, hogy a Karlovy Vary-i érte­kezlet példát mutatott arra hogyan egyeztetik össze a kommunisták álláspontjaikat, a sajátos nemzeti feltételek bélyegét magukon hordó fela­datok és tapasztalatok sokfé­leségének körülményei között. A nyilatkozat kidolgozta és különösen a jelenlegi Európa körülményeire vonatkozóan konkretizálta a békeharc prog­ramját. Az értekezlet céljait szem előtt tartva a résztvevők nem érintették a kommunista- és munkáspártok, valamint a Kí­nai Kommunista Párt vezető­sége között fennálló nézetel­térések kérdését, noha ea mozgalmunkban súlyos prob­léma. Annál sajnálatosabb aa ahogyan Peking reagált a Karlovy Vary-i értekezletre. A Renmin Ribao az értekezlet résztvevőit kivétel nélkül „árulóknak” nyílvánította. Burlackij a továbbiakban megállapítja, hogy a Karlovy Vary-i értekezlet jelentősége túlnő a kommunista mozgalom érdekeinek keretein. Az első visszhangokból már megálla­pítható, hogy sok szocialista és szociáldemokrata párt, a katolikus mozgalom képvise­lői pozitívan fogadták az ér­tekezleten előterjesztett ja­vaslatokat. Angolellenes tüntetés Pekingben Az Űj Kína hírügynökség ismerteti különböző „kínai for­radalmi tömegszervezetek ve­zetőinek” nyilatkozatait, ame­lyek élesen elítélik a hong­kongi brit halóságok kínai­ellenes intézkedéseit. Ezek a tömegszervezeti vezetők ün - nepélyes nyilatkozat formájá­ban támogatják a hongkongi kínaiak követeléseit. Ha a hongkongi brit hatóságok — fejezi be. az Üj Kína — ma­kacsul kitartanak saját állás­pontjuk mellett, felelősek lesz­nek az ebből eredő komoly következményekért. Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint Pekingben szerdán délelőtt újabb angol­ellenes tüntetésekre került sor a pekingi brit külképviseleti épülete előtt. A REUTER hongkongi jelentése szerint a hongkongi rendőrség könnygáz­bombákkal oszlatta s»ét azokat a tüntetőket, akik szerdán* immár második napon követel, ték a letartóztatott húsz kí­nai munkás szabadon bocsá­tását. 3000 hongkongi kínai kőzáporral felelt a rendőrök közbelépésére, egy gépkocsit felgyújtottak, David Trench hongkongi angol kormányzó visszautasította az egyik kül­döttség fogadását, amely a „véres elnyomás” elleni til­takozását akarta átadni. (RE. UTER) A majomper vége... 42 év elteltével Darwin mégis győzött Tennesseeben. Az amerikai állam szenátusa kedden — igaz, csak 19—13 arányú szavazással — vissza­vonta azt az 1925-ös törvényt, amely megtiltotta a darwini evolúciós elmélet tanítását az állam iskoláiban. Az eredeti törvény szerint „tilos minden olyan elmélet tanítása, amely ellentétes az ember isteni te­remtéséről szóló leírással, il­letve azt tanítja, hogy az em­ber az alacsonyabb rendű ál­latoktól származnék”. A törvény meghozatala után került sor a nevezetesen day- toni majomperre, amelynek során Tennessee állam bíró­sága bűnösnek mondta ki John Scopes tanítót, aki az evolúci­ós elméletet ismertette diák­jainak. — A majomper annak idején az egész világ érdeklő­dését felkeltette, s milliók kí­sérték figyelemmel a tárgya­lást. Scopes ma 72 éves, s egyelőre nem nyilatkozott ar­ról, mi a véleménye a tennes- see-beli törvényhozásról. A rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: 8.22: Haydn-ruűvek. — 9.6«: Idő­szerű nemzetközi kérdések. — 9.10: Offenbach-operettekóöi. — 10.10: Zenekari muzsika. — 11.19: Kérdések. Rádió­játék. — 12.15: Gyöngyösi Rácz Géza népi zenekara játszik, László Annie és Bálint Sándor énekel. — 13.03: Norma. Részletek Bellini operájából, — 13.50: Levél tu­dós szomszédomhoz; Csehov vidám elbeszélése. — 14.05: Egy szerelem három éjszakája. Részletek Ránki—Hu- bay—Vas zenés játékából. — 14.30: Kóruspódium. — 14.40: A hanglemezholt könnyűzenei újdonságai. 15.15: Rádió­egyetem. — 16.06: Népdalok, népi táncok. — 16.37: Kedd, szerda, csütörtök. — 16.57: Hallgatóink figyelmébe. — 17.15: Zenekari muzsika. — 18.00: Reform. — 18.30: Ro­bert Ripa énekel, a Do-re-mi együttes játszik. — 18.45: Pataky Kálmán Mozart-áriákat énekel. — 19.30: Nyil­vános tánczenei hangverseny a Rádió 22-es stúdiójában. — Kb.: 20.07: Szellemi átlag — szellemi elit. — 20.17: Népdalaink nyomában... — 20.48: A világirodalom re­méltei. — 22.25: Gyurkovics Mária-hangverseny. — 23.00: Szórakoztató zenekari muzsika. — 0.10—0.25: Éji zene. — PETŐFI RADIO: 10.00: Zeller: A madarász. — 12.02: Zongoraművek. — 13.02: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 13.27: Moha bácsi, a törpe. — 14.00: Kettőtől — hat­ig... — 18.10: Hangverseny a stúdióban. — 18.57: A Dutch Swing College Band játszik. — 19.26: A XX, szá­zad nagy írói. — 20.00: Közvetítés Münchenből. — 22.20: Rácz Aladár felvételeiből. — 22.33: Tánczene. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 10.21: Riport a boldogság­ról. — 11.05: Takaraznka. TV-film. — 17.05: Hétmér­föides kamera. — 17.20: A Magyar Hirdető műsora. — 17.30: Hirck. — 17.35: Vizek, halak, emberek. — 18.05: TV-STADION. Az Intervizió sportműsora Budapestről. — 18.35: A világ térképe előtt. — 18.50: Kapcsoljuk... Hely­színi közvetítés. — 19.30: Soproni látogatás. — 19.50: Esti mese. — 20.20: Hallő fiúk! Hallő lányok! — 21.20: A házasságszédelgő. BESZTERCEBÁNYA: 15.55: Filmszemle. — 16.35: Bé­keverseny. 18.05: Ifjúsági adás. — 19.00: TV-Hiradó. — 19.20: Helyszíni közvetítés a mlynany-i arborétumból. — 19.45: A hálókocsi (TV-játék). - 21.05: TV-klub. muciit Jhiklóit 17. Így habzsoltam a boldog­ságot. Azt hittem, ez az a mesebeli magasság, .ameddig a jegenyefák nőhetnek. És még mindig hátra volt az igazi emelkedés. Történt, hogy minden eddiginél kifejezőbb faliújságot kellett főszerkesz­tenem Sztálin elvtárs születés­napjára. Mivel ennél fonto­sabb semmiféle munka nem lehetett a mentőállomáson, Vendel főorvos egy heti fi­zetett alkotószabadságra kül­dött. Lévén szó komoly poli­tikai ügyről, elmentem a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság helyi csúcsszervezetéhez, esz­mei konzultációra. Az itteni elvtársak a lehető legmele­gebben ajánlották a „Szov­jet Kultúra” című havi ké­peslap decemberi számát, abban is a vezércikkre hív­ták fel a figyelmet. A vezér­cikk hosszú is volt, nem is hangzott olyan jól, mintha én írtam volna; ezért csak az eredetibb mondatokból szer­kesztettem össze a saját ve­zércikkemet. Vendel főorvos önkezűleg akasztotta ki a faliújságot az ünnepi röpgyűles keretében, és így méltatta dolgos személyi­ségemet: — Íme, a leleményes népi alkotóerő bizonyítéka! Meny­nyi eredetiség, mennyi válasz­tékosság, mennyi ízléses tisz­telet, amellyel egy derék ma­gyar garázsrnester köszönti az emberiség nagy vezérét! Másnap szóról szóra meg­jelent a cikkem az „Északdu- nántúl” című újságban. A cikk mellett közölték rövid életrajzomat, fiatalkori fény­képemet, és külön méltatták azt a hőstettet, amikor át­adtam Sopron városát a szovjet csapatoknak. Hazud­nék. ha azt állítanám, hogy kellemetlen a dicsőségérzet. Nagy ebédet ettem a Royal zöld-termében, ragaszkodtam az előmelegített tányérokhoz és a monogrammos evőeszkö- zöhöz, majd miután elköltöt­tem az erőlevestől a lángoló palacsintáig tartó menüt (ape­ritifnek természetessen kecs­keméti kisüstit, étkezés köz­ben pedig balfi vöröset fo­gyasztottam ásványvízzel) széthaj fogattam három pél­dány „Északdunántúl”-t és átnyújtottam képmásomat a pincéreknek. Mihelyt a sze­mükbe ötlött a cím, hogy „így köszönti Sztálin elvtár­sat egy magyar dolgozó”, el­felejtettek utánam szólni, hogy fizessek. Alkonyatig — azon a bi­zonyos december 21-én, ami­kor legrövidebb a nappal és leghosszabb az éjszaka — sok helyen fizettem még ifjú­kori arcmásommal. Már-már az igazán nagy emberek je­ges magasságában éreztem magam, amikor váratlanul belémdöbbent a lelkiismeret, hogy könnyen elszakadhatok a dolgozó tömegektől, ha így folytatom. Mindjárt önkriti­kát gyakoroltam, és úgy dön­töttem. hogy még ezen az ünnepnapon alászállok a tár­sadalmi emlőkre, utóvégre mégiscsak azokon nevelődtem fontos személyiséggé. Így ve­zérelt be osztályösztönöm az Arany Körtébe, ahol hajda­nában a jogaikért küzdő mun­kások sztrájktanyája volt, mostanában pedig a progresz- szív jövedelemelvonás szere­pét töltötte be: mindenki csak annyi pénzt hagyott ott, amennyit keresett, mert a hitelt szigorúan tiltotta a törvény. Hiába állapíthattam meg magámról okkal-joggal, hogy a város előkelő köreiben én vagyok a Jani, az Arany Körtében mégis úgy diktálta az illem, hogy egyszerű mun­kásszülők gyermekeként vi­selkedjek. Természetesen je­len volt Diszeli, az üvegszemü borbély, Petár, az alkoholista sekrestyés, meg Ivíedres, a szerelő, aki — élete legna­gyobb élményeként — a nász­nagyom lehetett. Számos más vendéggel egyetemben Lila öcsi, a tinóhomlokú detektív is minőségi ellenőrzést tar­tott a zsupplé gyűjtőnéven Ismert francia borok fölött, de egyáltalán nem figyelt a társalgásunkra. — Nagy ember vagy. Il­lés — hangoztatták többen. — Tele van veled az újság. Diszeli üvegszeme sandán állt az irigységtől. — Ki futtat ennyire? Csak nem a főorvos? — Ha nem vetted volna észre, a boldogság művelt ve­lem csodát — jelentettem ki egyszerű méltósággal. Kapóra jött az ötlet, legalább dicse­kedhettem a magánéletem­mel, ha már, a közéleti sze­replés állandó szerénységre kárhoztatott. — Karola tett képessé erre a nagy erkölcsi karrierre. Az ő tisztasága, az ő hűsége, az ő asszonyi ár­tatlansága megnemesített, Ahány arca van az erénynek, azt mind Karola viseli. Mi abban a rendkívüli, ha méltó aikarok lenni egy ilyen asz- szonyhoz? (Folytatjuk$

Next

/
Thumbnails
Contents